Agrárminisztérium

Indoklás

Ez a fejezet legnagyobb diszkrecionális tétele, és az, ahol a közösségi-döntés-elméleti mechanizmus a legélesebb. Ez nemzeti költségvetésű mezőgazdasági támogatás — elkülönülve, és azokon felül, amit az EU Közös Agrárpolitikájának közvetlen kifizetéseiből magyar gazdák már külön csatornákon kapnak. A tétel nagy transzfert koncentrál egy szervezett, jól képviselt érdekcsoportra — mezőgazdasági termelőkre, ezen belül pedig aránytalanul nagyobb földtulajdonosokra, mert a területi és kibocsátás alapú agrártámogatás a birtok méretével skálázódik. A finanszírozás általános adóztatás, amelyet aránytalanul a munkavállaló korú bérkeresők fizetnek az egész gazdaság területén. Az elosztási valóságot érdemes egyértelműen kimondani. Az ilyen mezőgazdasági támogatás márkajegyét tekintve univerzalista — „támogatás a gazdáknak, a vidéki gazdaságnak” —, de a haszon a területtel és a kibocsátással skálázódik. Egy nagy birtok a méretével arányos transzfert kap; egy kisbirtok a sokkal kisebb birtokmérettel arányosan kap támogatást. A finanszírozás nem így skálázódik: a budapesti vagy debreceni bérkereső 15%-os SZJA-t fizet, és mögötte egy 13%-os munkáltatói SzocHo áll, függetlenül attól, hogy a családjából bárki termel-e akár egy hektáron. Egy nagyjából 575 000 Ft-os bruttó havi mediánbérű[^10] munkavállaló esetében a teljes munkaadói költség közel 650 000 Ft; ennek a munkaadói költségnek valahol egy negyede és kétötöde között már bérjárulékként az államhoz kerül, mielőtt a munkavállaló egyetlen forintot is elköltene (a pontos arány attól függ, mit számolunk bele — munkaadói SzocHo, munkavállalói SZJA, TB járulék —, de a teljes adóék bármely bontásban nagy), és a 27%-os ÁFA azon, amit ezt követően vásárol, az állami elvonás összesített arányát az 50–60%-os sávba tolja. Ennek egy hányada folyik be egy 62,6 milliárd Ft-os transzferbe, amelynek legnagyobb egyéni címzettjei a legnagyobb földtulajdonosok. Ez az a regresszív kereszttámogatás, amelyet az univerzalista keretezés elfed — és a mechanizmus megnevezése, vagyis hogy a haszon a területtel skálázódik, miközben egy egységes általános adóék finanszírozza, az, ami a politikai spektrum egészén át megáll a saját lábán, és nem csak pártos panaszként hangzik. Itt van a kalkulációs nehézség is. A „prioritás” ágazati támogatás szintjét és összetételét meghatározó államnak nincs piaci ára, amely megmondja neki, melyik termény, melyik régió, melyik termelési mód valóban a prioritás — csak a politikai folyamat van, amely a szervezett lobbi intenzitására reagál, nem a mögöttes értékre. A tétel politikai döntéshozók szubjektív forráselosztása, ágazati stratégiának öltöztetve. Új-Zéland 1984-ben megszüntette a mezőgazdasági támogatásokat; az agrárszektora egy nehéz alkalmazkodás után támogatás nélkül vált versenyképessé a világpiacon, és jelentős exportbevételi forrássá nőtte ki magát.[^6] A magyar mezőgazdasági szektor megtartja az EU CAP-támogatását; ez a tétel a nemzeti réteg azon felül, és ez az a réteg, amelynek eltávolítását a keret javasolja.

Indoklás

A Magyar Falu Program fejlesztési finanszírozást irányít az 5000 főnél kisebb lakosságú településekre — helyi infrastruktúrára, falusi utakra, kisboltokra, civil szervezetekre.[^9] A három alsor együttesen 42,0 milliárd Ft-tal, a fejezet második legnagyobb diszkrecionális blokkja a kiemelt ágazati támogatások után. A besorolásnak két dolgot kell szétválasztania, amit a program összevon. A vidéki helyi infrastruktúra — falusi utak, alapvető önkormányzati létesítmények — legitim közkiadási tárgy; a keret által feszegetett kérdés nem az, hogy a kis településeknek legyenek-e működő útjaik, hanem hogy *milyen csatornán keresztül* finanszírozzák azokat. A települési infrastruktúra központilag adminisztrált, diszkrecionális, pályázati alapon elnyerhető, a minisztériumból irányított programon keresztül történő irányítása az elosztási döntést központi döntéshozóknál koncentrálja, akik döntenek arról, melyik település melyik támogatást kapja. Ez szubjektív allokáció: egy központi testület, piaci ár vagy szabályalapú formula nélkül, eldönti, melyik falu kapja az utat idén. A települési igazgatásokat is függő helyzetbe hozza a központtól és a pályázati ciklustól. A klasszikus liberális irány az, hogy a helyi infrastruktúra finanszírozását átlátható, szabályalapú, egy főre jutó vagy formula alapú alapra helyezzük a települések és saját (helyileg beszedett és formula szerint megosztott) bevételük ellenőrzése alatt — a szubszidiaritás elve —, nem pedig egy diszkrecionális központi támogatási versenyre. A „civil- és egyéb támogatások” alsor (6 700,0 millió Ft) a három közül a leggyengébb: diszkrecionális támogatások központilag kiválasztott civil szervezeteknek, ugyanaz a szubjektív-allokációs minta, mint a fenti „egyéb szervezetek” tételnél. A központilag adminisztrált programot négy év alatt fokozatosan le kell építeni. A horizont tiszteletben tartja a program keretében már jóváhagyott folyamatban lévő, részben elkészült út- és infrastruktúraprojekteket — ezek befejeződnek —, miközben a vidéki helyi infrastruktúra finanszírozása szabályalapú, formula szerinti helyi bevételi alapra kerül. A fokozatos leépítés a diszkrecionális központi csatornáé, nem a falusi utaké.

Indoklás

Ez a mezőgazdasági középfokú szakképző iskolák hálózata, amelyet a minisztérium közvetlenül működtet. A fejezet második legnagyobb intézményi tétele, és szinte teljes egészében bértétel — a személyi juttatások és a munkaadói járulékok együttesen 36 133,7 millió Ft, a keret nagyjából 90%-a. Maga a funkció — a középfokú szakképzés — legitim, közpénzből finanszírozott tevékenység; a keret által feszegetett elemzői kérdés nem az, hogy *kell-e*, hanem hogy *ki működteti és ki foglalkoztat*. Magyarország saját határain belül már bemutatja, hogy a közpénzből finanszírozott iskoláztatásnak nem kell központi állami munkáltatót jelentenie: az egyházi fenntartású iskolák az általános iskolás tanulók nagyjából 16%-át és a középiskolásoknak több mint negyedét oktatják felekezeti irányítás és foglalkoztatás alatt, összehasonlítható egy főre jutó állami támogatással és ugyanazon nemzeti tantervvel.[^2] Svédország friskolor-rendszere, amely 1992 óta folyamatosan működik, ugyanezt az elvet alkalmazza univerzális szinten — minden tanuló a települési egy főre jutó költség mintegy 95%-át érő utalványt visz magával bármely engedélyezett iskolába.[^3] A reform iránya az, hogy a mezőgazdasági szakképzés ugyanerre a finanszírozás-de-nem-működtetés alapra kerüljön — egy főre jutó támogatások a tanulót követve, iskola szintű foglalkoztatás —, ahelyett, hogy a minisztérium közvetlenül foglalkoztatná a tanári kart. Ez egy elismerten legitim funkció kormányzási reformja, nem leépítés, ezért a tétel Megtartásként szerepel, szerkezeti reform-megjegyzéssel, nem pedig csökkentésként.

Indoklás

A NÉBIH látja el a hatósági állategészségügyi és élelmiszerlánc-felügyeletet — állatbetegségek diagnosztikája és visszaszorítása, állatgyógyszerek ellenőrzése, élelmiszer-biztonsági ellenőrzés, az országos diagnosztikai laboratóriumi hálózat.[^1] Ez a fejezet azon része, amelyet a keret a legtisztábban ismer el legitim állami tevékenységként. Az általa elhárított kár — egy afrikai sertéspestis- vagy madárinfluenza-járvány, szennyezett élelmiszer bekerülése a láncba — fertőző, gyakran visszafordíthatatlan, és olyan felekre hárul, akik soha nem választották, hogy viseljék: a fogyasztóra, aki megeszi a hamisított terméket, a szomszédos gazdaságra, amelynek állományát le kell vágni egy korábbi (a láncban előbb álló) termelő mulasztása miatt. Az ilyen nagyságrendű és visszafordíthatatlanságú akaratlan kárra való válasz jogvédelmi funkció, nem mérlegelési alapon nyújtott juttatás. Az 5 663,5 millió Ft-os „egyéb működési kiadás” tétel nagy a hivatal alapvető személyi költségéhez képest, és tételes vizsgálatot indokol egy működési hatékonysági felülvizsgálatban — a Megtartás kizárja a leépítést, de nem zárja ki annak vizsgálatát, hogy minden alsorban valódi ellenőrzési költség szerepel-e.

Indoklás

Ez a tétel olyan termelőket kártalanít, akiknek állatait vagy terményeit hivatalos elrendelésre megsemmisítették — legfontosabb esetben azokat az állományokat, amelyeket le kell ölni, és azokat a földeket, amelyeket meg kell semmisíteni egy járványfelszámolási művelet keretében. Ez nem ágazati támogatás; ez az állam saját jogvédelmi tevékenységének költsége. Amikor a NÉBIH leölést rendel el egy afrikai sertéspestis vagy madárinfluenza visszaszorítása érdekében, egy termelő tulajdonát semmisíti meg azért, hogy védje a tágabb állományt és az élelmiszerláncot — és a megsemmisített tulajdon kisajátítást jelent. A termelő kárpótlása, akinek állatait hivatalos elrendelésre semmisítették meg, a felügyeleti funkció jogállami megfelelője: tiszteletben tartja annak a termelőnek a tulajdonjogait, aki viseli egy mindenki javára hozott elszigetelési intézkedés költségét. Kárpótlás nélkül a termelőknek erős ösztönzőjük lenne a betegség elrejtésére, ami legyőzné az elszigetelést. Megtartás — a tétel szerves része az élelmiszerlánc-jogvédelmi funkciónak.

Indoklás

Ez a központi költségvetési tétel az EU agrár- és vidékfejlesztési programok lehívásához szükséges nemzeti társfinanszírozási hozzájárulás. Az EU társfinanszírozott programok jogi követelményként előírnak nemzeti együttes hányadot; a tétel szerződéses ellentételezése Magyarország részvételének ezekben az EU programokban. Amíg az alapul szolgáló EU programok kötnek, a társfinanszírozási kötelezettség is kötelez. Megtartásként besorolva, mint kötelező program-elköteleződési költség. A mélyebb kérdés — hogy az EU agrárprogram-architektúra a megfelelő-e — a fejezet felett ül, és itt nem oldódik meg; a fejezeten belül a társfinanszírozási tétel elköteleződési költség, nem diszkrecionális transzfer.

Indoklás

Ez a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer — kompenzáció a gazdáknak aszály, fagy, jégeső, árvíz és hasonló időjárási események okozta termésveszteségekért. A szerkezete számít a besoroláshoz. A rendszer részben hozzájárulás alapú: a részvétel meghatározott területi küszöbök felett kötelező, és a tagok kárenyhítési hozzájárulást fizetnek — 1 800 Ft hektáronként gabonafélékre, 5 400 Ft hektáronként ültetvényekre és zöldségekre.[^8] A 7 680,0 millió Ft fejezeti saját bevétel jelentős részét ezek a termelői hozzájárulások teszik ki. A tétel tehát nem tiszta transzfer: részben a termelők által finanszírozott, kölcsönös biztosítási alap, állami kiegészítéssel. Az őszinte olvasat az, hogy a hozzájárulás alapú kölcsönös biztosítási mag a helyes irány — a termelők saját időjárási kockázatuk összesítése és beárazása —, de az állami kiegészítés olcsóbbá teszi a fedezetet annak biztosításmatematikai költségénél, ami támogatás a résztvevő termelőknek. A termésidőjárási kockázat biztosítható: a magán agrárbiztosítás, beleértve az index-alapú időjárási biztosítást is, sok piacon működik, és a természetes fejlődési pálya az, hogy a hozzájárulás alapú alap a teljes biztosításmatematikai árazás és a magán- és viszontbiztosítás által támogatott fedezet felé mozogjon, az állami hányad csökkenésével. A nominális befagyasztás nominálisan szinten tartja az állami hozzájárulást — fokozatos reálértékfegyelem —, miközben a hozzájárulási alap és a magánbiztosítás fejlődése egyre nagyobb hányadot visel. Az azonnali csökkentés a jelenlegi szezont a meglévő fedezet köré szervező termelőket hagyná magukra; a nominális befagyasztás ugyanezt a fegyelmet alkalmazza ilyen zavar nélkül.

Indoklás

Egy minisztérium alapvető igazgatási feladata — jogszabálytervezés, törvényi mandátumok adminisztrálása, az állam képviselete az uniós agrárpolitikában — a végrehajtó apparátus része. A klasszikus liberális keret nem vitatja, hogy egy olyan államnak, amely élelmiszer-biztonságról és földnyilvántartásról alkot törvényt, szüksége van adminisztratív irodára ennek ellátására. A Megtartás feltételes, nem feltétel nélküli: a minisztérium megfelelő mérete a felügyelete alá tartozó funkciók terjedelmét követi. E funkciók közül több a fejezetben fokozatos leépítésre vagy megszüntetésre kerül; ahogy az ágazati transzfer és állami vállalati funkciók leépülnek, az ezeket felügyelő igazgatási keretnek is csökkennie kell. Egy kisebb transzferportfóliót adminisztráló minisztériumnak kevesebb adminisztrátorra van szüksége. A Megtartás itt azt jelenti, hogy a funkció legitim, nem azt, hogy a jelenlegi létszám rögzített.

Indoklás

A nemzeti park igazgatóságok védett természeti területeket — élőhelyet, védett fajokat, kijelölt tájat — igazgatnak. A klasszikus liberális keret a azonosított védett vagyonelemekben okozott visszafordíthatatlan környezeti kárt legitim állami védelmi tevékenység tárgyaként kezeli: egy elpusztított élőhely vagy kiveszett faj nem állítható helyre, és a védelmi mandátum közelebb áll egy jogvédelmi-és-gondnoki funkcióhoz, mint egy preferenciális transzferhez. Az igazgatóságok saját bevételt is termelnek a látogatói hozzáférésen keresztül, ami a helyes irány — a védett tájat értékelő használó közvetlenül járul hozzá a fenntartáshoz. A funkciót meg kell tartani; a látogatói bevételi arány emelkedése várható; a 2 690,7 millió Ft-os beruházási tétel a szokásos tőkeprojekt-vizsgálat tárgya.

Indoklás

A ménesgazdaságok állami tulajdonú és állami működtetésű mezőgazdasági vállalkozások — lótenyésztő gazdaságok és kapcsolódó birtokok.[^4] Lovak tenyésztése, földművelés, terménytermelés mindennapi kereskedelmi tevékenységek, amelyeket Magyarországon több ezer magánüzemeltető végez állami támogatás nélkül. Itt nincs jogvédelmi funkció, nincs visszafordíthatatlan-károk elleni válasz, nincs alkotmányos előfeltétel. A tétel az állam folyamatos kereskedelmi tevékenységét finanszírozza. Egy állam, amely ménesgazdaságot működtet, azzal a visszatérő nehézséggel szembesül, hogy saját belső számláiból nem tudja leolvasni, hogy a vállalkozás értéket teremt vagy pusztít-e: költségvetési kereten belül működik, nem saját tőkéjének piaci árához mérten, és a veszteséget a következő évi előirányzat pótolja, nem pedig az a fegyelem, amellyel egy magántulajdonos szembesül. A magyar ménesgazdaságok genealógiai és kulturális öröksége valós, de az örökséget magántulajdonosok, fajtatenyésztő egyesületek és a látogatói bevétel tartja életben — nem ehhez a költségvetési tételhez kötődik. Az őszinte besorolás a privatizáció: a ménesek átadása magántulajdonba (fajtatenyésztő egyesületek, lovas vállalkozások, a körülöttük már meglévő turisztikai vállalkozások) rövid távon, az állandó, kis létszámú személyzet védelmével az átmenet idejére.

Indoklás

Ez a tétel az öntözési kapacitás fejlesztését támogatja — túlnyomórészt tőketétel (3 434,5 millió Ft a 3 514,9-ből). A mezőgazdasági földön lévő öntözési infrastruktúra magán tőkejószág: emeli az általa szolgált birtok termelékenységét és értékét, és a haszon a földtulajdonosnál csapódik le. Egy gazdaság, amely öntözést telepít, megszerzi a magasabb hozamot; nincs ok arra, hogy ennek a magán tőkebefektetésnek a költsége az általános adófizetőre essen, és ne a földtulajdonosra, aki ugyanazokon a csatornákon — visszatartott nyereség, mezőgazdasági hitel, beszállítói finanszírozás — finanszírozhatja, mint minden más gazdaságon belüli beruházást. A támogatás a kapó földtulajdonosokra koncentrálja a hasznot, miközben a költséget az összes adófizetőre teríti, beleértve a városi bérest, akinek bérjárulékai egy olyan magán vagyon tőkejavítását finanszírozzák, amelynek sosem lesz tulajdonosa. Az ötéves fokozatos leépítés engedi, hogy a folyamatban lévő projektek és többéves kötelezettségvállalások kifussanak; új tőketámogatás már nem indul.

Indoklás

A nemzeti mezőgazdasági támogatás maradék kategóriája. A mechanizmus ugyanaz, mint a Kiemelt ágazati támogatások — mezőgazdasági termelőknek nyújtott transzfer általános adóból finanszírozva —, és ugyanazt a besorolást követi. Az „egyéb” címke nem változtatja meg, mit csinál a tétel.

Indoklás

Ez a tétel a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát — közismert nevén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, NAK-ot — finanszírozza. A kamarai tagság törvény szerint kötelező: a kamarai törvény (2012. évi CXXVI. törvény) megköveteli, hogy a meghatározott mezőgazdasági tevékenységet végzők tagok legyenek, és egy 2024-es módosítás a kötelező tagságot mezőgazdasági vállalkozások további körére is kiterjesztette.[^7] A kamara tehát kétszeresen is az általa képviselt termelőktől finanszírozott — egyszer kötelező tagdíjakon keresztül, másodszor pedig az általános adózásból „közfeladataira” nyújtott 2 500,0 millió Ft-os transzferen át. Két különálló kérdés van. Először is: egy olyan szervezetnek, amely már törvényi felhatalmazással rendelkezik arra, hogy teljes tagságától tagdíjat szedjen, van finanszírozási alapja; az általános adófizetői kiegészítés azt jelenti, hogy a városi bérkereső társfinanszíroz egy szakmai testületet, amelynek szolgáltatásai mezőgazdasági tagjaihoz áramlanak. Másodszor: a besorolásnak szembesülnie kell azzal, hogy mi a kamara. Egy testület, amelynek tagsága kötelező és költségvetése állami finanszírozású, amely egy szektort képvisel és delegált funkciókat lát el, szervezett érdekcsoportot koncentrál, és strukturális csatornát ad neki a politikába. Ahol a kamara ténylegesen delegált állami igazgatási funkciókat lát el — nyilvántartás-vezetés, hivatalos tanúsítások —, ezek a funkciók azonosíthatók, költségük számszerűsíthető, és vagy állami funkcióként a NÉBIH-en vagy a minisztériumon belül megtarthatók, vagy az ezeket használó termelőkre kivetett költségtérítési díjakkal finanszírozhatók. Ahol a kamara képviseletet és érdekérvényesítést végez, az tagsági tevékenység, amelyet helyesen tagdíjakból kell finanszírozni, nem általános adózásból. Az általános-költségvetési transzfer három év alatt kerül leépítésre; a kötelező tagdíj-alap, önálló értékétől függetlenül, már most is finanszírozza a kamarát.

Indoklás

Az ágazati blokkon belüli maradék szakmai-feladat tétel. A költségvetési adatokban látható megkülönböztető jogvédelmi funkció hiányában az ágazati-transzfer család részeként kezeljük. Hároméves fokozatos leépítés; felülvizsgálandó, ha a tétel tartalmának elsődleges forrásból végzett vizsgálata egy valódi felügyeleti vagy biztonsági funkciót tár fel, amely a Megtartás kategóriába tartozik.

Indoklás

A tenyésztő szervezetek — a fajtaregisztereket és törzskönyveket fenntartó, valamint a fajtatiszta tenyésztést szervező testületek — támogatása. Ezek a tenyésztők tagsági szervezetei; a regiszter és a törzskönyv-szolgáltatás elsősorban azoknak a tenyésztőknek hasznos, akik használják, és minden fejlett mezőgazdasági gazdaságban a tenyésztők saját fajta-egyesületeiket tagdíjak és szolgáltatási díjak révén finanszírozzák. A tétel egy szűk szervezett érdekcsoportra hárítja át egy olyan szolgáltatás költségét, amelyet ugyanaz az érdekcsoport a használat arányában finanszírozhatna. Hároméves fokozatos leépítés engedi, hogy a szervezetek díjalapú finanszírozásra átszerveződjenek.

Indoklás

A központ génbankokat és biodiverzitás-gyűjteményeket tart fenn — növényi és állati genetikai anyagot, hosszú távú megőrzés céljából. Egy genetikai-erőforrás-gyűjtemény, ha egyszer elveszett, nem állítható helyre; a gondnoki tevékenységnek védhető hosszú távú indokoltsága van, és nincs szervezett-járadék jellege. De ez is inkább lehatárolt mandátum, nem évről évre bővülő program. A nominális befagyasztás megőrzi a konzervációs funkciót, miközben fokozatos reálértékfegyelmet alkalmaz, és egyre nagyobb hányadot vár el a kutatási partnerségektől és a nemzetközi génbank-költségmegosztástól. Megjegyzendő, hogy génmegőrzési előirányzatok a fejezet kezelésű blokkban is megjelennek (Állami génmegőrzési feladatok, 355,0 millió Ft); a kettőt együtt kell felülvizsgálni, hogy nincs-e funkciós átfedés.

Indoklás

Az agrárkutatás támogatása. A kutatási prioritás meghatározása olyan tevékenység, ahol az állam a kutatási folyamaton kívülről nem tudja leolvasni, hogy mely vizsgálati irányok a legértékesebbek valójában — a vonatkozó tudás kutatók, vállalatok és termelők között szóródik, és nem aggregálható egy központi tervező által. A alkalmazott agrárkutatás nagy részét közvetlenül azok a vállalatok és termelők is megragadják, amelyek az eredményeket használják, és máshol ezen az alapon magánfinanszírozzák. A tétel azonban nem koncentrált járadék olyan formában, mint a prioritás-támogatási tétel, és a hirtelen eltávolítás megzavarná a folyamatban lévő kutatási programokat. A nominális befagyasztás fokozatos reálértékfegyelmet alkalmaz, miközben ösztönzi az ipari és kutatási partnerségi társfinanszírozás növekvő szerepvállalását.

Indoklás

Ez a három tétel a kereskedelmi erdő-, vad- és halgazdálkodást támogatja. Mindhárom hétköznapi üzleti tevékenység: a fakitermelést, a vadgazdálkodást és a haltenyésztést Magyarország-szerte magán- és társas üzemeltetők végzik bevételért. A támogatás a kapó üzemeltetőkre koncentrálja a hasznot, és a költséget az összes adófizetőre teríti. A besorolás követi a mechanizmust: nincs jogvédelmi funkció, nincs visszafordíthatatlan-károk elleni válasz, szűk haszonélvező csoport, diffúz költségviselő. A valódi konzervációs erdőgazdálkodás — az őserdő vagy a kijelölt élőhely-erdő védelme — külön tevékenység, amelyet már a természetvédelmi tételek és a park igazgatóságok finanszíroznak; az itteni támogatási tétel kereskedelmi-ágazati támogatás. Ötéves fokozatos leépítés.

Indoklás

Határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési tevékenység támogatása. Ez Magyarország határain túli tevékenységre irányított diszkrecionális támogatási program; nem jogvédelmi funkció a magyar állampolgárok számára, nem visszafordíthatatlan-károk elleni válasz, és nem alkotmányos előfeltétel. Politikai döntéshozók szubjektív allokációja. Három év alatt fokozatosan leépítendő.

Indoklás

Közvetlen természetvédelmi kiadás védett természeti értékekre — ugyanaz a visszafordíthatatlan-károk elleni logika, mint a park igazgatóságoknál, csak a fejezet kezelésű előirányzaton keresztül alkalmazva, nem pedig intézményi tételen. Funkcionálisan természetvédelmi működési költségvetés.

Indoklás

Ez a tétel a magyar mezőgazdasági termékek népszerűsítését és marketingjét finanszírozza. A marketing a fejezet legtisztábban kereskedelmi tevékenysége. Minden termelő és minden élelmiszermárka saját kibocsátását marketingeli; a népszerűsítés haszna közvetlenül azoknál a termelőknél csapódik le, akiknek termékeit népszerűsítik. Az állami finanszírozású agrármarketing egy magán kereskedelmi funkció — reklám, márkaépítés, vásári jelenlét — költségét hárítja át az általános adófizetőre. Nincs jogvédelmi indoklás, nincs visszafordíthatatlan-károk elleni válasz, nincs olyan függőségi lánc, amely a polgárok életterveit a tételhez kötné. Koncentrált haszon élelmiszer-termelőknek és marketing-közvetítőknek, diffúz finanszírozás. Vegyük szó szerint a program saját logikáját: ha a magyar mezőgazdasági termékek népszerűsítése megtérülést hoz, az ezeket a megtérüléseket megszerző termelők maguk fogják finanszírozni a népszerűsítést — és ha nem hoz megtérülést, akkor az adófizetőnek nem szabad finanszíroznia. Akárhogy is, az állami tétel szükségtelen. A 2026-os ciklusban megszüntetjük.

Indoklás

Egy szakosított mezőgazdasági múzeum és könyvtár. A gyűjtemény véges, lehatárolt kulturális vagyon, gondnoki mandátummal; nem terjeszkedő program, és nem szervezett érdekcsoportnak nyújtott transzfer. A teljes bezárás egy gondozott gyűjteményt sodorna révbe jutás nélkül, és keveset hozna — a tétel kicsi. A folyamatos nominális szintű finanszírozás bővítés nélkül, párosulva azzal a várakozással, hogy a belépőjegy-bevétel, a fizetős tagság és a támogatói támogatás a költség egyre nagyobb hányadát viselje, az arányos besorolás. A szokásos inflációs reálértékvesztés a tétel adófizetőkre eső valós igényét egy évtized alatt nagyjából 20-25%-kal csökkenti minden zavaró beavatkozás nélkül.

Indoklás

Ez a tétel a „hungarikumok” — a nemzeti mezőgazdasági és kulturális örökség kijelölt elemei — és a nemzeti értéktár megőrzését és népszerűsítését finanszírozza. A tevékenység megőrzési fele, ahol valós gyűjteményeket érint, átfedésben van a már fent besorolt múzeumi és génbank tételekkel. A népszerűsítési fél marketing — ugyanaz a kereskedelmi-népszerűsítési tevékenység, mint az agrármarketing tétel. Ha leválasztjuk az örökségre hivatkozást, a tétel diszkrecionális költségvetés népszerűsítési tevékenységre és kijelölési adminisztrációra, döntéshozók által allokálva. A valódi magyar termékek és hagyományok örökségi értéke valós, és az őt fenntartó termelők, közösségek és rajongók által megőrzött — nem igényel külön általános-költségvetési népszerűsítési tételt. A 2026-os ciklusban megszüntetjük; minden valós gyűjteménykezelői feladat a múzeumi tételbe kerül.

Indoklás

A nemzeti agrártámogatási blokk további alsoraihoz tartozó tétel. A költségvetési adatokban látható megkülönböztető jogvédelmi indoklás hiányában ugyanazon ágazati-transzfer családhoz tartozónak kezeljük, és ugyanezen a menetrenden szerint kerül leépítésre. Ha egy elsődleges forrás felülvizsgálata a program konkrét tartalmáról valóban megkülönböztető funkciót tár fel, a besorolást felül kell vizsgálni; a fejezet adatai alapján ez nemzeti mezőgazdasági támogatás.

Indoklás

A Herman Ottó Intézet a minisztérium háttérintézete, amely mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi tudás-, tanácsadási és programkoordinációs munkát végez. Funkciói tanácsadói és koordinációs jellegűek, nem jogvédelmi jellegűek; a mezőgazdasági szektor tanácsadói és tudásmunkáját jelentős részben azok a termelők ragadják meg, akik használják, és máshol kereskedelmi alapon biztosítják. Ahol az intézet valódi delegált szabályozási vagy felügyeleti funkciót lát el, ez a funkció azonosítható és visszaadható a NÉBIH-nek vagy a minisztériumnak. Az intézet általános-költségvetési támogatásának fokozatos leépítése három év alatt, a személyzet védelmével az átmenet során.

Indoklás

Ez a tétel Magyarország tagsági díjait finanszírozza nemzetközi mezőgazdasági szervezetekben és a nemzetközi együttműködési kötelezettségek költségét. A nemzetközi testületek tagsági díjai szerződésalapú kötelezettségvállalások — az állam kötelező erejű megállapodásokat kötött, és a díjak ezen tagságok szerződéses költségei. A kötelező nemzetközi vállalások tiszteletben tartása összhangban van a jogállamiság módszerével, amelyet a keret alkalmaz. Megtartás, a szokásos megfigyeléssel, hogy minden olyan tagság, amelynek alapszerződése kilépési záradékot tartalmaz, önállóan felülvizsgálható; a tétel egésze szerződéses kötelezettség.

Indoklás

Ez a tétel a NÉBIH tulajdonosi jogai alá tartozó társaságokat finanszírozza. A kereskedelmi társaságok állami tulajdonlása ugyanaz a kalkulációs nehézség, amit a ménesgazdaság-tételnél láttunk: egy olyan társaság, amelyet éves előirányzat finanszíroz, nem pedig piaci bevétel és a magántőke fegyelme, puha költségvetési korláttal néz szembe — egy veszteséget a következő évi allokáció fedez, nem pedig a tulajdonos kitettsége. Ahol ezek a társaságok valódi delegált felügyeleti funkciót látnak el, ami a NÉBIH élelmiszerlánc-mandátumához kötődik, ezt a funkciót a NÉBIH-en belül kell ellátni, és a felügyeleti tételen keresztül finanszírozni. Ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, az állami tulajdont le kell választani. A finanszírozási tétel három év alatti fokozatos leépítése, minden társaságot vagy a NÉBIH alapfunkciójába, vagy magántulajdonba feloldva.

Indoklás

Fejezet kezelésű génmegőrzési előirányzat, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ intézményi tételének programos társa. Ugyanaz az indoklás: védhető hosszú távú gondnoki mandátum, lehatárolt, nem bővülő, nominálisan szinten tartva. Az intézményi tétellel közösen vizsgálandó az átfedés miatt.

Indoklás

A földnyilvántartás és a hiteles kataszter karbantartása része a piaci gazdaság alapját képező biztos-tulajdon-infrastruktúrának. Az egyértelmű, megbízható nyilvántartás arról, ki melyik telket birtokolja, a önkéntes csere, a jelzáloghitel-finanszírozás és a határviták rendezésének előfeltétele — közelebb áll a szerződéskikényszerítő infrastruktúrához, mint egy ágazati támogatáshoz. Megtartás.

Indoklás

Egy diszkrecionális támogatási tétel „egyéb szervezeteknek” — meg nem nevezett ágazati és civil szervezeteknek. Egy tétel, amely közpénzt utal politikai döntéshozók által kiválasztott egyesületekhez, jogvédelmi funkció és meghatározott törvényi mandátum nélkül, döntéshozók szubjektív forráselosztása. Azok az egyesületek, amelyek tagjaik és kedvezményezettjeik valódi támogatását élvezik, e tagok és kedvezményezettek által finanszírozhatók. A 2026-os ciklusban megszüntetjük.

Indoklás

A mezei őrszolgálatok mezőgazdasági földet járőröznek terménytolvajlás és kárt elkövetők ellen. Védhető tulajdonvédelmi elem van itt — a lopás elleni védelem közelebb áll a jogvédelmi funkcióhoz, mint az ágazati támogatási tételek. De a mezei őrszolgálatok szervezése és jelentős finanszírozása önkormányzati szinten és földtulajdonosi hozzájárulásokon keresztül történik; ez a tétel egy kis központi kiegészítés, nem pedig a szolgáltatás magja. A nominális befagyasztás a központi hozzájárulást nominálisan tartja, miközben a reálértékfegyelem érvényesül, és a önkormányzati-és-földtulajdonosi rész viseli a határköltséget.

Indoklás

Általános tartalék a fejezetre. Kis tartalék az év közben felmerülő előre nem látható szükségletek fedezésére rendes prudens költségvetés; nem program és nem transzfer. Ahogy a fejezet programkerete a fenti újrabesorolások alatt összehúzódik, a tartalékot arányosan kell felülvizsgálni, de elviekben a tartalék megmarad. Megtartás.

Indoklás

Egy kis tőketétel, amely az élelmiszerlánc-felügyelethez kapcsolódik — ugyanaz a funkció, amit a NÉBIH végez, csak itt a fejezet kezelésű előirányzaton keresztül finanszírozva. Az élelmiszerlánc-felügyelet a fejezet legtisztább visszafordíthatatlan-károk elleni jogvédelmi funkciója; az ezt támogató kis tőketétel követi az intézményi tételt és Megtartás besorolást kap.

Indoklás

Egy kis tétel földügyi kárpótlásra — a földnyilvántartásból, kárpótlásból vagy állami földügyletekből eredő igények rendezésére. Magánfelek legitim kárpótlási igényeinek tiszteletben tartása jogállami kötelezettség, a földnyilvántartási funkció tulajdonjogi megfelelője. Az összeg csekély és keresletvezérelt. Megtartás.

Indoklás

Kis tartalék a minisztérium peres ügyeinek költségeire. Az állam jogi álláspontjának védelme és érvényesítése bíróság előtt bármely jogállami keretben működő állami szerv elkerülhetetlen költsége. Az összeg csekély és keresletvezérelt. Megtartás.