IX. fejezet: Helyi Önkormányzatok Támogatásai

Áttekintés

A IX. fejezet a központi költségvetésből Magyarország helyi önkormányzatainak — a 3 177 települési önkormányzatnak és a 19 vármegyei önkormányzatnak — folyósított átutalásokat tartalmazza. A teljes kiadás 1 419 403,1 millió Ft. Ezzel szemben a fejezet egyetlen bevételi sora 395 800,6 millió Ft: az Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás, vagyis az a hozzájárulás, amelyet a tehetősebb önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe. A fejezet egyenlege tehát 1 023 602,5 millió Ft nettó átutalás a központtól a helyi szintre.

A fejezet négy címre oszlik. A Cím 1 (1 256 010,5 millió Ft) a települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak finanszírozására szolgáló átfogó formula szerinti támogatás — közoktatási, szociális, gyermekétkeztetési és kulturális feladatok, amelyeket a helyi szintre delegáltak. A Cím 2 (152 416,0 millió Ft) a kiegészítő működési támogatás, amely tartalmazza a polgármesteri illetményt, a helyi közösségi közlekedést, a szociális ágazati bérkiegészítést, valamint a vármegyei múzeumok és könyvtárak finanszírozását. A Cím 3 (10 976,6 millió Ft) a kiegészítő felhalmozási támogatás — vis maior támogatás, valamint nevesített, egyes önkormányzatokra szabott építési támogatások listája. A Cím 4 a szolidaritási hozzájárulás bevétele.

A fejezet analitikai szempontból legfontosabb ténye szerkezeti, és nem látszik egyetlen soron sem: ez a magyar helyi önkormányzati pénzügyek szerkezete a 2011–2013-as recentralizáció után. A fejezet nem azért nagy, mert a helyi önkormányzat drága, hanem azért, mert a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a párhuzamos feladatfinanszírozás reform óta az önkormányzatok nem rendelkeznek érdemi önálló bevételi alappal. A személyi jövedelemadó-részesedést, amelyet egykor az önkormányzatok kaptak, elvonták; a helyi iparűzési adó (HIPA) maradt az egyetlen jelentős saját bevételi forrás.¹ A IX. fejezeten átfolyó összeg ennek következménye: egy központ, amely beszedi a bevételt, majd feladathoz kötött átutalásokként újraosztja, miközben a feltételeket, a formulát és a támogatásra való jogosultságot mind központilag határozza meg.

Maga ez a szerkezet az elemzés tárgya. Egy 1,4 ezer milliárd Ft-os átutalás, amely központi elosztási formulán keresztül folyik, nem semleges technikai megoldás. A helyben nyújtott szolgáltatások — oktatás, szociális gondoskodás, gyermekétkeztetés, kultúra — mértékét, összetételét és feltételeit a központi elosztó mérlegelésére bízza, nem pedig arra a helyi választói közösségre, amely igénybe veszi, és amely képes lenne árat is rendelni hozzájuk.

Kiadáselemzés

Cím 1.1 — A települési önkormányzatok működésének általános támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 347 464,7 millió Ft
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Ez az általános célú működési támogatás — az a blokk, amely a települési igazgatást, a helyi önkormányzás törvényes minimumát finanszírozza. A helyi önkormányzást, beleértve egy finanszírozott települési szintet is, az Alaptörvény (31–35. cikk) rögzíti, és olyan alkotmányos előfeltétel, amelyet a keretrendszer elismer: az intézményi gépezet, amelyen keresztül egy meghatározott közösség kötelező erejű közös döntéseket hoz önmagáról. Maga a támogatás nem tárgya a klasszikus-liberális kritikának. A kritika tárgya az, hogy egyáltalán támogatás és nem helyben beszedett bevétel. Egy központi formulából finanszírozott önkormányzat az elosztóval áll szemben, nem a saját adófizetőivel; az a visszacsatolás, amely a helyi költekezést fegyelmezi — hogy a helyi adót fizető lakosok lássák, mire fordítják a pénzüket —, megtörik, amikor a forrás Budapestről érkezik. A védhető reform nem a működési funkció megnyirbálása, hanem a helyi bevételi alap helyreállítása (egy valódi helyi SZJA-felár vagy egy megtartott ingatlanadó-részesedés), hogy a támogatás csökkenjen, ahogy a saját bevétel nő. Amíg ez a szerkezeti reform nem valósul meg, a teljes megszüntetés csak ott hagyná az önkormányzatokat olyan törvényes kötelezettségekkel, amelyeket nem tudnak finanszírozni. A becsületes átmeneti besorolás a nominális befagyasztás: tartsuk a szintet, hagyjuk, hogy a 2–3%-os infláció okozta reálértékvesztés enyhe nyomást gyakoroljon, és kezeljük a helyi költségvetési autonómia helyreállítását az érdemi reformként.
• Átállási mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása. Ezzel párhuzamosan jogszabályban kell helyreállítani egy önkormányzati saját bevételi eszközt; ahogy a saját bevétel emelkedik, a formula szerinti támogatást egy az egyhez csökkenteni kell, hogy a helyi költségvetési korlát valódivá váljon, ne pedig központilag párnázott.
• Érintett csoportok: Mind a 3 177 önkormányzat; az átmeneti időszakban nincs szolgáltatáskiesés — a befagyasztás csak a lassú reálértékvesztésen keresztül hat.

Cím 1.2 — A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 403 996,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fejezet legnagyobb önálló sora. Azokat a közoktatási feladatokat finanszírozza, amelyek az iskolaüzemeltetés 2013-as központi Klebelsberg-fenntartói rendszerbe való átvétele után az önkormányzatoknál maradtak — elsősorban az óvodai ellátást, amely önkormányzati hatáskörben maradt, valamint kiegészítő oktatási feladatokat. A gyermekek oktatása olyan funkció, amelyet a keretrendszer valódi közfeladatként kezel, mert a gyermek helyzete nem önként vállalt — egy ötéves gyermek nem maga választja meg az iskoláját. Ezen az alapon kerül a sor a Megtartás kategóriába. A Megtartás azonban nem zárja ki a szerkezeti megfigyelést. Magyarország a saját határain belül már működteti annak bizonyítékát, hogy a közfinanszírozású iskoláztatás nem feltétlenül igényli a központosított, egyfenntartós modellt: az egyházi fenntartású iskolák (katolikus, református, evangélikus, zsidó) az állami iskolai finanszírozással összemérhető fejkvóta szerinti állami támogatást kapnak, ugyanazt a nemzeti tantervet követik, és felekezeti alapon irányítják a felvételt és az intézmény szellemiségét — a 2020-as évek elején a hazai általános iskolás tanulók mintegy 15–17%-át lefedve.² A lényegi mechanizmus a fejkvóta szerinti finanszírozás: a támogatás a gyermeket követi a szülő által választott iskolába, ahol a fenntartó — önkormányzati, felekezeti vagy független — az eredményeken versenyez. Ennek a sornak a reformiránya, hogy az intézményhez kötött feladat-támogatás modelljéből a tanulóhoz kötött finanszírozás felé mozduljunk: a boríték marad, a feltételrendszer változik.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megtartása; egy többéves reform során az intézményi feladat-támogatás átalakítása fejkvóta-jogosultsággá, amely átvihető a jóváhagyott fenntartók között.
• Érintett csoportok: Óvodás és iskolás korú gyermekek és családjaik; önkormányzati és egyházi iskolafenntartók.

Cím 1.3 — A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 322 200,4 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az önkormányzatokhoz delegált szociális gondoskodási és gyermekvédelmi feladatok finanszírozása — gyermekjóléti szolgáltatások, családsegítés, bentlakásos és otthoni ellátás a kiszolgáltatott csoportok számára. A gyermekvédelem különösen védő válasz az azonosítható egyéneket érő, nem önként vállalt ártalomra, ahol az érintetteknek nincs önkéntes alternatívájuk; ez a jogvédelmi mag belsejébe helyezi, amelyet a keretrendszer megtart. A sor megmarad. Az egyéni igénybe vevőhöz kötött, személyhez kötött finanszírozás logikája — amelyet az oktatásnál említettünk — itt is alkalmazható hosszú távú hatékonysági reformként: szükségletfelmérés alapján finanszírozott ellátás, amely átvihető önkormányzati, jótékonysági és egyházi szolgáltatók között. Ez azonban a működési modell átalakítása, nem leépítés, és nem változtatja a besorolást.
• Átállási mechanizmus: Megtartás; szokásos működési-hatékonysági felülvizsgálat mellett, hosszabb távon az egyéni igénybe vevőhöz kötött, átvihető finanszírozás felé történő elmozdulással.
• Érintett csoportok: Az önkormányzati szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybe vevői; az ellátást nyújtók.

Cím 1.4 — A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 159 668,1 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az óvodás és iskolás gyermekek számára nyújtott támogatott és ingyenes étkeztetést finanszírozza. A sor egy meghatározott kiszolgáltatott csoportra koncentrál — a gyermekekre, a legmélyebb támogatást az alacsony jövedelmű és nagycsaládos családoknak irányítva — és a nem önként vállalt érintettség próbája ugyanúgy alkalmazandó, mint a gyermekvédelemnél: egy gyermek nem köthet szerződést a saját táplálkozásáról. Megmarad. A látható kedvezményezett az ellátott gyermek és az étkezési költségtől megszabadított család; a nem látható költségviselő minden adófizető háztartás, beleértve azokat az alacsonyabb jövedelmű dolgozó háztartásokat is, amelyek saját gyermekei talán nem jogosultak a legmélyebb támogatási szintre.³ Ha a támogatás rászorultsági alapú és valódi szükségletre koncentrál, az átutalás védhető a nem önként vállalt ártalom próbáján. Ha az ingyenes ellátás felfelé kúszik a jövedelmi eloszlásban olyan háztartásokra is, amelyek maguk is finanszírozhatnák az étkezést, akkor a sor átutalást finanszíroz, nem pedig gyermeket véd egy ártalomtól. A reform a jövedelemfüggő rászorultsági lépcső szigorítása, nem a funkció megnyirbálása — innen a Megtartás, célzottsági felülvizsgálattal.
• Átállási mechanizmus: Megtartás; a támogatás jövedelmi lépcsőzésének felülvizsgálata, hogy a legmélyebb támogatás oda összpontosuljon, ahol a gyermek táplálkozása valóban veszélyben van.
• Érintett csoportok: A támogatott étkeztetési programokban részt vevő gyermekek és családjaik; a sort finanszírozó adófizető háztartások.

Cím 1.5 — A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 22 680,8 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Az önkormányzati kulturális feladatokat finanszírozza — helyi művelődési központokat, közösségi programokat, olyan önkormányzati kulturális intézményeket, amelyeket a Cím 2.4 alatt külön nem finanszíroznak. A kultúra a szubjektív értékelés paradigmája: nincs piaci ársignál és nincs külső aggregátor, amely megmondaná az elosztónak a közösségi kulturális programkínálat optimális szintjét vagy összetételét. Hogy egy közösség mit értékel a kultúrában, az csak abból derül ki, amiért tagjai hajlandók fizetni, amit látogatnak, amire adományoznak vagy amiért önkéntes munkát vállalnak. Egy központi vagy önkormányzati támogatás az elosztó ítéletét tolja ennek a tényleges, viselkedésben megnyilvánuló preferenciának a helyére. Ez nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem válasz nem önként vállalt ártalomra; ez politikai hivatalviselők által végzett diszkrecionális erőforrás-elosztás kulturális tevékenységre. A becsületes besorolás a fokozatos leépítés. A védett fél az önkormányzati kulturális intézmények és alkalmazottaik, akik jelenleg a támogatásra támaszkodnak; az ötéves horizont lehetővé teszi, hogy ezek az intézmények vegyes modellre álljanak át — belépő- és tagsági bevétel, helyi filantróp és vállalati szponzoráció, és ahol egy település saját választói közössége valóban értékel egy kulturális intézményt, ott helyben beszedett és helyben elszámoltatható finanszírozás egy központi formula szerinti támogatás helyett. Az öt év tisztelettel adózik a kialakult támaszkodásnak, anélkül hogy úgy tenne, mintha a funkciónak tartós igénye lenne a nem önként vállalt állami adóztatásra.
• Átállási mechanizmus: A formula szerinti támogatás lineáris, ötéves csökkentése. Az első évben az önkormányzatokat és a kulturális intézményeket értesítik, és megkezdik a belépő-, tagsági és szponzori bevétel kiépítését. A támogatás évente az eredeti érték egy-ötödével csökken, és az ötödik évben éri el a nullát. Azok az intézmények, amelyeket egy közösség valóban értékel, áttérnek az önkéntes és helyben elszámoltatható finanszírozásra; azok, amelyek nem tudják fenntartani magukat a helyben tényleg jelentkező kereslet alapján, a keretrendszer logikája szerint eleve rosszul voltak méretezve ehhez a kereslethez.
• Érintett csoportok: Önkormányzati kulturális intézmények és alkalmazottaik; olyan közösségek, amelyek hozzászoktak a központilag támogatott helyi kulturális programokhoz. A kiszorulás valós, de mértékében szerény, és az érintett szakmák más területekre is átvihetők.

Cím 2.1.1 — Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás

• Jelenlegi előirányzat: 34 460,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A polgármesterek törvényes illetményét és költségtérítését finanszírozza, főleg azokban a kisebb önkormányzatokban, amelyek saját bevétele ezt nem fedezi. A polgármester egy alkotmányosan rögzített önkormányzati szint választott végrehajtója; a hivatal finanszírozása a helyi demokratikus döntéshozatal gépezetének finanszírozása, amelyet a keretrendszer alkotmányos előfeltételként, nem pedig diszkrecionális kiadásként ismer el. Megmarad. Ugyanaz a szerkezeti megjegyzés érvényes, mint a Cím 1.1 esetében — egy helyreállított helyi-bevételi architektúrában a hivatalt helyben finanszíroznák —, de maga a funkció lényegi.
• Átállási mechanizmus: Megtartás. A helyi finanszírozásra való átállás csak az önkormányzati saját bevétel szélesebb körű helyreállításának részeként történjen.
• Érintett csoportok: Választott polgármesterek, főként kis önkormányzatokban; az általuk vezetett lakosok.

Cím 2.1.2 — A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 12 000,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: A helyi közösségi közlekedés működési veszteségét támogatja, amelyet az önkormányzatok törvényesen kötelesek biztosítani. A látható kedvezményezett az utas, akinek a viteldíját a szállítás költsége alatt tartják; a nem látható költségviselő az általános adófizető, beleértve azokat is, akik olyan önkormányzatokban élnek, ahol egyáltalán nincs helyi közlekedés, és azokat, akik soha nem veszik igénybe a szolgáltatást. Még fontosabb, hogy a deficit fix működési támogatása pontosan a puha költségvetési korlát patológiája: a támogatás leválasztja az üzemeltető bevételét arról az értékről, amelyet az utasok a szolgáltatáshoz rendelnek, így nincs olyan jelzés, amely megmondaná az üzemeltetőnek, hogy melyik útvonalra, milyen gyakoriságra vagy milyen viteldíj-szerkezetre van valójában szükség. A tőke és a munkaerő ekkor azokra az útvonalakra kerül, amelyeket a támogatási formula jutalmaz, nem pedig azokra, amelyekért az utasok ténylegesen hajlandóak lennének fizetni. A reform nem a helyi közlekedés megszüntetése, hanem a nyitott végű veszteségtámogatás megszüntetése: átállás egy átlátható, határozott idejű szolgáltatási szerződésre, ahol az önkormányzat megjelöli az általa kívánt útvonalakat, és azokat pályázatra bocsátja, miközben a viteldíj-bevétel és bármilyen kifejezett támogatás egyaránt látható. A funkció fennmarad; a puha költségvetési korlát nem. Az ötéves horizont védi a jelenlegi üzemeltetőket, és lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy átlátható szerződéseken keresztül újra beszerezzék a szolgáltatást.
• Átállási mechanizmus: A központi veszteségtámogatás lineáris, ötéves leépítése, együtt azzal a követelménnyel, hogy az önkormányzatok pályázatra bocsátott szolgáltatási szerződésekre állítsák át a helyi közlekedést. Azokat az útvonalakat, amelyeket a helyi választói közösség valóban szeretne, megtartják, és átláthatóan finanszírozzák a helyi költségvetésekből; a nyitott végű központi kiegészítés eltűnik.
• Érintett csoportok: Helyi közösségi közlekedési üzemeltetők és alkalmazottaik; azok az utasok, akik olyan útvonalakon utaznak, amelyek csak azért maradnak fenn, mert a veszteséget központilag fedezik; szolgáltatást újra beszerzeni kívánó önkormányzatok.

Cím 2.1.3 — A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 280,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez egy kis sor, és a mérete nem a lényeg — az elv mérettől függetlenül érvényes. A „kijelölt” közérdekű közszolgáltató „meg nem térülő költségeit” finanszírozza, amely a csatornahálózathoz nem csatlakozó területeken üríti a szennyvíztároló rendszereket. A szerkezet maga árulkodó: az állam kijelöl egyetlen szolgáltatót, rögzíti a szolgáltatást, majd finanszírozza a különbséget a szolgáltató által felszámítható ár és a tényleges költségei között. Ez állam által épített monopólium, állam által fedezett veszteséggel — a szabályozó és a támogatás páros maga is a konstrukció része, nem piaci kudarc gyógyszere. A szennyvíz- szippantás szokványos, versenyeztethető szolgáltatás: több engedélyes fuvarozó versenyezhet áron és megbízhatóságon, és a háztartások közvetlenül szerződhetnek. A becsületes besorolás a kijelölés-és-támogatás megállapodás fokozatos leépítése, helyébe a fuvarozók nyílt engedélyezése és a közvetlen háztartási fizetés lép, miközben a valóban alacsony jövedelmű háztartások célzott szociális támogatását a meglévő szociális segélyezési sorokba építik be, és nem termelői támogatásként juttatják el. Három év elegendő ahhoz, hogy a kijelölt szolgáltató meglévő kötelezettségei lefussanak, és hogy versengő piac alakuljon ki.
• Átállási mechanizmus: A költségfedezeti támogatás hároméves lineáris leépítése. Első év: a szennyvíz-fuvarozók nyílt engedélyezése az érintett területeken. A kijelölt szolgáltató ugyanazokon a feltételeken versenyez, mint az új belépők; a központi veszteségfedezet három év alatt nullára esik.
• Érintett csoportok: A kijelölt szolgáltató; a nem csatornázott területeken élő háztartások, amelyek áttérnek a versenyalapon meghatározott árakon való közvetlen fizetésre.

Cím 2.1.4 — Önkormányzatok rendkívüli támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 5 500,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Egy diszkrecionális tartalék, amelyből a központi kormány eseti támogatást nyújt a pénzügyi nehézségekkel küzdő önkormányzatoknak. A szerkezet egyenesen hívja a közösségi-választás logikája szerinti kritikát: egy központilag ellenőrzött diszkrecionális alap, amelyet az elosztó eseti alapon, formula és közzétett jogosultság nélkül oszt szét. Bármi is legyen a szándék, egy diszkrecionális önkormányzati mentőalap koncentrálja a hasznot (a megmentett önkormányzaton), és szétteríti a költséget (minden adófizetőre), méghozzá olyan csatornán keresztül, ahol az elosztási döntés politikai. Ezen túl minden önkormányzat költségvetési korlátját is puhítja: az a testület, amely tudja, hogy létezik egy rendkívüli támogatási alap, gyengébben ösztönzött arra, hogy a saját lehetőségein belül gazdálkodjon. A reform a diszkrecionális mentés szabályalapú mechanizmussal való felváltása — egy átlátható, formula-vezérelt nehézségi kiigazítás a Cím 1 támogatáson belül, közzétett kritériumokkal —, hogy a valódi költségvetési szükséghelyzetet kiszámíthatóan kezeljék, és a diszkrecionális csatorna bezáruljon. Három év elegendő ahhoz, hogy a szabályalapú helyettesítés jogszabályba kerüljön, és hogy a jelenleg diszkrecionális kiegészítésekre támaszkodó önkormányzatok alkalmazkodjanak.
• Átállási mechanizmus: A diszkrecionális alap hároméves leépítése, párhuzamosan egy szabályalapú, közzétett kritériumokkal rendelkező nehézségi komponens jogszabályba foglalásával a Cím 1 formula szerinti támogatáson belül. A diszkrecionális csatorna bezárul; kiszámítható, formula-vezérelt szükséghelyzeti támogatás váltja fel.
• Érintett csoportok: Azok az önkormányzatok, amelyek jelenleg diszkrecionális központi mentésre támaszkodnak; a helyettesítésben minden önkormányzat kiszámítható szabályt kap egy politikai elosztás helyett.

Cím 2.1.5 — Önkormányzati elszámolások

• Jelenlegi előirányzat: 9 824,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Egy technikai elszámolási sor, amely a formula szerinti jogosultságok és a tényleges adatok közötti különbségek év végi rendezését fedezi az önkormányzati támogatási rendszerben. Ez nem önálló program; ez az a könyvelési helyesbítés, amelyet bármely formula alapú átutalási rendszer megkövetel. A besorolás azokat a sorokat követi, amelyeket elszámol — túlnyomórészt a Cím 1 Megtartás és Nominális befagyasztás formulájának támogatásait és a Cím 2 működési támogatását — és az elszámolási funkciót fenntartjuk, amíg formula szerinti támogatási rendszer létezik.
• Átállási mechanizmus: Megtartás a támogatási rendszer technikai elszámolásaként; mérete természetes módon csökken, ahogy a feladat-támogatások fejkvóta- és a kedvezményezetthez kötött, átvihető finanszírozássá alakulnak.
• Érintett csoportok: Minden önkormányzat; nincs közvetlen szolgáltatási hatás.

Cím 2.1.6 — Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 6 998,6 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)
• Indoklás: A 19 vármegyei önkormányzat feladatait finanszírozza. A vármegyei szintet 2011–2013-ban Magyarországon érdemben kiüresítették: a vármegyei intézményeket (kórházak, iskolák, szociális otthonok) átadták a központi kormánynak, így a vármegyei önkormányzatoknak egy szűk maradék hatáskör maradt, amely a területfejlesztési tervezésre és koordinációra összpontosul. A sor egy olyan szintet finanszíroz, amelynek érdemi szolgáltatási funkcióit már megszüntették, és amelynek megmaradt szerepe — a regionális fejlesztési koordináció — duplikálja a települési és központi szinten egyaránt gyakorolt funkciókat. Ez pontosan az az eset, amelyet a keretrendszer megjelöl: egy olyan kormányzati réteg, amelynek tartós létjogosultsága homályos, miután a működő intézményei eltűntek. A becsületes besorolás a fokozatos leépítés: a valóban szükséges maradék funkciók (törvényes területtervezési feladatok) átkerülnek a települési társulásokhoz vagy a központi tervezési apparátushoz, a vármegyei önkormányzati apparátust leépítik, és a sor négy év alatt nullára esik. A védett fél a vármegyei önkormányzati alkalmazottak — egy kis létszám, általános közigazgatási szakmával, amely más területekre is átvihető, és amelynek átállását átfedéses végkielégítés is kísérhetné; a méret itt azonban elég szerény ahhoz, hogy a tisztább keret egy egyenes négyéves közigazgatási leépítés legyen.
• Átállási mechanizmus: Négyéves leépítés. Első év: a törvényes vármegyei tervezési feladatok átruházásának jogszabályba foglalása a települési társulásoknak vagy a központi tervezési apparátusnak. A vármegyei önkormányzati támogatás évente az eredeti érték egynegyedével csökken; az alkalmazottak az időszak alatt szokásos közszférás végkielégítéssel mennek át.
• Érintett csoportok: Vármegyei önkormányzati alkalmazottak (kis létszám, más területekre is átvihető szakmával); a maradék területtervezési funkció, amelyet újrarendeznek, nem pedig megszüntetnek.

Cím 2.2.1 — Az esélyteremtési illetményrész támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 15 200,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A hátrányos helyzetű területeken működő közoktatásban dolgozó tanárok és személyzet illetménykiegészítését finanszírozza — az esélyteremtési illetményrész többletbért biztosít azoknak, akik hátrányos helyzetű tanulói populációkkal dolgoznak. Ez a közoktatási feladat-támogatás (Cím 1.2) feltételhez kötött kiegészítő eleme, amely olyan gyermekek iskoláztatását célozza, akiknek körülményeit a keretrendszer nem önként választott hátrányként kezeli. A Cím 1.2 oktatási sor mellett ugyanazon az alapon Megtartás besorolású. A Cím 1.2-nél említett fejkvóta szerinti finanszírozási reformirány ezt a kiegészítést szükségleti súlyozásként magába olvasztaná a fejkvóta-jogosultságban — többletfinanszírozás, amely a hátrányos helyzetű gyermeket követi —, nem pedig külön bérsorként, de ez szerkezeti átszervezés, nem fokozatos leépítés.
• Átállási mechanizmus: Megtartás; a hosszabb fejkvóta reformban hátrányos helyzeti súlyozásként be kell olvasztani a jogosultságba.
• Érintett csoportok: Hátrányos helyzetű területek iskoláinak tanárai és személyzete; azok a tanulók, akiket a súlyozásnak el kell érnie.

Cím 2.3.1 — A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 5 000,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az önkormányzati tűzifa- és más fűtőanyag-vásárlást finanszírozza, amelyet az alacsony jövedelmű háztartásoknak osztanak el téli fűtésre. A sor kicsi és szigorúan célzott egy meghatározott kiszolgáltatott csoportra, amely valódi szezonális nehézséggel néz szembe. A keretrendszer próbáit megállja, mint célzott védő átutalás, nem pedig széles körű támogatás: rászorultsági alapú, felülről korlátozott, és a legszegényebb háztartások közötti nem önkéntes téli nehézségre irányul. Megtartás besorolású. A becsületes hatékonysági megfigyelés az, hogy egy természetbeni fűtőanyag-átutalás egy ugyanolyan értékű készpénzes átutalásnál kevésbé hatékony eszköz — a természetbeni szállítás beszerzési és elosztási költségeket ró, és elveszi a kedvezményezett azon képességét, hogy a lakásához illő fűtési megoldást válassza. A reform eszközhelyettesítés (az érték beolvasztása a rászorultsági alapú szociális készpénzes támogatásba), nem pedig megszüntetés, így a besorolás Megtartás marad.
• Átállási mechanizmus: A támogatás megtartása; idővel meg kell fontolni a természetbeni fűtőanyagról egy azzal egyenértékű, célzott készpénzes komponensre való áttérést a szociális segélyezésen belül.
• Érintett csoportok: Szilárd tüzelésű fűtésre szoruló alacsony jövedelmű háztartások; az elosztást végző önkormányzatok.

Cím 2.3.2 — Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

• Jelenlegi előirányzat: 32 227,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az önkormányzati szociális ellátást és egészségügyi ellátást nyújtó dolgozók illetménykiegészítését finanszírozza. A szociális ellátási feladat-támogatás (Cím 1.3) személyi-költség komponense, nem önálló program; azoknak a dolgozóknak a bérét egészíti ki, akik a nem önként vállalt ártalom próbáján már Megtartás besorolású szolgáltatásokat nyújtanak. Ugyanazon az alapon Megtartás besorolású. Ahogy az oktatási kiegészítéssel is, a kedvezményezetthez kötött, átvihető finanszírozási reform ezt is az ellátás-finanszírozási jogosultságba olvasztaná, nem pedig külön kiegészítésként vinné tovább, de ez átszervezés, nem fokozatos leépítés.
• Átállási mechanizmus: Megtartás; a hosszabb távú reform során a kedvezményezetthez kötött finanszírozásba olvasztás.
• Érintett csoportok: Önkormányzati szociális és egészségügyi dolgozók; az általuk ellátott szolgáltatás-recipiensek.

Cím 2.4.1 — Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 3 778,3 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: A vármegyei hatókörű városi múzeumokat finanszírozza. A múzeumi ellátás, akárcsak a Cím 1.5 kulturális támogatás, a szubjektív értékelés tartományában van: nincs ársignál és nincs külső aggregátor, amely meghatározná a múzeumi tevékenység optimális méretét vagy összetételét. A látogatószám, a belépő-bevétel, a tagság, a filantróp adományozás és a vállalati szponzoráció azok a csatornák, amelyeken keresztül egy közösség feltárja, mit értékel a múzeumaiban; egy központi támogatás az elosztó ítéletét helyettesíti ezeknek a közönségtől érkező jelzéseknek. Ez diszkrecionális kulturális elosztás, nem jogvédelmi vagy alkotmányos funkció. Fokozatos leépítés öt év alatt. A védett fél a múzeumok és szakmai személyzetük: jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy ne hirtelen kelljen átállniuk, és időre van szükségük egy vegyes-bevételi modell kiépítéséhez — belépőjegyek, tagság, szponzoráció és ahol a gyűjtemények valóban értékeltek, helyi vagy filantróp alapítványi forrás. Magyarország örökségi gyűjteményei nem kerülnek veszélybe ebben a keretben: a valódi nemzeti jelentőségű gyűjteményeket egy szűken meghatározott örökségvédelmi funkcióval védeni lehet, amely különbözik a működési támogatástól, de a vármegyei hatókörű múzeumokra adott rutinszerű működési támogatás diszkrecionális elosztás, és azt leépítjük.
• Átállási mechanizmus: Lineáris ötéves csökkentés. Első év: a múzeumok értesítése, megkezdik a belépő-, tagsági és szponzori bevétel kiépítését. A támogatás évente az eredeti érték egy-ötödével csökken, és az ötödik évben nullát ér el. Egy külön, szűk örökségvédelmi rendelkezés védi a valódi nemzeti jelentőségű gyűjteményeket.
• Érintett csoportok: Vármegyei hatókörű városi múzeumok és szakmai személyzetük; központilag támogatott belépőhöz szokott múzeumlátogatók.

Cím 2.4.2 — Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 4 191,3 millió Ft
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: A vármegyei hatókörű városi könyvtárakat finanszírozza. A könyvtárak erősebb igényt hordoznak, mint a múzeumok vagy a kulturális programok: kulturális funkciójukon túl információs hozzáférési pontként, közdokumentumok hozzáférési pontjaként, digitális kapcsolódási pontként és alapvető civil infrastruktúraként szolgálnak, különösen az alacsonyabb jövedelmű lakosok számára, akiknek nincs otthoni internetük vagy referencia-erőforrásuk. Ez a funkció közelebb áll egy általános civil hozzáférési szolgáltatáshoz, mint egy diszkrecionális kulturális elosztáshoz, és a hirtelen leépítés érve ennek megfelelően gyengébb. Ugyanakkor a sor nem jogvédelmi vagy alkotmányos funkció szigorú értelemben, és a hagyományos könyvtári funkciók digitális helyettesítése azt jelenti, hogy a bővítés indokolatlan. A megfelelő besorolás a nominális befagyasztás: tartsuk az előirányzatot szinten, hagyjuk, hogy a reálértékvesztés lassú nyomást gyakoroljon, és hagyjuk, hogy az önkormányzatok és könyvtárak ott fejlesszenek ki kiegészítő bevételt és helyi finanszírozást, ahol a választói közösségük értékeli a szolgáltatást. A befagyasztás elkerüli mind egy valódi civil hozzáférési funkció elhagyását, mind a könyvtári támogatás tartósan bővíthetőként való kezelését.
• Átállási mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása; a 2–3%-os infláció okozta reálértékvesztés fokozatos nyomást gyakorol a modernizáció és a kiegészítő bevétel kifejlesztése felé.
• Érintett csoportok: Vármegyei hatókörű városi könyvtárak és alkalmazottaik; a könyvtárhasználók, különösen a civil hozzáférési funkcióra támaszkodó alacsonyabb jövedelmű lakosok.

Cím 2.4.3 — A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 1 238,1 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: A vármegyei hatókörű szint alatti önkormányzati szintű múzeumi intézményeket finanszírozza. Az elemzés azonos a Cím 2.4.1-tel: diszkrecionális kulturális elosztás, nincs ársignál, nincs külső aggregátor az optimális méretről. Ugyanazon mechanizmussal öt év alatt leépítve, ugyanazzal a szűk örökségvédelmi kivétellel a valódi nemzeti jelentőségű gyűjtemények számára.
• Átállási mechanizmus: Lineáris ötéves csökkentés nullára; a múzeumok vegyes-bevételi modelleket építenek; az örökségileg jelentős gyűjteményeket egy külön szűk rendelkezés védi.
• Érintett csoportok: Önkormányzati múzeumi intézmények és személyzetük; helyi múzeumlátogatók.

Cím 2.4.4 — Táncművészeti szervezetek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 426,4 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Közvetlen működési támogatás a táncművészeti szervezeteknek. Ez a diszkrecionális kulturális elosztás legtisztább formája: egy központi átutalás konkrét, megnevezett műfajú művészeti szervezeteknek, ahol az elosztó dönti el, mely szervezeteket, milyen szinten, olyan ítélet alapján, amelyet semmilyen ársignál sem informál. Az előadóművészet a tankönyvi szubjektív-értékelési eset — amit a közönség értékel, az csak jegyvásárláson, bérleten, filantróp adományozáson és szponzoráción keresztül derül ki. Egy állandó működési támogatás leválasztja a szervezet bevételét attól, amennyire a közönség tényleg értékeli a kínálatot. Fokozatos leépítés öt év alatt; a védett fél a szervezetek és az előadóművészek: jogos érdekük fűződik az átmenethez, és időre van szükségük ahhoz, hogy közönséget, bérletes nézőteret, szponzori és filantróp bevételt építsenek.
• Átállási mechanizmus: Lineáris ötéves csökkentés nullára. A szervezetek áttérnek jegybevételre, bérletre, filantróp adományozásra és szponzorációra.
• Érintett csoportok: Táncművészeti szervezetek és előadók; támogatott táncprogramokhoz szokott közönség.

Cím 2.4.5 — Zeneművészeti szervezetek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 4 301,7 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Közvetlen működési támogatás a zeneművészeti szervezeteknek — zenekarok, együttesek és hasonló testületek. Az elemzés egyezik a Cím 2.4.4-gyel: diszkrecionális kulturális elosztás a szubjektív értékelés tartományában, ahol nincs ársignál, amely informálná az elosztó döntését arról, mely szervezeteket és milyen szinten finanszírozzon. Ugyanazon mechanizmussal öt év alatt leépítve. A táncművészeti támogatáshoz viszonyított nagyobb sorméret a zenekari szervezetek nagyobb fix költségeit tükrözi, amely az átmenet terhét némileg nehezebbé és az ötéves horizontot indokolttá teszi, nem pedig rövidebbé — a zenekaroknak a teljes időszakra szükségük van bérleti bázisok, turnébevétel és szponzori kapcsolatok kiépítéséhez, amelyek képesek egy állandó együttest fenntartani.
• Átállási mechanizmus: Lineáris ötéves csökkentés nullára. A szervezetek áttérnek bérleti, jegy-, turné-, filantróp és szponzori bevételre.
• Érintett csoportok: Zeneművészeti szervezetek és zenészek; támogatott koncertprogramokhoz szokott közönség.

Cím 2.4.6 — A települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 16 539,6 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Az önkormányzati kulturális feladatok személyi bérkomponensét finanszírozza — az önkormányzati kulturális intézmények alkalmazottainak illetményét. Ez a Cím 1.5 kulturális feladat-támogatás személyi költségvonzata, és osztja annak a sornak a besorolását: diszkrecionális kulturális elosztás, öt év alatt leépítve. Mivel ez a sor kifejezetten bérjellegű, az átállási mechanizmus itt átfedéses végkielégítés, nem pedig tiszta finanszírozási kifuttatás. A védett fél az önkormányzati kulturális intézmények személyzete — jellemzően más területekre is átvihető szakmájú dolgozók, sokan részmunkaidőben —, akik átmeneti időszakot kapnak: ennek során megtartják állásukat, miközben az intézmény újraépíti bevételét, és közben más munkát is vállalhatnak. Az ötéves sor-horizont az intézmények finanszírozási kifuttatása; a végkielégítési komponens ennek az ablaknak az első két évében fut, és kifejezetten a dolgozókat védi. A fiskális logika a szokásos kétkomponenses felosztás: a bérkomponenst végkielégítés hídalja át, miközben azok az intézmények, amelyeket egy közösség valóban értékel, áttérnek belépő-, tagsági, szponzori és helyben elszámoltatható finanszírozásra.
• Átállási mechanizmus: Átfedéses végkielégítés az első 24 hónapban az érintett kulturális intézményi személyzetnek: a dolgozók megtartják fizetésüket az átmeneti időszakban, és egyidejűleg új munkát vállalhatnak. Az intézményi finanszírozás az ötéves teljes ablakban csökken, miközben az intézmények újraépítik bevételüket. A végkielégítési időszak után a sor a fokozatos pályára esik, és az ötödik évben nullát ér el.
• Érintett csoportok: Önkormányzati kulturális intézményi személyzet — más területekre is átvihető szakmájú dolgozók, sokuk részmunkaidőben; vegyes bevételre átálló önkormányzati kulturális intézmények.

Cím 2.4.7 — A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 300,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Egy kis érdekeltségnövelő támogatás: társfinanszírozás jellegű központi kiegészítés, amely jutalmazza az önkormányzatokat, ha saját forrásukat könyvtári állományfejlesztésre fordítják. A mechanizmus központi ösztönző, amelynek célja, hogy az önkormányzati költekezést olyan tevékenység felé terelje, amelyet a központi elosztó előnyben részesít. Ha egy önkormányzat választói közössége értékeli a könyvtári állományfejlesztést, az önkormányzat saját költségvetéséből is finanszírozhatja; ha nem értékeli, akkor egy kis központi ösztönző arra, hogy mégis ezt tegye — ez pedig pontosan azt jelenti, hogy az elosztó preferenciáját a helyi preferencia helyére tolják. A sor kicsi, és a besorolás az elvet, nem a méretet követi: a központi ösztönzőt három év alatt leépítjük, és az állományfejlesztési döntéseket az önkormányzatokra és választói közösségükre bízzuk.
• Átállási mechanizmus: A társfinanszírozási kiegészítés hároméves lineáris leépítése. Azok az önkormányzatok, amelyek értékelik a könyvtári állományfejlesztést, továbbra is saját költségvetésükből finanszírozzák.
• Érintett csoportok: Önkormányzati könyvtárak; azok az önkormányzatok, amelyek jelenleg a társfinanszírozási kiegészítést igénybe veszik.

Cím 2.4.8 — Zalaegerszegi Mindszentyneum működtetési támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 150,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Egy nevesített működési támogatás egyetlen intézménynek — a zalaegerszegi Mindszentyneumnak, egy Mindszenty József bíborosnak szentelt múzeumi és kiállító központnak. Egyetlen, név szerint megnevezett kulturális intézménynek nyújtott soros működési támogatás politikai hivatalviselők általi diszkrecionális elosztás a legolvashatóbb formájában: a költségvetés megnevezi a kedvezményezettet. Az intézmény kulturális és történelmi jelentősége nem vitatható; a kérdés, amelyet a keretrendszer feltesz, az, hogy egy valódi értékű intézménynek szüksége van-e tartós igényre a nem önként vállalt nemzeti adóztatásra, vagy fenntartható-e belépő-bevételből, abból a vallási közösségből, amely számára Mindszenty jelentős alak, valamint filantróp és szponzori támogatásból. Három év alatt leépítve; a védett fél az intézmény, amely az időszakot egy vegyes-bevételi modell felépítésére használja.
• Átállási mechanizmus: Hároméves lineáris leépítés. Az intézmény belépő-, felekezeti és filantróp bevételt épít.
• Érintett csoportok: A Mindszentyneum és személyzete; látogatók.

Cím 3.1 — Vis maior támogatás

• Jelenlegi előirányzat: 5 186,9 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Természeti katasztrófák — árvizek, viharok és hasonló, visszafordíthatatlan és senki által nem választott ártalmat okozó események — által megrongált önkormányzati infrastruktúra helyreállítását finanszírozza. A katasztrófa-helyreállítás olyan károk esetében, amelyekre egyetlen fél sem szerződhetett volna, és amelyek olyan infrastruktúrát érintenek, amelynek elvesztése valóban nem önként vállalt, a keretrendszer védő-válasz kategóriájába esik. Egy önkormányzat nem biztosíthatja magát ki minden katasztrofális eseményből, és a kár hirtelen, visszafordíthatatlan, és nem bármely fél választásának eredménye. Megtartás besorolású. A becsületes megszorítás az, hogy a sornak valódi vis maior helyreállítást kell finanszíroznia, és nem szabad a rutinszerű önkormányzati beruházás általános tőkekiegészítésévé válnia; a fegyelmet a jogosultság definíciójában, nem pedig a sor létezésében kell tartani.
• Átállási mechanizmus: Megtartás; szigorú törvényes meghatározás a minősítő vis maior eseményekre, hogy a sor ne csússzon át rutinszerű tőketámogatássá.
• Érintett csoportok: Katasztrófakárt szenvedett önkormányzatok; a megrongált infrastruktúrára támaszkodó lakosok.

Cím 3.2 — Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 390,0 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Komp- és folyami átkelőhely-infrastruktúra fenntartását és felújítását finanszírozza. Azokon a településeken, ahol a komp az egyetlen gyakorlati folyami átkelő, a szolgáltatás valódi helyi közlekedési infrastruktúra, nem pedig diszkrecionális kiadás — a lakosoknak az alternatíva jelentős kerülő lehet, és az átkelőhely közelebb áll a lényegi helyi kapcsolódáshoz, mint egy szubjektív elosztáshoz. Ugyanakkor ez egy kicsi, korlátozott, önmagát korlátozó sor: a komp-átkelőhelyek száma véges és nem növekszik. Nominális befagyasztás illik — tartsuk a sort szinten, hagyjuk, hogy a reálértékvesztés enyhe nyomást gyakoroljon a működési hatékonyság felé, és kerüljük el mind a valóban lényegi átkelőhelyek elhagyását, mind a sor bővíthetőként való kezelését.
• Átállási mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása. Ahol egy komp valóban lényegi helyi kapcsolódás, ott finanszírozzák; ahol a helyi viteldíj-bevétel a költség nagyobb részét fedezhetné, a befagyasztás ennek irányába nyom.
• Érintett csoportok: Komp-átkelőhelyekre szoruló települések lakosai; komp-üzemeltetők.

Cím 3.3 — Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása

• Jelenlegi előirányzat: 300,0 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor azoknak a lakóépület-tulajdonosoknak nyújt kártalanítást, akiknek épületeit martinsalak károsította — ez egy ózdi acélgyártás-melléktermék, amelyet az 1970-es és 1980-as években építőanyagként használtak Észak-Magyarországon, és amely nedvesség hatására kitágul és szerkezetileg károsítja azokat az épületeket, amelyekben felhasználták. A kártalanítási rendszert a 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet szabályozza, és besorolási szempontból meghatározó jellemzője az, hogy zárt kör jellegű jogosultság: a jogosultság azokra a tulajdonosokra korlátozódik, akik 2002. január 15-ig bejelentették épületük károsodását.⁴ Új igények már nem nyújthatók be. Ez lerendezett kártalanítási kötelezettség azonosított egyének felé, akik egy állami vállalati korabeli építési gyakorlat miatt önhibájukon kívül vagyoni kárt szenvedtek — pontosan az a jóhiszemű bizalmon alapuló, már felhalmozott egyéni jogosultsági kategória, amelyet a keretrendszer jogállami kötelezettségvállalásként megvéd. Megtartás besorolású, de sajátos jelleggel: véges, örökölt kötelezettség, amely kifut, ahogy a maradék jogosult igényeket rendezik. A sor természetes módon esik nullára, ahogy a károsodott ingatlanra vonatkozó, zárt körbe tartozó igényeket lerendezik; nincs szükség politikai fokozatos leépítésre, mert a programnak nincs jövőbeli belépése, és teljesítéskor magától megszűnik.
• Átállási mechanizmus: Megtartás és teljesítés. A kötelezettség véges — a 2002 előtt regisztrált igények zárt köre —, és a sor akkor végződik, amikor a legutolsó jogosult igényt rendezik.
• Érintett csoportok: A martinsalak-károsodott lakóépületek maradék tulajdonosai a 2002-es határidő előtt regisztrált igényekkel.

Cím 3.4 — A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezés támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 400,0 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egyszeri előirányzat az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójának megemlékezésére. Egy diszkrecionális központi támogatás egy megemlékezési eseményre nem más, mint politikai hivatalviselők által végzett szubjektív elosztás: a nemzeti adóbevétel egy kulturális-megemlékezési tevékenységre fordítása. Nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, nem válasz nem önként vállalt ártalomra; és egyszeri eseménytámogatásként nincs függőségi lánca, és nincs olyan szerződéses partner sem, akinek a jóhiszemű bizalmát a megszüntetés sértené. A látható kedvezményezett a megemlékezési program; a nem látható költségviselő az átlagos adófizető, akit nem kérdeznek meg, hogy egy 400 millió Ft-os, államilag finanszírozott megemlékezés-e az, amit választana. Olyan megemlékezést, amelyet a közönség valóban értékel, finanszírozhatnak azok, akik értékelik — önkéntes hozzájárulással, szponzorációval, belépőjeggyel, valamint azoknak a történelmi és kulturális szervezeteknek a részvételével, amelyek számára Mohács jelentős. Azonnali megszüntetés besorolású: nincs mit átmenetbe csomagolni, mert nincs védett bizalmi érdek.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a költségvetési ciklusban. A megemlékezés önkéntes finanszírozáson folyik, amennyire a közönség értékeli.
• Érintett csoportok: A megemlékezési program; nincs szerződéses partner, akinek jóhiszemű bizalmi igénye lenne.

Cím 3.5 — Karcag Város Önkormányzata ingatlanfejlesztésének támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 4 491,9 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy nevesített tőke-előirányzat egyetlen önkormányzatnak — Karcagnak, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hozzávetőleg 20 000 fős lakossággal⁵ — ingatlanfejlesztésre. Egy nemzeti költségvetésben név szerint kiosztott tőketámogatás, amely egyetlen megnevezett önkormányzat fejlesztési projektjére szól, ebben a fejezetben a közösségi-választási minta legtisztább formája. Karcag mintegy 20 000 lakosa fejenként hozzávetőleg 225 000 Ft értékű projektet kap; a költséget az egész nemzeti adófizetői bázisra terítik, amelynek a település lakosai csak egy kis részét teszik ki. Nincs formula, nincs közzétett kritérium, nincs versenyalapú elosztás — a költségvetés egyszerűen megnevezi a kedvezményezettet. Ez politikai hivatalviselők által végzett szubjektív elosztás: a nemzeti adóbevétel egy földrajzilag koncentrált kedvezményezettre fordítása. A Cím 1 formula szerinti támogatással való kontraszt itt az egész lényeg: a formula szerinti támogatás, bármi más hibája is legyen, legalább szabály szerint osztja el a forrást; egyetlen önkormányzatot megnevező előirányzat mérlegelés szerint juttatja azt. Ha Karcag ingatlanfejlesztése megvalósításra érdemes, akkor azt Karcag finanszírozhatja — saját bevételéből, a fejlesztés hozamaiból törlesztett hitelből, vagy abból a formula szerinti támogatásból, amely minden önkormányzatot egyenlő feltételekkel finanszíroz. Azonnali megszüntetés besorolású: nincs védett bizalmi érdek, amelyet a megszüntetés megsértene; ha a projekt a szerződés közepén tart, a becsületes kezelés az aláírt szerződéseket kifutáson keresztül tiszteletben tartja, és a le nem kötött maradékot vágja vissza — de egy nevesített projektre előretartott előirányzat alapértelmezésben nem hordoz ilyen igényt.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése. Bármely jogilag kötelező aláírt szerződés tiszteletben tartása kifutáson keresztül; a nem elkötelezett egyenleg megnyirbálása. Karcag a valódi fejlesztési prioritásokat saját bevételből, hitelből vagy az egyenlő-feltételű formula szerinti támogatásból finanszírozza.
• Érintett csoportok: Karcag városa és fejlesztési projektje; ezzel szemben a nemzeti adófizetői bázis, amely egy földrajzilag koncentrált hasznot finanszíroz.

Cím 3.6 — Szenna Község Önkormányzata sportcsarnok felújításának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 79,0 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy nevesített tőketámogatás egyetlen kis önkormányzatnak a sportcsarnoka felújítására. Az elv azonos a Cím 3.5-tel, és mérettől függetlenül érvényes: egy költségvetési sor, amely egy önkormányzatot és egy létesítményt nevez meg, diszkrecionális elosztás a nemzeti adóbevétel egy koncentrált helyi kedvezményezettre, kívül bármilyen formula vagy versenyalapú kritérium hatókörén. Egy önkormányzat sportlétesítményét, ha lakosai értékelik, az önkormányzat saját költségvetéséből vagy az egyenlő-feltételű formula szerinti támogatásból finanszírozzák. Azonnali megszüntetés besorolású, a szokásos aláírt-szerződések-tiszteletben-tartása megszorítással.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése; bármely aláírt szerződés tiszteletben tartása kifutáson keresztül; a nem elkötelezett egyenleg megnyirbálása.
• Érintett csoportok: Szenna önkormányzat és sportcsarnok- projektje; a nemzeti adófizetői bázis.

Cím 3.7 — Nagykörű Községi Önkormányzat orvosi rendelő tetőzete felújításának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 15,3 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy nevesített tőketámogatás egyetlen önkormányzatnak egyetlen épület-javításra — egy orvosi rendelő tetőzetére. Ugyanaz az érvelés érvényes, mint a Cím 3.5 és 3.6 esetében: egy egyetlen önkormányzatra, egyetlen létesítményre szabott előirányzat diszkrecionális elosztás bármilyen szabályon kívül. Egy orvosi rendelő egészségügyi hozzáférési funkciója nem változtatja meg a finanszírozási mechanizmus besorolását: a rutinszerű önkormányzati létesítmény-karbantartás pontosan az, amire az általános működési támogatás (Cím 1.1) és az önkormányzat saját költségvetése léteznek. Egy 15,3 millió Ft-os tetőjavítás nemzeti költségvetésbe nevesített sorként való beemelése diszkrecionális elosztás, nem pedig egészségügyi jogosultsági funkció. Azonnali megszüntetés besorolású.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése; a tetőjavítást az önkormányzat működési támogatásából és saját költségvetéséből finanszírozzák, ahogy a rutinszerű létesítmény- karbantartást máshol is.
• Érintett csoportok: Nagykörű önkormányzat és a rendelő épülete; a nemzeti adófizetői bázis.

Cím 3.8 — Vezseny Község Önkormányzata komp és kiszolgáló utak felújításának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 13,5 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy nevesített tőketámogatás egyetlen önkormányzatnak komp- és kiszolgáló-út felújításra. Ugyanaz az egyetlen-önkormányzatra szabott előirányzat-minta, mint a Cím 3.5–3.7-ben. A komp-karbantartást általában a formula-jellegű Cím 3.2 sor kezeli; egy önkormányzat átkelőhelyére külön nevesített előirányzat diszkrecionális elosztás azon a szabályalapú csatornán felül, amely már létezik. Azonnali megszüntetés besorolású: a valódi komp-karbantartási szükségletet a Cím 3.2-n keresztül és az önkormányzat saját költségvetéséből fedezik, nem pedig egy nevesített nemzeti költségvetési soron keresztül.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése. A valódi komp-infrastruktúra szükségleteit a szabályalapú Cím 3.2 csatornán és az önkormányzati saját bevételen keresztül fedezik.
• Érintett csoportok: Vezseny önkormányzat és komp- infrastruktúrája; a nemzeti adófizetői bázis.

Cím 3.9 — Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Kertvárosi Olimpikonok parkjához kapcsolódó közterület-fejlesztések megvalósításának támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 100,0 millió Ft (felhalmozási kiadás)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Egy nevesített tőketámogatás egyetlen budapesti kerületnek egy megnevezett park körüli közterület-fejlesztésre. Ugyanaz az egyetlen-önkormányzatra szabott előirányzat-minta, mint a Cím 3.5–3.8-ban. Egy kerület közterület-fejlesztése, ha lakosai értékelik, önkormányzati tőke-döntés, amelyet a kerület saját költségvetéséből vagy az egyenlő-feltételű formula szerinti támogatásból finanszíroznak — nem pedig egy diszkrecionális nemzeti költségvetési előirányzaton keresztül. Azonnali megszüntetés besorolású.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat megszüntetése; a közterület-fejlesztést a kerület saját költségvetéséből vagy a formula szerinti támogatásból finanszírozzák, ha a kerület prioritásként kezeli.
• Érintett csoportok: Budapest XVI. kerülete és a park-fejlesztési projekt; a nemzeti adófizetői bázis.

Bevételi tételek

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

• Megnevezés: Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

• Jelenlegi hozam: 395 800,6 millió Ft

• Típus: Díj / kormányzati szintek közötti illeték

• Megjegyzések: Ez a fejezet egyetlen bevételi sora, és ez nem a közönségre kivetett adó — ez egy illeték, amelyet a tehetősebb önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe. A 2017 óta működő mechanizmus⁶ hozzájárulást von vissza azoktól az önkormányzatoktól, amelyek helyi adózási kapacitása — a helyi iparűzési adó alap alapján mérve — meghalad egy központilag meghatározott küszöböt; a hozzájárulást vagy beszámítják a Cím 1 formula szerinti támogatásába, vagy azon felül fizetik be, attól függően, hogy ki van-e zárva a támogatásból. 2026-ra 870 önkormányzat tartozik a hozzájárulással, és azokat, amelyek számított kötelezettsége 50 millió Ft alatt marad, mentesítik; a hat legnagyobb befizető Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét és Budaörs, és Budapest egymaga hozzávetőleg 97,7 milliárd Ft-ot fizet.⁷

  A szolidaritási hozzájárulás a 2013 utáni helyi-finanszírozási architektúra zárókövét képezi, és úgy érthető meg legjobban, mint a recentralizáció visszafolyó ága. Egy önkormányzat, amely sikerrel vonz gazdasági tevékenységet, növeli a helyi iparűzési adó alapját. A hozzájárulási mechanizmus szerint ezt a küszöb feletti sikert részben visszakapja a központ. A látható hatás a kevésbé tehetős önkormányzatok felé történő újraelosztás — az a „szolidaritás”, amelyet a név állít. A nem látható hatás az a marginális ellenösztönző, amelyet teremt: egy önkormányzat, amely egy munkáltató idevonzásának erőfeszítését és helyi politikai költségét mérlegeli, az így keletkező adóalapra központi elvonással szembesül, ami pontosan azt a helyi adóalap-versenyt csillapítja, amely valódi helyi költségvetési autonómiával bíró rendszerben arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy vonzóvá tegyék magukat a befektetés és a foglalkoztatás számára.

  A hozzájárulást a helyi iparűzési adó mértékére vonatkozó központi felső határ mellett kell olvasni, amely korlátozza, hogy egy önkormányzat milyen magasra állíthatja a saját vállalkozói-adó kulcsát. A kettő együtt — egy kulcs, amelyet az önkormányzat nem szabhat meg szabadon, és egy hozzájárulás, amely a küszöb feletti alapot visszakapja — a helyi szintnek sem szabad kulcs-eszközt, sem a saját alapjának teljes megtartását nem hagyja. A vállalkozói adót az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrásaként írják le pontosan azért, mert a személyi jövedelemadó-részesedést elvonták, és a vállalkozói adó az egyetlen jelentős saját bevételi forrás, amely megmaradt.¹ Amit a fejezet egyetlen 395 800,6 millió Ft-os bevételi adatában megmutat, az a kör bezárulása: a központ korlátozza a helyi kulcsot, a küszöb feletti helyi alapot elvonja, és a bevételt feladathoz kötött támogatásként újraosztja. Az ebben a fejezetben javasolt kiadási változások közvetlenül érintenék ezt a sort — a valódi önkormányzati saját bevételi alap helyreállítása, ez az ismételten említett szerkezeti reform, idővel felváltaná a támogatás és elvonás rendszerét helyben beszedett, helyben elszámoltatható finanszírozással, és a jelenleg felépített szolidaritási hozzájárulást nem fenntartanák, hanem felülírná egy másfajta rend.

Fejezet-összefoglaló

Besorolás	Darabszám	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	6	5 099,7
Fokozatos leépítés	12	74 193,5
Nominális befagyasztás	3	352 046,0
Megtartás	10	988 063,9
Összesen	31	1 419 403,1

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	395 800,6

Kulcsmegfigyelések

• A fejezet a recentralizáció pénzügyi kifejezése. A IX. fejezet nem azért nagy, mert a helyi önkormányzat költséges, hanem mert a 2011–2013-as reformok az önkormányzati személyi jövedelemadó-részesedést elvonták és a helyi iparűzési adó kulcsát korlátozták, így az önkormányzatok elveszítették a független bevételi alapot. A központi formulán keresztül folyó 1,4 ezer milliárd Ft-os átutalás ennek következménye: a központ beszedi, feltételekhez köti és újraosztja. A legmélyebb reform nem egyetlen soron belül van — a valódi önkormányzati saját bevételi eszköz helyreállításában van, hogy a helyi önkormányzatok a saját adófizetőikkel és nem a központi elosztóval álljanak szemben.

• A fejezet jelentős részét helyesen tartják meg, és a keretrendszer ezt is mondja. Hozzávetőleg 988 milliárd Ft Megtartás besorolású — közoktatási feladatok, szociális és gyermekjóléti ellátás, gyermekétkeztetés, polgármesteri illetmények, szociális ágazati bértámogatás, a zárt kör jellegű martinsalak-kártalanítás és a katasztrófa-helyreállítás. Ezek alkotmányos előfeltételek, a gyermekek és kiszolgáltatott csoportokat érő, nem önként vállalt ártalom elleni védelmek, vagy lerendezett jogállami kötelezettségek. A klasszikus-liberális keretrendszer nem eredményez teljes körű leépítést a helyi önkormányzati finanszírozásban; azt eredményezi, hogy célzott kritika fogalmazódjon meg arról, hogyan finanszírozzák a funkciót, és mely konkrét sorok diszkrecionálisak.

• A diszkrecionális kulturális klaszter a fokozatos leépítés célpontja. Tizenkét sor, hozzávetőleg 74 milliárd Ft összértékben, Fokozatos leépítés besorolású, és a darabszám túlnyomó részét — a Cím 1.5 és Cím 2.4 alatti kulturális, múzeumi, könyvtári állomány-, tánc- és zenei támogatásokat — egy mechanizmus köti össze: szubjektív elosztás egy olyan tartományban, ahol nincs ársignál és nincs külső aggregátor az optimális méretről. Egy központi vagy önkormányzati támogatás az elosztó ítéletét helyettesíti az egyetlen olyan jelzéssel, amely megmutatja, mit értékel egy közösség a kultúrában — azt, amiért tagjai fizetnek, amit látogatnak, amire adományoznak vagy amit szponzorálnak. Az ötéves horizontok tiszteletben tartják a művészeti szervezetek és személyzetük átmeneti érdekét, miközben a funkciót önkéntes és helyben elszámoltatható finanszírozás felé mozdítják.

• Az egyetlen-önkormányzatra szabott előirányzatok a legtisztább közösségi-választási minták a költségvetésben. A Cím 3.4-től 3.9-ig hat nevesített előirányzat van — egy megemlékezés és öt megnevezett-önkormányzati tőke-projekt Karcagon, Szennán, Nagykörűn, Vezsenyben és Budapest XVI. kerületében. Mindegyik egyetlen kedvezményezettet nevez meg, és a hasznot egy szűk lakossági körre koncentrálja, miközben a költséget az egész nemzeti adófizetői bázisra teríti. Karcag mintegy 20 000 lakosa fejenként hozzávetőleg 225 000 Ft-ot kap egy központi költségvetési előirányzatból. A Cím 1 formula szerinti támogatással való kontraszt az analitikai lényeg: a formula legalább szabály szerint oszt; egy nevesített előirányzat mérlegelés szerint oszt. Ezek Azonnali megszüntetés besorolásúak nem azért, mert a projektek értéktelenek, hanem mert a mechanizmus — a kedvezményezett nemzeti költségvetésben való megnevezése — diszkrecionális elosztás bármilyen szabályon kívül, és a valódi helyi szükségleteket a formula szerinti támogatásokon és az önkormányzati saját költségvetéseken keresztül fedezik.

• A szolidaritási hozzájárulás bezárja a kört, és csillapítja a helyi adóalap-versenyt. A 395 800,6 millió Ft-os bevételi sor a recentralizáció visszafolyó ága: a központ 870 önkormányzattól vonja el a küszöb feletti helyi vállalkozói-adó alapot, és feladathoz kötött támogatásként osztja újra. A nem látható költség a marginális ellenösztönző — egy önkormányzat, amely sikerrel vonz munkáltatókat, a keletkező alapra központi elvonással szembesül, ami éppen azt a helyi befektetési versenyt gyengíti, amelyet egy valóban autonóm helyi-finanszírozási rendszer kihasználna.

Források

Footnotes

1. Helyi iparűzési adó 2026: az adó mértéke, számítása, lekérdezés és minden határidő egy helyen. Pénzcentrum. 2026. https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20260116/helyi-iparuzesi-ado-2026-az-ado-merteke-szamitasa-lekerdezes-es-minden-hatarido-egy-helyen-1191919. On the business tax being the municipalities’ most important and, after the withdrawal of the personal-income-tax share, only significant own-source revenue. ↩ ↩²

2. Oktatási adatok, 2024/2025 (előzetes adatok). Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2025. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-2024-2025-elozetes-adatok/index.html. KSH primary-school data for 2019/2020 recorded approximately 15% of primary pupils in church-maintained schools (546 institutions, 111,700 pupils). Biró–Kováts (2024), “How churches make education policy,” Sociology of Education, doi:10.1080/09637494.2024.2399452, documents the institutional share of primary schools rising from 8.6% to 16.6% between 2010 and 2021. The 15–17% range in the text reflects this trajectory; for the current 2024/25 precise figure consult KSH STADAT table okt0004 at https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0004.html. ↩

3. The seen/unseen analytical frame — that every benefit conferred on a visible recipient simultaneously imposes a cost on an unseen cost-bearer — originates with Frédéric Bastiat, Ce qu’on voit et ce qu’on ne voit pas (1850). The frame is applied here without endorsing any specific Bastiat policy prescription; the analytical logic is freestanding. ↩

4. 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről. Nemzeti Jogszabálytár. 2003. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300040.kor. Eligibility limited to owners who reported the damage by 15 January 2002 (“aki lakóépületének károsodását 2002. január 15-ig bejelentette”) — a closed-class entitlement with no further enrolment. ↩

5. Karcag népessége, lakossága (2020–2025), KSH-adatok alapján. Népesség infó. 2025. https://nepesseginfo.hu/karcag-nepessege-lakossaga/. Karcag permanent population as of 1 January 2025: 19,849. ↩

6. Council of Europe Congress of Local and Regional Authorities, Policy Advice Report: Hungarian Local Government — Solidarity Contribution and Local Business Tax. Congress Document CEMGPAD(2024)4. Council of Europe. 2024. https://rm.coe.int/cemgpad-2024-4-hungary-pad-solidarity-contribution-and-local-business-/1680b213ae. The solidarity contribution was introduced in 2017; the additional central government revenue in that first year was HUF 21.3 billion. ↩

7. Döntött a kormány: 2026-ban milliárdos terhet kapnak a tehetősebb önkormányzatok. Index. 2025. https://index.hu/belfold/2025/12/25/onkormanyzat-szolidaritasi-hozzajarulas-kormany-rendelet-nagy-marton-budaors/. For 2026, 870 municipalities are liable for the solidarity contribution; municipalities with a computed liability below 50 millió Ft are exempt; the six largest contributors are Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, and Budaörs; Budapest pays approximately 97.7 milliárd Ft. ↩