XXXIV. fejezet: Magyar Művészeti Akadémia

Áttekintés

A XXXIV. fejezet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a költségvetési fejezetéhez rendelt szervek finanszírozását biztosítja. A 2026-os keret 13 983,2 millió Ft kiadás, amellyel szemben nulla saját bevétel áll — a fejezet teljes egészében az általános adófizetőt terheli.

Az MMA nem minisztérium, nem bíróság, és nem szabályozó hatóság. Köztestület — közjogi testület — művészek számára, jelenlegi formájában a 2011. évi CIX. törvény hozta létre, és az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése nevesíti, amely az MMA művészeti szabadságának védelmét a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságával együtt kötelezi az államra.¹ 1992-ben huszonkét művész magánegyesületeként indult, amelyet Makovecz Imre építész alapított; a 2011-es törvény ezt az önkéntes testületet államilag finanszírozott köztestületté alakította, létszámkorláttal — legfeljebb 315 rendes és 50 levelező taggal — és törvényen alapuló költségvetési igénnyel.²

A fejezetnek három működő szervezeti egysége és egy fejezeti kezelésű előirányzati blokkja van:

• MMA Titkársága — 10 058,2 millió Ft, a fejezet 72%-a. Az akadémia adminisztratív apparátusa és az a sor, amelyen a tagok életjáradéka szerepel.
• Magyar Építészeti Múzeum — 950,5 millió Ft.
• MMA Kutatóintézet — 495,0 millió Ft.
• Fejezeti kezelésű előirányzatok — 2 479,5 millió Ft, pályázati programokra, programátadásokra és egy nevesített emlékközpont sorára.

A fejezet elemzői érdeklődése két helyre összpontosul. Az első a Titkárság Ellátottak pénzbeli juttatásai sora — 2 331,8 millió Ft —, amely a tagok életjáradéka: havi rendszerességgel folyósított pénzbeli juttatás művészek zárt, létszámkorlátos körének, azért, mert tagjai az akadémiának. A második a fejezet által kezelt pályázati programok szerkezete, ahol az MMA dönti el, mely művészeti projektek, társaságok és gazdasági társaságok kapnak állami pénzt. Mindkettő erőforrások szubjektív elosztása egy kinevezett testület által; egyik sem jogvédelem, sem alkotmányos előfeltétel, sem visszafordíthatatlan, önhibájukon kívül elszenvedett kárra adott válasz. A Múzeum és az Építészet sora szűkebb kérdéseket vet fel, és külön tárgyaljuk őket.

Kiadáselemzés

MMA Titkársága — Személyi juttatások és járulékok

• Jelenlegi előirányzat: 5 858,9 millió Ft (Személyi juttatások 5 367,8; Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 491,1)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)

• Indoklás: Ez az akadémia adminisztratív apparátusának bértömege — annak a személyzetnek a fizetése, amely a Titkárságot működteti, a tagság munkáját segíti, és a pályázati programokat kezeli. A bértömeg által támogatott funkció egy államilag finanszírozott művészi köztestület működtetése, amely eldönti, mely művészek és projektek kapnak közpénzt. Ez szubjektív elosztás egy kinevezett testület által, nem pedig jogvédelmi vagy alkotmányos funkció. Amint az akadémia visszatér a 2011 előtt fennállt önkéntes státuszhoz — művészek magánegyesületévé válik, amelyet tagjai, mecénásai és az a közönség finanszíroz, amely értékeli a munkáját —, az állami bértömegnek már nincs indoka.

  A szám olyan összehasonlítást kínál, amelyet maga a fejezeti táblázat is lehetővé tesz. A Titkárság alkalmazza azokat az embereket, akik 2 479,5 millió Ft pályázati programot és 2 331,8 millió Ft életjáradékot kezelnek. Ennek a hozzávetőleg 4,8 milliárd Ft transzfernek a mozgatási költsége önmagában közel 5,9 milliárd Ft — vagyis az az apparátus, amely eldönti, ki kap kulturális támogatást, többe kerül, mint a legnagyobb egyetlen művészeti támogatási keret, amelyet kioszt. Ez a diszkrecionális elosztó testületek tipikus mintázata: az elosztás működtetésének költsége versenyez magával az elosztással, és vele együtt nő, hiszen minden pályázati programhoz szükség van bizottságra, kiírásra, elbírálásra és auditra.

• Átmeneti mechanizmus: Átfedéses végkielégítés. A védendő fél a Titkárság határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalói köre. A bérkomponens a teljes 5 858,9 millió Ft (személyi és munkaadói járulék együttesen); 24 hónapos átfedéses végkielégítési hídban az érintett dolgozók két éven át megtartják az állami fizetésüket, és ebben az ablakban elhelyezkedhetnek a magánszektorban, mindkét jövedelmet egyszerre élvezve.³ Az adminisztratív és ügyviteli tapasztalat könnyen hasznosítható a versenyszférában; a háztartás számára az átállás útja a versenyszférában való újraelhelyezkedés a hídidőszakon belül. A Titkárság bértömegen kívüli költségei (dologi kiadások 1 465,0 millió Ft; egyéb működési 2,0 millió Ft) az első költségvetési ciklusban végkielégítés nélkül zárulnak. A két éves időtáv a végkielégítési ablak, nem szerződéses vagy korosztályi kötöttség — nincs olyan védett szerződéses fél, akinek jogai hosszabb átmenetet követelnének.

• Érintett csoportok: A Titkárság határozatlan idejű állományú dolgozói (a fejezet nem közöl létszámadatot; az ágazatban szokásos ügyviteli-adminisztratív bérszinten az 5 367,8 millió Ft személyi sor nagyjából 60–110 fős teljes munkaidős állományt feltételez). Mindegyikük 24 hónapig megtartja a teljes fizetését, és e mellé jogosult keresni. A reform nem érinti a művészek azon szabadságát, hogy egyesülhessenek, kiállíthassanak, vagy akadémiának nevezhessék magukat — csak az adminisztratív apparátus állami finanszírozását szünteti meg.

MMA Titkársága — Ellátottak pénzbeli juttatásai (a tagok életjáradéka)

• Jelenlegi előirányzat: 2 331,8 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (kohorsz-mortalitás, ~25 év)

• Indoklás: Ez a sor az életjáradék — havi pénzbeli juttatás az akadémia rendes és levelező tagjainak. A legutóbbi közzétett adatok szerint egy rendes tag havi 455 000 Ft-ot, egy levelező tag havi 353 900 Ft-ot kap; 2021 egyik negyedévében az akadémia 262 tagnak fizetett életjáradékot.⁴ Az életjáradék nem nyugdíj a járulékfizetéses értelemben. Egyetlen tag sem fizetett járulékot olyan alapba, amelyből a járadékot folyósítanák; törvényi jogosultság ismétlődő, diszkrecionális közkifizetésre, amelyet egy létszámkorlátos köztestületi tagság biztosít, és amelynek tagjait maga a testület választja.

  A mechanizmus szépítés nélkül is világos. Egy rendes tag havi 455 000 Ft-os járadéka évi kb. 5,46 millió Ft, élethosszig folyósítva, azért, mert valaki helyet foglal egy akadémiában. Érdemes ezt összevetni azokkal a dolgozókkal, akik ezt finanszírozzák. A 2026-os költségvetési környezet a havi bruttó mediánbért 540 000 Ft körüli tartományba helyezi;⁵ az ezen a bérszinten dolgozó munkavállaló 15% SZJA-t és 18,5% munkavállalói TB-járulékot fizet a bruttóból, és a munkáltató még 13% szociális hozzájárulási adót is fizet a bér mellé, mielőtt egyáltalán szóba kerülne a nettó kézhez kapott bér. Minden 100 Ft-ból, amibe annak a dolgozónak a foglalkoztatása kerül, nagyjából 37 Ft jut az államhoz, mielőtt egyetlen forint nettó elköltésre kerülne; a 27%-os ÁFA, amely a fennmaradó fogyasztás többségére rakódik, további 13–14 Ft-ot vesz el az eredeti 100-ból; az üzemanyagra, energiára és egyebekre kivetett jövedéki adó még többet ad ehhez az adott kategóriákban. A teljes munkáltatói bérköltségből az államhoz jutó elvonás kumulatíve az 55–60% sávban mozog. Egy rendes tag éves járadéka annyi, amennyit az állam SZJA-ban beszed több medián keresetű dolgozótól egy teljes évre. A járadék retorikájában univerzalista — a művészi érdem elismerése —, kihatásában koncentrált: legfeljebb 365 fős zárt csoport, amelyet minden magyar fizetést terhelő széles adóék finanszíroz.

  Hogy egy művész életműve elismerést érdemel-e, olyan ítélet, amelyet semmilyen költségvetés nem hozhat meg, és ez az elemzés sem kísérli meg. A pont szűkebb, és a mechanizmusról szól: kötelező transzferből finanszírozott elismerés, amelyet saját tagjait választó testület oszt el, szubjektív elosztás kinevezett tisztségviselők által. Egy magánjogi művészeti akadémia szabadon megtisztelheti tagjait, alaptőkét gyűjthet, abból járadékokat fizethet, és a tagságot olyan mérce szerint döntheti el, amilyen szerint akarja. Amit ez a megközelítés nem ismer el, az az általános adófizetővel szembeni törvényi igény erre a megtiszteltetésre.

• Átmeneti mechanizmus: Kohorsz-mortalitás. A védendő kör a járadékosok jelenlegi kohorsza — emberek, akik jóhiszeműen az állam által ígért transzfer köré rendezték életük későbbi szakaszát. Az ő ráhagyatkozásuk valós, és a keret védi: minden jelenlegi járadékos élete végéig megtartja a járadékát. A reform leállítja az új belépést — amint az akadémia visszatér az önkéntes státuszhoz, új tag nem szerez állami finanszírozású járadékot —, és a sor ezután a meglévő kohorsz elöregedésével csökken. A járadékosok rangidős művészek; aktuáriusi mortalitás mellett a sor folyamatosan csökken, és nagyjából 25 év alatt lényegében elfogy, azután teljesen. Aktív hídra nincs szükség azon túl, hogy a meglévő jogosultságokat teljesítjük; a menetrendet a mortalitás határozza meg, nem politikai döntés. Egy önkéntes utódakadémia természetesen dönthet úgy, hogy saját forrásaiból fizet járadékot saját tagjainak — ez az ő dolga, és a költségvetésen kívül esik.

• Érintett csoportok: Mintegy 262 jelenlegi járadékos, akiket élethosszig teljes körű védelem illet meg. Művészek jövőbeni kohorsza már nem szerez állami finanszírozású járadékot; a reform után önkéntes utódakadémiába megválasztott művész azt kapja, amit az a testület önkéntes forrásból fizet, nem költségvetési sort.

MMA Titkársága — Dologi kiadások és egyéb működési kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 1 467,0 millió Ft (Dologi kiadások 1 465,0; Egyéb működési célú kiadások 2,0)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A Titkárság bértömegen kívüli működési költsége — anyagok, közüzemi szolgáltatások, szolgáltatások. Ugyanazt az adminisztratív apparátust támogatja, amelyet fentebb fokozatosan leépítünk; mivel nincs olyan szerződéses ellenfél, akinek jogai kifutást követelnének, a működési költség az első költségvetési ciklusban véget ér. A folyamatban lévő beszállítói szerződéseket lejáratuk szerint, a szokásos szerződéskifutásban tiszteletben tartjuk, nem költségvetési csúsztatás útján.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A meglévő szolgáltatási szerződések lejáratukig futnak, és nem újítjuk meg őket.
• Érintett csoportok: A Titkárság rutin adminisztratív termékeinek és szolgáltatásainak beszállítói; a veszteség egy szerződés meg nem újítása, nem pedig megszegése.

MMA Titkársága — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 400,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Beruházás egy olyan testület adminisztratív apparátusába, amelynek állami finanszírozását éppen leépítjük. Új tőke allokálása egy kétéves leépítés alatt álló apparátusba a puha költségvetési korlát kicsinyített mása — a tőkét adminisztratív döntés osztja el, nem pedig az a próba, hogy a felhasználás megtermeli-e a költségét. A Titkárság leépítésével a beruházásnak nincs többé célja.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A még le nem szerződött beszerzéseket lemondjuk; a már birtokolt eszközök leépítéskor az állami vagyonkezelésbe kerülnek.
• Érintett csoportok: A Titkárság beruházási termékeinek beszállítói; szerződéses kötelezettséget nem szegünk meg.

Magyar Építészeti Múzeum

• Jelenlegi előirányzat: 950,5 millió Ft (Személyi juttatások 658,3; Munkaadókat terhelő járulékok 90,7; Dologi kiadások 181,5; Beruházások 20,0)

• Besorolás: Nominális befagyasztás

• Indoklás: Az Építészeti Múzeum gyűjtőintézmény — a magyar építészet dokumentumait (terveket, rajzokat, modelleket, archívumokat) őrzi és konzerválja. Egy konzervációs archívum határolt, önmagát korlátozó mandátum, jellegében elkülönül az akadémia pályázat- és járadékosztó funkcióitól: a kérdés nem az, hogy az állam szubjektíven osszon-e el forrásokat versengő művészek között, hanem az, hogy egy már köztulajdonban lévő fizikai gyűjteményt konzerváljunk-e. A gyűjtemény léte önmagában nem indok az adófinanszírozásra — múzeumok másutt is működhetnek és működnek belépőbevételből, tagdíjból, alaptőkéből, adományból —, de egy gondozási feladatú archívumot egy ciklusban felelősen nem lehet nullára vágni anélkül, hogy ne kockáztatnánk anyag visszafordíthatatlan elvesztését, és a múzeum jelenleg egyáltalán nem jelent saját bevételt, így nincs olyan díjbázis, amelyet egy év alatt felskálázhatna.

  A becsületes besorolás ezért befagyasztás, nem pedig megszüntetés: tartsuk a nominális előirányzatot, és kötelezzük a múzeumot, hogy a befagyasztott sorral szemben építsen ki belépőjegy-, reprodukciósdíj-, tagsági és szponzori bevételt. 2–3%-os infláció mellett a befagyasztás évtized alatt nagyjából 20–25%-kal erodálja a reálértéket, ami nagyjából az az időtáv, amelyen belül egy önkéntes bevételi bázis reálisan kiépíthető. Hogy a múzeum az MMA fejezetében szerepel, és nem az általános múzeumi költségvetésben, a 2011-es törvény szervezeti baleseteképpen alakult így; a befagyasztásos besorolás nem függ ettől.

• Átmeneti mechanizmus: Tartsuk a 2026-os nominális előirányzatot változatlanul a jövőbeli költségvetésekben. Utasítsuk a múzeumot, hogy tegyen közzé saját bevételi fejlesztési tervet — belépőjegy, reprodukciós és licencdíj, tagság, konzervációs vállalati szponzoráció —, és évente jelentse a saját bevétel növekedését. A saját bevételi arány megszilárdulása után vizsgáljuk felül a besorolást.

• Érintett csoportok: A múzeum munkatársai (befagyasztás alatt elbocsátás nincs); építészeti kutatók és a közönség, akik a gyűjteményt használják (szolgáltatáscsökkentés nincs; a konzervációs mandátum folytatódik).

MMA Kutatóintézet

• Jelenlegi előirányzat: 495,0 millió Ft (Személyi juttatások 281,3; Munkaadókat terhelő járulékok 41,7; Dologi kiadások 162,0; Beruházások 10,0)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)
• Indoklás: A Kutatóintézet művészetelméleti és módszertani kutatást folytat az akadémia irányítása alatt. A kutatási prioritások meghatározása pontosan az az eset, amikor az állam nem tudja aggregálni azt a szétszórt tudást, amely megmondaná neki, mely kérdéseket érdemes vizsgálni — egyetlen művészetelméleti kutatási program értékéről egy másikkal szemben nincs árjelzés, és az intézet napirendjét a szülő akadémia szabja meg, nem pedig kutatók, akik pályázataik érdemei alapján versengenek a finanszírozásért. A funkció nem jogvédelem, nem alkotmányos előfeltétel; állami irányítású kutatás egy diszkrecionális kulturális testülethez kapcsolva. A művészetelméleti és építészettörténeti tudományos munkát egyetemeken kell végezni, ahol hallgatókért, lektorált publikációért és kutatási támogatásért versenyez érdemei alapján — nem pedig egy akadémia foglyul ejtett intézetében.
• Átmeneti mechanizmus: Átfedéses végkielégítés, 24 hónap. A bérkomponens 323,0 millió Ft (személyi 281,3 plusz munkaadói járulékok 41,7). Az érintett kutatók két éven át megtartják állami fizetésüket, és ebben az ablakban egyetemi vagy magánszektorbeli állást vállalhatnak, mindkét jövedelmet egyszerre élvezve; az akadémiai és kutatói tapasztalat közvetlenül hasznosítható a felsőoktatásban. A bértömegen kívüli költség — 162,0 millió Ft dologi kiadás és 10,0 millió Ft beruházás — az első költségvetési ciklusban véget ér. Az intézet könyvtára, archívuma és a folyamatban lévő kutatási kimenetek egyetemre vagy a nemzeti könyvtári rendszerbe kerülnek, nem vesznek el.
• Érintett csoportok: Az intézet kutatói (a fejezet nem közöl létszámot; a 281,3 millió Ft személyi sor az ágazatban szokásos akadémiai bérszinten nagyjából 25–45 állást feltételez). Mindegyiküket 24 hónapos átfedéses végkielégítés védi; a háztartás számára az átállás útja a felsőoktatásban vagy a magánkutatásban való újraelhelyezkedés.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 99,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Átutalás művészeti társaságoknak és szövetségeknek — magán tagsági testületeknek, amelyek tagjai maguk is finanszírozhatnák saját egyesületeiket. Ez a koncentrált haszon és diffúz költség tankönyvi esete: a haszon a nevesített társaságok szervezett tagsága számára keletkezik, a költséget minden adófizetőre szétterítjük, és a társaságok strukturális érdeket szereznek a sor fennmaradásában, függetlenül attól, mit ér a tevékenység a tagságon kívüli bárki számára. A művészeti társaságok önkéntes egyesülések; a klasszikus liberális megközelítés elismeri a megalapításuk és finanszírozásuk szabadságát, nem pedig az általános adófizetőre tett igényt erre.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A társaságok tevékenységüket tagdíjból, mecénási támogatásból és saját bevételből finanszírozzák, ahogy önkéntes egyesülések minden más területen is teszik.
• Érintett csoportok: A kedvezményezett társaságok tag-művészei, akik maguk finanszíroznák egyesületeiket, vagy a tagok és mecénások által támogatott szintre méreteznék tevékenységüket.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Művészeti programok és gazdasági társaságok kulturális feladatainak támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 1 893,4 millió Ft (működési 1 877,4; felhalmozási 16,0)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A fejezet legnagyobb pályázati blokkja — diszkrecionális alap, amelyből az akadémia művészeti programokat és gazdasági társaságok „kulturális feladatait” támogatja. Ez a szubjektív elosztás kinevezett tisztségviselők által a legtisztább formájában: egy kinevezett testület eldönti, mely programok és mely cégek kulturális tevékenységei kapnak közpénzt, anélkül, hogy árjelzés fegyelmezné a választást, és anélkül, hogy a kedvezményezetteknek az akadémia jóváhagyásán kívül bármilyen próbát kellene kiállniuk. Egy színpadra állítást érdemlő programot finanszírozhat jegyár-bevétel és szponzoráció, illetve az értékelő mecénások és a közönség hozzájárulása. Ha egy cég „kulturális feladata” kereskedelmileg értékes, akkor a saját üzleti tervébe tartozik; ha nem értékes, akkor nem olyan teher, amelyet az általános adófizetőnek kellene viselnie. A sor egy döntési hatalmat összpontosít — azt, hogy a magyar művészeti életben ki kap állami pénzt — egyetlen kinevezett intézménybe. A sor eltávolítása nem távolítja el a művészetet; eltávolítja azt a csatornát, amelyen keresztül egy testület preferenciáit kötelező transzferből finanszírozzák.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A már leszerződött pályázati kötelezettségek a folyamatban lévő előadásokra vagy projektekre szerződéses lejáratukig futnak, és nem újítjuk meg őket; új kiírás nem indul. Azok a programok, amelyek közönséget vonzanak, saját és önkéntes bevételből folytatódnak.
• Érintett csoportok: Művészek, együttesek és társaságok, amelyek MMA programtámogatást kaptak. A kiesés egy finanszírozási csatorna elvesztése; az olyan munkának, amely közönséget vagy szponzort vonz, a csatorna pótolható. A reform nem csökkenti a magyar művészet rendelkezésére álló teljes erőforrást — csak megszünteti azt, hogy egy szeletét egy kinevezett elosztón keresztül vezessük át, és azoknál az adófizetőknél hagyja, akiknek terhére egyébként a sort finanszíroznánk.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Pályázati alapok

• Jelenlegi előirányzat: 270,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Általános pályázati alap, amelyet az akadémia versengő kiírás alapján kezel. A versengő kiírás formája nem változtat az alapvető mechanizmuson: egy kinevezett bizottság pontozza a pályázatokat az általa megszabott szempontok szerint, és a kalkulációs probléma változatlan — nincs piaci ár egy finanszírozott alkotás értékéről egy másikkal szemben, csak egy bíráló ítélete. Az alap kicsi, de a sor mérete nem szempont; az az elv, hogy az állam ne legyen a művészet diszkrecionális mecénása, ugyanúgy érvényes egy 270 millió Ft-os alapra, mint egy nagyobbra.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A folyamatban lévő pályázati támogatásokat szerződéses lejáratukig tiszteletben tartjuk; új kiírás nem indul.
• Érintett csoportok: Pályázó művészek és projektek, akik magánmecenatúrát, szponzorációt vagy saját bevételt keresnének.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak

• Jelenlegi előirányzat: 81,9 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Részvétel nemzetközi konferenciákon és tagdíjak nemzetközi művészeti testületekben. Ezek az MMA mint köztestület saját nemzetközi tevékenységének költségei; az akadémia önkéntes státuszba való visszatérésével nemzetközi tagságait és konferencia-részvételét az önkéntes testület saját önkéntes forrásaiból finanszírozza, ahogy bármely magán-egyesülés finanszírozza saját külső képviseletét. Itt nincs jogvédelmi vagy alkotmányos funkció.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A nemzetközi tagsági kötelezettségeket a befizetett időszak végéig rendezzük, és állami költségen nem újítjuk meg; egy önkéntes utódakadémia azokat a tagságokat vállalja, amelyeket saját maga finanszíroz.
• Érintett csoportok: Az MMA mint köztestület és a tagdíját kapó nemzetközi testületek; egyetlen ember joga sem érintett.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — MMA műemlékvédelmi beruházásai

• Jelenlegi előirányzat: 30,0 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Beruházás védett műemlék épületek megóvására. A védett épületek fizikai állagának megóvása más jellegű, mint az akadémia pályázatosztása: egy védett épület egyedi, nem reprodukálható vagyontárgy, és az elhalasztott konzerváció anyag visszafordíthatatlan elvesztését okozhatja. A sor kicsi és határolt. Mindazonáltal egy műemlékvédelmi beruházási sor elhelyezése az MMA fejezetben, és nem az általános kulturális örökségvédelmi költségvetésben, a 2011-es törvény mellékterméke; a megfelelő rendeltetés ennek a sornak a konszolidálása a nemzeti műemlékvédelmi költségvetésbe, ahol az örökségvédelmi hatóság a konzervációs szükségletek alapján kezeli, nem pedig egy művészeti akadémia. Az átszervezésig fagyasszuk be a nominális előirányzatot, nem pedig csökkentsük, hogy egyetlen ütemezett konzervációs munka se szakadjon meg a védett épületeken.
• Átmeneti mechanizmus: Tartsuk a 2026-os nominális előirányzatot változatlanul; a sor kezelését a következő költségvetési átszervezéskor adjuk át a nemzeti műemlékvédelmi költségvetésnek. A 2–3%-os infláció melletti reálerózió évtized alatt nagyjából 20–25%-kal csökkenti a sor reálértékét, ami elfogadható pálya egy konszolidációra váró sor számára.
• Érintett csoportok: Az MMA kezelésében álló konkrét védett épületek konzervációja; az ütemezett munkák nem szakadnak meg.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Makovecz Emlékközpont

• Jelenlegi előirányzat: 105,7 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ismétlődő működési transzfer egy emlékközpontnak, amelyet Makovecz Imre építésznek, az akadémia elődegyesülete alapítójának szentelnek. Egy építészt megörökítő emlékközpont ugyanolyan kulturális projekt, mint bármely más: finanszírozhatják a látogatók, akik elmennek hozzá, egy erre a célra alapított alapítvány, az építész munkájának mecénásai és tisztelői. Egy egyetlen nevesített emlékhely működtetésére irányuló ismétlődő igény az általános adófizetőre koncentrált haszon, amelyet diffúz kötelező transzferből finanszíroznak — és az ismétlődő, nyitott végű forma az a jellemző, ami miatt megszüntetés, nem pedig befagyasztás: itt nincs határolt mandátum, csak évente megújított működési támogatás. Makovecz építészetének számos tisztelője jó pozícióban van ahhoz, hogy önkéntesen alaptőkét teremtsen a központnak.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os ciklusban. A központot felajánljuk átadásra egy alapítványnak, Makovecz tisztelőinek és szakmai örököseinek egy vagyonkezelő szervezetének, vagy egy olyan üzleti modellnek, amely belépőjegyből és adományból önfenntartó.
• Érintett csoportok: Az emlékközpont működése és az általa foglalkoztatott személyzet; Makovecz munkájának látogatói és csodálói, akik a központot önkéntesen fenntarthatják, ha értékesnek tartják.

Bevételi tételek

A fejezet semmilyen saját bevételt nem mutat ki. Az összesítő tábla 0,0 millió Ft működési bevételt és 0,0 millió Ft felhalmozási bevételt jelent 13 983,2 millió Ft kiadással szemben. A teljes fejezetet az általános adózásból fedezett transzfer finanszírozza; az egyenleg −13 983,2 millió Ft.

A nulla saját bevétel önmagában is elemzői tény. Az MMA semmiért nem kér ellenértéket a tevékenységéért — sem az akadémia tagságát nem adja el, sem az általa előállított kulturális javakat nem számlázza —, és a Magyar Építészeti Múzeum egyáltalán nem mutat ki belépő- vagy licencbevételt. Egy gyűjtő múzeum, amely szó szerint nulla saját bevétellel működik, szokatlan: a múzeumok másutt rutinszerűen fedezik költségük érdemi részét belépőjegyből, reprodukciós díjakból, tagságból és szponzorációból. A bevételi bázis hiánya része annak, hogy a múzeum miért Nominális befagyasztás besorolású, és nem Azonnali megszüntetés: nincs olyan díjbevétel, amelyet egy év alatt felskálázhatnánk, így a bevételi bázist előbb fel kell építeni, mielőtt a sort csökkenteni lehetne.

Fejezeti összesítő

Besorolás	Darab	Összesen (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	7	4 317,0
Fokozatos leépítés	3	8 685,7
Nominális befagyasztás	2	980,5
Megtartás	0	0,0
Összesen	12	13 983,2

Bevétel	Összesen (millió Ft)
Fejezeti bevétel összesen	0,0

Kulcsmegfigyelések

• A fejezet egy művészeti akadémiát finanszíroz, nem állami funkciót. Az MMA nevesítve van az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésében, de a művészeti szabadság védelmének alkotmányos biztosítása engedély, nem finanszírozási megbízás. Az X. cikk (3) az akadémia művészeti szabadságának védelmét kötelezi az államra; nem írja elő, hogy az állam az akadémia adminisztrációját, járadékait vagy pályázati programjait az általános költségvetésből finanszírozza. Az elsődleges besorolás érvényben marad: a kinevezett testület általi szubjektív erőforrás-elosztás nem legitim, adóból finanszírozott állami funkció. A reform megnevezi a változást: az MMA visszakerül az 1992 és 2011 között fennállt önkéntes egyesületi státuszába, és a 2011. évi CIX. törvényt módosítjuk vagy hatályon kívül helyezzük. Az Alaptörvény művészeti szabadság védelméről szóló rendelkezése maradéktalanul összeegyeztethető egy önkéntes akadémiával; nem az alkotmányos klauzulát távolítjuk el, hanem a költségvetési igényt.

• Az adminisztratív apparátus többe kerül, mint a legnagyobb transzfer, amit kezel. A Titkárság bértömege (5 858,9 millió Ft) és működési költsége (1 467,0 millió Ft) együttesen — több mint 7,3 milliárd Ft — meghaladja a teljes pályázati programblokkot (2 479,5 millió Ft) és a járadéksort (2 331,8 millió Ft) együttvéve. Ez a diszkrecionális elosztó testületek tipikus jegye: az a költség, hogy eldöntsük, ki kapja a pénzt, versenyez magával a pénzzel. Az a sor, amelynek adminisztratív költsége eléri a kifizetései szintjét, nem olcsó módja a művészet támogatásának; drága módja annak, hogy a támogatást felülről irányítsák.

• Az életjáradék ismétlődő diszkrecionális transzfer, nem járulékfizetéses nyugdíj. A 2 331,8 millió Ft-os járadéksor havi 455 000 Ft-ot fizet egy rendes tagnak és 353 900 Ft-ot egy levelező tagnak — azért, mert egy létszámkorlátos, saját tagjait választó akadémia tagja. Egyetlen tag sem fizetett járulékot olyan alapba, amelyből a járadékot folyósítanák. Egy rendes tag éves járadéka, nagyjából 5,46 millió Ft, annyi, amennyit az állam SZJA-ban beszed több medián keresetűtől egy teljes évre. A jelenlegi ~262 járadékos ráhagyatkozása valós, és élethosszig teljes körű védelmet kap; a reform azt szünteti meg, hogy jövőbeni tagok új állami finanszírozású járadékhoz juthassanak.

• Osztályon belüli transzfer. A járadékot a művészi érdem elismeréseként mutatják be — univerzalista jószág. Kihatása koncentrált: legfeljebb 365 zárt szék, amelyet minden magyar fizetést terhelő széles adóék finanszíroz. A diagnózis a szokásos: egy kis testületi tagsággal járó juttatás, amelyet általános adóból fedeznek, aránytalanul a munkaképes korúak terhére. A munkavállaló, akinek bérét az adóék terheli, nem járult hozzá ehhez, és nem vezet út a székhez, amelyet az fedez.

• Az önkéntes akadémia nem veszít el semmit, amit a keret értékel. Az MMA tagjai a reform után is szabadon társulhatnak, tagokat választhatnak, akadémiának nevezhetik magukat, megtisztelhetik tagjaikat, és tagdíjból, alaptőkéből, mecénásoktól és saját bevételből járadékokat és programokat finanszírozhatnak. Magyarország 2011 előtt pontosan erre példa volt: maga az MMA tizenkilenc éven át művészek magánegyesületeként működött. A reform nem szünteti meg az akadémiát; a költségvetésből távolítja el.

Források

Footnotes

1. Magyarország Alaptörvénye, X. cikk (3) bekezdés. (Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése — az állam védi a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságát és a Magyar Művészeti Akadémia művészeti szabadságát.) Alkotmánybíróság, 18/2014. (V. 30.) AB határozat az MMA tagsági szabályairól. Alkotmánybíróság, 2014. https://www.alkotmanybirosag.hu/sajtomegjelenes/a-magyar-muveszeti-akademia-feleljen-meg-a-muveszeti-szabadsag-kovetelmenyenek/. ↩

2. 2011. évi CIX. törvény a Magyar Művészeti Akadémiáról. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2011-109-00-00. Az 1992-es alapítás huszonkét művész, élükön Makovecz Imre építésszel, a 2011-es köztestületi státuszra való átalakítás és a tagsági létszámkorlátok (legfeljebb 315 rendes, 50 levelező tag) a Magyar Művészeti Akadémia Wikipédia-szócikkének a törvényre hivatkozó adatai szerint. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_M%C5%B1v%C3%A9szeti_Akad%C3%A9mia.
   ↩

3. Az átfedéses végkielégítéses hídkonstrukció Reisman, G. (1996). Capitalism: A Treatise on Economics. Ottawa, IL: Jameson Books, az intézményi reform alatti átmeneti mechanikák közgazdaságtanára támaszkodik. ↩

4. MMA-tag életjáradék összegei: 455 000 Ft/hó rendes tagoknak és 353 900 Ft/hó levelező tagoknak, 2022. január 1-jei hatállyal; 2021 második negyedévében 262 jogosult, összesen ~311,4 millió Ft kifizetés. Szakszervezetek.hu, „Az MMA-tagok életjáradékát 455 ezer forintra emelik”. https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/28210-az-mma-tagok-eletjaradekat-455-ezer-forintra-emelik. ↩

5. KSH (Központi Statisztikai Hivatal), Keresetek — Bruttó átlagkereset adatok. 2025. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012a.html. Az 540 000 Ft-os érték közelítés, amely a KSH 2024–2025-ös bruttó átlagkereseti adataira épül; a mediánkereset a középérték alatt fut, de az itt használt nagyságrend konzisztens a KSH által a tárgyidőszakra közölt sávokkal. ↩