A 2026-os költségvetés-elemzésből
Havi 455 000 forint életfogytig — a fizetésedből, nem egy művészeti alapból.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja havi 455 000 forintot kap az állami költségvetésből élete végéig, anélkül, hogy valaha is fizetett volna egy alapba — minden magyar bért terhelő adóék fedezi.
Adózónként nagyjából 580 forint évente — összesen 2 331,8 millió forint —, amely legfeljebb 365 akadémiai székhez folyik, fejenként havi 455 000 vagy 353 900 forinttal.
Amit látsz — és amit nem
A látható: 262 művész, aki egy zárt létszámú, önmagát kiegészítő akadémia tagságáért havi állami juttatást kap. A láthatatlan: a nagyjából 540 000 forintos bruttó mediánbéren dolgozó, aki az szja, a tb-járulék és a szocho levonása után járul hozzá ehhez az átutaláshoz. Egyetlen tag éves járadéka — 5,46 millió forint — annyit tesz ki, amennyi jövedelemadót az állam több ilyen mediánkeresőtől szed be egy egész év alatt.
Ellenvetés
"Ezek olyan művészek, akik az életüket a magyar kultúrának szentelték — biztosan megérdemlik az elismerést és a stabil jövedelmet."
Válasz
A 262 jelenlegi járadékos ráutaltsága valódi, és teljes egészében védve van: minden meglévő életjáradékot kifizetnek élethosszig. Amit a reform megszüntet, az a mechanizmus — a kötelező adóra szóló törvényi igény, amelyet egy önmagát kiegészítő testület oszt ki, a jövőbeli tagoknak. Egy önkéntes akadémia a saját vagyonából és mecénásaiból is megbecsülheti a tagjait, ahogy a magánakadémiák teszik. A kérdés az, hogy ennek a megbecsülésnek a fizetésed legyen-e a forrása.
Oszd meg, ha szerinted az akadémiai székekhez kötött, állami életjáradék — a bért terhelő adóékből fizetve — az új belépőknél szűnjön meg.
Az elemző értékelése
MMA Titkársága — Ellátottak pénzbeli juttatásai (életjáradék)
Indoklás
Ez a sor az életjáradék — havi pénzbeli juttatás az akadémia rendes és levelező tagjainak. A legutóbbi közzétett adatok szerint egy rendes tag havi 455 000 Ft-ot, egy levelező tag havi 353 900 Ft-ot kap; 2021 egyik negyedévében az akadémia 262 tagnak fizetett életjáradékot. Az életjáradék nem nyugdíj a járulékfizetéses értelemben. Egyetlen tag sem fizetett járulékot olyan alapba, amelyből a járadékot folyósítanák; törvényi jogosultság ismétlődő, diszkrecionális közkifizetésre, amelyet egy létszámkorlátos köztestületi tagság biztosít, és amelynek tagjait maga a testület választja. A mechanizmus szépítés nélkül is világos. Egy rendes tag havi 455 000 Ft-os járadéka évi kb. 5,46 millió Ft, élethosszig folyósítva, azért, mert valaki helyet foglal egy akadémiában. Érdemes ezt összevetni azokkal a dolgozókkal, akik ezt finanszírozzák. A 2026-os költségvetési környezet a havi bruttó mediánbért 540 000 Ft körüli tartományba helyezi; az ezen a bérszinten dolgozó munkavállaló 15% SZJA-t és 18,5% munkavállalói TB-járulékot fizet a bruttóból, és a munkáltató még 13% szociális hozzájárulási adót is fizet a bér mellé, mielőtt egyáltalán szóba kerülne a nettó kézhez kapott bér. Minden 100 Ft-ból, amibe annak a dolgozónak a foglalkoztatása kerül, nagyjából 37 Ft jut az államhoz, mielőtt egyetlen forint nettó elköltésre kerülne; a 27%-os ÁFA, amely a fennmaradó fogyasztás többségére rakódik, további 13–14 Ft-ot vesz el az eredeti 100-ból; az üzemanyagra, energiára és egyebekre kivetett jövedéki adó még többet ad ehhez az adott kategóriákban. A teljes munkáltatói bérköltségből az államhoz jutó elvonás kumulatíve az 55–60% sávban mozog. Egy rendes tag éves járadéka annyi, amennyit az állam SZJA-ban beszed több medián keresetű dolgozótól egy teljes évre. A járadék retorikájában univerzalista — a művészi érdem elismerése —, kihatásában koncentrált: legfeljebb 365 fős zárt csoport, amelyet minden magyar fizetést terhelő széles adóék finanszíroz. Hogy egy művész életműve elismerést érdemel-e, olyan ítélet, amelyet semmilyen költségvetés nem hozhat meg, és ez az elemzés sem kísérli meg. A pont szűkebb, és a mechanizmusról szól: kötelező transzferből finanszírozott elismerés, amelyet saját tagjait választó testület oszt el, szubjektív elosztás kinevezett tisztségviselők által. Egy magánjogi művészeti akadémia szabadon megtisztelheti tagjait, alaptőkét gyűjthet, abból járadékokat fizethet, és a tagságot olyan mérce szerint döntheti el, amilyen szerint akarja. Amit ez a megközelítés nem ismer el, az az általános adófizetővel szembeni törvényi igény erre a megtiszteltetésre.
Átállási mechanizmus
Kohorsz-mortalitás. A védendő kör a járadékosok jelenlegi kohorsza — emberek, akik jóhiszeműen az állam által ígért transzfer köré rendezték életük későbbi szakaszát. Az ő ráhagyatkozásuk valós, és a keret védi: minden jelenlegi járadékos élete végéig megtartja a járadékát. A reform leállítja az új belépést — amint az akadémia visszatér az önkéntes státuszhoz, új tag nem szerez állami finanszírozású járadékot —, és a sor ezután a meglévő kohorsz elöregedésével csökken. A járadékosok rangidős művészek; aktuáriusi mortalitás mellett a sor folyamatosan csökken, és nagyjából 25 év alatt lényegében elfogy, azután teljesen. Aktív hídra nincs szükség azon túl, hogy a meglévő jogosultságokat teljesítjük; a menetrendet a mortalitás határozza meg, nem politikai döntés. Egy önkéntes utódakadémia természetesen dönthet úgy, hogy saját forrásaiból fizet járadékot saját tagjainak — ez az ő dolga, és a költségvetésen kívül esik.
Érintett csoportok
Mintegy 262 jelenlegi járadékos, akiket élethosszig teljes körű védelem illet meg. Művészek jövőbeni kohorsza már nem szerez állami finanszírozású járadékot; a reform után önkéntes utódakadémiába megválasztott művész azt kapja, amit az a testület önkéntes forrásból fizet, nem költségvetési sort.
Források
- Az MMA-tagok életjáradékát 455 ezer forintra emelik · Szakszervezetek.hu (2021)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.