XXV. fejezet: Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium

Áttekintés

A XXV. fejezet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot (KTM) — a 2024. január 1-jén működését megkezdő tárcát — finanszírozza, az általa felügyelt húsz fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével és a fejezeti kezelésű előirányzatok széles blokkjával együtt, amely a területfejlesztést, a Területfejlesztési Alapot, az aktív- és ökoturisztikai programokat, valamint a kerékpárút-építést fedi le.

A fejezet teljes kiadása 433 807,4 millió Ft, bevétele 102 515,1 millió Ft, így az egyenleg −331 292,3 millió Ft. A kiadás 360 552,5 millió Ft hazai működési költségvetésre, 73 254,9 millió Ft hazai felhalmozási költségvetésre és nulla EU-fejlesztési költségvetésre oszlik.

A fejezetet egyetlen tétel uralja. A kormányhivatalok 330 154,9 millió Ft-ot — a teljes fejezet 76 százalékát — kötik le. Minden más — a minisztérium saját igazgatása, a kutatóintézet és a területfejlesztési és turisztikai előirányzatok teljes blokkja — együttesen 103 652,5 millió Ft-ot tesz ki, a teljes összeg kevesebb mint negyedét. Két elemzői kérdés szervezi tehát a fejezetet. Először: a területi államigazgatási apparátus jogvédelmi és jogállami funkciót lát el, vagy olyan adminisztratív többletterhet jelent, amelyet a klasszikus liberális keret leépítene vagy decentralizálna? Másodszor: a diszkrecionális területfejlesztési és turisztikai előirányzatok finanszíroznak-e bármit, amit a keretrendszer a kötelező adóztatás legitim tárgyaként ismer el? A két kérdésre eltérő válasz adódik, és a fejezet besorolása abból következik, hogy a kettőt elkülönítve kezeljük.

Kiadási elemzés

Kormányhivatalok

• Jelenlegi előirányzat: 330 154,9 millió Ft (Személyi juttatások 251 522,1; Munkáltatói járulékok 34 381,3; Dologi kiadások 37 286,2; Egyéb működési 1 682,0; Beruházások 2 991,4; Felújítások 2 290,9; Egyéb felhalmozási 1,0)

• Besorolás: Megtartás (kötelező működési hatékonysági és decentralizációs felülvizsgálattal)

• Indoklás: A húsz kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, 2011. január 1-jén jött létre, és vegyes funkciókat lát el.¹ Tevékenységük jelentős része valódi jogállami és jogvédelmi infrastruktúra: első- és másodfokú közigazgatási döntések építési engedélyek, gyámügy, anyakönyvi ügyek, ingatlan-nyilvántartási és kataszteri kérdések tárgyában, valamint a kormányablak egyablakos ügyintézési pontok működtetése.¹ Ezek azok a nyilvántartási, jogalkalmazási és végrehajtási funkciók, amelyeken keresztül a tulajdonjogokat rögzítik, a szerződéseknek közhitelű hatályt adnak, és az állampolgárok hozzájutnak azokhoz az okmányokhoz, amelyekkel jogügyleteket köthetnek. A klasszikus liberális keret ezt nem diszkrecionális kiadásként kezeli; a tulajdoni bejegyzés biztonságos rögzítését és az engedélyek pártatlan elsőfokú elbírálását a jogállami alapinfrastruktúra részének tekinti, amelyet az állam jogosan finanszíroz. Ezen az alapon a tétel Megtartás.

  A Megtartás nem feltétel nélküli, és a feltétel nem kozmetikai jellegű. Magyarország közszférája a teljes foglalkoztatás nagyjából 26 százalékát teszi ki — jóval a 21 százalék körüli OECD-átlag felett, és jóval a visegrádi országok szintje felett, ahol Csehország és Lengyelország mindketten 20 százalék alatt vannak.² Egy 251 522,1 millió Ft-os személyi keret egyetlen fejezeten belül e lemaradás egy látható összetevője. A becsületes besorolás egyszerre két dolgot ismer el: a biztonságos nyilvántartás és pártatlan elbírálás funkciója Megtartás, de az azt szolgáló apparátus jelenlegi mérete és centralizációja nyitott kérdés, amelyet egyetlen költségvetési táblázat nem dönt el. Az építési engedélyezési eljárásról, a gyámügyi esetről vagy a helyi földügyről hozott helyes döntés azokhoz az emberekhez áll közel, akik viselik a következményeit és rendelkeznek a helyi ismerettel; egy húsz hivatal felett álló országos felügyeleti minisztérium távolabb van ettől az információtól, mint egy önkormányzati vagy járási szint volna. A klasszikus liberális reform itt nem a megszüntetés — a funkció legitim —, hanem a decentralizáció és a hatékonyság: annak auditálása, hogy mely kormányhivatali funkciók volnának önkormányzati szinten elláthatóak, mely közigazgatási eljárások termelnek költséget anélkül, hogy bármilyen jogot biztosítanának, és hol tükrözi a létszám a funkciót, és hol inkább a munkaerő közalkalmazotti bérlistára való felszívását.

• Átmeneti mechanizmus: Nincs fokozatos leépítés. A tétel szintjén marad, miközben funkcióról funkcióra történő felülvizsgálat zajlik: a jogvédelmi és nyilvántartási mag (megtartott) elválasztása azoktól az eljárásoktól, amelyek azért léteznek, mert az állam olyan tevékenységet szabályoz vagy engedélyez, amelyet nem volna szükséges (az alapul fekvő szabályozással szemben felülvizsgálandók), és azoknak a funkcióknak az azonosítása, amelyeket a szubszidiaritás önkormányzati vagy járási szintre helyezne. A létszámkiigazítások a funkció-felülvizsgálatot követik, nem általános célszámot. Ahol a felülvizsgálat valós túlfoglalkoztatást tár fel, a megfelelő út egy megtartott funkció esetén a természetes fluktuáció és az áthelyezés — nem a kényszerű elbocsátás.

• Érintett csoportok: A kormányhivatalok nagyszámú területi munkaerőt foglalkoztatnak; a 251 522,1 millió Ft-os személyi sor a húsz hivatal összesített létszáma alapján több tízezres állományra utal. A Megtartás besorolás közvetlenül védi a foglalkoztatásukat. Egy ezt követő hatékonysági felülvizsgálat egy szűkebb kört érintene, és a becsületes vállalás az, hogy egy megtartott funkció bármilyen szűkítése természetes fluktuáció és áthelyezés útján történik, nem pedig egy megszüntetett szerv esetében alkalmazott végkielégítési mechanikán keresztül.

Kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok

• Jelenlegi előirányzat: 4 111,3 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Fejezeti kezelésű előirányzat, amely a kormányhivatalok működéséhez kapcsolódó kiegészítő feladatokat finanszírozza. Mechanikailag a kormányhivatali funkcióhoz kötődik, és azzal azonosan kerül besorolásra: az alapul fekvő tevékenység megmarad, és a tétel áll vagy bukik a fő kormányhivatali előirányzatra alkalmazott hatékonysági felülvizsgálattal.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs; a fő tétellel együtt vizsgálandó.
• Érintett csoportok: Mint a kormányhivataloknál.

Kormányhivatalok peres ügyei

• Jelenlegi előirányzat: 10,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Kis tételű előirányzat a kormányhivatalok peres ügyeiben felmerülő költségekre. Egy jogalkalmazó testülettel és általa folytatott peres eljárás a jogállam keretei között való működés költségének része — ez az a mód, ahogyan a vitatott közigazgatási döntéseket bíróságok előtt teszik próbára. A besorolás követi az alapfunkciót.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Analitikai szempontból nincs jelentősebb érintett.

Az államhatárral és az alappont-hálózati pontokkal összefüggő geodéziai feladatok

• Jelenlegi előirányzat: 138,1 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az államhatár felmérésének és az országos geodéziai alappont-hálózat fenntartását finanszírozza. Az alappont-hálózat az a fizikai és matematikai alap, amelyen az ingatlan-nyilvántartás, a kataszteri felmérés és az ország minden egyes ingatlanhatára nyugszik; egy pontos, karbantartott referenciarendszer az, ami egy konkrét földrészletre vonatkozó tulajdoni címnek valódi tartalmat ad — egy konkrét földrészletet. A legszó szerintibb értelemben vett jogállami infrastruktúra ez a tulajdonjogok mögött, és a tétel kis mérete nem változtat a besoroláson. Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincsenek; a funkció minden földtulajdonos biztonságos tulajdoni címét megalapozza.

Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása

• Jelenlegi előirányzat: 9 558,2 millió Ft (Személyi juttatások 7 278,1; Munkáltatói járulékok 1 045,8; Dologi kiadások 1 145,7; Egyéb működési 14,5; Beruházások 74,1)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Ez a tétel magát a minisztérium központi apparátusát finanszírozza — a miniszteri kabinetet, az államtitkárságokat, valamint a szakpolitikai és felügyeleti állományt. A minisztérium egy Megtartás besorolású funkciót (a kormányhivatalokat) felügyel; egyúttal kezeli a területfejlesztési és turisztikai előirányzatok blokkját, amelynek nagy részét az alábbi elemzés fokozatos leépítésre vagy megszüntetésre ajánlja. Egy minisztérium, amelynek felügyeleti köre részben megmarad, részben leépül, önmagában nem indokol bővítést: a felügyeleti terhelés csökken, ahogy a diszkrecionális előirányzatokat megszüntetik, miközben a kormányhivatalok feletti felügyelet folytatódik. A nominális befagyasztás jelenlegi szintjén tartja a tételt, és a tipikus inflációnak megfelelő reálértékvesztés egy évtized alatt nagyjából 20-25 százalékkal csökkenti a tétel reálértékét — ez a megfelelő kezelés egy olyan adminisztratív tétel esetén, amely sem nem megszüntetendő, sem nem bővítendő. Ahogy a fejezet kezelésében lévő blokk diszkrecionális előirányzatait kivezetik, ennek az igazgatási tételnek egy része ténylegesen feleslegessé válik, és ekkor érdemibb csökkentés céljából újra megvizsgálható.
• Átmeneti mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása. Újraértékelendő, miután a fejezeti kezelésű területfejlesztési és turisztikai előirányzatokat kivezették, és az általuk generált felügyeleti munkateher csökkent.
• Érintett csoportok: A minisztérium állománya, amelynek foglalkoztatása nominálisan szinten marad; befagyasztás mellett nincs elbocsátás.

Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

• Jelenlegi előirányzat: 613,2 millió Ft (Személyi juttatások 413,8; Munkáltatói járulékok 56,9; Dologi kiadások 142,5)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Kőszegen működő interdiszciplináris kutatóintézet, amely a társadalom- és természettudományok metszéspontján, valamint a területfejlesztés területén végez kutatásokat.³ Az interdiszciplináris akadémiai kutatás értékes; a keretrendszer kérdése nem az, hogy értékes-e, hanem az, hogy minisztériumi költségvetésből, kötelező adóztatásból kell-e finanszírozni. A kutatási prioritások meghatározása a szétszórt, helyi tudás problémája: mely kérdéseket érdemes kutatni, mely módszerekkel, milyen együttműködésekkel — ezt az információt a tudósok, a finanszírozók és a tudományos közösség birtokolják, nem egy központi főigazgatóság. Egy állami minisztérium, amely 613,2 millió Ft-ot különít el egyetlen intézet javára, szubjektív elosztási döntést hoz a kutatási prioritások között, és nincs számítási módszere, amellyel ezt optimalizálhatná. Egy klasszikus liberális berendezkedésben az akadémiai kutatóintézeteket az egyetemek, a versenyalapú és szakmai bírálatot követő kutatási források, az alapítványi tőke és az alapítványok finanszírozzák — olyan csatornák, amelyekben az elosztási döntés azoknál van, akik a megítélés képességével rendelkeznek. A tétel egyetlen intézménynél koncentrál szerény hasznot, miközben a költséget minden adófizetőre szétteríti; érdemben Azonnali megszüntetés jelölt.

  Csak egyetlen okból sorolódik rövid Fokozatos leépítés alá: a védett fél az intézet kutatói és igazgatási állománya, akik jóhiszeműen kötött munkaszerződésekkel rendelkeznek. A 413,8 millió Ft-os személyi sor és a kapcsolódó 56,9 millió Ft-os munkáltatói járulék együttesen — 470,7 millió Ft — a bérköltség-komponens.

• Átmeneti mechanizmus: Végkielégítés átfedéssel 24 hónapon át. Az intézet munkatársai kutatók és igazgatási dolgozók általános, átvihető készségekkel; a reális újraelhelyezkedési út egyetemekre, a versenyalapú kutatási finanszírozási szektorba vagy magánszektorbeli kutatási pozíciókba vezet. A végkielégítés-átfedéses mechanizmusban minden alkalmazott 24 hónapon át megtartja teljes fizetését, és ezen időszakban új munkaviszonyt is létesíthet, miközben mindkét jövedelmet megtartja — ez a klasszikus liberális reform-átmeneti szakirodalomban dokumentált mechanizmus átvihető készségekkel rendelkező munkatársakat foglalkoztató kisebb, államilag finanszírozott testületek megszüntetésére.⁴ A 470,7 millió Ft-os bérköltség-komponens védett, és az 1. és 2. évben kerül kifizetésre; a 142,5 millió Ft-os bérköltségen kívüli dologi kiadások az első költségvetési ciklusban kerülnek megszüntetésre, mert a beszállítói és létesítményi szerződéseket a szerződés-kifutáson keresztül teljesítik, nem pedig folyamatos költségvetési soron. Az 1. és 2. évben a nettó megtakarítás a bérköltségen kívüli rész (142,5 millió Ft), miközben a végkielégítést még fizetik; a 3. évtől a teljes 613,2 millió Ft megtakarítás. Magát az intézetet mint tudományos műhelyt nem szüntetik meg — működését egyetemi, alapítványi vagy versenyalapú finanszírozási támogatásból folytathatja; ami megszűnik, az a közvetlen minisztériumi előirányzat.

• Érintett csoportok: Az intézet állománya — a magyar akadémiai bérszinten nagyjából 50-80 kutatói és kiszolgáló alkalmazott, bár a pontos létszámot az ütemezés véglegesítése előtt az intézet közzétett létszámadataihoz kell visszamérni. Mindegyikük 24 hónapnyi teljes fizetésre jogosult, azonnali második jövedelem felvételének jogával. A kőszegi helyi gazdaság elveszít egy kis munkáltatót; a kutatói közösség elveszít egy államilag finanszírozott helyszínt, de nem a tudósokat, akik munkájukat más intézményekbe viszik magukkal.

Területfejlesztési Alap

• Jelenlegi előirányzat: 65 000,0 millió Ft (Működési 8 300,0; Felhalmozási 56 700,0), 65 000,0 millió Ft saját bevétellel szemben

• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)

• Indoklás: A Területfejlesztési Alap a fejezet második legnagyobb tétele és a legnagyobb diszkrecionális elem. Olyan állami alap, amely 65 000,0 millió Ft-ot — túlnyomórészt felhalmozási kiadást — különít el a minisztérium és a regionális fejlesztési tanácsok által kiválasztott területfejlesztési projektekre. A költségvetés saját bemutatásában az alapot 65 000,0 millió Ft saját bevétel ellensúlyozza, így költségvetésileg önállónak tűnik; analitikai szempontból a bevétel nem szolgáltatásért fizetett önkéntes ellenérték, hanem egy diszkrecionális elosztási medencébe irányított, célhoz kötött transzfer, és az általa finanszírozott kiadás a vizsgálat tárgya attól függetlenül, hogyan címkézik a bevételi sort.

  A kormány nem tud tőkét teremteni; csak átirányítani tudja. Minden forint, amit a Területfejlesztési Alap politikailag kiválasztott regionális projektre allokál, egy olyan forint megtakarítás, amely nem áramlott abba a projektbe, amelyet egy magánbefektető — a jövőbeli fogyasztóknak nyújtott várható hozam alapján ítélve — választott volna. A látható eredmény a finanszírozott projekt — egy út, egy létesítmény, egy fejlesztési terület — egy megnevezett kedvezményezett régióval bejelentve. A láthatatlan eredmény azok a projektek, amelyek nem valósultak meg, mert a megtakarítást máshová csatornázták: a reálbéreket emelő tőkemélyítés abból a beruházásból következik, amelyet a jövőbeli önkéntes kereslet próbája igazol, nem abból, amelyet az a próba választott ki, hogy melyik regionális tanács nyújtotta be a pályázatot. Egy állami fejlesztési alap nem növeli az országos tőkeállományt; megváltoztatja, hogy ki választja meg, hol kerül felhasználásra a meglévő megtakarítás — a nyereség-veszteség próbájával szembesülő vállalkozótól a politikai megmérettetéssel szembesülő tisztviselő felé.

  Itt érinti a fejezet a magyar fiskális vita legmélyebb strukturális vonását is. Egy diszkrecionális alap, amely 65 000,0 millió Ft tőkét oszt szét regionális pályázók között, járadékot termel: az a pályázó, aki igazodik az alap kihirdetett prioritásaihoz, vagy az alapot kezelő tisztviselőkhöz, olyan tőkéhez jut, amelyet nem kellett a fogyasztóktól megkeresnie. Ez a járadék attól függetlenül létezik, hogy melyik kormány tartja kezében az allokációs hatalmat, és attól függetlenül is, hogy mennyire tiszta a tendereljárás. Egy átláthatóbb, jobban legitimált címzettekkel működő Területfejlesztési Alap ugyanazt a járadékot pályázók más csoportjába irányítja át; nem szünteti meg a járadékot, mert a járadék maga a diszkrecionális elosztás. A klasszikus liberális reform nem az, hogy „adminisztráljuk az alapot jobban”, hanem az, hogy „szűkítjük a diszkrecionális felületet” — az alap kivezetése, és a regionális tőkeallokáció visszatérése azokhoz a megtakarítókhoz és befektetőkhöz, akiknek saját pénzük forog kockán.

• Átmeneti mechanizmus: Fokozatos leépítés 4 év alatt lineáris pályán. A horizontot a folyamatban lévő kötelezettségek profilja szabja meg: egy ekkora méretű tőkeallokációs alap többéves projektkötelezettségeket és keretmegállapodásokat visel, amelyek a következő több költségvetési ciklust megkötik, és a jóhiszemű partnerek — azok a régiók és vállalkozók, akik a meglévő allokációs döntések alapján már megkezdtek projekteket — méltányos jogcímen várhatják el a már megkezdett munka befejezését. A becsületes kezelés az, hogy a folyamatban lévő projektkötelezettségeket azok szerződéses befejezéséig kifizetik, miközben új allokációs köröket nem hirdetnek. Az alap allokációs kerete négy év alatt 65 000,0 millió Ft-ról nullához közelít, ahogy a vállalt projektek befejeződnek, és új projekteket nem hagynak jóvá; a hozzátartozó célhoz rendelt bevétel vagy visszaáramlik az általános bevételbe, vagy — előnyösebben — visszakerül az adófizetőkhöz, ahogy az alap kivezetésre kerül. Ahol valódi regionális infrastruktúra valódi szükségként továbbra is fennmarad, azt az a helyi szint finanszírozza, amely viseli a költségét és birtokolja a megítéléséhez szükséges információt, nem egy országos diszkrecionális medence.

• Érintett csoportok: Régiók és önkormányzatok, amelyek tőkeforrásként számítottak az alapra; folyamatban lévő keretmegállapodásokkal rendelkező építési vállalkozók, akiknek meglévő szerződései a befejezésig kifutnak; regionális fejlesztési tanácsok, amelyek allokációs szerepe megszűnik. Egyetlen állampolgár életterve sem kötődik az alap fennmaradásához; a méltányos jogcímen alapuló érdek szerződéses, és a vállalt projektek kifutásán keresztül érvényesül.

Fejlesztési Tanácsok működési támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 830,0 millió Ft (Működési 825,0; Felhalmozási 5,0)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)
• Indoklás: Ez a tétel a regionális fejlesztési tanácsok — a Területfejlesztési Alap regionális elosztási döntéseit kezelő testületek — működési költségeit finanszírozza. A tanácsok azért léteznek, hogy egy diszkrecionális elosztási funkciót működtessenek; ha ez a funkció kivezetésre kerül, az azt működtető testületeknek nincs tartós létalapja. A becsületes besorolás párhuzamos fokozatos leépítés az alapul fekvő tevékenységgel: ahogy a Területfejlesztési Alap allokációs körei négy év alatt megszűnnek, a tanácsok működési támogatása ugyanazon a pályán halad nullához. Egy megszüntetés alatt álló funkció adminisztratív apparátusának fenntartása annyit jelentene, hogy a reform által éppen visszaállított piaci fegyelem helyett annak gyengébb pótlékát finanszírozzuk tovább.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 4 év alatt, a Területfejlesztési Alap kivezetésével összhangban. A tanácsok állománya munkaszerződéssel rendelkezik; a négyéves horizont reális átmeneti időszakot biztosít, és ahol az állomány határozatlan idejű szerződéssel dolgozik, a záró év szűkülése a létszámnak megfelelő végkielégítéssel kezelendő.
• Érintett csoportok: A fejlesztési tanácsok igazgatási állománya; a négyéves horizont átmeneti időszakot biztosít. A tagrégiók egy olyan koordináló testületet veszítenek el, amelynek funkcióját a reform decentralizálja.

Fejlesztési Tanácsok fejlesztési forrása

• Jelenlegi előirányzat: 220,0 millió Ft (Működési 83,0; Felhalmozási 137,0)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)
• Indoklás: Egy második, kisebb méretű diszkrecionális fejlesztési forrás, amely ugyanazokon a regionális fejlesztési tanácsokon keresztül áramlik. Ugyanaz a mechanizmus, mint a Területfejlesztési Alap kisebb léptékben — politikailag kiválasztott tőkeallokáció —, és ugyanúgy is sorolódik be, ugyanazon a négyéves pályán.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 4 év alatt, a Területfejlesztési Alappal és a tanácsok működési sorával párhuzamosan.
• Érintett csoportok: Mint a fenti fejlesztési tanácsoknál.

Lechner Tudásközpont

• Jelenlegi előirányzat: 40,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez az előirányzat hozzájárul a Lechner Tudásközponthoz, ahhoz az állami testülethez, amely az országos területrendezési, kataszteri és építésdokumentációs információs rendszereket üzemelteti. Tevékenységének az a része, amely az ingatlan-nyilvántartást és az építésigazgatást megalapozó téradat- és építményregiszter-infrastruktúrát tartja fenn, a tulajdonjogok mögött álló jogállami infrastruktúra — ugyanabban a kategóriában, mint a geodéziai alappont-hálózat. A kis előirányzat ezen az alapon megtartandó. A Lechner Tudásközpont mandátumának bármely olyan része, amely az alap-nyilvántartási és téradat-infrastruktúrán túl diszkrecionális várostervezési vagy promóciós tevékenységre terjed ki, ugyanazon funkció-elkülönítési logika szerint felülvizsgálandó, mint amelyet a kormányhivatalokra alkalmaztunk, de maga a tétel kicsi, és az alapfunkció Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs; a kormányhivatali hatékonysági felülvizsgálat mellett funkció-elkülönítés céljából vizsgálandó.
• Érintett csoportok: Analitikai szempontból nincs jelentősebb érintett.

Egyéb források

• Jelenlegi előirányzat: 150,0 millió Ft
• Besorolás: Fokozatos leépítés (4 év)
• Indoklás: Egy nem részletezett „egyéb források” előirányzat a területfejlesztési alfejezeten belül. Egy csak „egyéb”-ként megnevezett előirányzat, amely a fejlesztési tanácsok és azok forrásai mellett, a területfejlesztési blokkon belül helyezkedik el, ugyanazon tevékenységi osztály diszkrecionális tartaléka. Konkrét, körülhatárolt mandátum hiányában a területfejlesztési blokkal együtt sorolódik be, ugyanazon a négyéves pályán; ha később azonosítható benne konkrét, nem diszkrecionális funkció, az saját érdemei alapján kerülne átsorolásra.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 4 év alatt, a területfejlesztési blokkal együtt.
• Érintett csoportok: A költségvetési adatokból nem azonosítható; a sor nem nevez meg konkrét kedvezményezettet.

Társadalmi szervezetek, alapítványok és köztestületek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 79,8 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez a tétel diszkrecionális transzfer a minisztérium költségvetéséből társadalmi szervezetek, alapítványok és köztestületek számára. Az adófizetők pénzének szubjektív elosztása politikai tisztségviselők kezében: a minisztérium dönti el, hogy mely egyesületek és alapítványok kapnak támogatást, milyen alapon és milyen összegben. Azok az egyesületek és alapítványok, amelyek tagjai értékesnek tartják a tevékenységüket, finanszírozhatják ezt a tevékenységet ezeknek a tagoknak az önkéntes hozzájárulásaiból; egy egyesület, amely nem képes a költségvetését azoktól előteremteni, akiket a munkája érdekel, a keretrendszer olvasatában maga árulkodik az adott munka iránti tényleges keresletről. A tétel egy szervezett egyesületi körön koncentrál hasznot, miközben minden adófizetőre szétteríti a költséget, beleértve sokakat, akik soha nem hallottak a kedvezményezettekről, és nem választanák őket finanszírozandó célként. Nincs itt jogvédelmi funkció, alkotmányos előfeltétel vagy az a típusú méltányos jogcím-érdek, amely az Azonnali megszüntetést Fokozatos leépítéssé alakítja át — a kedvezményezettek olyan szervezetek, amelyek önkéntes finanszírozást kérhetnek, nem szerződéssel rendelkező alkalmazottak vagy felhalmozott jogosultságokkal rendelkező nyugdíjasok. A tétel az első költségvetési ciklusban megszűnik.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés az első költségvetési ciklusban. A kedvezményezett szervezetek áttérnek a tagdíj-hozzájárulásokra, az adományokra és az önkéntes adománygyűjtésre.
• Érintett csoportok: A transzfert jelenleg kapó egyesületek és alapítványok. Mindegyik megtartja a lehetőséget, hogy tevékenységét azok önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozza, akik értékesnek tartják.

Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

• Jelenlegi előirányzat: 1 897,1 millió Ft (Működési 1 832,1; Felhalmozási 65,0)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ állami tulajdonú nonprofit társaság, amelynek mandátuma az aktív- és ökoturizmus — gyalogos-, kerékpáros-, vízi-, lovas- és természetjárás-infrastruktúra és programok — koordinálása, népszerűsítése és fejlesztése.⁵ A turisztikai promóció és a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés kereskedelmi tevékenység. Azok az üzemeltetők, akik az aktívturisztikai látogatókból hasznot húznak — szállás, idegenvezetés, eszközkölcsönzés, vendéglátás —, magánvállalkozások, amelyek önkéntes ügyfelektől kapnak bevételt, és annak próbája, hogy egy turisztikai infrastruktúra-elem vagy egy promóciós kampány megéri-e a költségét, az, hogy az általa kiszolgált üzletek hajlandóak-e azt finanszírozni. Az ezt a tevékenységet végző állami társaság nem szembesül ilyen próbával: fennmaradása a minisztériumi transzferen múlik, nem fogyasztói plebiscitumon, így az „eredményes-e” kérdés nem válaszolható meg azokból az adatokból, amelyeket ez a felállás létrehoz — a turizmusfejlesztésben a hatékonyság a piaci próba kimenete, és a piaci próbát itt egy költségvetési előirányzat helyettesíti. A tevékenység a magán- és önkéntes szektorba tartozik — az általa kiszolgált üzletek által finanszírozott turisztikai szervezetekbe, a tagsági hozzájárulásokból fenntartott desztináció-marketing szervezetekbe, a saját infrastruktúrájukba beruházó magánüzemeltetőkbe.

  Nem Azonnali megszüntetés, hanem Fokozatos leépítés besorolás alá kerül, mert a védett fél a társaság munkavállalói, akik munkaszerződéssel rendelkeznek. Az 1 832,1 millió Ft-os működési előirányzat egyaránt finanszírozza a bérköltséget és a dologi programköltségeket; a fejezet táblázata nem bontja külön a társaság bérköltségét. Egy ilyen méretű állami nonprofit társaság működési költségvetésének hozzávetőleg egyharmada szokott bérre esni — itt hozzávetőlegesen 610 millió Ft becsült bérköltség-komponensként véve, amelyet az ütemezés véglegesítése előtt a társaság közzétett számviteli adataival kell megerősíteni. A kétéves horizont egy kisebb szervezetet tükröz, amelynek munkatársai marketing, projektmenedzsment és turisztika területén átvihető készségekkel rendelkeznek.

• Átmeneti mechanizmus: Végkielégítés átfedéssel 24 hónapon át a bérköltség-komponensre vonatkozóan, a bérköltségen kívüli programköltség és felhalmozási kiadás az első költségvetési ciklusban megszüntetve. A társaság marketing-, koordinációs és projektmenedzsment-állománya átvihető készségekkel rendelkezik; az újraelhelyezkedési út magán turisztikai vállalkozásokba, desztináció-marketing szervezetekbe vagy a tágabb marketingszektorba vezet. A folyamatban lévő infrastruktúra-vállalások szerződéses befejezésig kifutnak. Ahol az aktívturisztikai infrastruktúra továbbra is valódi igényként fennmarad, a haszonélvező üzletek és önkormányzatok azok a felek, akiknek azt finanszírozniuk kell. A bérköltség-arányos becslés ideiglenes; az ütemezést újra le kell vezetni, ha a társaság auditált számviteli adatai megerősítik a személyi részhalmazt.

• Érintett csoportok: A társaság munkavállalói, akiket 24 hónapnyi végkielégítés-átfedés véd; a magán turisztikai üzemeltetők, akik jelenleg az államilag finanszírozott koordinációból és promócióból részesülnek, és akik ezt követően a turisztikai szervezetek nemzetközi gyakorlata szerinti önkéntes tagdíj-modellen keresztül finanszíroznák a desztináció-marketinget.

Aktív kikapcsolódást és egészségmegőrzést szolgáló feladatok, programok, beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 13 086,3 millió Ft, három alsorra bontva:

  • Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatok, programok: 5 581,3 millió Ft (Működési 5 005,0; Felhalmozási 576,3)
  • Aktív kikapcsolódást szolgáló infrastruktúra-fejlesztések: 5 505,0 millió Ft (Működési 505,0; Felhalmozási 5 000,0)
  • Országos Horgászturisztikai Hálózati Program: 2 000,0 millió Ft (Működési 200,0; Felhalmozási 1 800,0)

• Besorolás: Azonnali megszüntetés

• Indoklás: Ez a 13 086,3 millió Ft-os blokk aktív rekreációs programokat, rekreációs infrastruktúra-építést és egy országos horgászturisztikai hálózati programot finanszíroz. Diszkrecionális állami elosztás a szabadidő, a rekreáció és a turizmus felé — olyan tevékenységek felé, amelyeket az állampolgárok egy mély, már létező piacon önkéntes kiadásokon keresztül választanak, fizetnek és értékelnek. Akik horgásznak, magán beszállítóktól vásárolnak horgászfelszerelést, engedélyt és utazást; akik kerékpároznak, túráznak és aktív üdülésre járnak, mindezt üzemeltetők, kereskedők és klubok mély önkéntes piacán keresztül teszik. Itt nincs jogvédelmi funkció, alkotmányos előfeltétel, és nincs visszafordíthatatlan, akaratlan kárra adott védelmi válasz sem. Egy 5 000,0 millió Ft-os felhalmozási sor rekreációs infrastruktúrára és egy 1 800,0 millió Ft-os felhalmozási sor egy horgászturisztikai hálózatra a megtakarítást piaci úton kiválasztott beruházásból politikailag kiválasztott szabadidős projektek felé irányítják át — ugyanaz az alternatívaköltség-érv, amely a Területfejlesztési Alapra is vonatkozik, itt már a területfejlesztési indok támasza nélkül.

  Az imént elemzett állami társasággal ellentétben ezek program- és infrastruktúra-előirányzatok, nem egy szerződéses méltányos jogcímmel rendelkező alkalmazotti testület bére. A programkiadás akkor szűnik meg, amikor már nem hagyják jóvá; a folyamatban lévő építési szerződéseket szerződés-kifutáson keresztül teljesítik, ami hónapok kérdése, nem folyamatos költségvetési soré. Nincs olyan védett fél, amely az Azonnali megszüntetést Fokozatos leépítéssé alakítaná. A blokk az első költségvetési ciklusban megszűnik.

• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés az első költségvetési ciklusban. A folyamatban lévő építési és programszerződések szerződéses bontási pontjaikig kifutnak; új kötelezettségvállalásokat nem hagynak jóvá. A rekreációs és horgászati tevékenység folytatódik azon az önkéntes piacon, amely már most is kiszolgálja.

• Érintett csoportok: Folyamatban lévő infrastruktúra-szerződésekkel rendelkező vállalkozók, kifutáson keresztül teljesítve; rekreációs és horgászati résztvevők, akik továbbra is az önkéntes piacot használják. Nincs alkalmazotti bér, és egyetlen állampolgár életterve sem kötődik ezeknek a programsoroknak a fennmaradásához.

Kerékpáros útvonalak fejlesztése

• Jelenlegi előirányzat: 1 305,5 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Az új kerékpárút-építés diszkrecionális szabadidős és turisztikai infrastruktúra-kiadás, ugyanolyan jellegű, mint a fenti rekreációs blokk: a megtakarítást politikailag kiválasztott szabadidős projektek felé irányítja át. Felhalmozási előirányzat, nem méltányos jogcímmel rendelkező alkalmazotti testület; a folyamatban lévő építési szerződéseket szerződés-kifutáson keresztül teljesítik, nem folyamatos költségvetési soron. Az új építkezést helyesen azok az önkormányzatok döntik el és finanszírozzák, amelyek területén az útvonalak haladnak, a használók hozzájárulásai, vagy a magán- és önkéntes kerékpáros és turisztikai testületek, amelyek értéket látnak benne — az a szint, amely birtokolja annak helyi ismeretét, mely útvonalakat keresnek, és viseli a megépítésük költségét. A tétel az első költségvetési ciklusban megszűnik.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés az első költségvetési ciklusban. A folyamatban lévő építési szerződések szerződéses bontási pontjaikig kifutnak; új építkezést nem hagynak jóvá.
• Érintett csoportok: Folyamatban lévő építési szerződésekkel rendelkező vállalkozók, kifutáson keresztül teljesítve; önkormányzatok, amelyek átveszik a kívánt új útvonalakra vonatkozó döntést és finanszírozást.

Kerékpáros útvonalak fenntartása, üzemeltetése

• Jelenlegi előirányzat: 1 500,0 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez a tétel a meglévő kerékpárutak fenntartását és üzemeltetését finanszírozza. Egyetlen vonásban különbözik az új építkezéstől: a karbantartott kerékpáros infrastruktúra már létezik, és a fenntartásának hirtelen megszüntetése a felépített közinfrastruktúrát hagyná leromlani — más helyzet, mint egy még meg nem épített projekt elhalasztása. Az a döntés, hogy mely útvonalakat tartsák fenn és milyen színvonalon, az önkormányzatok és az ott élők helyi információja, nem egy országos minisztériumé. A klasszikus liberális reform itt a decentralizáció: a meglévő útvonalak és azok karbantartása átkerül azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek területén haladnak, az ahhoz a szinthez kötött finanszírozással és prioritás-meghatározással, amely viseli a költséget és birtokolja az ismeretet. Egy háromévi Fokozatos leépítés a fenntartási felelősséget rendezetten ruházza át, ahelyett, hogy elhagyná az infrastruktúrát.
• Átmeneti mechanizmus: Lineáris fokozatos leépítés 3 év alatt. A fenntartási sor lecsúszik, ahogy a meglévő útvonalakért való felelősség átkerül azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek területén áthaladnak, a hároméves átmeneti időszak pedig lehetővé teszi ezeknek az önkormányzatoknak, hogy az útvonalakat saját költségvetésükbe és fenntartási rendszerükbe építsék.
• Érintett csoportok: Önkormányzatok, amelyek az átmeneti időablakon át átveszik a területükön lévő kerékpáros infrastruktúra felelősségét; kerékpárosok, akiknek meglévő útvonalait az átmeneti időszak alatt és azt követően a decentralizált helyi rendezésben tartják fenn.

Magyar Természetjáró Szövetség támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 500,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Közvetlen transzfer a Magyar Természetjáró Szövetség számára — természetjárók és természetjáró klubok tagsági szervezete. A természetjárók szövetsége az iskolapéldája annak az egyesületnek, amelynek tagjai képesek saját tevékenységüket finanszírozni: a természetjáró klubokban tagok vannak, a tagok tagdíjat fizetnek, és az a tevékenység, amelyet a szövetség szervez, pontosan azok körében értékes, akik önkéntesen hozzájárulnának hozzá. Egy 500,0 millió Ft-os, általános adóbevételből finanszírozott transzfer a természetjáró szövetségnek azt jelenti, hogy minden adófizetőtől — beleértve azokat, akik nem járnak természetbe, és akiknek semmi kapcsolatuk nincs a szövetséggel — a szövetség tagjainak rekreációs tevékenységéhez kérünk hozzájárulást. A „természetjáró turizmus támogatása” eufemizmusa nélkül kimondva: ez adóból finanszírozott támogatás egy szervezett tagsági csoport hobbijához. A besorolás elvi alapon Azonnali megszüntetés; nem a tétel mérete a kritérium, hanem a mechanizmus. A szövetség folytatja működését — ahogy a tagsági egyesületek mindenhol —, azoknak az embereknek a tagdíjaiból és önkéntes hozzájárulásaiból, akik értékesnek tartják a természetjárást.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés az első költségvetési ciklusban. A szövetség áttér a tagsági díjakra és önkéntes hozzájárulásokra — a természetjáró és szabadtéri egyesületek nemzetközi finanszírozási modelljére.
• Érintett csoportok: A Magyar Természetjáró Szövetség és tagklubjai, amelyek a szövetség tevékenységét tagjaik hozzájárulásaiból finanszírozzák.

Közvetlen uniós programok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 4 500,0 millió Ft (Működési 3 691,3; Felhalmozási 808,7)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Ez a tétel nemzeti társfinanszírozást és igazgatási támogatást nyújt a közvetlenül kezelt uniós programokhoz — olyan programokhoz, amelyeket közvetlenül az Európai Bizottsággal kötöttek meg, nem pedig a nemzeti operatív programokon keresztül csatornáztak. Amíg Magyarország EU-tag, és ezek a programmegállapodások érvényben vannak, a hozzájuk kötődő nemzeti társfinanszírozási kötelezettségvállalások szerződéses kötelezettségek a programpartnerek felé; az átmeneti pálya paraméterei, nem pedig diszkrecionális tétel, amelyet a költségvetés egyszerűen törölhetne a jóhiszeműen vállalt kötelezettségek felmondása nélkül. Ugyanakkor a tétel nem olyan funkció, amelyet a klasszikus liberális keret tartós Megtartásként kezelne — azért létezik, mert Magyarország jelenleg részt vesz uniós programokban, és a megfelelő hosszú távú kezelése azokon a döntéseken múlik, amelyek messze e fejezeten kívül esnek. A Nominális befagyasztás a becsületes átmeneti besorolás: jelenlegi szintjén tartja a tételt, teljesíti a folyamatban lévő programkötelezettségeket, bővítést nem hagy jóvá, és hagyja, hogy a reálértékvesztés csökkentse a reálarányt, miközben a programrészvételről szóló tágabb kérdés máshol dől el.
• Átmeneti mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása. A folyamatban lévő programkötelezettségek szerződéses feltételeikig teljesülnek; új programtársfinanszírozási vállalások külön értékelés nélkül nem köthetők.
• Érintett csoportok: Folyamatban lévő megállapodással rendelkező EU programpartnerek, akiknek szerződéses kötelezettségvállalásai teljesítésre kerülnek.

Önkormányzati szövetségek támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 12,0 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Kis tételű transzfer a helyi önkormányzatok szövetségei felé — olyan testületek felé, amelyeken keresztül az önkormányzatok közös érdekeiket koordinálják és képviselik. Az önkormányzatok maguk is saját költségvetéssel rendelkező kormányzati egységek; egy önkormányzati szövetséget természetes és helyénvaló módon a tagönkormányzatok hozzájárulásai finanszíroznak, ugyanúgy, ahogy bármely tagsági szervezetet a tagjai. Egy különálló állami előirányzat ezeknek a szövetségeknek központi finanszírozási réteget ad olyan testületeknek, amelyeknek nyilvánvaló és megfelelő saját finanszírozási forrásuk van. A tétel kicsi, és a besorolás közvetlenül a mechanizmusból következik: Azonnali megszüntetés, a szövetségeket pedig a tagönkormányzatok hozzájárulásai finanszírozzák.
• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés az első költségvetési ciklusban. A szövetségek áttérnek a tagönkormányzatok általi finanszírozásra.
• Érintett csoportok: Az önkormányzati szövetségek, amelyeket ezt követően tagjaik finanszíroznak.

Fejezeti általános tartalék

• Jelenlegi előirányzat: 99,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A fejezeten belüli általános tartalék az év közben felmerülő, előre nem látható szükségletek fedezésére a fejezet megtartott funkciói között. Egy szerény tartalék normál és prudens jellemzője egy olyan költségvetési fejezetnek, amely jelentős funkciókat tart meg — elsősorban a kormányhivatalokat. A tartalék kicsi (99,5 millió Ft egy 433 807,4 millió Ft-os fejezeten belül) és körülhatárolt; megtartandó. Ahogy a fejezet diszkrecionális előirányzatait kivezetik, a tartalék megfelelő mérete csökken a fejezet csökkenő keretével, és ezen a ponton újraméretezendő.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs; lefelé újraméretezve, ahogy a fejezet diszkrecionális tételeit kivezetik.
• Érintett csoportok: Nincsenek.

Év közben jelentkező többletfeladatok

• Jelenlegi előirányzat: 1,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Nominális 1,0 millió Ft-os helykitöltő tétel az év közben felmerülő többletfeladatokra. Az összeg jelképes előirányzat, amelynek nincs érdemi fiskális jelentősége; technikai sorként megtartandó. A besorolás ezen a léptéken nem hordoz analitikai súlyt.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincsenek.

Bevételi tételek

A fejezet 102 515,1 millió Ft bevételt rögzít 433 807,4 millió Ft kiadással szemben — 102 514,1 millió Ft a működési oldalon és 1,0 millió Ft a felhalmozási oldalon. A bevétel szinte teljes egészében egyetlen sorba összpontosul.

• Megnevezés: Területfejlesztési Alap bevétele

• Jelenlegi hozam: 65 000,0 millió Ft (működési bevétel)

• Típus: Egyéb (célhoz kötött transzfer egy állami alapba)

• Megjegyzések: A Területfejlesztési Alap 65 000,0 millió Ft saját bevételt mutat, amely pontosan megegyezik a 65 000,0 millió Ft kiadásával. Ez nem szolgáltatásért fizetett önkéntes díj; célhoz kötött bevétel, amely az alap diszkrecionális elosztását finanszírozza. Ha a Területfejlesztési Alapot a fent ajánlott módon kivezetik, ez a bevételi célhoz kötés felszabadul — vagy visszaáramlik az általános bevételbe, vagy — előnyösebben — visszakerül az adófizetőkhöz —, és fejezeti bevételi sorként a finanszírozott kiadással lépésben eltűnik.

• Megnevezés: Kormányhivatali és igazgatási eljárási bevételek

• Jelenlegi hozam: hozzávetőlegesen 37 515,1 millió Ft (a Területfejlesztési Alap sora utáni működési bevétel maradéka)

• Típus: Díj / illeték

• Megjegyzések: A maradék működési bevétel, nagyjából 37 515,1 millió Ft, főként a kormányhivatalok által beszedett közigazgatási eljárási díjakból és illetékekből származik — engedélyezési díjak, nyilvántartási díjak, igazolási illetékek és hasonlók. Ezek a fent Megtartásként besorolt államigazgatási funkciókhoz kötődő díjak; a megtartott funkcióval együtt folytatódnak. Ahol a kormányhivatali hatékonysági felülvizsgálat olyan eljárást szüntet meg, amely csak azért létezik, mert az állam olyan tevékenységet szabályoz vagy engedélyez, amelyet nem volna szükséges, a kapcsolódó díjbevétel az eljárással együtt csökken — de a jogvédelmi és nyilvántartási magra vonatkozóan a díjbevétel stabil. Ennek a maradéknak a pontos megbontása a fejezet összegző táblázatából nem fejthető fel; itt a fejezet bevételi összegével szembeni számtani maradékként szerepel.

Ebben a fejezetben jelentősebb adóbevételi sorok nem jelennek meg; a bevétel díj-, illeték- és célhoz kötés-alapú, és adókulcs-keresés nem alkalmazható.

Fejezet-összegzés

Besorolás	Darab	Összesen (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	5	14 983,6
Fokozatos leépítés	7	70 210,3
Nominális befagyasztás	2	14 058,2
Megtartás	7	334 555,3
Összesen	21	433 807,4

Azonnali megszüntetés részletei: Társadalmi szervezetek támogatása 79,8 + Aktív kikapcsolódás blokk 13 086,3 + Kerékpáros útvonalak fejlesztése 1 305,5 + Magyar Természetjáró Szövetség 500,0 + Önkormányzati szövetségek 12,0 = 14 983,6 (5 tétel: XXV-E17 — XXV-E21).

Fokozatos leépítés részletei: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete 613,2 + Területfejlesztési Alap 65 000,0 + Fejlesztési Tanácsok működési támogatása 830,0 + Fejlesztési Tanácsok fejlesztési forrása 220,0 + Egyéb források 150,0 + Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ 1 897,1 + Kerékpáros útvonalak fenntartása 1 500,0 = 70 210,3.

Nominális befagyasztás részletei: Minisztériumi igazgatás 9 558,2 + Közvetlen uniós programok 4 500,0 = 14 058,2.

Megtartás részletei: Kormányhivatalok 330 154,9 + Kormányhivatalok egyéb feladatok 4 111,3 + Kormányhivatalok peres ügyei 10,0 + Geodéziai feladatok 138,1 + Lechner Tudásközpont 40,5 + Fejezeti általános tartalék 99,5 + Év közben többletfeladatok 1,0 = 334 555,3 (7 különálló tétel: XXV-E1 — XXV-E7; a Kormányhivatalok sora maga is hét kiemelt előirányzat-sorból tevődik össze).

Bevétel	Összesen (millió Ft)
Fejezet összes bevétele	102 515,1

Főbb megállapítások

• A fejezet két fejezet egyben. Háromnegyede — a 330 154,9 millió Ft-os kormányhivatali keret és a hozzá kötődő kis tételek — területi államigazgatást finanszíroz, amelynek magja valódi jogállami és jogvédelmi infrastruktúra: a tulajdoni cím biztonságos bejegyzése, az engedélyek és gyámügyek pártatlan elsőfokú elbírálása, a geodéziai alappont-hálózat, amelyen minden ingatlanhatár nyugszik. Ez a mag Megtartás. A fennmaradó negyed diszkrecionális területfejlesztési, rekreációs és turisztikai előirányzatok blokkja, amelynek nagy részét a keretrendszer fokozatos leépítésre vagy megszüntetésre ajánlja.

• A kormányhivatalokra adott Megtartás a funkcióra vonatkozó Megtartás, nem a jelenlegi méret helyeslése. Magyarország közszférája nagyjából a teljes foglalkoztatás 26 százalékát teszi ki a 21 százalék körüli OECD-átlaggal és a 20 százalék alatti visegrádi szinttel szemben; egy negyedbillió forintos személyi sor e lemaradás egy látható összetevője. A besorolási szabály az, hogy a Megtartás kizárja a fokozatos leépítést, de nem a működési hatékonysági felülvizsgálatot — és a fejezet legnagyobb tétele kötelező funkció-elkülönítési és decentralizációs auditot visel: mely eljárások biztosítanak jogot, és melyek léteznek azért, mert az állam olyasmit szabályoz, amit nem volna szükséges; mely funkciókat helyezne a szubszidiaritás önkormányzati szintre.

• A Területfejlesztési Alap a fejezet strukturális középpontja. Egy 65 000,0 millió Ft-os diszkrecionális tőkeallokációs alap nem növeli az országos tőkeállományt — megváltoztatja, hogy ki választja meg, hová kerül a meglévő megtakarítás, a nyereség-veszteség próbájával szembesülő vállalkozótól a politikai próbával szembesülő tisztviselő felé. Az általa termelt járadék — igazodással megszerzett tőke, nem a fogyasztóktól megkeresett — független attól, mennyire tiszta a tender, és attól is, melyik kormány adminisztrálja. Egy átláthatóbb alap ugyanazt a járadékot jobban legitimált pályázókhoz irányítja át; csak a diszkrecionális felület leépítése szünteti meg. Ez a fejezet legtisztább példája annak a mintázatnak, amelyben az adminisztrációs kérdés az elosztási kérdés alá rendelve áll.

• A rekreációs és turisztikai sorok — a 13 086,3 millió Ft-os aktívrekreációs blokk, az 1 897,1 millió Ft-os turisztikai fejlesztési társaság, az 500,0 millió Ft-os természetjáró szövetségi transzfer, a kerékpárút-sorok — egyetlen vonásban közösek: olyan tevékenységeket finanszíroznak, amelyeket az állampolgárok már most is választanak, fizetnek és értékelnek egy mély önkéntes piacon. A látható a finanszírozott program vagy a szubvencionált szövetség; a láthatatlan az adófizető — beleértve minden olyan adófizetőt, aki nem jár természetbe, nem kerékpározik vagy nem horgászik —, akinek a jövedelme egy másik csoport rekreációját finanszírozta. Ahol a védett fél szerződéssel rendelkező alkalmazotti kör (a turisztikai társaság, a kutatóintézet), a besorolás bérköltség-tudatos Fokozatos leépítés; ahol programkiadásról vagy önmagát finanszírozni képes tagsági egyesületről van szó, Azonnali megszüntetés.

• Az ütemezés minden esetben a védett felet tükrözi. A két végkielégítés-átfedéses Fokozatos leépítés — a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete és az Aktív- és Ökoturisztikai Központ — átvihető készségekkel rendelkező alkalmazottak bérét védi, miközben a bérköltségen kívüli kiadásokat azonnal megszünteti. A Területfejlesztési Alap és a területfejlesztési blokk négy év alatt épül le lineáris pályán, amelyet a többéves projektkötelezettségek profilja szab meg, nem a politikai kényelem. A kerékpárút-fenntartási sor három év alatt épül le, ahogy a felelősség az önkormányzatokra szállva decentralizálódik. Ahol nincs védett fél — programelőirányzatok, új kerékpárút-építés, önmagát finanszírozó tagsági szövetség, saját finanszírozási forrással rendelkező szervezeteknek nyújtott transzferek —, a becsületes besorolás Azonnali megszüntetés.

Források

Footnotes

1. Kormányhivatal. Wikipédia. 2025. https://hu.wikipedia.org/wiki/Korm%C3%A1nyhivatal. A kormányhivatalokat „a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei”-ként írja le, 2011. január 1-jén jöttek létre, számuk húsz (19 vármegyei és 1 fővárosi), a miniszterelnök által kinevezett főispán vezetésével, első- és másodfokú közigazgatási hatáskört ellátva többek között építési, gyámügyi kérdésekben és a kormányablak egyablakos ügyintézési pontok működtetésében több mint 300 helyszínen. ↩ ↩²

2. Government at a Glance 2023. OECD. 2023. https://www.oecd.org/en/publications/government-at-a-glance-2023_3d5c5d31-en.html. Az általános kormányzati foglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatáson belül; Magyarország az OECD-átlag felett, a visegrádi országokkal (Csehország, Lengyelország) lentebb. ↩

3. About iASK. Institute of Advanced Studies Kőszeg (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete). 2025. https://iask.hu/en/about-us/about-iask/. Az intézet leírása szerint „creative space for research, innovation and development in science and the arts that transcends disciplinary boundaries”, interdiszciplináris kutatást és területfejlesztést támogat, valamint összekapcsolja a természet- és társadalomtudományokat. ↩

4. Reisman, George. Capitalism: A Treatise on Economics. Jameson Books. 1996. Fejezet az átmeneti mechanikáról: ahol egy állami funkciót leépítenek, az átvihető készségekkel rendelkező érintett alkalmazottak meghatározott átmeneti időszakra (jellemzően 12-24 hónapra) megtartják teljes állami fizetésüket, és ezen időszak alatt új magánszektorbeli munkaviszonyt is létesíthetnek, miközben mindkét jövedelmet megtartják. ↩

5. Megalakult az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ. Országos Erdészeti Egyesület (oee.hu). 2019. https://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/aktiv_okoturisztikai_fejlesztes_kozpont_megalakult. A központ mandátuma az aktív- és ökoturizmus koordinálása, népszerűsítése és szakmai értékelése, valamint a kapcsolódó fejlesztések és beruházások koordinálása és megvalósítása — gyalogos-, kerékpáros-, vízi-, lovas- és természetjárás-infrastruktúra. ↩