I. fejezet: Országgyűlés

Áttekintés

Az I. fejezet az Országgyűlést és a hozzá adminisztratív értelemben csoportosított szervek együttesét finanszírozza. A 2026-os keret 348 192,3 millió Ft kiadás 27 060,3 millió Ft saját bevétellel szemben, ami 321 132,0 millió Ft nettó terhet ró a központi költségvetés általános adóbevételeire.

A fejezet nem egyetlen intézmény. Négy, egymástól ténylegesen elkülönülő elemet tartalmaz: (1) magát a törvényhozást és közvetlen kiszolgáló szerveit — az Országgyűlés Hivatalát, az Országgyűlési Őrséget és az Országház felújítását végző Steindl Imre programot; (2) a képviseleti demokrácia működtetésének apparátusát — a Nemzeti Választási Irodát, valamint a pártok és pártalapítványaik törvényben rögzített finanszírozását; (3) a szabályozó és felügyeleti szervek azon körét, amelyeket a költségvetés formális függetlenségük okán sorol ide — a Közbeszerzési Hatóságot, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot és az Országos Atomenergia Hivatalt; végül (4) két emlékezetpolitikai testületet — az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát.

A besorolási munka itt a két szélen szokatlanul tiszta, a középső sávban pedig szokatlanul tanulságos. A törvényhozás, a választási iroda és a nukleáris biztonsági hatóság alkotmányos előfeltételek, vagy védelmet jelentenek a visszafordíthatatlan kár ellen — Megtartás. A diszkrecionális közadományozási keretek, a kampányköltség sora és a közszolgálati média támogatása politikai tisztségviselők szubjektív döntései alapján elosztott közpénzek, illetve olyan transzferek, amelyek célja más úton is finanszírozható lenne — Azonnali megszüntetés vagy Fokozatos leépítés. A közbülső sávban — három gazdasági szabályozónál — a keretrendszer iránymutatására támaszkodik a legnehezebb elemzői munka: meg kell vizsgálni, hogy a szabályozó egy mögöttes probléma tünete-e, vagy annak megoldása.

Kiadáselemzés

Országgyűlés Hivatala

• Jelenlegi előirányzat: 85 544,2 millió Ft (működés 81 449,8 + beruházás 2 338,7 + felújítás 1 755,7; a működés bontása: személyi juttatások 61 256,9, munkaadói járulékok 7 081,1, dologi kiadások és szolgáltatások 12 678,6, ellátottak pénzbeli juttatásai 373,2, egyéb működés 60,0)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A törvényhozás alkotmányos előfeltétel, nem diszkrecionális program. A képviseleti testület, amelyen keresztül a közös döntések megszületnek, annak bizottsági rendszere, jogalkotási és kutatási háttértámogatása, valamint fizikai igazgatása éppen az az intézményi gépezet, amelyet a klasszikus liberális hagyomány alapvető állami funkcióként kezel — az a testület, amely a törvényt megalkotja, módosítja és hatályon kívül helyezi, ugyanaz a testület, amelyen belül bármely reformprogramnak magának is keresztül kell mennie. A Megtartás nem jelent mentességet a működési hatékonyság felülvizsgálata alól: egy 61 256,9 millió Ft-os személyi keret nagy összeg, és az, hogy a Hivatal létszáma arányos-e a jogalkotási munkateherrel, jogos kérdés az Állami Számvevőszék számára. Maga a funkció azonban nem tartozik a fokozatos leépítés körébe.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A működési költségvetést ugyanannak a külső audit-fegyelemnek kell alávetni, mint bármely más állami szervet.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan. Az Országgyűlés képviselői, a parlamenti munkatársak és a működő törvényhozásra támaszkodó nyilvánosság.

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

• Jelenlegi előirányzat: 100,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez egy törvényben rögzített előirányzat, amely a közpénzt egy politikai tisztséget viselő személy egyéni jótékonysági mérlegelése alá rendeli. A házelnök választja ki a kedvezményezetteket; az adófizetők finanszírozzák a választást; a kedvezményezettek azok az ügyek, amelyeket a tisztségviselő preferál. A sor mérete — 100,0 millió Ft — nem a lényeg. Egy olyan költségvetési tétel, amely azért létezik, hogy egy politikai tisztségviselő az állam nevében adományokat tehessen az általa kiválasztott kedvezményezetteknek, szubjektív forráselosztás egy politikai tisztségviselő részéről. Nincs olyan számítás, amely alapján az állam meghatározhatná a jótékonysági kedvezményezettek „helyes” körét, mert a jótékonysági adományozás pontosan az adományozó saját szubjektív ügyrangsorának kifejezése; ennek a tevékenységnek az egyetlen tisztességes változata az, ha a tisztségviselő saját jövedelméből ad, vagy ha magánadományozók adnak a sajátjukból. Azok a polgárok, akik támogatni szeretnének egy ügyet, képesek erre — és meg is teszik közvetlenül, a saját pénzükből, abban a léptékben, amelyet a saját preferenciáik diktálnak. Egy államilag finanszírozott változat egyszerűen egyetlen ember preferencia-rangsorát — mások pénzével gyakorolva — lépteti azoknak az embereknek a szétszórt preferencia-rangsorai helyébe, akiknek valójában a pénzéről van szó.
• Átmeneti mechanizmus: A sort a 2026-os ciklusban törölni kell. Bizalmi érdek nem sérül: nincs szerződéses partner, nincs alkalmazott, nincs felhalmozott jogosultság. Bármely már bejelentett kötelezettséget a házelnök személyesen vagy magánadományozók teljesíthetnek.
• Érintett csoportok: Azok a szervezetek, amelyek diszkrecionális adományt kaptak volna. Számukra minden önkéntes adománygyűjtési csatorna ugyanúgy nyitva marad, mint bármely más szervezet számára.

Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai (Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin)

• Jelenlegi előirányzat: 219,0 millió Ft (73,0 fejenként három volt köztársasági elnök számára)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Az eufemizmust félretéve a sor így olvasható: törvényben rögzített jogosultság diszkrecionális közadományozási keretekre élő, volt államfők számára. Minden volt köztársasági elnök évente 73,0 millió Ft közpénzt kap, hogy azt saját választása szerinti jótékonysági kedvezményezetteknek irányítsa. A mechanizmus azonos a házelnöki adományozási soréval, és az ellenérv is azonos: szubjektív forráselosztás politikai tisztségviselők részéről — itt három olyan személyéről, akik már leköszöntek hivatalukból. A látható oldal egy hálás kedvezményezett szervezeti kör, valamint három volt köztársasági elnök, aki személyes anyagi áldozat nélkül gyakorolhat jótékonykodást. A láthatatlan oldal minden adófizető, aki ezt finanszírozza: egy olyan dolgozó, aki havi körülbelül 561 000 Ft bruttó mediánbért¹ keres, hozzájárul egy olyan pénzalaphoz, amely azért létezik, hogy három megnevezett személy olyan adományokat tehessen, amelyekbe a dolgozónak nincs beleszólása, olyan ügyek javára, amelyekkel a dolgozó egyetérthet vagy sem, miközben a dolgozó saját lehetősége arra, hogy az általa fontosnak tartott ügyeket támogassa, éppen az alapot finanszírozó adó miatt arányosan csökken. Az a volt államfő, aki jótékonysági ügyeket szeretne támogatni, ugyanazokkal az eszközökkel élhet, amelyek bármely más tehetős állampolgár rendelkezésére állnak — beleértve a már külön biztosított elnöki nyugdíjat is. Itt nincs jogvédelmi funkció, nincs alkotmányos előfeltétel, és nem áll fenn olyan visszafordíthatatlan kár, amelytől védeni kellene.
• Átmeneti mechanizmus: Mindhárom alsort törölni kell a 2026-os ciklusban. Az elnöki nyugdíj és a törvényben rögzített hivatal utáni ellátás különálló kérdések, és nem érinti őket ez a megszüntetés.
• Érintett csoportok: Három volt köztársasági elnök elveszít egy diszkrecionális adományozási keretet. A kedvezményezett szervezetek elveszítenek egy finanszírozási csatornát, amelyet a szokásos önkéntes adománygyűjtéssel pótolhatnak.

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 80,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez egy magánalapítványnak nyújtott transzfer, amelynek érdekképviseleti tevékenységét a tagjai és támogatói önkéntesen is finanszírozhatnák. Egy ügy — itt a magyar nemzeti közösségek európai szintű érdekeinek — képviselete pontosan az a fajta tevékenység, amelynek folytatására az önkéntes egyesülés intézménye létrejön. Az állam nem képes meghatározni az érdekképviseleti erőfeszítés optimális szintjét vagy irányát: hogy mennyi képviseletre, milyen kérdésekben, milyen hangsúlyokkal van szükség, azon emberek szétszórt ítéletének dolga, akiknek az ügye; és nincs olyan árjel vagy kalkuláció, amellyel egy költségvetési sor helyettesíthetné ezt az ítéletet. Ahol egy alapítvány olyan célt követ, amelyet a támogatói valóban értékesnek tartanak, az önkéntes hozzájárulások megmutatják ezt az értékelést; egy adóból finanszírozott sor politikai forráselosztással helyettesíti ezt a kinyilvánított támogatást, és az alapítvány ösztönzőjét a támogatók szolgálatáról a sorának megtartására állítja át.
• Átmeneti mechanizmus: A sort a 2026-os ciklusban törölni kell. Az alapítvány tovább működhet tagi hozzájárulásokból, magánadományokból és olyan projekttámogatásokból, amelyeket versenyalapon el tud nyerni.
• Érintett csoportok: Az alapítvány és munkatársai. A magyar kisebbségi képviselet ügyét nem érinti a finanszírozási forrás változása; az ügyet az viszi előre, amilyen önkéntes támogatást maga mögött tud állítani.

Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 6 019,2 millió Ft (működés 4 443,1 + beruházás 1 576,1)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ezek a 2026-os általános választást követő ciklusváltás költségei — a távozó képviselők végkielégítése és törvényben rögzített járandóságai, az érkező képviselők belépésével kapcsolatos költségek, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és beruházási kiadások. Ez egy működő képviseleti törvényhozás belső működési költsége: egy választott testület, amelynek tagsága változik, szükségszerűen viseli e változás költségét. A sor határolt, ciklikus, és közvetlenül kötődik az Országgyűlés alkotmányos funkciójához.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A sornak alacsony bázisra kell visszaesnie a nem-ciklusváltó években; ellenőrizni kell a ciklikus profilt.
• Érintett csoportok: A távozó és érkező országgyűlési képviselők. Harmadik feleket hátrányosan nem érint.

Steindl Imre program támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 21 369,5 millió Ft (működés 4 780,2 + beruházás 16 589,3)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: A Steindl Imre program az Országház és a Kossuth tér környéki kormányzati örökségépületek együttesének felújítását végzi; a Parlament saját belső felújítása többéves program, amely még előkészítési fázisban van, a részletes költségvetés a történeti dokumentáció és a tervezési pályázat eredménye előtt nincs véglegesítve.² A törvényhozást otthont adó épület megőrzése és szerkezeti karbantartása jogszerű állami kiadás — az eszköz az alkotmányos funkció fizikai előfeltétele. Egy felújítási program azonban véges, határolt megbízás, nem pedig állandó sor, és egy ilyen léptékű beruházási program magában hordozza a szokásos közösségi döntéselméleti kockázatot: minél tovább fut, és minél nagyobb a kerete, annál inkább kialakul köré egy professzionális érdekcsoport — programmunkatársak, kivitelezők, tanácsadók —, amelynek érdeke a program folytatása függetlenül attól, mennyi felújítási munka van még hátra. A keretrendszer szerinti korrekt besorolás a sort a jelenlegi nominális szintjén tartja, ahelyett, hogy hagyná bővülni: tartsa meg az előirányzatot, követelje meg a programtól, hogy tegyen közzé egy rögzített tartalmú, rögzített horizontú befejezési tervet, amelyhez minden évi költést mérni lehet, és hagyja, hogy az inflációval szembeni reálértékvesztés fokozatosan szűkítse a keretet, miközben a véges megbízás teljesül.
• Átmeneti mechanizmus: A nominális előirányzat tartása. Közzétett befejezési tervet kell megkövetelni meghatározott zárónappal; a programot úgy kell kezelni, mint amely azon a napon zárul, nem mint nyitott végű sort.
• Érintett csoportok: A program munkatársai és kivitelezői, akik meghatározott, nem pedig nyitott végű horizonttal néznek szembe. Az Országház felújítása folyamatosan halad.

Országgyűlési Őrség

• Jelenlegi előirányzat: 6 246,3 millió Ft (személyi juttatások 5 525,0 + munkaadói járulékok 721,3)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A törvényhozás és tagjainak védelme jogvédelmi és fizikai biztonsági funkció, amely közvetlenül egy alkotmányos intézményhez kapcsolódik. Az Őrség az épületet, az ülésezőtermet és a képviselőket biztosítja a fizikai fenyegetésekkel szemben. Ez alapvető állami funkció a klasszikus liberális keretben — ugyanabban a kategóriában, mint a bíróságok és a rendőrség. Megtartás, a szokásos működési hatékonysági felülvizsgálat mellett.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan.

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

• Jelenlegi előirányzat: 2 147,8 millió Ft (működés 1 932,6 — személyi juttatások 1 156,4, munkaadói járulékok 170,0, dologi kiadások és szolgáltatások 606,2 — plusz beruházás 198,0 és felújítás 17,2)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: A Levéltár a kommunista korszak állambiztonsági szolgálatainak iratait őrzi és teszi hozzáférhetővé. Ezen iratok őrzésének valódi jogi dimenziója van: az egyéneknek érvényesíthető érdeke fűződik a rájuk vonatkozó iratokhoz való hozzáféréshez, és az iratok bizonyítékul szolgálnak kárpótlási, rehabilitációs és történelmi elszámoltatási eljárásokban. Ezzel együtt a levéltári megbízás határolt és önkorlátozó — az iratállomány lezárt és véges, nem növekszik, és az alapfeladat a megőrzés és az ellenőrzött hozzáférés biztosítása, nem pedig nyitott végű programtevékenység. Ez a Nominális befagyasztás tankönyvi profilja: egy határolt megbízás, ahol a teljes megszüntetés nem indokolt, mert az őrzési funkció valódi, ám a bővítés ugyanígy indokolatlan, mert az iratállomány már lezárt. Tartsa meg a nominális előirányzatot; engedje, hogy a reálértéken való erózió fokozatosan szűkítse a keretet, ahogyan a digitalizáció csökkenti a hozzáférés határköltségét.
• Átmeneti mechanizmus: A nominális előirányzat tartása. Felül kell vizsgálni, hogy a digitalizáció csökkentheti-e az ellenőrzött hozzáférés hosszú távú működési költségét.
• Érintett csoportok: A Levéltár munkatársai; kutatók és az iratbetekintési jogukkal élő egyének, akiket a nominális befagyasztás nem érint kedvezőtlenül.

Közbeszerzési Hatóság

• Jelenlegi előirányzat: 3 567,8 millió Ft (működés 3 387,6 — személyi juttatások 2 183,6, munkaadói járulékok 283,9, dologi kiadások és szolgáltatások 920,1 — plusz beruházás 180,2)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (8 év)
• Indoklás: Egy közbeszerzési felügyeleti hatóságot — a keretrendszer saját iránymutatása szerint — egy mögöttes probléma bizonyítékaként kell vizsgálni, nem pedig annak megoldásaként. A hatóság azért létezik, mert a magyar állam nagyon nagy léptékben vásárol, és a nagy léptékű, diszkrecionális állami beszerzés vitatható járadékokat termel — a beszállító, aki elnyer egy állami szerződést, olyan hozamot keres, amely az odaítélési döntéstől függ, nem pedig pusztán a versenyteljesítménytől. A közbeszerzési hatóság az állam kísérlete arra, hogy felügyelete alá vonja a saját beszerzési volumene által termelt járadékelosztást. A keretrendszer nyelvén szólva: a hatóság a probléma szerkezetének a része, nem a megoldás — egyetlen közbeszerzési felügyelő sem helyettesítheti azt a fegyelmet, amelyet egy kisebb állami beszerzési lábnyom automatikusan biztosítana, mert a felügyelő az odaítélések formális szabályosságát vizsgálja, nem pedig azt a tágabb kérdést, hogy az államnak egyáltalán vásárolnia kellett volna-e ekkora léptékben. A korrekt besorolás a hatóság fokozatos leépítését a mögöttes tevékenység csökkentéséhez köti: ahogyan a más fejezetekben kifejtett reformprogram csökkenti a diszkrecionális állami beszerzés volumenét — kevesebb államilag finanszírozott program, kevesebb közbeszerzésen átfolyó transzfer, kisebb állami kereskedelmi lábnyom —, a felügyeleti teher arányosan csökken, és a hatóság leépíthető egy kis maradványfunkcióra vagy beolvasztható egy általános közigazgatási jogi felügyeleti szervbe. Ez nem azt állítja, hogy a közbeszerzési szabálytalanság ne számítana; azt állítja, hogy a szabálytalanság tünet, és hogy a tünet tartós kezelése, miközben az ok növekszik, a drágább út. A 8 éves horizontot úgy állítottuk be, hogy lekövesse azt a tempót, amellyel a mögöttes állami beszerzési volumen reálisan csökkenthető a költségvetés egészében; ez nem szándékos időhúzás, hanem a reális ütemezés.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 8 év alatt, amely követi a tágabb reformprogram által vezérelt állami beszerzési volumen csökkenését. A védendő fél a hatóság állandó állománya — nagyságrendileg 200-250, közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó általános közigazgatási és jogi készségekkel. A közbeszerzés felügyeletének valódi, nélkülözhetetlen jogvédelmi magjához (honvédelem, biztonság, bíróságok) megőrzünk egy maradványfunkciót, akár kis egységként, akár egy általános közigazgatási jogi hatóságon belül.
• Érintett csoportok: A hatóság munkatársai, akik 8 éves átmenettel néznek szembe, és újrafoglalkoztatási kilátásaik vannak a tágabb közigazgatásban, illetve a magán jogi és megfelelési szektorban. Az ajánlattevők és ajánlatkérők, akiknek a formális megfelelési terhe csökken a mögöttes beszerzési volumen csökkenésével együtt.

Pártok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 2 548,8 millió Ft (országos listás mandátummal rendelkező pártok: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség 1 014,0; Demokratikus Koalíció 268,6; Jobbik Magyarországért Mozgalom 236,4; Momentum Mozgalom 185,1; Magyar Szocialista Párt 183,3; Mi Hazánk Mozgalom 183,1; Kereszténydemokrata Néppárt 160,5; Párbeszéd 135,9; LMP 105,6 — plusz országos listás mandátum nélküli pártok: Magyar Kétfarkú Kutya Párt 54,7; Megoldás Mozgalom 21,6)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)
• Indoklás: A pártok törvényben rögzített állami finanszírozása a legnagyobb összegeket a legtöbb parlamenti hellyel rendelkező pártokhoz juttatja: az elosztási képlet a mandátum-arányhoz súlyozva alakul, így a 2026-os listán a legnagyobb egyedi kedvezményezett — 1 014,0 millió Ft, az országos listás pártok keretének nagyjából 40%-a — a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, ami az ő mandátum-arányát tükrözi a jelenlegi képlet szerint.³ Ez az elrendezés valódi közösségi döntéselméleti problémát vet fel: a törvényhozásban ülő pártok szavaznak arról a törvényről, amely a törvényhozásban ülő pártokat finanszírozza, és az általuk megállapított képlet a hivatalban lévőket jutalmazza — a már mandátummal rendelkező pártok kapják a legnagyobb transzfereket, ami strukturális előnyt jelent a következő választás megnyerésében olyan újoncokkal szemben, akik még nem rendelkeznek mandátummal. Egy párt önkéntes politikai egyesülés; az általa végzett tevékenység — szervezés, kampányolás, programjának képviselete — pontosan az a tevékenység, amelyet egy önkéntes egyesület tagjai és támogatói a saját hozzájárulásaikon keresztül finanszíroznak, mert a hozzájárulási hajlandóságuk a legközvetlenebb rendelkezésre álló jelzése annak a támogatottságnak, amellyel a párt ténylegesen rendelkezik. Az állami finanszírozás egy mandátum-súlyú forráselosztást léptet ennek a jelzésnek a helyébe, és elszigeteli a párt pénzügyeit a saját támogatói kinyilvánított lelkesedésétől. Hogy az azonnali megszüntetés helyett miért indokolt az átmenet, arra a válasz egy jogos bizalmi érdeken alapul: a pártok a törvényi bevételhez igazítva szervezték meg személyi állományukat és működésüket, és egy hirtelen megszüntetés egy választási évben egyenlőtlenül hatna — legkeményebben azokat a kisebb pártokat sújtaná, amelyek a legkevésbé tudnák rövid határidővel pótolni a magán adománygyűjtéssel. Egy teljes választási ciklust átölelő 4 éves fokozatos leépítés minden pártnak időt ad arra, hogy újraépítse a tagsági és adományozói finanszírozási bázisát.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 4 év alatt, a 2026-os választás után kezdődően, hogy egyetlen párt kampányidőszaki pénzügyeit se zavarja meg. Társuljon hozzá egy átlátható magánfinanszírozási keret — adományozási nyilvánosság, hozzájárulási korlátok —, hogy az önkéntes finanszírozásra való átállást az az átláthatóság egészítse ki, amely a magán politikai finanszírozást elszámoltathatóvá teszi.
• Érintett csoportok: Minden parlamenti és kisebb párt, amely jelenleg kapja a transzfert, valamint az általuk foglalkoztatott munkatársak. Az átmenet véd a hirtelen megzavarással szemben; a cél a saját támogatók által finanszírozott pártok.

Pártalapítványok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 3 230,4 millió Ft (Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1 593,9; Új Köztársaságért Alapítvány 334,3; Jobbik Magyarországért Alapítvány 279,8; Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány 193,1; Táncsics Mihály Alapítvány 190,1; Mi Hazánk Alapítvány 189,7; Barankovics István Alapítvány 151,6; Megújuló Magyarországért Alapítvány 110,1; Ökopolisz Alapítvány 58,7; Savköpő Menyét Alapítvány 92,5; MEMO Alapítvány 36,6)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A pártalapítványi transzferek a politikai pártokhoz kötődő kutatási, állampolgári nevelési és politikai érdekképviseleti szervezetek állami finanszírozását jelentik. A finanszírozási képlet a legnagyobb pártokhoz tartozó alapítványoknál koncentrálja a támogatást: az egyetlen legnagyobb kedvezményezett, 1 593,9 millió Ft-tal — a teljes pártalapítványi keret nagyjából felével — a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, a kormányzó többség vonzáskörébe tartozó alapítvány. Az ezen alapítványok által végzett tevékenység — politikai kutatás, szakpolitikai ötletek publikálása, egy adott eszmei hagyomány szerinti állampolgári nevelés — egy önkéntesen finanszírozott szellemi műhely vagy politikai alapítvány meghatározó tevékenysége. Hogy egy hagyomány gondolatai megérdemlik-e a kifejtést és terjesztést, arra a kérdésre az adott hagyomány követőinek hajlandósága a válasz — hajlandóak-e finanszírozni a munkát. Egy állami transzfer mandátum-súlyú politikai forráselosztással helyettesíti ezt a próbát, és az alapítvány ösztönzőjét a támogatók meggyőzéséről a sorának megtartására állítja át. Ez élesebb eset, mint maguk a párttranszferek: egy parlamenti pártnak legalább meghatározott alkotmányos szerepe van a törvényhozásban, míg egy pártalapítvány tisztán érdekképviseleti és kutató testület, pontosan az a fajta szervezet, amelyről a klasszikus liberális keret azt várja, hogy önkéntesen finanszírozzák. A bizalmi érdek ennek megfelelően gyengébb — ezek nem küszöbönálló választáson induló testületek —, így az azonnali megszüntetés a korrekt besorolás, nem pedig egy fokozatos átmenet. Maga az intézet, amely ezt az érvet megfogalmazza, pontosan azon a modellen működik, amelyet javasol: egy olyan szakpolitikai kutatóműhely, amelyet a munkáját értékelők finanszíroznak, nem pedig egy törvényi sor.
• Átmeneti mechanizmus: A sorokat a 2026-os ciklusban törölni kell. Azok az alapítványok, amelyek valós támogatottságot élveznek hagyományuk követői körében, önkéntes hozzájárulásokon működnek tovább; amelyek nem, azok a saját önkéntes támogatottságuk által fenntartható léptékre szűkülnek.
• Érintett csoportok: A tizenegy pártalapítvány és munkatársaik. A politikai eszmék kifejtését és terjesztését nem rontja a finanszírozási forrás változása; ezt az a mértékű önkéntes támogatás viszi tovább, amelyet az egyes hagyományok mögött fel lehet mutatni.

Kampányköltségek

• Jelenlegi előirányzat: 4 000,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a sor a 2026-os általános választás kampányköltségeit finanszírozza. Elkülönül a Nemzeti Választási Iroda működési keretétől — a szavazás lebonyolításának gépezetétől — és a Magyar Államkincstáron keresztül folyó, jelöltenkénti és listánkénti törvényi kampánytámogatástól. A politikai versenytársak kampányoló tevékenységének az általános költségvetésből való finanszírozása — hasonlóan a párttranszferekhez — egy adóból finanszírozott forráselosztást léptet annak az önkéntes támogatottságnak a helyébe, amellyel a kampány rendelkezik. A kampányolás — a választók meggyőzése egy programról — egy politikai versenytárs alapvető tevékenysége, és a támogatók hajlandósága ennek finanszírozására az a jelzés, amelyet a keretrendszer a megfelelő próbaként kezel. Az a bizalmi érv, amely a tartós párttranszfereknél indokolja az átmenetet, itt nem alkalmazható: ez egyetlen ciklusra szóló, választás-specifikus előirányzat, nem visszatérő bevétel, amely köré egy szervezet állandó személyi állományt épített volna. Egyértelműen lezárható.
• Átmeneti mechanizmus: A sort a 2026-os ciklusban törölni kell. A kampányokat a támogatóik finanszírozzák egy átlátható, adomány-nyilvánosságra épülő keretben.
• Érintett csoportok: A választáson induló politikai versenytársak, akik a kampányolást önkéntes hozzájárulásokból finanszírozzák.

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása — Közszolgálati hozzájárulás

• Jelenlegi előirányzat: 141 268,4 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: A közszolgálati hozzájárulás az a központi költségvetési transzfer, amely Magyarország közszolgálati médiáját finanszírozza — a fejezet egyetlen legnagyobb sora, nagyobb, mint a törvényhozás saját működési költségvetése. A transzfer a közmédia operátorához (a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, MTVA) jut,⁴ amelynek költségvetése nominálisan körülbelül ötszörösére nőtt az elmúlt tizenhat évben, jóval az ugyanezen időszak halmozott inflációja felett.⁴ Két különböző kifogás találkozik ezen a soron. Az első a kalkulációs probléma: nincs olyan piaci árjelzés, amelyen keresztül az állam meghatározhatná a műsorszórt és online tartalom helyes mennyiségét, összetételét vagy minőségét, mert a tartalompreferenciák szubjektívek, és csak azon keresztül derülnek ki, amit a nézők és olvasók önként választanak nézni, olvasni, feliratkozni rá, és fizetni érte. Egy előirányzat által méretezett költségvetési sor egy előirányzat által méretezett kimenetet termel, nem pedig keresleti jel által méretezettet — és pontosan a keresleti jel hiánya az, amiért egy transzfer ötszörösére nőhet anélkül, hogy bármilyen piaci próba lenne arra, hogy a többletköltés a nézők számára vett többletértéknek felel-e meg. A második a strukturális közösségi döntéselméleti kockázat, amely bármely államilag finanszírozott média sajátja: amikor egy műsorszolgáltató működési bevételét egy parlamenti többség által megszavazott költségvetés állapítja meg, a műsorszolgáltató intézményi ösztönzői a parlamenti többséget birtokló politikai erőnek vannak kiszolgáltatva, és ez a kiszolgáltatottság nem függ attól, melyik blokk az — a finanszírozási szerkezet tulajdonsága, és egy tisztább jövőbeli előirányzat egyszerűen ugyanezt a függőséget egy más politikai beállítottságú kedvezményezetthez irányítaná át.

  Magyarország már működteti az alternatívát. Egy nagy és növekvő kereskedelmi médiaszektor — műsorszórás, nyomtatott és online — központi költségvetési támogatás nélkül működik, hirdetésből, előfizetésből, valamint olvasói és nézői önkéntes fizetésből finanszírozva, és ennek a szektornak a léte Magyarországon belül mutatja meg, hogy a hírek, a közélet, a szórakoztatás és a kulturális műsorszolgáltatás önkéntes finanszírozási alapon is előállítható és terjeszthető. A látható oldal itt a közmédia intézménye és kimenete; a láthatatlan oldal a transzfer mérete az azt finanszírozó emberekhez viszonyítva. 141 268,4 millió Ft, nagyjából 4,0 millió magyar háztartásra elosztva⁵ (KSH STADAT 2024: 4 044 811 háztartás), a sor nagyjából 35 000 Ft-ba kerül háztartásonként évente — egy olyan összeg, amelyet ezen az áron a háztartásoknak csak nagyon kevés része hosszabbítana meg önként, ha nem az általános adóba rejtve, hanem nyílt előfizetésként szednék be; márpedig pontosan ez a kinyilvánított preferenciák próbája az, amelynek elkerülésére a költségvetési sor szerkezete épült.

• Átmeneti mechanizmus: Fokozatos leépítés 3 év alatt végkielégítés-átfedéssel, mert a védendő fél a közmédia-szolgáltató állandó munkavállalói állománya — 2024-ben nagyjából 2 070 fő, jelentett bérköltsége körülbelül 13,1 milliárd Ft.⁴ Ha ehhez hozzáadjuk a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulásokat és a szélesebb személyi jellegű kifizetéseket, a bérelem nagyságrendileg 18 000 millió Ft, ami a 141 268,4 millió Ft-os keret nagyjából 13%-a; ez az arány nyilvános beszámolókból származó becslés az operátor zárszámadásai alapján, és végrehajtás előtt az operátor auditált zárszámadásával össze kell vetni. A végkielégítés-átfedés alatt a bérelemhez tartozó munkavállalók 24 hónapig teljes fizetésüket megkapják, és ez idő alatt magánszektorbeli munkát is vállalhatnak; a keret nem-béri elemei — tartalombeszerzés, műsorszórás, dologi kiadások, ingatlan — az első költségvetési ciklusban nullára esnek, mert a szerződéses partnerek jogait a szerződések kifutása rendezi, nem a munkavállalói átmenet. A nagyjából 123 000 millió Ft-os nem-béri keretet tehát az 1. évtől megtakarítjuk; a nagyjából 18 000 millió Ft-os bérhíd az 1. és a 2. évben kifizetésre kerül, és a 3. évben zárul, amelynek végén a teljes keret megtakarítható. Bármely valóban visszavezethetetlen közérdekű műsorszolgáltatási funkció — például vészhelyzeti közérdekű tájékoztatási kapacitás — megőrizhető a jelenlegi keret töredékén, és nem az, amit a fokozatos leépítés megszüntet.

• Érintett csoportok: Az operátor nagyjából 2 070 állandó munkavállalója, akiket 24 hónap végkielégítés-átfedés véd, miközben a háztartási jövedelmet a magánszektorbeli újrafoglalkoztatás biztosítja; a szerződéses tartalombeszállítók és szabadúszók, akiknek helyzetét a szerződések kifutása rendezi; a nézők és olvasók, akiknek megmarad a kereskedelmi és önkéntesen finanszírozott médiaszektor, amely már most is jelentős léptékben működik.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

• Jelenlegi előirányzat: 2 414,5 millió Ft (személyi juttatások 1 792,2 + munkaadói járulékok 237,9 + dologi kiadások és szolgáltatások 384,4)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A NAIH az egyének adatvédelmi jogait érvényesíti, és bírálja el az állammal szembeni közérdekű adatigényléseket. Mindkét funkció jogvédelmi a klasszikus liberális keret szigorú értelmében: az adatvédelem az egyén érvényesíthető érdekét védi az őt érintő információk feletti ellenőrzésre, az információszabadság érvényesítése pedig az a mechanizmus, amellyel az állampolgár az államot adatközlésre kényszeríti — gyakorlatilag ellenőrzés magán az államon. Egy olyan hatóság, amelynek funkciója az egyén jogainak érvényesítése magánfelekkel és a kormánnyal szemben, nem alanya a fokozatos leépítésnek; közelebb áll a bíróságokhoz, mint az e fejezet gazdasági szabályozóihoz. Megtartás, a szokásos működési hatékonysági felülvizsgálat mellett.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan.

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

• Jelenlegi előirányzat: 12 917,0 millió Ft (működés 12 783,6 — személyi juttatások 8 273,2, munkaadói járulékok 1 131,5, dologi kiadások és szolgáltatások 858,3, egyéb működés 2 520,6 — plusz beruházás 133,4; a címet teljes egészében fedezi 12 917,0 millió Ft saját díjbevétel)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (8 év)
• Indoklás: A MEKH a villamosenergiát, a földgázt, a távhőt, a vizet és a hulladékot szabályozza — olyan hatáskör, amely azért létezik, mert ezek a piacok Magyarországon erősen állami formálásúak: állami tulajdonú monopóliumok, koncessziós rendszerek, szabályozott tarifák és adminisztratív úton megállapított árak. A keretrendszer iránymutatása: különböztessük meg a valóban hálózati gazdasági elemet a versengő elemtől. Amit a MEKH felügyel, annak egy része valódi hálózat — a nagyfeszültségű villamos távvezeték-rendszer, a gázszállító rendszer, az utolsó kilométeres elosztóhálózatok — ahol a fizikai infrastruktúra nem párhuzamosítható hatékonyan, és a harmadik féli hozzáférés és a hálózati tarifák valamilyen szintű állandó felügyeletének tartós indoka van. A hatóság tevékenységének nagy része azonban olyan szabályozási rendszerek igazgatása, amelyek maguk is állami konstrukciók: a kiskereskedelmi energiatarifák megállapítása, az ársapkák kezelése, a koncessziós odaítélések felügyelete. Ahol a szabályozó adminisztrált árak következményeit kezeli, ott a felépítés része, nem a gyógyír — az ársapka megsemmisíti azt az információt, amelyet az ár egyébként hordozna, a termelő nem tudja jelezni a szűkösséget, a fogyasztó nem tudja jelezni a preferenciáját, a tőke az ársapka kiszolgálása felé irányul, nem a mögöttes kereslet felé, és a szabályozónak ezután a keletkező torzulásokat kell kezelnie. A korrekt besorolás a hatóság hatáskörét párhuzamosan szűkíti az általa most felügyelt versengő tevékenységek deregulációjával: ahogyan a kiskereskedelmi energia és a kapcsolódó piacok megnyílnak a versenyalapú árazás előtt, a megfelelő felügyeleti teher csökken, és a MEKH a valódi hálózat-szabályozási maradványhoz szűkül — egy lényegesen kisebb testület, amely a szállító- és elosztóhálózathoz való harmadik féli hozzáférést felügyeli. Jegyezzük meg azt is, hogy a cím teljes egészében a saját, a szabályozott cégekre kivetett 12 917,0 millió Ft díjbevételén fut; ez a bevétel eltűnik, ahogy a szabályozott tevékenységet deregulálják, így a fokozatos leépítés a nettó egyenleg szempontjából nagyjából fiskálisan semleges, de eltávolít egy valós költséget, amely a szabályozott energiaárakba van beépítve, és amelyet végső soron a háztartások és cégek mint energiafogyasztók viselnek.
• Átmeneti mechanizmus: A versengő piaci felügyeleti funkciók lineáris fokozatos leépítése 8 év alatt, az energiapiaci dereguláció tempóját követve; egy hálózat-szabályozási maradvány megtartása. A védendő fél a hatóság állandó állománya — nagyságrendileg 350-400 műszaki, közgazdasági és jogi készségekkel rendelkező dolgozó, akiknek készségei könnyen átvihetők az energiaszektorba és a tágabb szabályozói és tanácsadói piacra. A díjbevétel a deregulált tevékenységgel együtt csökken.
• Érintett csoportok: A hatóság munkatársai, akik 8 éves átmenettel néznek szembe, erős újrafoglalkoztatási kilátásokkal; a szabályozott energiacégek, amelyek díjterhe csökken; az energiafogyasztók, akik a horizont végére adminisztrált ársapkák helyett információt hordozó árakkal találkoznak.

Nemzeti Választási Iroda (NVI)

• Jelenlegi előirányzat: 33 122,8 millió Ft (működési szervek: személyi juttatások 1 134,6, munkaadói járulékok 151,7, dologi kiadások és szolgáltatások 435,0, egyéb működés 4,0, beruházás 50,0; fejezet által kezelt előirányzatok: időközi és nemzetiségi választások 910,9, a választási rendszerek működtetése 7 198,6 + beruházás 300,0, a 2026-os általános választás lebonyolítása 22 938,0)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A szabad választások lebonyolítása és a választási rendszer működtetése a szó legszigorúbb értelmében alkotmányos előfeltétel: az az intézményi gépezet, amelyen keresztül a kormányzottak felhatalmazzák a kormányt, és amelyen keresztül bármely reformprogramnak — beleértve az ebben a költségvetési elemzésben kifejtetteket is — magának is felhatalmazást kellene szereznie. A 2026-os általános választás lebonyolítására szóló 22 938,0 millió Ft-os sor ciklikus költség, amely minden parlamenti választáson visszatér; a választási rendszerek működtetésére és az időközi választásokra szóló sor azt az állandó költséget fedezi, amellyel a névjegyzéket és a szavazási infrastruktúrát az általános választások közötti időszakban fenntartják. Ebből semmi nem diszkrecionális program; mindez alapvető állami funkció. Megtartás, az álló költség szokásos működési hatékonysági felülvizsgálatával.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. Az általános választási sornak a nem-választási években élesen vissza kell esnie; ellenőrizni kell a ciklikus profilt.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan. Minden szavazó erre a funkcióra támaszkodik.

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (NEB)

• Jelenlegi előirányzat: 1 595,1 millió Ft (működés 1 554,1 — személyi juttatások 1 121,1, munkaadói járulékok 165,6, dologi kiadások és szolgáltatások 267,4 — plusz beruházás 41,0)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: A NEB a kommunista diktatúra hatalmi struktúráinak működését és az egyének abban betöltött szerepét kutatja. A Történeti Levéltárral ellentétben — amely rögzített iratállományt őriz közvetlen egyéni jogi dimenzióval, és Nominális befagyasztáson van — a NEB kutató és publikáló testület: történeti elemzéseket készít. A történelmi kutatás értékes, de nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem visszafordíthatatlan kárra adott védelmi válasz; pontosan az a fajta tudományos munka, amelyet egyetemek, független történelmi intézetek és önkéntesen finanszírozott kutató testületek hordoznak. Az állam számítással nem tudja meghatározni egy adott időszakra vonatkozó történelmi kutatás helyes mennyiségét vagy irányát — a kutatási prioritások szétszórt tudományos ítélet dolgai, és egy meghatározott történelmi tárgyon álló állandó állami kutatóhivatal magában hordozza a szokásos közösségi döntéselméleti kockázatot: a munkatársainak szakmai érdeke fűződik a hivatal továbbéléséhez. Az azonnali megszüntetés helyett egy fokozatos leépítés melletti érv valódi bizalmi érdeken alapul: a NEB-nek folyamatban lévő kutatási programjai, publikációs kötelezettségei és állandó akadémiai munkatársai vannak, és egy hirtelen bezárás félbehagyott munkát eredményezne. Egy 5 éves fokozatos leépítés lehetővé teszi, hogy a jelenlegi projektek befejeződjenek, és hogy a munkatársak egyetemi és független intézeti pozíciókba kerüljenek, ahol az ilyen kutatás megfelelő helye van.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 5 év alatt. A jelenlegi kutatási projektek befejeződnek; a védendő fél a hivatal állandó akadémiai és kisegítő állománya — nagyjából 60-80 dolgozó —, akik egyetemekre és független kutatóintézetekbe lépnek át. A NEB által összegyűjtött levéltári és dokumentációs anyagok egy állandó levéltárba vagy egyetemi gyűjteménybe kerülnek át.
• Érintett csoportok: A NEB munkatársai, akik 5 éves átmenettel néznek szembe az akadémiai szektor irányába; a kommunista korszak történelmi kutatásának területe, amely egyetemeken és önkéntesen finanszírozott intézetekben folytatódik.

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH)

• Jelenlegi előirányzat: 14 327,2 millió Ft (működés 14 299,6 — személyi juttatások 7 719,9, munkaadói járulékok 830,0, dologi kiadások és szolgáltatások 5 050,7, egyéb működés 699,0 — plusz beruházás 27,6; a cím 6 254,0 millió Ft saját díjbevételt hordoz)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (6 év)
• Indoklás: Az SZTFH azoknak a tevékenységeknek a körét felügyeli, amelyeket az állam koncesszióhoz kötött vagy monopóliumként üzemeltet — legfeltűnőbben a szerencsejátékot, a dohány-kiskereskedelmi koncessziós rendszert, valamint a bányászati és geológiai tevékenységet. Ez a fejezet legtisztább esete egy olyan szabályozóra, amelynek létezése a mögöttes konstrukció bizonyítéka, nem pedig egy független probléma megoldása. A magyar dohány-kiskereskedelmi piac állami konstrukciójú koncessziós monopólium: az állam a dohány árusítását egy korlátozott koncessziós kör tagjaira szűkítette, és az SZTFH azután ezt a koncessziós rendszert igazgatja és felügyeli. A szerencsejáték-rendszer hasonlóan engedélyezési konstrukció. Egy koncessziós-engedélyezési hatóság és egy szerencsejáték-szabályozó állami monopóliumok és állami engedélyezési rendszerek tüneteit kezeli, nem a mögöttes okot — az állam olyan tevékenységet von engedélyezés alá, amelynek nem kellene engedélyezés alatt működnie, vagy olyan monopóliumokat üzemeltet, amelyek járadékelosztását aztán felügyelnie kell. Ahol a mögöttes tevékenységet deregulálják — a dohány-kiskereskedelmi koncessziót rendes engedélyezett kiskereskedelemre nyitják meg, a szerencsejáték-koncessziós rendszert általános vállalkozási engedélyezés irányába reformálják —, a megfelelő felügyeleti teher csökken, és a hatóság ahhoz a valóban visszavezethetetlen maradványhoz szűkül, amely megmarad (a bányászati és geológiai felügyeletnek erősebb tartós indoka van, mint a koncesszió-felügyeleti funkcióknak, és ez lenne a természetes maradvány, vagy beolvasztható egy általános erőforrás-hatóságba). Egy 6 éves fokozatos leépítés követi azt a tempót, amellyel a mögöttes koncessziós és engedélyezési rendszerek reformálhatók. Mint a többi díjakból finanszírozott szabályozónál, a 6 254,0 millió Ft saját bevétel a szabályozott és engedélyezett tevékenységekre van kivetve, és csökken, ahogyan ezeket a tevékenységeket deregulálják.
• Átmeneti mechanizmus: A koncesszió-felügyeleti és szerencsejáték-felügyeleti funkciók lineáris fokozatos leépítése 6 év alatt, a mögöttes engedélyezési rendszerek reformjának ütemét követve; egy maradványfunkció megtartása a bányászati és geológiai felügyelet számára, vagy ennek általános erőforrás-hatóságba való beolvasztása. A védendő fél a hatóság állandó állománya — nagyságrendileg 350-450 közigazgatási, jogi és műszaki készségekkel rendelkező dolgozó. A díjbevétel a deregulációval együtt csökken.
• Érintett csoportok: A hatóság munkatársai, akik 6 éves átmenettel néznek szembe; a dohány-kiskereskedők és a potenciális belépők, akiknek a koncessziós kiosztás helyét egy deregulált piac veszi át; a fogyasztók, akik versenyző, nem pedig koncesszió-korlátozott kiskereskedelmi piaccal találkoznak.

Országos Atomenergia Hivatal (OAH)

• Jelenlegi előirányzat: 7 474,3 millió Ft (működés 7 352,1 — személyi juttatások 4 341,5, munkaadói járulékok 564,4, dologi kiadások és szolgáltatások 1 531,8, egyéb működés 914,4 — plusz beruházás 122,2; a cím 3 180,3 millió Ft saját díjbevételt hordoz)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A nukleáris biztonsági szabályozás az a tankönyvi eset, amelyet a klasszikus liberális keret a visszafordíthatatlan, beleegyezés nélküli kárra adott jogos védelmi válaszként ismer el. Az OAH a független nukleáris biztonsági hatóság: engedélyezi és ellenőrzi a nukleáris létesítményeket, felügyeli a sugárbiztonságot, és illetékes a Paksi Atomerőműért és a Paks-2 bővítésért. Egy nukleáris baleset olyan kárt okoz, amely nagyságrendben katasztrofális, visszafordíthatatlan, és azonosítható egyénekre — szomszédos lakosokra, dolgozókra, jövő generációkra — rótt, akik soha nem egyeztek bele a viselésébe, és akik számára semmilyen önkéntes alternatíva nem áll fenn. Pontosan ez az a kár-kategória, amelynek nagyságrendje és visszafordíthatatlansága a megelőzést jogi kérdéssé teszi, nem ízlés kérdésévé, és egy valódi műszaki tekintéllyel bíró független biztonsági szabályozó a megfelelő intézményi forma. E fejezet gazdasági szabályozóival ellentétben az OAH nem egy állami konstrukciójú piaci torzulás következményeit felügyeli; egy olyan fizikai veszély ellen őrködik, amely attól függetlenül fennáll, hogyan szervezik a villamosenergia-piacot. Megtartás, a szokásos működési hatékonysági felülvizsgálatra és szigorú műszaki függetlenségre vonatkozó elvárással.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A hatóság műszaki függetlensége és erőforrás-ellátottsága fenntartandó.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan. A nukleáris létesítmények közelében élő lakosok, a nukleáris létesítmények dolgozói és a tágabb nyilvánosság erre a funkcióra támaszkodik.

Bevételi tételek

Ennek a fejezetnek a saját bevétele szerény a kiadásához képest — 27 060,3 millió Ft 348 192,3 millió Ft-tal szemben —, és szinte kizárólag az itt csoportosított szervek által kivetett szabályozói díjakból, valamint az Országgyűlés saját szerveinek működési bevételéből áll. Általános adók ebben a fejezetben nem szerepelnek; a központi adószerkezet a XLII. fejezetben található.

• Megnevezés: Országgyűlés hivatali szerveinek működési bevétele

• Jelenlegi hozam: 2 515,0 millió Ft

• Típus: Díj / Térítés

• Megjegyzések: A törvényhozás saját szerveinek működési bevételei (látogatói és épülethez kapcsolódó bevételek, szolgáltatási díjak). Az Országgyűlés Hivatala működéséhez kötve, amely Megtartás besorolású; a bevételt a fejezet javasolt változásai nem érintik.

• Megnevezés: Közbeszerzési Hatóság működési bevétele

• Jelenlegi hozam: 2 194,0 millió Ft

• Típus: Díj

• Megjegyzések: Közbeszerzési eljárásokra kivetett eljárási és adminisztratív díjak. Ez a díjbevétel csökken, és végül eltűnik, ahogyan a hatóságot 8 év alatt fokozatosan leépítik, és a mögöttes állami beszerzési volumen csökken. Olyan költségről van szó, amely az állami közbeszerzésbe van beépítve, nem nettó nyereség a költségvetés számára.

• Megnevezés: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működési bevétele

• Jelenlegi hozam: 12 917,0 millió Ft

• Típus: Díj

• Megjegyzések: Szabályozott energia-, közmű-, víz- és hulladékgazdálkodási cégekre kivetett felügyeleti és engedélyezési díjak. Teljes egészében fedezi a MEKH 12 917,0 millió Ft-os költségét. A bevételt végső soron az energia- és közműfogyasztók viselik a szabályozott árakon keresztül; csökken, ahogy a versengő piaci felügyeleti funkciókat 8 év alatt fokozatosan leépítik.

• Megnevezés: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága működési bevétele

• Jelenlegi hozam: 6 254,0 millió Ft

• Típus: Díj

• Megjegyzések: Koncessziós, engedélyezési és felügyeleti díjak a szerencsejátékból, a dohány-kiskereskedelmi koncessziós rendszerből, valamint a bányászati és geológiai tevékenységből. Csökken, ahogyan a mögöttes koncessziós és engedélyezési rendszereket a hatóság 6 éves fokozatos leépítése során reformálják.

• Megnevezés: Országos Atomenergia Hivatal működési bevétele

• Jelenlegi hozam: 3 180,3 millió Ft

• Típus: Díj

• Megjegyzések: Nukleáris létesítményekre kivetett nukleáris biztonsági engedélyezési és ellenőrzési díjak. Az OAH-hoz kötve, amely Megtartás besorolású; a bevétel folytatódik, és helyesen — a biztonsági felügyelet költségét az engedélyezett üzemeltetőre rója.

Fejezet összefoglaló

Besorolás	Darabszám	Összesen (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	5	7 629,4
Fokozatos leépítés	6	176 224,3
Nominális befagyasztás	2	23 517,3
Megtartás	6	140 821,3
Összesen	19	348 192,3

Bevétel	Összesen (millió Ft)
A fejezet összes bevétele	27 060,3

Megjegyzés a darabszámról: a tizenegy külön megnevezett párttranszfert egyetlen Pártok támogatása tétellé, a tizenegy pártalapítványi transzfert pedig egyetlen Pártalapítványok támogatása tétellé vontuk össze, összhangban azzal, hogy ezek egy-egy költségvetési cím alatt futnak; a JSON adatfájl ugyanezt az összevonást alkalmazza. A három volt köztársasági elnök adományozási alsorát egyetlen Volt köztársasági elnökök tétellé vontuk össze.

Kulcsmegfigyelések

• A fejezet tisztán három gazdasági kategóriára oszlik. Az alkotmányos mag — a törvényhozás, annak őrsége, a választási iroda, a ciklusváltási költségek — nagyjából 140 000 millió Ft egyértelmű Megtartás. A diszkrecionális és pártpolitikai transzferek — adományozási keretek, párt- és alapítványfinanszírozás, kampányköltségek — nagyjából 13 000 millió Ft Azonnali megszüntetés vagy Fokozatos leépítés. És a legnagyobb egyedi tétel, a közszolgálati média támogatása 141 268,4 millió Ft-tal önmagában nagyobb, mint a teljes alkotmányos mag.

• A szabályozók itt többnyire egy mögöttes probléma bizonyítékai. A fejezet négy gazdasági felügyeleti testülete közül három — a közbeszerzési hatóság, az energiaszabályozó és a szabályozott tevékenységek hatósága — azért létezik, mert az állam nagy léptékben vásárol, energiaárakat igazgat, vagy engedélyezési és koncessziós monopóliumokat üzemeltet. Mindegyik a felügyelt felépítés része, nem független gyógyír, és mindegyiket olyan fokozatos leépítésre soroltuk, amely a mögöttes tevékenység deregulációját követi. A két olyan felügyeleti testület, amely valódi jogvédelmi funkció — az adatvédelmi hatóság és a nukleáris biztonsági hatóság — Megtartás. A különbség nem a „szabályozó” címkében rejlik, hanem abban, hogy a testület egy jogot véd-e, vagy egy torzulást igazgat.

• A díjakból finanszírozott szabályozók a nettó egyenleg szempontjából közel fiskálisan semlegesek, de nem ingyenesek. A MEKH, az SZTFH és az OAH együtt 22 351,3 millió Ft saját díjbevételt szed be a teljes költségükkel szemben. A MEKH és az SZTFH funkcióinak fokozatos leépítése ezért keveset tesz a látható hiányért — a díjbevétel a költséggel együtt esik. A díjak azonban valós költségek, amelyek a szabályozott energiaárakba és a koncesszió-korlátozott kiskereskedelmi árakba vannak beépítve, és végső soron a háztartások és cégek mint fogyasztók viselik őket; a szabályozott tevékenység megszüntetése megszünteti a költséget is, még akkor is, ha a költségvetési sor nettósítva kioltja magát.

• A közszolgálati média támogatása a fejezet meghatározó száma. Egy 141 268,4 millió Ft-os transzfer, amely háztartásonként évente nagyjából 35 000 Ft-ba kerül, és amelyet előirányzat méretez, nem pedig bármiféle közönségkeresleti jelzés; a költségvetése az elmúlt tizenhat év alatt nagyjából ötszörösére nőtt, jóval az infláció felett. A végkielégítés-átfedéses fokozatos leépítés az operátor nagyjából 2 070 munkavállalóját 24 hónap áthidaló bérrel védi, miközben az első költségvetési ciklustól megtakarítja a nagyjából 123 000 millió Ft-os nem-béri keretet, és a 3. évre a teljes keretet.

• A párt- és alapítványfinanszírozás mandátum-arány szerint koncentrálódik. A törvényi képlet a legnagyobb párttranszfert — az országos listás pártok keretének körülbelül 40%-át — és a legnagyobb alapítványi transzfert — az alapítványi keret körülbelül felét — a kormányzó többséghez kötődő testületekhez irányítja. A mechanizmus maga a mandátum-súlyú képlet; strukturálisan jutalmazza a hivatalban lévőket, és elszigeteli a pártok pénzügyeit a saját tagság kinyilvánított támogatásától. Az önkéntes finanszírozásra való átmenetet egy átlátható adomány-nyilvánossági kerettel kell párosítani, hogy a magán politikai finanszírozás elszámoltatható legyen.

Források

2025. https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/ker/ker2412.html. Bruttó mediánkereset December 2024: 560,900 Ft (13.1% above the same month of the prior year). Used here as the most recent available monthly median gross wage.

Footnotes

1. Keresetek, 2024. december. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). ↩

2. Steindl Imre Program — A Steindl Imre Program. Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. 2025. https://www.sipzrt.hu/a-steindl-imre-program/. The programme coordinates the renovation of the Parliament building and government heritage buildings around Kossuth tér; the Parliament’s internal renovation is a multi-year programme in its preparatory phase, with the detailed budget not yet finalised pending historical documentation and a design tender. ↩

3. Kiderült, mekkora állami támogatást kapnak a hazai pártok. Mandiner. 2026. https://mandiner.hu/belfold/2026/03/kiderult-mekkora-allami-tamogatast-kapnak-a-hazai-partok. Hungarian state party financing is allocated on a seat-weighted / candidate-nomination basis; the largest transfers go to the parties with the largest parliamentary representation. The chapter’s own table shows FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség as the largest single recipient at 1,014.0 millió Ft. ↩

4. Ötszörösére nőtt a NER 16 éve alatt az MTVA költségvetése, miközben ezt az infláció nem indokolta. Media1. 2026. https://media1.hu/2026/04/20/mtva-koltsegvetes-ner-16-eve/. The public-service media operator (MTVA) is financed principally by the central-budget közszolgálati hozzájárulás; its budget rose from roughly 30 milliárd Ft to roughly 155 milliárd Ft over the 16 years to 2026, ahead of cumulative inflation; reported average headcount was on the order of 2,070 employees with reported wage costs of approximately 13.1 milliárd Ft. The payroll-share figure used for the severance computation is derived from this public reporting and should be confirmed against MTVA’s audited zárszámadás before implementation. ↩ ↩² ↩³

5. Háztartások és személyek száma régió és településtípus szerint (14.1.2.1.). Központi Statisztikai Hivatal (KSH) STADAT. 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0042.html. Total (weighted) number of households in Hungary 2024: 4,044,811. Per-household cost derived as 141,268.4 millió Ft ÷ 4,044,811 ≈ 34,925 Ft ≈ 35,000 Ft per household per year. ↩