A 2026-os költségvetés-elemzésből
8,9 milliárd kereskedelemfejlesztésre — exportőröknek szól, mindenki fizeti.
A kereskedelemfejlesztés a magyar exportőröket köti össze a külpiacokkal. A haszonélvező cégek beazonosíthatók; a finanszírozók az általános népesség, köztük a sok cég és dolgozó, amely semmit sem exportál.
Adózónként nagyjából 2 230 forint évente — 8 925 millió forint kereskedelemfejlesztő szolgáltatásokra, amelyek hasznát egy meghatározott exportőri kör fölözi le.
Amit látsz — és amit nem
A látható: a kereskedelemfejlesztő szervezet és az exportőr, akit külföldi vevőhöz köt. A láthatatlan: a belpiaci kisvállalkozás és a bérből élő, aki az adóján keresztül finanszíroz egy kereskedelmi szolgáltatást, amelyet soha nem fog használni.
Ellenvetés
"A kisebb exportőrök kereskedelmi missziós támogatás nélkül nem tudnak betörni a külpiacokra — ez egyenlíti a feltételeket."
Válasz
Ha a kereskedelemfejlesztés értékes az exportőröknek, az exportőrök fizetni fognak érte. A kereskedelmi kamarák és ágazati szövetségek pontosan ezt a szolgáltatást finanszírozzák azokban az országokban, ahol az állam nem teszi. A hároméves kivezetés időt ad a szervezeteknek, hogy tagdíj- és díjbevételt építsenek a szolgáltatást használó cégektől, arányosan azzal, amit azok valóban értékelnek. A diffúz adófizető megszűnik egy koncentrált hasznú szolgáltatást szubvencionálni.
Oszd meg, ha szerinted a kereskedelemfejlesztés haszonélvező exportőrei fizessenek érte, ne az általános adófizető.
Az elemző értékelése
Külgazdasági fejlesztési célú szervezeti támogatások
Indoklás
Ez a sor külgazdasági fejlesztési és kereskedelemfejlesztési tevékenységet végző szervezeteket finanszíroz. A kereskedelemfejlesztés — a magyar exportőrök külföldi piacokkal való összekapcsolása — olyan tevékenység, amelyet azok a cégek, amelyek hasznát látják, maguk is finanszírozhatnának kamarákon, ágazati szövetségeken és fizetős kereskedelmi kiküldetéseken keresztül, olyan mértékben, ami azt tükrözi, amennyit az exportőrök ténylegesen érnek vele. Ahol a kedvezményezettek azonosítható kereskedelmi cégek, és a tevékenység számukra nyújtott üzleti szolgáltatás, ott az adóból való finanszírozás melletti érvelés gyenge a díjalapú finanszírozással szemben: a szétoszló adófizető egy olyan szolgáltatást finanszíroz, amelynek értékét egy konkrét és szervezett exportőri kör fogja be. A hároméves fokozatos leépítés alatt a szervezetek átállhatnak egy tag- és díjalapú modellre, amelyben az exportőrök arányosan fizetnek a kereskedelemfejlesztési szolgáltatásokért aszerint, amennyit valójában használnak belőlük.
Átállási mechanizmus
Az előirányzat lineáris csökkentése három év alatt, miközben a szervezetek díjalapú és tagsági alapú bevételt építenek azoktól az exportáló cégektől, amelyek a szolgáltatásaikat használják.
Érintett csoportok
A kereskedelemfejlesztési szervezetek és munkatársaik; az exportáló cégek, amelyek a szolgáltatást használatuk arányában közvetlenül finanszíroznák.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.