XVIII. fejezet: Külgazdasági és Külügyminisztérium

Áttekintés

A XVIII. fejezet a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) működését finanszírozza. A 2026-os összes kiadás 527 636,2 millió Ft, amellyel 13 052,2 millió Ft saját bevétel áll szemben, így 514 584,0 millió Ft-ot kell az általános adóbevételekből fedezni.

A fejezet a tárcafejezetek között szokatlan, mert a diplomáciai szolgálat magja — az a rész, amiért egy külügyminisztériumot eredetileg felállítanak — kisebbségben van a teljes kereten belül. A két működési cím, a központi igazgatás (25 533,1 millió Ft) és a külképviseletek igazgatása (120 862,6 millió Ft) együtt 146 395,7 millió Ft-ot tesz ki, vagyis nagyjából a fejezet 28%-át. A maradék 72% diszkrecionális programok portfóliója: beruházásösztönzési támogatások cégeknek, egy külügyi ösztöndíjprogram, egy egyházi kötődésű humanitárius és ösztöndíjklaszter, valamint egy állami vállalati tőkeemelési sor a Paks II. atomprojekt számára. A fejezet legnagyobb tétele egyáltalán nem diplomáciai funkció — hanem az Általános beruházás ösztönzési támogatás 107 421,8 millió Ft-tal. A második a Paks II. Zrt. tőkeemelése 95 000,0 millió Ft-tal.

Ez a fejezet analitikailag érdekes vonása: egy „külügyminisztériumi” költségvetés, amelyben a konzuli és diplomáciai apparátust eltörpíti az iparpolitikai készpénz és egy állami vállalati tőkeinjekció — ezek csak azért szerepelnek a minisztériumnál, mert a minisztérium gyakorolja a vonatkozó tulajdonosi jogokat.

Kiadáselemzés

Központi igazgatás — Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása

A minisztérium központi székhelye négy sort visel: személyi juttatások 16 349,6 millió Ft, munkáltatói járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 918,1 millió Ft, működési költségek 6 762,2 millió Ft, ellátottak pénzbeli juttatásai 31,0 millió Ft, plusz a beruházási (412,2), felújítási (44,0) és egyéb tőkecélú (16,0) tőkesorok. Összesen 25 533,1 millió Ft.

• Jelenlegi előirányzat: 25 533,1 millió Ft hét soron (XVIII-E1 – XVIII-E7)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: A külkapcsolatok vitele és a nemzetközi szerződések megtárgyalása a nemzeti kormányzat elismert funkciója; az ezt ellátó központ nem megszüntetésre alkalmas tétel. A központi igazgatási sor azonban együtt nőtt a minisztérium kibővülő iparpolitikai feladatkörével, és egy olyan külügyminisztériumnak, amely visszatérne a diplomáciai magmandátumához, kisebb központra lenne szüksége, mint annak, amely emellett egy 107 milliárd Ft-os támogatási programot és egy állami vállalati részesedéscsomagot is igazgat. A sor nominális szinten tartása mellett a 2-3%-os infláció reálértékben nagyjából 20-25%-kal csökkenti annak reális igényét egy évtized alatt, párhuzamban azoknak a diszkrecionális programoknak a fokozatos leépítésével, amelyeket a központ jelenleg igazgat.
• Átállási mechanizmus: A nominális előirányzat befagyasztása; a természetes fluktuáció követi a zsugorodó igazgatási munkaterhet, ahogy a támogatási és ösztöndíjprogramok fokozatosan kifutnak.
• Érintett csoportok: A minisztérium központi munkatársai; nincs elbocsátás, csak reálértékű kiigazítás.

Külképviseletek igazgatása

A külképviseleti hálózat sorai: személyi juttatások 75 343,9 millió Ft, munkáltatói járulékok 6 103,3 millió Ft, működési költségek 30 496,3 millió Ft, valamint a beruházási (7 192,0), felújítási (1 581,5) és egyéb tőkecélú (145,6) tőkesorok. Összesen 120 862,6 millió Ft. Ez a nagykövetségi és konzuli hálózat — útlevél- és vízumszolgáltatás, a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok konzuli védelme, szerződéses és kétoldalú kapcsolatok.

• Jelenlegi előirányzat: 120 862,6 millió Ft hat soron (XVIII-E8 – XVIII-E13)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A külföldön tartózkodó állampolgárok konzuli védelme, valamint a kétoldalú és szerződéses kapcsolatok vitele a nemzeti kormányzat alapfunkciói közé tartozik — a jogvédelem és a jogállami működés kategóriájába. Egy külföldön bajba jutott magyar állampolgárnak — őrizetbe vettnek, gyászolónak vagy elakadtnak — nincs olyan önkéntes alternatívája a konzuli segítségnyújtásra, ami a hazai jogvitában a bíróságokhoz hasonlítható volna; a funkció valódi állami felelősség, nem diszkrecionális előirányzat. A külképviseleti hálózat ezenfelül a szerződéses kapcsolatok jogi gépezetét is kiszolgálja. A Megtartás nem jelent felmentést a hatékonysági felülvizsgálat alól: a hálózat mérete, a 7 192,0 millió Ft-os beruházási és 1 581,5 millió Ft-os felújítási sorok mögötti ingatlanportfólió, valamint a reprezentációs és konzuli kiadások aránya mind jogos tárgya a működési felülvizsgálatnak. Annyit jelent, hogy a funkció nem fokozatos leépítésre alkalmas.
• Érintett csoportok: A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok; a diplomáciai és konzuli szolgálat.

Egységes külképviseleti rendszer adminisztratív-technikai működése

• Jelenlegi előirányzat: 2 008,2 millió Ft (XVIII-E23)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a konzuli hálózat háttér- és technikai infrastruktúráját finanszírozza, amelyre a hálózat ténylegesen támaszkodik. Ugyanannak a jogvédelmi funkciónak a része, mint maguk a külképviseletek, és velük együtt áll vagy bukik. A működési hatékonysági felülvizsgálat alkalmazandó; a fokozatos leépítés nem.
• Érintett csoportok: A konzuli szolgáltatások igénybevevői.

Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések

• Jelenlegi előirányzat: 42 020,5 millió Ft (XVIII-E31)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor azokat a tagdíjakat fedezi, amelyek Magyarországot olyan nemzetközi szervezetek felé terhelik, amelyeknek szerződéses tagja, valamint az EU-val kapcsolatos befizetéseket. Bár Magyarország tagsága bármely adott szervezetben olyan szakpolitikai választás, amelyet a reformkeret felülvizsgálhat, azoknak a testületeknek a megállapított tagdíjai, amelyekben az ország tag marad, a tagság szerződéses kötelezettségei, nem pedig diszkrecionális transzferek. Amíg Magyarország tag, a tagdíj jár; egy adott szervezetből való kilépés döntése külön szakpolitikai kérdés, amelynek megvannak a saját költségei, és amely nem egy költségvetési sor szintjén dől el. A folyamatos tagság előfeltevése mellett Megtartás besorolású, azzal a fenntartással, hogy maguk a tagsági döntések a tágabb reformvita tárgyai maradnak.
• Érintett csoportok: Belföldi kedvezményezett nincs; a partnerek a nemzetközi szervezetek.

Peres ügyek

• Jelenlegi előirányzat: 5,0 millió Ft (XVIII-E32)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Tartaléksor azokra a peres eljárásokra, amelyekben a minisztérium fél. Az állam jogi álláspontjának védelme és érvényesítése a jogállam alapfunkciói közé tartozik. Az összeg lényegtelen.
• Érintett csoportok: Lényeges érintett nincs.

Általános beruházás ösztönzési támogatás

A fejezet legnagyobb sora: 103 103,5 millió Ft működési plusz 4 318,3 millió Ft tőke, összesen 107 421,8 millió Ft. Ez az a készpénztámogatási program, amelyen keresztül az állam — túlnyomórészt nagy külföldi gyártóknak — fizet azért, hogy Magyarországon helyezzék el vagy bővítsék a termelést. Ez a „keleti nyitás” beruházási stratégia költségvetési magja, a sor, amely a címlapra kerülő akkumulátorgyári és autóipari bejelentések mögött áll.

• Jelenlegi előirányzat: 107 421,8 millió Ft (XVIII-E15)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)

• Indoklás: Egy kiválasztott cégnek nyújtott diszkrecionális készpénztámogatás az adófizetők forrásainak átcsoportosítása, amelynek elosztásáról politikai tisztségviselők döntenek esetenként, ügyletenként. Az a döntés, hogy melyik cég mennyit kap, a támogatást odaítélő hatóság ítéletén nyugszik — és ennek az ítéletnek nincs piaci ára, ami fegyelmezné. Nincs olyan jelzés, amely megmondaná a minisztériumnak, hogy egy gyártónak juttatott 50 milliárd Ft-os támogatás több értéket teremt-e, mint ugyanaz az összeg azoknál a háztartásoknál és cégeknél hagyva, amelyeket megadóztattak a támogatás finanszírozására; az összehasonlítás egy ünnepélyesen átadott látható gyár és a kieső beruházások, az elmaradó bérnövekedések és a visszaeső fogyasztás láthatatlan, gazdaságszerte szétoszló képe között zajlik. A látható az új gyár és a bejelentett munkahelyszám. A láthatatlan minden olyan magyar cég, amely ugyanazokért a munkavállalókért, ugyanazokért a beszállítókért és ugyanazért a tőkéért versenyez, és most egy támogatott belépővel szemben licitál — és az a bérnövekedés, amelyet a nem támogatott munkáltató nem tudott finanszírozni, mert részben az ő haszonkulcsát terhelte a támogatást fedező adó.

  Van ezen túl egy további mechanizmus. Egy állandó diszkrecionális támogatási program önmagában járadékot teremt. Ha az állam egy 107 milliárd Ft-os éves alapot működtet, amelynek kifizetéséről eseti alapon döntenek, akkor a támogatást odaítélő hatóság lobbizásának hozama megnő ahhoz a megtérüléshez képest, amit a vevők jobb kiszolgálása hoz. Ez független attól, hogy melyik párt igazgatja az alapot, és attól is, hogy az egyes odaítélések mennyire tiszták: egy nyitottabb tendereljárás egy jövőbeli kormány alatt ugyanazokat a járadékokat jobban felkészített pályázók között osztja el; nem szünteti meg azt az ösztönzőt, amelyet az alap puszta léte teremt. A strukturális probléma maga a diszkrecionális alap, nem az adminisztrátor.

  A klasszikus liberális alternatíva nem a „beruházáspolitika nélkül” — hanem a nem diszkrecionális beruházáspolitika. Az a mechanizmus, amely bizonyíthatóan vonzott tartós külföldi tőkét, egy alacsony, kiszámítható, egységesen alkalmazott adószabály, amelyre minden cég támaszkodhat tárgyalás nélkül — nem pedig egy diszkrecionális támogatás, amelyet egy miniszter ítél oda. Írország tartós, alacsony társasági adórendszere, amely évtizedek óta stabil, és minden belépőre egyformán vonatkozik — nem cégenként megtárgyalt —, a világ egyik legmagasabb FDI-beáramlását vonzotta, és valódi tőkemélyülést épített ki. A kiszámíthatóság végzi a munkát: a hosszú időhorizontú beruházást a politikai kockázat tükrében árazzák, és egy szabály eltünteti azt a politikai kockázatot, amelyet egy diszkrecionális program minden odaítéléssel újra létrehoz.¹ Magyarországnak már megvan a legfontosabb eszköze: a 9%-os társasági adókulcs, az EU legalacsonyabbja.² Egy olyan reform, amely a diszkrecionális alap megtakarításaiból finanszírozna egy egységes szabályt, a szabályon keresztül vonzaná a beruházást, nem a miniszter aláírásán keresztül.

  A négyéves leépítési időhorizont védi azokat a cégeket, amelyek a folyósítási ütemtervhez igazodva kötöttek támogatási megállapodásokat. A többéves beruházásösztönzési szerződések kifizetését építési és foglalkoztatási mérföldkövekhez kötik; a hirtelen leállás megszegné azokat a megállapodásokat, amelyeket a partnerek jóhiszeműen kötöttek meg. A leépítési időhorizont tiszteletben tartja a folyamatban lévő szerződéseket a kifuttatás során, miközben a programot azonnal lezárja az új odaítélések elől.

• Átállási mechanizmus: A programot az 1. évben le kell zárni az új támogatási kérelmek elől. A meglévő, aláírt támogatási megállapodások szerződéses mérföldkövek szerinti kifizetését tiszteletben kell tartani, négy év alatt kifuttatva. A felszabaduló fiskális teret át kell irányítani egy egységes, nem diszkrecionális beruházási szabály felé (a meglévő 9%-os társasági adókulcs, vagy egy nyereség-újraosztás alapú változat), amely tárgyalás nélkül minden cégre vonatkozik.

• Érintett csoportok: Aláírt támogatási megállapodásokkal rendelkező nagy gyártók — túlnyomórészt külföldi tulajdonú —; a minisztérium beruházásösztönzési munkatársai; az alternatíva oldalán minden olyan magyar cég, amely túl kicsi ahhoz, hogy egyedi támogatásról tárgyaljon, és amelynek így egyenlő szabály jut.

Beruházás ösztönzési célelőirányzat — Működési kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 5 487,0 millió Ft (XVIII-E14)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez a fent elemzett beruházási támogatási programot igazgató apparátus működési költségvetése — a támogatási alapot kezelő munkatársak és általános költségek. Nincs olyan indoka, amely független volna a kezelt alaptól. Ahogy az Általános beruházás ösztönzési támogatás négy év alatt kifut, az igazgatási apparátus is vele együtt épül le; a hároméves időhorizont a működési költséget valamivel a támogatás kifutása előtt nullára viszi, mivel egy új kérelmek elől lezárt alap kevesebb igazgatást igényel, mint egy nyitott.
• Átállási mechanizmus: Lineáris hároméves csökkentés, amely követi a csökkenő igazgatási munkaterhet, ahogy a támogatási program lezárul az új odaítélések elől.
• Érintett csoportok: Beruházásösztönzési igazgatási munkatársak, akiknek általános munkaerőpiaci készségeik vannak, hároméves átállási időszakkal.

Ideiglenes válság- és átállási keret

• Jelenlegi előirányzat: 40 825,2 millió Ft (XVIII-E16)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)
• Indoklás: Ez a sor arra az EU-s állami támogatási kategóriára támaszkodik, amelyet azért hoztak létre, hogy a tagállamok támogathassák cégeiket a 2022 utáni energiaár- és iparátállási sokk idején — egy olyan keret, amely a saját felépítése és neve szerint ideiglenes. Egy második diszkrecionális cégtámogatási csatorna, amely az Általános beruházás ösztönzési támogatással párhuzamosan fut, és főként a hivatkozott EU-s jogalapban különbözik tőle. Ugyanaz a számítás és ugyanaz a közszereplő-elméleti elemzés alkalmazandó: politikailag elosztott készpénztranszfer kiválasztott cégeknek, ahol a látható kedvezményezett áll szemben a szétoszló és láthatatlan adófizetőkkel és versenytársakkal. Mivel a keret kifejezetten időben korlátozott, a tisztességes besorolás egy rövid, magához a keret saját lejáratához igazított fokozatos leépítés, nem pedig határozatlan idejű Megtartás. Két év tiszteletben tartja a keret alatt már elkötelezett támogatásokat, miközben véget vet az új kötelezettségvállalásoknak.
• Átállási mechanizmus: A keret alatt új támogatást nem kell vállalni; az elkötelezett támogatást két év alatt ki kell futtatni, összhangban a keret ideiglenes kialakításával.
• Érintett csoportok: A válságkeret alatt elkötelezett támogatást élvező cégek; a diplomáciai szolgálatot nem érinti.

Gyármentő Program

• Jelenlegi előirányzat: 10 234,2 millió Ft (XVIII-E17)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy „gyármentő” sor olyan program, amely közpénzből tart fenn konkrét ipari működéseket, amikor a saját bevételük nem volna elegendő a fenntartásukhoz. Ez a puha költségvetési korlát mechanizmusának legtisztább formája: egy olyan cég, amelyet egyébként át kellene szervezni, vevőt kellene keresni rá, vagy be kellene zárni, ehelyett olyan transzfert kap, amely lehetővé teszi a jelenlegi méretén való működés folytatását. A költség nem csupán a 10 234,2 millió Ft. Az a tőke és munkaerő, amely olyan működésbe van bezárva, amelyet a nem támogatott piac újraárazna vagy felszabadítana — munkavállalók és gépek, amelyeket egy bezárás vagy eladás olyan felhasználások felé mozdítana, amelyekért a vevők ténylegesen fizetnek. A láncolat egyértelmű: ha egy üzem nem tudja fedezni a költségeit abból, amit a vevők önként hajlandóak fizetni, a támogatás nem oldja meg az alapvető eltérést; hanem befagyasztja, és az adófizetővel fizetteti meg a befagyasztást. Nincs olyan ráutaló érdek, amely fokozatos leépítést indokolna: egy diszkrecionális mentőalap nem teremt szerződéses jogosultságot a folyamatos mentésre. A sor egyetlen költségvetési ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése a 2026-os ciklusban. A bajba jutott cégek számára rendelkezésre állnak a szokásos átszervezési, eladási és csődegyezségi mechanizmusok — ugyanazok a mechanizmusok, amelyekre minden nem támogatott cég támaszkodik.
• Érintett csoportok: Azok a cégek, amelyek mentési támogatásért folyamodtak volna; a munkavállalóik szembesülnek azzal a munkaerőpiaci kiigazítással, amelyet egy eladás vagy átszervezés jelent, anélkül, hogy a támogatás biztosította volna a határozatlan idejű halasztást.

Képzési támogatás

• Jelenlegi előirányzat: 756,8 millió Ft (XVIII-E18)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor a minisztérium portfólióján keresztül kezelt képzési támogatást finanszírozza. Egy kiválasztott cégeknek vagy egyéneknek nyújtott állami képzési támogatás diszkrecionális transzfer: a támogatást odaítélő hatóság dönti el, mely képzési tevékenységek jogosultak, és mely pályázók kapnak támogatást, anélkül, hogy ezeket a döntéseket egy piaci ár fegyelmezné. Ahol a képzésnek értéke van a munkáltató számára, ott a munkáltatónak közvetlen ösztönzője van a finanszírozására — a munkavállalói termelékenységet emelő képzés olyan hozamot termel, amelyet a munkáltató fog be; ahol a képzésnek a munkavállaló számára van értéke, ott a munkavállalónak hasonlóképpen van ösztönzője arra, hogy jövőbeli kereseteiből fektessen bele. Egy erre rárakott állami támogatás nem oldja meg azt a kérdést, mely képzést érdemes finanszírozni; ösztönzőt teremt arra, hogy a tevékenységeket a támogatási kritériumokhoz tervezzék, ne pedig a tényleges szakmai szükségletekhez. Az összeg szerény, de a strukturális probléma azonos a fejezet nagyobb diszkrecionális transzfer-soraival. Nincs olyan szerződéses ráutalási érdek, amely fokozatos leépítést indokolna: egy diszkrecionális éves előirányzat nem teremt jogosultságot a folytatásra. A sor egyetlen költségvetési ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése a 2026-os ciklusban. A cégek és a munkavállalók arányosan finanszírozzák a képzést a tőle várt hozammal; a valódi termelékeny készségekbe való befektetés magánösztönzője megmarad.
• Érintett csoportok: Folyamatban lévő képzési támogatási kérelmekkel rendelkező cégek és egyének; nincs elbocsátás.

Külügyi ösztöndíjas és egyéb képzési programok

• Jelenlegi előirányzat: 41 970,0 millió Ft (XVIII-E29)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)

• Indoklás: Ez a fejezet harmadik legnagyobb sora, és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjrendszer költségvetési alapja — magyar egyetemeken kínált, állam által finanszírozott helyek külföldi hallgatók számára, a külügyi portfólión keresztül kezelve, diplomáciai és gazdasági célú külkapcsolati eszközként. Az adóból való finanszírozás melletti érvelés gyenge a keret feltételei szerint. A haszon koncentrált: a külföldi ösztöndíjasok meghatározott körére és a helyenkénti finanszírozást kapó egyetemekre jut. A költség a magyar adófizetők között oszlik szét, beleértve azt a dolgozó családot is, amelynek saját gyermekei összehasonlítható támogatás nélkül tanulnak ugyanazokon az egyetemeken.

  Nézzük meg a számokat családi léptékben. A sor 41 970,0 millió Ft. Egy 540 000 Ft-os havi bruttó mediánbért kereső munkavállaló számára³ az ilyen programokat finanszírozó általános adóból érkező teher valódi pénz — visszatérő transzfer egy olyan ösztöndíjrendszerbe, amelynek kedvezményezettei kialakításuk szerint nem az adófizető saját háztartása. Az SZJA-t és a szociális hozzájárulási adót fizető magyar szülő, aki külföldi diákok férőhelyeit finanszírozza, miközben saját gyermeke oktatását adózott jövedelméből fizeti — ez a látható és láthatatlan eltérés hazai megjelenése. A külpolitikai indok valós, de ez preferencia, nem jogvédelmi funkció: a diszkrecionális kategóriába tartozik. A négyéves fokozatos leépítés védi a tanulmányaik közepén lévő hallgatókat — annak a hallgatónak, aki egy finanszírozott többéves helyre támaszkodva iratkozott be, képesnek kell lennie azt befejezni —, miközben véget vet az új beiratkozásoknak. Az időhorizont egy szokásos képzési ciklushoz igazodik.

• Átállási mechanizmus: Az 1. évtől nem kell új, állami finanszírozású külföldi ösztöndíjas évfolyamot felvenni. A már beiratkozott hallgatók finanszírozott helyeit a diplomáig tiszteletben kell tartani, az évfolyam négy év alatt kifut. Az egyetemek alkalmazkodnak a záruló programhoz a felvételi tervezésükben.

• Érintett csoportok: Leendő külföldi ösztöndíjas hallgatók; a helyenkénti finanszírozást kapó magyar egyetemek; jelenlegi ösztöndíjasok, akiknek beiratkozott helye a tanulmányok befejezéséig védett.

Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 8 925,4 millió Ft (XVIII-E30)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez a sor külgazdasági fejlesztési és kereskedelemfejlesztési tevékenységet végző szervezeteket finanszíroz. A kereskedelemfejlesztés — a magyar exportőrök külföldi piacokkal való összekapcsolása — olyan tevékenység, amelyet azok a cégek, amelyek hasznát látják, maguk is finanszírozhatnának kamarákon, ágazati szövetségeken és fizetős kereskedelmi kiküldetéseken keresztül, olyan mértékben, ami azt tükrözi, amennyit az exportőrök ténylegesen érnek vele. Ahol a kedvezményezettek azonosítható kereskedelmi cégek, és a tevékenység számukra nyújtott üzleti szolgáltatás, ott az adóból való finanszírozás melletti érvelés gyenge a díjalapú finanszírozással szemben: a szétoszló adófizető egy olyan szolgáltatást finanszíroz, amelynek értékét egy konkrét és szervezett exportőri kör fogja be. A hároméves fokozatos leépítés alatt a szervezetek átállhatnak egy tag- és díjalapú modellre, amelyben az exportőrök arányosan fizetnek a kereskedelemfejlesztési szolgáltatásokért aszerint, amennyit valójában használnak belőlük.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat lineáris csökkentése három év alatt, miközben a szervezetek díjalapú és tagsági alapú bevételt építenek azoktól az exportáló cégektől, amelyek a szolgáltatásaikat használják.
• Érintett csoportok: A kereskedelemfejlesztési szervezetek és munkatársaik; az exportáló cégek, amelyek a szolgáltatást használatuk arányában közvetlenül finanszíroznák.

Kötött segélyhitelezés

• Jelenlegi előirányzat: 11 000,0 millió Ft (XVIII-E19)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: A kötött segélyhitelezés állami kedvezményes hitelezés külföldi kormányoknak azzal a feltétellel, hogy a felvett forrásokat magyar cégek áruira és szolgáltatásaira kell költeni. Egyszerre fejlesztéstámogatási eszköz és exporttámogatás: a kedvezményezett kormány piac alatti hitelt kap, és a kiválasztott magyar exportőrök egy csoportja garantált megrendeléseket kap. Az exporttámogatási elem diszkrecionális transzfer konkrét cégeknek, amelyet az általános adófizető finanszíroz, ugyanazokkal a számítási és közszereplő-elméleti vonásokkal, mint a közvetlen beruházási támogatások. A hároméves fokozatos leépítés tükrözi, hogy a kötött hitelkereteket partnerkormányokkal kötött keretmegállapodások alatt nyújtják; a meglévő hitelkeretek meghatározott időtartamra szólnak, és a partnerkormányok felé tett kötelezettségvállalásokat a megállapodott időszakok végéig tiszteletben kell tartani, nem pedig felmondani.
• Átállási mechanizmus: Az 1. évtől nem kell új kötött hitelkeretet nyitni. A partnerkormányokkal kötött meglévő hitelkeret-megállapodásokat a szerződéses feltételeik szerint, hároméves kifutásban tiszteletben kell tartani.
• Érintett csoportok: Hitelkeret-megállapodással rendelkező partnerkormányok; magyar exportőrök, amelyek kötött szerződéseket szállítottak.

A KKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb gazdasági társaságok forrásjuttatásai

• Jelenlegi előirányzat: 915,0 millió Ft (XVIII-E40; 566,6 működési + 348,4 tőke)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor olyan kereskedelmi társaságokba juttat működési és tőkeforrást, amelyeket a minisztérium tulajdonol. Egy olyan állami vállalat, amely éves költségvetési forrásátadásra szorul ahhoz, hogy működni tudjon, ennél fogva nem fedezi a költségeit abból, amit a vevői önként fizetnek — a puha költségvetési korlát mintázata újra. A transzfer kiszorítja a termelő tőkét, és megvédi a vállalatot attól a fegyelmezéstől, amely egyébként kényszerítené az újraárazásra, az átszervezésre vagy az eladásra. Az összeg kicsi, de az elv léptékfüggetlen: egy állami tulajdonú kereskedelmi cégnek nyújtott költségvetési átadás megszüntetésre alkalmas tétel, a mögöttes tulajdonosi kérdést — hogy az államnak egyáltalán birtokolnia kell-e ezeket a társaságokat — a tágabb privatizációs ágra utalva. A transzfer-sor lezárása kikényszeríti a kérdést.
• Átállási mechanizmus: A költségvetési átadás megszüntetése a 2026-os ciklusban. A társaságoknak bevételből kell fedezniük a költségeiket, vagy át kell szervezni, illetve értékesíteni őket; ugyanaz a fegyelem, amellyel egy magáncég szembesül.
• Érintett csoportok: Az átadásban részesülő állami vállalatok és alkalmazottaik; a kimenet az egyes társaságok mögöttes üzleti életképességétől függ.

Paks II. Zrt. tőkeemelése

• Jelenlegi előirányzat: 95 000,0 millió Ft (XVIII-E39)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)

• Indoklás: Ez a sor tőkeinjekció a Paks II. Zrt.-be, abba az állami vállalatba, amely a paksi atomtelephelyen a két új reaktoregységet építi. Azért szerepel ebben a fejezetben, mert a tulajdonosi jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja. A 2026-os 95 000,0 millió Ft-os összeg egy hosszú tőkeinjekció-sorozat egyetlen részlete; a társaság egymást követő részleteket kapott, ahogy az építési költségek esedékessé váltak, az állammal mint forrással.⁴

  A Paks II. besorolása versengő szempontokat foglal magában, amelyek nem oldódnak fel tisztán egyetlen címkére. A sor Megtartásként való kezelése melletti érvelés — az atomenergia mint energiabiztonsági infrastruktúra — ütközik a keretnek azzal a megkülönböztetésével, amelyet egy valódi hálózat-gazdasági elem és egy piaci versenyben végezhető tevékenység között tesz. Az áramtermelés, az atomáram-termelést is beleértve, piaci versenyben végezhető tevékenység: magántőke is finanszírozhatja, birtokolhatja és működtetheti engedély alapján, ahogy ez több joghatóságban így is van. A „természetes monopólium” keretezése itt túl sok munkát végez; a valódi hálózati elem az átviteli hálózat, nem maga az erőmű. Egy állami tulajdonú, állami finanszírozású áramtermelési projekt ezért ugyanolyan vizsgálatra alkalmas, mint bármely más állami kereskedelmi vállalkozás — különösen olyan, amelynek tőkeinjekciói visszatérő költségvetési tételek, nem pedig finanszírozott, elkülönített projektköltség.

  A projekt azonban az építés közepén tart. A költség jelentős része aláírt mérnöki, beszerzési és kivitelezési szerződésekben van, olyan partnerekkel, amelyek jóhiszeműen szerződtek a magyar állammal. A tőke hirtelen visszavonása nem volna tiszta megtakarítás — egy részben felépített eszközt hagyna magára, és szerződéses kötelezettségeket váltana ki. A tisztességes besorolás a költségvetésből finanszírozott modell ötéves fokozatos leépítése: az állam felhagy az általános bevételből történő tőkeinjekcióval, és a projekt fennmaradó tőkeszükségletét projektfinanszírozási eszközökkel — az eszköz és annak jövőbeli termelési bevétele ellenében felvett hitellel — fedezik, ahogyan egy magántőkéből épülő erőművet finanszíroznak. Ez formájában adósságáthidalás: az áthidalási költség az a tőke, amelyre a projektnek a finanszírozási modell átalakítása alatt még szüksége van, és ez csökken, ahogy a projektadósság és végső soron a működő eszköz értékesítése felváltja a költségvetési tőkét. Az ötéves időhorizont az építési és finanszírozási átalakítási ütemtervet tükrözi, nem pedig politikai preferenciát.

  Ez nem olyan megtakarítás, amely az 1. évben anyagiasul — a nettó megtakarítás az első évben nulla, mert a projekt tőkeszükséglete változatlan marad; a finanszírozási csatorna változik. A megtakarítás akkor halmozódik fel, ahogy a költségvetési tőkét projektfinanszírozás váltja fel, és a befejezést követően a működő eszközt értékesíteni lehet, vagy önálló kereskedelmi alapon lehet üzemeltetni a költségvetéshez való folyamodás nélkül.

• Átállási mechanizmus: Az 1. évtől csak a szerződéses úton kikerülhetetlen részleteken túl nem kell új költségvetési tőkét beinjekciózni. A projekt fennmaradó tőkeszükségletét át kell konvertálni az eszköz ellenében felvett projektfinanszírozási eszközökre. A befejezés után a működő eszközt értékesíteni kell, vagy önálló kereskedelmi alapra kell helyezni. Az aláírt EPC-szerződéseket végig tiszteletben kell tartani.

• Érintett csoportok: Aláírt szerződésekkel rendelkező EPC- és ellátási láncbeli partnerek; az építési munkaerő; végső soron az energiapiac, amelybe a befejezett eszköz eladásra vagy kereskedelmi forgalmazásra kerül.

A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai

• Jelenlegi előirányzat: 809,5 millió Ft (XVIII-E41)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Ez a sor a Paks II. tulajdonosi struktúráján belüli leányvállalatokat finanszírozza. Az indoka teljes mértékben a Paks II. projektből származik: a leányvállalatok azért léteznek, hogy kiszolgálják a reaktorok építését és üzemeltetését. A sor ezért ugyanazon az ötéves ütemtervben fut ki, mint az anyacég tőkeinjekciója — ahogy a projekt átáll a projektfinanszírozásra, és a működő eszközt kereskedelmi forgalomba helyezik, a leányvállalati transzferek vele együtt konvertálódnak.
• Átállási mechanizmus: Lineáris ötéves csökkentés, amely követi az anyaprojekt finanszírozási átalakítását.
• Érintett csoportok: A Paks II. leányvállalatok és munkatársaik.

Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 2 149,9 millió Ft (XVIII-E33)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)
• Indoklás: A Hungary Helps Program magyar humanitárius és fejlesztési segélyt csatornáz külföldre, az üldözött keresztény közösségekre és a hitalapú fejlesztési projektekre fókuszálva.⁵ A külföldi közösségeknek nyújtott humanitárius segély példaértékűen önkéntes tevékenység: ez az a kiadási kategória, amelyet a jótékonysági adományozás, az egyházi gyűjtés és az önkéntes egyesületi élet közvetlenül és léptékben finanszíroz, arányosan azzal, amit az adományozók ténylegesen szeretnének adni. Amikor az állam általánosan adóztatja meg a polgárokat, majd a bevételt a külügyminisztérium által kiválasztott humanitárius címzettekhez rendeli, akkor egy politikai tisztségviselő elosztásával helyettesíti az adományozóét — és az a magyar polgár, aki nem választotta volna egy adott projekt finanszírozását, mégis finanszírozza, miközben azt a polgárt, aki többet adott volna, megadóztatják, nem pedig megkérdezik. A tevékenység értékes; a kérdés a finanszírozási csatorna, és az önkéntes csatorna pontosan ennél a kategóriánál létezik és működik. A kétéves fokozatos leépítés alatt a konkrét projektekre vonatkozó folyamatban lévő támogatási kötelezettségvállalások kifutnak, miközben véget vet az adóból finanszírozott új támogatásoknak; a mögöttes humanitárius indíttatás átvándorol az önkéntes adományozási és egyházi gyűjtési csatornákba, amelyek ezt a munkát máshol is finanszírozzák.
• Átállási mechanizmus: Az 1. évtől nem kell új, adóból finanszírozott támogatást vállalni; a meglévő projekt-támogatási kötelezettségvállalásokat két év alatt ki kell futtatni; a tevékenység átáll az önkéntes adományozói és egyházi gyűjtési finanszírozásra.
• Érintett csoportok: Külföldi befogadó közösségek és projektek; magyar hitalapú és jótékonysági szervezetek, amelyek a finanszírozási csatornává válnak.

Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátása

• Jelenlegi előirányzat: 1 643,0 millió Ft (XVIII-E35)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év), egyéves átfedő bérvédelem

• Indoklás: Ez a Hungary Helps Ügynökség működési apparátusát finanszírozza — azt a testületet, amely a fent elemzett programot kezeli. Indoka származékos: azért létezik, hogy a támogatásokat kifizesse. Ahogy a támogatási program két év alatt fokozatosan kifut, az azt kezelő ügynökség is vele együtt leépül. Mivel itt a védett fél az ügynökség alkalmazottai — egy kis létszámú szakmai stáb általános igazgatási és projektmenedzsment-készségekkel —, a megfelelő áthidalási megoldás egy egyéves átfedő bérvédelem: az alkalmazottak még egy évig megkapják a fizetésüket, és ez alatt szabadon új állást vállalhatnak. Ez érzékenyebb az általános lecsúsztatásnál, és csak a sor bértételére vonatkozik, nem az egész keretre.

  A fejezet nem bontja külön az ügynökség bértételét az egyéb működési költségeitől. Az ügynökségre vonatkozó auditált bérbontást nem találtunk az elemzés során; a bértételt ezért nagyjából a működési sor 40%-ára — körülbelül 657 millió Ft-ra — becsültük, a kis magyar állami ügynökségi igazgatási költségvetések jellemző személyi részarányára támaszkodva. Ezt a becslést megjelöltük elsődleges forrásból való ellenőrzésre az ügynökség parlamentnek tett éves jelentése alapján. Ezen az alapon a nem bértételű működési költségek (körülbelül 986 millió Ft) az 1. évben véget érnek; a bértételt egy átfedő év védi, amely alatt az alkalmazottak megtartják a fizetésüket, és új magánszektorbeli állást vállalhatnak. A teljes sor a 2. évre éri el a nullát.

• Átállási mechanizmus: Az ügynökség két év alatt leépül, ahogy az általa kezelt támogatási program lezárul. A nem bértételű működési költségek az 1. évben véget érnek. Az alkalmazottak egy év átfedő bérvédelmet kapnak: megtartják a fizetésüket, miközben szabadon vállalhatnak új állást; ezt követően az ügynökség bezár. Az időhorizont az ügynökség tényleges alkalmazotti létszámától és szerződési feltételeitől függ, amelyeket az éves jelentéséből kell megerősíteni.

• Érintett csoportok: A Hungary Helps Ügynökség munkatársai — egy kis létszámú szakmai csapat átvihető készségekkel; egy év bérvédelem, a háztartások számára ez a magánszektorbeli újraelhelyezkedés útja.

Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak

• Jelenlegi előirányzat: 950,0 millió Ft (XVIII-E34)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy ösztöndíjprogram, amelyet a kedvezményezetteinek vallási identitása definiál, olyan diszkrecionális transzfer, amelyben egy politikai tisztségviselő szubjektív szempont alapján választja ki a kedvezményezetteket. Az oktatási támogatás, akárcsak a humanitárius adományozás, olyan kategória, amelyet önkéntes mechanizmusok — egyházi ösztöndíjak, felekezeti alapok, jótékonysági alapítványok — közvetlenül és jól finanszíroznak; a hitközösségek pontosan ezt a fajta ösztöndíjtámogatást szervezték meg történelmük során, a saját tagjaik finanszírozásával. Nincs olyan ráutalási érdek, amely a program szintjén fokozatos leépítést indokolna: egy diszkrecionális éves ösztöndíj-sor nem teremt szerződéses jogosultságot, és ahol egyes hallgatók képzésük közepén kötelezettségvállalással rendelkeznek, azokat kis maradékként tiszteletben lehet tartani a befogadó intézményeken belül. A sor a 2026-os ciklusban lezárható, és a tevékenység visszatér ahhoz az önkéntes vallási és jótékonysági csatornához, amely a természetes otthona.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat lezárása 2026-ban. A képzés közepén lévő egyéni kötelezettségvállalásokat maradékként tiszteletben kell tartani; az új odaítélések átkerülnek az egyházi és jótékonysági ösztöndíjalapokhoz.
• Érintett csoportok: Leendő kedvezményezettek; hitalapú ösztöndíjalapok, amelyek a finanszírozási csatornává válnak.

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés

• Jelenlegi előirányzat: 83,7 millió Ft (XVIII-E36)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Kis sor, amely nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet finanszíroz. A fejlesztési segélynyújtás, akárcsak a humanitárius adományozás, olyan kategória, amelyhez léteznek és léptékben működnek az önkéntes finanszírozási csatornák. Az összeg lényegtelen, és a sor nem hordoz ráutalási érdeket; egyetlen ciklusban lezárható. Az elv ugyanaz, mint a nagyobb Hungary Helps sorra alkalmazandó — a méret nem szempont.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban.
• Érintett csoportok: Fejlesztési együttműködés címzettjei; elhanyagolható lépték.

Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok

• Jelenlegi előirányzat: 728,9 millió Ft (XVIII-E37)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor a Közép-Duna folyosóban végzett térségfejlesztési feladatokat finanszíroz — egy földrajzilag célzott diszkrecionális program, amelyet a külügyi portfólión keresztül kezelnek. A konkrét földrajzi területekre vagy az ezeken belüli konkrét projektekre irányuló térségfejlesztési támogatások ugyanannak a kategóriának egy változata, mint a fentebb elemzett határon túli fejlesztési támogatások: transzfer az általános adófizetőtől egy meghatározott kör befogadó közösségeinek vagy szervezeteinek, egy politikai tisztségviselő által elosztva, anélkül, hogy a kiválasztást piaci ár vezérelné. Ahol a Közép-Duna folyosóban van értéke az infrastruktúrának vagy a fejlesztésnek, ott az érintett helyi önkormányzatok és közösségek a saját költségvetésükből, az EU kohéziós alap juttatásaiból és a szokásos tőkebefektetési folyamatokból finanszírozhatják és rangsorolhatják a saját fejlesztésüket. Egy külön miniszteri előirányzat futtatása térségi feladatokra megduplázza a költségvetési csatornát, és egy újabb diszkrecionális elosztási réteget ad hozzá anélkül, hogy elemzési tisztánlátást nyerne arról, mely projektek érdemelnek prioritást. Az összeg szerény, és a sor nem hordoz szerződéses ráutalási érdeket; egyetlen ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése a 2026-os ciklusban. A Közép-Duna folyosó térségfejlesztési prioritásait az érintett helyi önkormányzati költségvetéseken, valamint az EU strukturális és kohéziós alap eszközein keresztül kezelik.
• Érintett csoportok: A Közép-Duna folyosó térségében fejlesztési támogatást kapó helyi önkormányzatok és szervezetek; kis lépték.

Határon túli gazdaságfejlesztési, egyéb fejlesztési és kutatási programok

• Jelenlegi előirányzat: 1 765,5 millió Ft (XVIII-E21)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor szomszédos országokban élő magyar kisebbségi közösségeknek és vállalkozásoknak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatásokat finanszíroz. A tevékenység diszkrecionális transzfer: a külügyminisztérium választja ki a külföldi befogadó projekteket és vállalkozásokat, és a magyar általános adófizetőből finanszírozza őket. A címzettek Magyarországon kívüli kereskedelmi és közösségi szervezetek; a kedvezményezett koncentrált és azonosítható, a költség szétoszló. Nincs jogvédelmi vagy jogállami infrastruktúrával kapcsolatos indok, és egy diszkrecionális támogatási sor nem teremt szerződéses jogosultságot a folytatásra. A sor egyetlen ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése 2026-ban.
• Érintett csoportok: Határon túli közösségi és üzleti támogatás-címzettek.

Csángó-Magyar Együttműködési Program Támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 1 349,0 millió Ft (XVIII-E28)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez a program a romániai Bákó megyei csángó magyar nyelvű közösségeket támogatja, főként kulturális és oktatási tevékenységen keresztül — nyelvoktatás, iskoláztatás és közösségi intézmények. A tevékenység eltér egy kereskedelmi fejlesztési támogatástól: olyan folyamatos oktatási és kulturális intézményeket finanszíroz, amelyekre a családok rászoktak a gyermekeik iskoláztatásában. Éppen ez a ráutalás különbözteti meg ezt a sort az azonnali megszüntetésű határon túli fejlesztési támogatásoktól. A hirtelen kivonulás iskoláztatásuk közepén lévő gyermekeket és működésük közepén lévő közösségi intézményeket hagyna magára. A hároméves fokozatos leépítés alatt a támogatott intézményeknek idejük van átállni az önkéntes, diaszpórából és egyházakból érkező finanszírozásra — azokra a csatornákra, amelyeken a kisebbségi közösségek kulturális és oktatási munkáját általában fenntartják —, miközben tiszteletben tartja a jelenleg beiratkozott családok ráutalási érdekét. A tevékenység preferencia, nem jogvédelmi funkció; a fokozatos leépítés a ráutalási érdeket tükrözi, nem a mögöttes kiadás eltérő besorolását.
• Átállási mechanizmus: Lineáris hároméves csökkentés, miközben a támogatott oktatási és kulturális intézmények önkéntes diaszpóra- és egyházi alapú finanszírozást építenek ki.
• Érintett csoportok: Csángó közösségi intézmények, azok a családok, amelyek gyermekei a támogatott iskolákba járnak, valamint a tanári kar; hároméves átállási időszak.

Európai Területi Társulások támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 170,1 millió Ft (XVIII-E20)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor a magyarországi részvételt finanszírozza az Európai Területi Társulásokban (ETT-k) — egy uniós belső határ két oldalán lévő helyi és területi hatóságok közötti határon átnyúló együttműködési testületekben. A sor diszkrecionális támogatás ezeknek az együttműködési struktúráknak; a részt vevő hatóságok, ha az együttműködésnek értéke van számukra, saját költségvetésükből finanszírozhatják a saját részvételüket. Az összeg kicsi, és a sor nem hordoz egyéni ráutalási érdeket. Egyetlen ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban; a részt vevő hatóságok saját maguk finanszírozzák a részvételüket, ha értéket látnak benne.
• Érintett csoportok: ETT-struktúrák és a bennük részt vevő helyi önkormányzatok.

KKM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 605,4 millió Ft (XVIII-E22)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok diszkrecionális támogatási sora. Ahol a sor valódi minisztériumi funkciókat finanszírozna, azokat a központi igazgatási cím már fedezi; egy külön diszkrecionális támogatási sor a felügyelt szervezeteknek olyan transzfer, amelynek elosztása a minisztérium ítéletén nyugszik, piaci fegyelmezés nélkül és a kedvezményezett oldalán szerződéses jogosultság nélkül. Az összeg kicsi; a sor egyetlen ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban.
• Érintett csoportok: A támogatást kapó felügyelt szervezetek.

Egyéb szervezetek működésének támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 919,3 millió Ft (XVIII-E24; 883,3 működési + 36,0 tőke)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A minisztérium feladatkörével összefüggő „egyéb szervezetek” működési költségeit támogató maradék diszkrecionális sor. Egy nyitott „egyéb szervezetek működésének támogatása” sor a politikai tisztségviselők szubjektív elosztásának leginkább kitett strukturális forma: nincs meghatározott funkciója, nincs meghatározott kedvezményezetti köre, és nincs hozzá kapcsolt szerződéses jogosultság. Egyetlen költségvetési ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban.
• Érintett csoportok: A jelenleg működési támogatást kapó szervezetek.

A közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációjának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 2 700,0 millió Ft (XVIII-E38)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor a magyar bor közös marketingjét és kommunikációját finanszírozza. Az érvelés itt Bastiat híres gyertyaöntő-petíciójának fordított esete: ott a termelők védelmet kértek a versenytől, itt az állam fizet azért, hogy egyetlen hazai iparág terméke láthatóbb legyen. A sor az általános adófizetőtől — beleértve minden olyan adófizetőt is, aki nem iszik bort, és minden más ágazat termelőit, amelyek nem kapnak hasonló marketingtámogatást — a borászati ágazatba irányít át forrást. A bortermelőknek hasznára válik a termékük marketingje; pontosan ezért finanszírozzák a termelők maguk a marketinget, egyénileg és önkéntes szakmai szövetségeken és borvidéki testületeken keresztül, arányosan azzal, amennyit értékelnek belőle. Nincs jogvédelmi indok, és nincs olyan ráutalási érdek, amely átállási időszakot indokolna — egy marketing-előirányzat nem teremt jogosultságot. A generikus terméket célzó marketing a tankönyvi példája annak a tevékenységnek, amelyet a kedvezményezettek önkéntesen képesek és szoktak finanszírozni; a sor egyetlen ciklusban lezárható.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A bortermelők szakmai szövetségi tagdíjakon és borvidéki testületeken keresztül finanszírozzák a közös marketingjüket, arányosan azzal, amennyit értékelnek belőle.
• Érintett csoportok: A borágazat és a jelenleg a sorból finanszírozott marketingszervezetek.

Protokolláris kiadások — Kormányfői, Államfői, Egyéb kormányzati protokoll

A három protokoll-sor a miniszterelnöki hivatal (294,6 millió Ft), az államfő (327,5 millió Ft) és az egyéb kormányzati protokoll (175,0 millió Ft) hivatalos reprezentációs és ceremoniális kiadásait finanszírozza, összesen 797,1 millió Ft.

• Jelenlegi előirányzat: 797,1 millió Ft (XVIII-E25, E26, E27)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Az állam hivatalos képviselete — külföldi delegációk fogadása, állami látogatások, a kormányfő és államfő hivatalához tartozó ceremoniális funkciók — olyan kiegészítő funkció, amelynek hivatalai maguk is elismert alkotmányos alapokon nyugszanak. A sorok korlátosak és szerények. A teljes megszüntetés elemzésileg túl korai volna, mivel némi reprezentációs kapacitás jogosan tartozik ezekhez a hivatalokhoz; bővítésre azonban nincs ok. A sorok nominális tartása mellett a reálértékű erózió szelíden fegyelmezi őket, miközben jelzi, hogy a protokoll-kiadások nem növekedési terület.
• Átállási mechanizmus: A nominális előirányzatok befagyasztása; az infláció erodálja a reálértékű igényt.
• Érintett csoportok: Lényeges érintett nincs.

Bevételi tételek

A fejezet saját bevétele 13 052,2 millió Ft a 527 636,2 millió Ft-os kiadással szemben — a saját bevétel a fejezet költségének kevesebb mint 2,5%-át fedezi, a maradék 514 584,0 millió Ft-ot az általános adóbevételből merítik.

Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása — bevételek

• Jelenlegi hozam: 204,6 millió Ft (XVIII-R1; 188,6 működési + 16,0 tőke)
• Típus: Díj / Térítés / Egyéb
• Megjegyzések: A minisztérium központi szervének vegyes működési és tőkebevételei — szolgáltatási díjak, megtérülések és egyéb bevételek. Ez a bevétel az igazgatási apparátushoz képest mellékes; szerényen csökkenne, ahogy a központ a fokozatosan leépítendő diszkrecionális programokkal együtt zsugorodik, de érdemben nem érinti egyetlen kiadási döntés sem.

Külképviseletek igazgatása — bevételek

• Jelenlegi hozam: 12 847,6 millió Ft (XVIII-R2; 12 737,6 működési + 110,0 tőke)
• Típus: Díj / Térítés
• Megjegyzések: A fejezet saját bevételeinek nagy része, amelyet a konzuli hálózat termel — főként a nagykövetségeken és konzulátusokon szedett konzuli és vízumdíjak útlevélügyintézésért, vízumfeldolgozásért és okmányhitelesítésért. Ez valódi szolgáltatásdíj-bevétel: azt fizetik a konzuli szolgáltatások konkrét igénybevevői a kapott szolgáltatással összefüggésben, a fejezetben ez áll legközelebb egy piaci árhoz. Mivel a külképviseletek Megtartás besorolásúak, ez a bevételi forrás folytatódik. Ez a fejezet egyetlen része, ahol a finanszírozási csatorna már illeszkedik a tevékenységhez — egy konkrét szolgáltatás igénybevevői díjat fizetnek érte.

A fejezet nem tartalmaz adóbevételi tételeket; a központi költségvetés adószerkezete a XLII. fejezetben szerepel.

Fejezet összefoglaló

Besorolás	Darab	Összesen (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	11	19 828,9
Fokozatos leépítés	11	316 580,8
Nominális befagyasztás	10	26 330,2
Megtartás	9	164 896,3
Összesen	41	527 636,2

Bevétel	Összesen (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	13 052,2

Az 1. évi nettó megtakarítás az összes reformbesorolásra vetítve: 88 732,6 millió Ft. A teljes stabil állapotú megtakarítás, amint minden fokozatos leépítés befejeződik: 336 409,7 millió Ft-os azonnali megszüntetés és fokozatos leépítés alá eső sor jut nullára, plusz nagyjából 6 000 millió Ft reálértékű erózió a nominálisan befagyasztott sorokon egy évtized alatt — meghagyva a 164 896,3 millió Ft-os Megtartás-keretet, a diplomáciai szolgálat magját, a fejezet tartós költségeként.

Kulcsmegfigyelések

• A fejezet külügyminisztériumi címke alatt működő iparpolitikai alap. A diplomáciai és konzuli mag — külképviseletek, központi igazgatás, külképviseleti rendszer támogatása, tagdíjak, peres ügyek — 164 896,3 millió Ft, a teljes Megtartás-keret, és a fejezetnek csak 31%-a. A másik 69% diszkrecionális program: cégtámogatások, ösztöndíjak, hitalapú humanitárius és oktatási támogatások, valamint egy állami vállalati tőkesor. A fejezet elnevezése („Külgazdasági és Külügyminisztérium”) elfedi, hogy a legnagyobb egyedi tevékenysége kiválasztott cégek beruházásainak megfizetése.

• Két diszkrecionális cégtámogatási csatorna fut párhuzamosan. Az Általános beruházás ösztönzési támogatás (107 421,8 millió Ft) és az Ideiglenes válság- és átállási keret (40 825,2 millió Ft) egyaránt politikailag elosztott készpénztranszferek kiválasztott, többnyire külföldi gyártóknak — együtt 148 247,0 millió Ft, a fejezet 28%-a. Főként a hivatkozott EU-s jogalapban különböznek. Ugyanaz a mechanizmuselemzés vonatkozik mindkettőre: egy diszkrecionális alap puszta léte önmagában a járadék, függetlenül attól, ki igazgatja, vagy mennyire tiszta egy-egy odaítélés.

• A nem diszkrecionális alternatíva már létezik a magyar jogban. A klasszikus liberális kifogás a beruházási támogatásokkal szemben nem a tőkevonzás elleni kifogás — hanem az ellen, hogy a tőkét egy miniszter mérlegelésén, ne pedig egységes szabályon keresztül vonzzuk. Magyarország 9%-os társasági adókulcsa az EU legalacsonyabbja;² egy olyan reform, amely a diszkrecionális alap megtakarításaiból finanszírozna egy egységes, kiszámítható szabályt, a szabályon keresztül vonzaná a beruházást. A kiszámíthatóság az a mechanizmus, amely a hosszú időhorizontú beruházást a politikai kockázat tükrében árazza.¹

• A Paks II. tőkesor a fejezet legnehezebb besorolása. 95 000,0 millió Ft-tal ez a második legnagyobb tétel, és egyetlen részlet egy visszatérő, költségvetésből finanszírozott tőkeinjekció-sorozatban.⁴ A reform nem a részben felépített eszköz feladása — hanem a finanszírozási modell átalakítása a visszatérő költségvetési tőkéről az eszköz ellenében felvett projektfinanszírozásra, ahogyan egy magánkézben épülő erőművet finanszíroznak. Az 1. évi nettó megtakarítás eleve nulla; a megtakarítás akkor halmozódik fel, ahogy a finanszírozási modell átalakul, és a befejezett eszközt kereskedelmi forgalomba helyezik.

• Az önkéntes finanszírozású kategóriák felülreprezentáltak. A külföldi humanitárius adományozás (Hungary Helps), a hitalapú ösztöndíjak, a fejlesztési együttműködés és a borágazat generikus marketingje mind olyan tevékenységek, amelyekhez léteznek és léptékben működnek önkéntes csatornák — jótékonysági adományozás, egyházi gyűjtés, szakmai szövetségi tagdíjak. Amikor az állam általánosan adóztat, majd ezeknek a címzetteknek juttat, akkor egy tisztségviselő elosztásával helyettesíti az adományozóét, és megadóztatja azt a polgárt, aki nem adott volna, miközben azt a polgárt, aki többet adott volna, pusztán megadóztatja — nem pedig megkérdezi.

• A konzuli díjbevétel az egyetlen illeszkedő finanszírozási csatorna. A fejezet 13 052,2 millió Ft-os bevételéből 12 847,6 millió Ft konzuli és vízumdíj — egy konkrét szolgáltatás igénybevevői díjat fizetnek érte, a fejezetben ez áll legközelebb egy piaci árhoz. Érdemes megjegyezni, mert kivétel: a fejezet minden más pontján a finanszírozás általános adóból érkezik, és a haszon koncentrált; a konzuli soron a fizető és a kedvezményezett ugyanaz a személy.

• A reform mintegy 336,4 milliárd Ft-ot irányít át a diszkrecionális elosztástól az adófizetők és egy egységes szabály felé. Amint az azonnali megszüntetés és a fokozatos leépítés alá eső sorok nullára jutnak, a fejezet tartós költsége a 164,9 milliárd Ft-os diplomáciai szolgálat magja. A felszabaduló fiskális tér két párhuzamos cégtámogatási alap, egy külföldi ösztöndíjrendszer, egy hitalapú támogatási klaszter és egy költségvetésből finanszírozott állami vállalati tőkeprogram futtatásának költsége — ezek közül egyik sem jogvédelmi vagy jogállami funkció, és a legtöbbnek van működő önkéntes vagy nem diszkrecionális alternatívája.

Források

Footnotes

1. Revenue Ireland, Annual statistical report (corporation tax receipts); IDA Ireland investment data; Irish Fiscal Advisory Council reports. Ireland’s sustained low and predictable corporate-tax regime, applied uniformly rather than negotiated firm by firm, is associated with FDI inflows among the highest in the world per capita and with capital deepening from sustained foreign investment. Cited as the non-discretionary comparator to Hungary’s discretionary grant model. ↩ ↩²

2. European Commission. Taxation Trends in the European Union — 2024 Edition. Publications Office of the European Union, 2024. https://taxation-customs.ec.europa.eu/taxation-trends-european-union_en. Hungary’s 9% statutory corporate income tax rate is the lowest in the European Union as of 2024; all other EU member states apply rates of 10% or higher. ↩ ↩²

3. KSH (Központi Statisztikai Hivatal). Keresetek, kereset-arányok [Earnings and wage statistics]. 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0044.html. The 540,000 Ft figure is the approximate median monthly gross earnings for full-time employees in Hungary based on 2023–2024 KSH wage data; the precise figure varies by reference period and sector. ↩

4. “Megkapta a 21. tőkeinjekcióját is a Paks II Zrt.” Economx.hu. 2025. https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/atomeromu-paks-tokeinjekcio-kozpenz-nyereseg.790189.html. Paks II Zrt. has received a long sequence of state capital injections, financed from the budget via the Ministry of Foreign Affairs and Trade as owner, with funds applied to construction-contract payments. ↩ ↩²

5. “Újabb félmillió eurós humanitárius támogatást indít a kormány a Hungary Helps Programon keresztül.” kormany.hu. 2024. https://kormany.hu/hirek/ujabb-felmillio-euros-humanitarius-tamogatast-indit-a-kormany-a-hungary-helps-programon-keresztul. The Hungary Helps Program channels Hungarian humanitarian and development assistance abroad, with a stated focus on persecuted Christian communities; administered by the Hungary Helps Agency under a 2023 statute (2023. évi LXXXIX. törvény) in force from 1 January 2024. ↩