XLII. fejezet: A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

Áttekintés

Az XLII. fejezet a magyar államháztartás szerkezeti középpontja. Nem minisztérium és nem intézmény: ez az a sor, ahol a bevételi oldalon az állam teljes adóbevételét könyvelik, a kiadási oldalon pedig a legnagyobb, kormányzati mérlegelésre bízott átadások szerepelnek — a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapnak, a családpolitikának, az EU-költségvetésnek, a hitelgarancia-rendszereknek és a kormány saját tartalékainak.

A fejezet főbb számai saját záró összesítő táblázatából:

• Összes kiadás: 6 569 013,4 millió Ft (≈ 6 569 milliárd Ft) — hazai működési költségvetés 5 248 721,2, hazai felhalmozási költségvetés 531 319,9, EU-fejlesztési költségvetés 788 972,3.
• Összes bevétel: 22 739 210,7 millió Ft (≈ 22 739 milliárd Ft) — a működési adóalap 21 038 892,7, valamint az EU-fejlesztési bevétel 1 700 318,0.
• A fejezet egyenlege: +16 170 197,3 millió Ft.

Ez az egyenleg könyvelési azonosság, nem valódi többlet. Az XLII. fejezet egy helyen könyveli az ország adóbevételeit; az ezekből finanszírozott kiadásokat a költségvetés másik közel negyven fejezete osztja el. A fejezet többlete az a forráskészlet, amelyből az állam többi részét fedezik.

Ebből két elemzési következtetés adódik. Először: a bevételi oldalon végzi a klasszikus liberális szempont a legsúlyosabb munkáját az egész költségvetésben. Minden máshol elemzett kiadási forint igényt támaszt az ebben a fejezetben rögzített adószerkezettel szemben, és épp e szerkezet összetétele — mennyire támaszkodik a fogyasztási adókra, mekkora az adóék, hány szűk ágazati különadót tartalmaz — határozza meg, hogy maga az államfinanszírozás mennyi elmaradt termelésbe kerül. Másodszor: a fejezet kiadási oldalát olyan átadások uralják, amelyek besorolása nem olvasható le magából az átadási sorról. A Nyugdíjbiztosítási Alapnak juttatott átadás Megtartás vagy Fokozatos leépítés besorolású attól függően, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap mire fordítja a forrásokat; ezt a társadalombiztosítási alapok fejezetei elemzik, nem ez itt. Ahol a sor egy másik fejezetben teljes körűen elemzett funkción csak átfolyik, ott ez az elemzés átadásként Megtartás besorolású minősítést ad, és jelzi, hogy az érdemi besorolás a fogadó fejezethez tartozik. Ahol viszont maga a kiadási sor a mérlegelési döntés, ott önállóan, tartalma alapján soroljuk be.

Bevételi tételek

Ez a fejezet lényegében a központi költségvetés teljes adóbevételét tartalmazza. A tételek úgy csoportosítva szerepelnek, ahogyan a költségvetés is csoportosítja őket.

Vállalkozások költségvetési befizetései

Társasági adó — 1 258 400,0 millió Ft. A magyar társasági adó kulcsa lineáris 9%, az Európai Unió legalacsonyabb fő társasági adókulcsa.¹ A lényeges kérdés nem a kulcs — az már most is alacsony —, hanem az adóalap. Magyarország a vállalati nyereséget akkor is megadóztatja, ha visszaforgatják: az a cég, amely 100 egységet keres és 80-at visszaforgat, akkor is megfizeti az adót a teljes 100 után. Az észt megosztott nyereség-rendszer csak akkor adóztatja a nyereséget, amikor az kilép a cégből: a visszatartott nyereség mértékétől és idejétől függetlenül adómentes, az osztalék általános kulcsa 20% (rendszeres osztalékfizetők esetén 14%).² A mechanizmus azért fontos, mert a tőkemélyítés — a reálbér-növekedés egyetlen legjelentősebb hajtóereje — a visszaforgatott nyereség adózás utáni hozamától függ. Magyarországon az alacsony kulcs megvan; ami hiányzik, az az olyan adóalap-szerkezet, amely a leginkább a nyereség visszaforgatását jutalmazza. Itt nem a hozam, hanem a bevételi sor szerkezete a reform célpontja.

Pénzügyi szervezetek befizetései — 292 000,0 millió Ft. Ez a bankadó — ágazatspecifikus különadó a pénzügyi intézményeken. Egyike annak az „extraprofitadó”-körnek (bank, kiskereskedelem, energia, távközlés, biztosítás), amely külön-külön emel ki egyes iparágakat további adóztatásra. A közgazdasági kifogás nem az, hogy a bankoknak adómentesnek kellene lenniük, hanem az, hogy egy ágazat szerint — nem tevékenység szerint — meghatározott adóalap a mérlegelés eszköze. A hozam valós; az ár pedig az a jelzés, amelyet a hosszú távú tőke felé küld. Írország tartós külföldi közvetlen befektetési teljesítménye huszonöt évnyi szabályozási kiszámíthatóságra épül — nincsenek ágazatspecifikus különadók, nincs visszamenőleges újratárgyalás, nincsenek váratlan adóalap-változások —, és ez a kiszámíthatóság, nem pedig a fő kulcs nagysága idézte elő a tőkemélyítést.³ Egy olyan bevételi sor, amely azért létezik, mert az állam fenntartja magának a jogot, hogy ágazatonként újradefiniálja az adóalapot, magát a kiszámíthatóságot bünteti.

Cégautóadó — 103 200,0 millió Ft. A cégtulajdonú személygépkocsikra kivetett adó. Rutintétel, a gépjárműadózáson belül kevéssé torzító hatású.

Bányajáradék — 108 000,0 millió Ft. Az állami tulajdonú ásványkincsek és szénhidrogének kitermelésére kivetett járadék. Ez közelebb áll a valódi erőforrásjáradékhoz — egy közösen birtokolt vagyon kimerítéséért fizetett díjhoz — mint a termelést sújtó adóhoz, és a fejezet egyik legkevésbé torzító tétele.

Játékadó — 69 100,0 millió Ft. A szerencsejáték-forgalomra kivetett adó. Hozama stabil; torzító hatása összefügg az állam tágabb szerencsejáték-koncessziós rendszerével, amelyet másutt elemzünk.

Környezetterhelési díj — 5 000,0 millió Ft. Kibocsátásokra és szennyvizekre kivetett díj. Kis tétel.

Egyéb befizetések — 40 700,0 millió Ft. A vállalkozói befizetések fennmaradó tételei.

Energia ágazat befizetései — 195 900,0 millió Ft. Újabb ágazatspecifikus különadó, ezúttal az energiaszektoron — ugyanannak az extraprofit-csomagnak része, mint a bankadó. Ugyanaz a kifogás: az ágazatonként meghatározott adóalap a kormányzati mérlegelés eszközévé teszi a teljes adóztatást.

Rehabilitációs hozzájárulás — 228 800,0 millió Ft. Egy küszöbértéken felüli méretű munkáltatókra kivetett hozzájárulás, amennyiben nem foglalkoztatnak előírt arányban megváltozott munkaképességű dolgozót. Lényegét tekintve munkabért terhelő pótadó, amely kvótakikényszerítő büntetésként működik: a munkáltató vagy megfizeti az éket, vagy a kvótáig foglalkoztat. Bármelyiket teszi, a költség a munkán csapódik le — vagy közvetlen bérköltségként, vagy a béremelésekre fordítható mozgástér szűkülésében.

Kisadózók tételes adója (KATA) — 72 200,0 millió Ft. Egyszerűsített, tételes adózási forma a legkisebb egyéni vállalkozók számára. Alacsony adminisztratív teherrel jár; védhető egyszerűsítés a mikroméretű tevékenységekre.

Kisvállalati adó (KIVA) — 303 100,0 millió Ft. Egyszerűsített rendszer a kisvállalkozások számára, amely a személyi költségből és a kifizetett nyereségből épített adóalapot egységes kulccsal terheli. A KIVA azért figyelemre méltó, mert szerkezetileg közelebb áll az észt megosztott nyereség-logikához, mint az általános társasági adó: a visszatartott nyereséget kiveszi az adóalapból, és ezzel jutalmazza az újraberuházást. Ez a magyar adórendszernek az a része, amely már most azt teszi, amit a fenti társasági adóreform javasol.

Kiskereskedelmi adó — 329 200,0 millió Ft. Forgalmi adó a kiskereskedelmen — újabb ágazatspecifikus különadó az extraprofit-családban. A forgalmi adó torzítóbb, mint a nyereségadó: akkor is meg kell fizetni, ha a cég nem nyereséges, az ellátási láncokon végighullámzik, és a legkeményebben az alacsony árrésű, nagy forgalmú kiskereskedelmet sújtja — épp azt a szegmenst, amely az alacsony jövedelmű fogyasztók árérzékenységét kihasználva versenyez.

Szén-dioxid-kvótaadó — 75 000,0 millió Ft. Kibocsátási egységekhez kapcsolódó bevétel.

Légiközlekedési környezetterhelési adó — 20 000,0 millió Ft. Légi közlekedésre kivetett járulék. Kis tétel.

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

Ez a csoport a fejezet és a teljes költségvetés bevételi gerince.

Általános forgalmi adó (ÁFA) — 8 793 000,0 millió Ft. Ez az egyetlen sor — 8 793 milliárd Ft-tal — a magyar költségvetés legnagyobb bevételi tétele. A magyar ÁFA standard kulcsa 27%, a legmagasabb az Európai Unióban; ezt követi Finnország 25,5%-kal, majd Horvátország, Dánia és Svédország 25%-kal.⁴ Az EU átlaga 21,9%.⁵

A 27%-os fogyasztási adóval szembeni kifogás nem az, hogy a fogyasztásnak adómentesnek kellene maradnia. A kifogás a teherviselésről és a láthatóságról szól. Az ÁFA a dolgozó bérét terhelő adó, csak nem a kereset, hanem a költés pontján szedik be — és pontosan abban az értelemben regresszív, amely egy alacsony jövedelmű háztartás számára számít: minél szegényebb a háztartás, annál nagyobb az a hányad a jövedelméből, amit inkább elkölt, mint félretesz, és annál nagyobb az a hányad, amelyet az ÁFA elér. A szokásos „az ÁFA széles alapú és hatékony” érv úgy kezeli az adót, mintha könnyedén szétoszlana egy széles adóalapon; az eloszlás alján élő háztartás számára viszont, amely szinte mindent elkölt, amit megkeres, a 27% nem könnyű, széles körű adó — ez a második legnagyobb teher a munkáján, mindjárt az adóék után.

A láthatósági probléma ezt felerősíti. Nézzük végig egy tipikus magyar dolgozó háztartás teljes ékét — a teljes munkáltatói költséghez mérve. A bruttó bér plusz a 13%-os munkáltatói szociális hozzájárulási adó (SzocHo) együtt adja a dolgozó foglalkoztatásának 100%-os költségét:

1. Munkabér-réteg. Minden 100 forint munkáltatói költségből a 13%-os munkáltatói SzocHo, a 15%-os SZJA és a 18,5%-os munkavállalói társadalombiztosítási járulék együtt nagyjából 37 forint az államkasszába kerül, még mielőtt a dolgozónak elkölthető nettó bére keletkezne.⁶
2. Fogyasztási réteg. A megmaradó nettó bérből a legtöbb költésen a 27%-os ÁFA további mintegy 13–14 forintot von el az eredeti 100-ból.
3. Jövedéki réteg. Az üzemanyagra, alkoholra és dohányra kivetett jövedéki adó 40–60%-kal emeli a bolti vagy kúti árat ezekben a kategóriákban.

A teljes munkáltatói javadalmazásból az összesített, tényleges állami elvonás — egy olyan dolgozó esetében, aki a keresetének nagy részét elkölti — eléri az 55–60%-ot, nem pedig a fizetési jegyzéken megjelenő 37%-os munkaékbe esik. A 27%-os ÁFA-kulcs az a réteg, amelyik a leginkább felhúzza ezt az összeget, és amelyet a dolgozó a legkevésbé lát, mert nem a fizetési jegyzéken nyomtatva, hanem minden árba beépülve jelenik meg. A magyar közbeszéd fősodra a 9%-os társasági adókulcsot tekinti az ország adóversenyképességi történetének; a fogyasztási oldalt, amely körülbelül négyszer annyit hoz, mint a társasági adó, és a munkán csapódik le, ritkán nevezi meg munkavállalókra kivetett adóként.

Ettől még az ÁFA nem válik megszüntetésre váró tétellé — itt nincs olyan sor, amelyet ki lehetne vágni, és az államot finanszírozni kell valamiből. Az ÁFA-ból annyi lesz, hogy a kulcsát csökkenti a klasszikus liberális megújulási program, ahogy a költségvetés kiadási oldala szűkül. A megújulás sorrendje mechanikus: ha kisebb a kiadás, kisebb a finanszírozási igény, és a legtorzítóbb, legkevésbé látható adó — a 27%-os kulcs, amelyet egyetlen másik EU-tagállam sem ér el — csökken elsőként.

Jövedéki adó — 1 796 300,0 millió Ft. Jövedéki adó az üzemanyagon, alkoholon, dohányon és kapcsolódó kategóriákon — a fejezet második legnagyobb bevételi sora. A 27%-os ÁFA-ra rétegezve (a jövedéki adó maga is része az ÁFA alapjának, vagyis a dolgozó a jövedéki adóra is fizet ÁFA-t), ez az a réteg, amitől az üzemanyag és a dohány a magyar háztartás legjobban megadóztatott kiadása. 2026-tól az üzemanyag jövedéki adóját az inflációhoz indexálják, vagyis a réteg évente automatikusan emelkedik.⁷ Egy autóval ingázó dolgozó háztartásnak ez a fent leírt ék harmadik rétege — és az, amelyik csendben halmozódik tovább.

Regisztrációs adó — 22 200,0 millió Ft. Egyszeri adó a gépjármű forgalomba helyezésekor. Kis tétel.

Távközlési adó — 50 900,0 millió Ft. Ágazati különadó a távközlésre — az extraprofit-csomag része, kisebb, mint a bank- vagy energiaszektor különadói.

Pénzügyi tranzakciós illeték — 605 600,0 millió Ft. A pénzügyi tranzakciókra — fizetésekre, átutalásokra, készpénzfelvételekre — kivetett adó. Ez a fejezet egyik csendes, ám legkártékonyabb tétele, mert magát a pénzügyi és fizetési rendszer használatát terheli adóval. A pénz funkciója az, hogy csökkentse a csere költségét; a tranzakciós illeték pedig minden lépésnél visszaemeli azt. Az adó visszafogja a fizetések formalizálását, a tevékenységet a készpénz felé tereli, és pontosan azt a pénzügyi elmélyülést sújtja, amelyre egy felzárkózó gazdaságnak szüksége van. A hozam nagy; az adóalap viszont maga a piacgazdaság vérkeringése.

Biztosítási adó — 220 300,0 millió Ft. A biztosítási díjakra kivetett adó — újabb ágazati különadó. Megemeli a biztosítások árát, és így visszafogja az önkéntes kockázatközösség kialakulását, ami a biztosítás létezésének értelme.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás — 103 700,0 millió Ft. Ágazati különadó a vendéglátás és turizmus forgalmára.

Lakosság költségvetési befizetései

Személyi jövedelemadó (SZJA) — 4 837 400,0 millió Ft. A magyar személyi jövedelemadó 15%-os egységes kulccsal működik, és a jövedelmek szinte minden típusára vonatkozik — ez a legalacsonyabb SZJA-kulcs az Unióban.⁶ A klasszikus liberális adótervezési irodalom mércéje szerint az alacsony egységes jövedelemadó-kulcs a fejezet jobban tervezett adói közé tartozik: átlátható, nem bünteti az extra erőfeszítést emelkedő határadókulcsokkal, és nem torzítja a jövedelemforrások közötti választást.

Két fenntartás számít. Először: az egységes fő kulcs egy olyan adórendszert takar, amelyet a családi státusz erősen átszab. 2026-tól a 30 éven aluli édesanyák kedvezményénél megszűnik a jövedelemkorlát, a két gyermeket nevelő 40 éven aluli édesanyák kedvezményre jogosultak, a három gyermeket nevelő édesanyák 2025 októberétől mentesülnek a munkajövedelem utáni SZJA fizetése alól, a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák pedig teljes körű munkajövedelem-adómentességet élveznek.⁸ Ezek a kedvezmények családpolitikai kiadások, amelyeket az adórendszeren keresztül vezetnek le, nem pedig önálló kiadási soron jelennek meg. Érdemben a vonatkozó fejezetek elemzik őket családpolitikaként; az itteni hatásuk az, hogy a 15%-os fő kulcs egyre inkább 15%-ot jelent egyes dolgozóknak és 0%-ot másoknak — ahol a különbséget nem az határozza meg, hogy a dolgozó mit tett, hanem az, hogy melyik demográfiai kategóriába esik. Ha az egységes adó tényleges kulcsa a családi státustól függ, az már nem egységes adó; népesedéspolitikai elosztási eszköz, amelyet egységes adónak hívnak.

Másodszor: az SZJA csak az adóék látható 15%-a. Ahogy az ÁFA-nál bemutattuk, az a dolgozó, aki a fizetési jegyzékén 15%-ot lát, valójában a teljes munkáltatói költség 55–60%-ával finanszírozza az államot, miután a munkáltatói SzocHo, a munkavállalói társadalombiztosítási járulék, az ÁFA és a jövedéki adó egymásra rétegződik. Az egységes jövedelemadó az őszinte, látható réteg; a többit a szerkezet láthatatlanná teszi.

Lakossági illetékek — 319 200,0 millió Ft. A magánszemélyek által befizetett illetékek és eljárási díjak — ingatlanátruházási illeték, öröklési és ajándékozási illeték, bírósági és államigazgatási díjak. Az ingatlanátruházási tranzakciós adók különösen visszafogják, hogy a lakásállomány a legértékesebb felhasználás felé csoportosuljon át, és növelik a munkaerő-mobilitás költségét.

Gépjárműadó — 108 000,0 millió Ft. Éves adó a gépjármű tulajdonlása után. Rutintétel.

Egyéb költségvetési bevételek

Vegyes bevételek — 24 139,9 millió Ft. Maradványsor.

Központosított bevételek: Bírságbevételek — 98 822,8 millió Ft; Környezetvédelmi termékdíjak — 15 000,0 millió Ft; Egyéb központosított bevételek — 27 000,0 millió Ft; Megtett úttal arányos útdíj — 561 000,0 millió Ft; Hulladéklerakási járulékból származó bevétel — 15 000,0 millió Ft; Időalapú útdíj — 124 000,0 millió Ft; Élelmiszerlánc-felügyeleti díj — 26 800,0 millió Ft.

A két útdíj együtt (685 000,0 millió Ft) a fejezet védhetőbb bevételi sorai közé tartoznak: a megtett úttal arányos útdíj olyan használati díj, amely az útszolgáltatás árát közelíti — az árak pedig, még az állam által megállapítottak is, több információt hordoznak, mint az általános adóztatás.

Költségvetési befizetések (állami szervek)

Központi költségvetési szervek — 33 137,8 millió Ft és Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése — 32 192,2 millió Ft. Ezek államon belüli átadások — pénz mozog a költségvetés különböző zsebei között —, nem új adóztatás.

Uniós programok bevételei

Az uniós bevételi sorok — KAP Stratégiai Terv, MAHOP Plusz (halászat), CEF-projektek, Egyéb programok 2021–2027, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz / RRF (működési 162 713,6 + felhalmozási 418 406,4 millió Ft), valamint a Kohéziós Operatív Programok 2021–2027 (működési 293 976,9 + felhalmozási 685 946,2 millió Ft) — együtt a Vámbeszedési költség megtérítésével (34 600,0) és az Uniós támogatások utólagos megtérülésével (90 000,0) adják ki az 1 700 318,0 millió Ft EU-fejlesztési bevételt. Ezek az EU-költségvetésből származó átadások, nem hazai adók; rendelkezésre állásuk a jogállamisági feltételrendszer (feltételességi eljárás) függvénye, és az adószerkezeti elemzés keretén kívül esik.

Kiadási elemzés

Az XLII. fejezet kiadási oldala nagy átadások halmaza. A végig alkalmazott besorolási szabály: ahol a sor egy másik fejezetben teljes körűen elemzett funkciót továbbít, ott átadásként Megtartás besorolású minősítést kap, és az érdemi ítéletet elhalasztjuk; ahol viszont maga a sor a mérlegelési döntés, ott önállóan, tartalma alapján soroljuk be.

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz — Nyugdíjbiztosítási Alap

• Jelenlegi előirányzat: Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás 70 000,0 + Tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésének támogatása 531 690,0 + Nyugdíjprémium céltartalék támogatása 24 300,0 = 625 990,0 millió Ft.

• Besorolás: átadásként Megtartás besorolású (Nyugdíjbiztosítási Alap kiegészítése); a 13. havi és nyugdíjprémium sorok érdemi felülvizsgálatra megjelölve.

• Indoklás: A Nyugdíjbiztosítási Alap szerkezeti hiánnyal működik — a járulékbevételek nem fedezik a kötelezettségeket —, és a központi költségvetés egészíti ki. Az Alap általános kiegészítése azoknak az embereknek a felhalmozott nyugdíjjogosultságát tartja tiszteletben, akik jóhiszeműen fizettek be egy felosztó-kirovó rendszerbe; ez a ráhagyatkozás pontosan az a szerzett, tulajdonjellegű jogosultság, amelyet a klasszikus liberális jogállamiság elve véd, és az ezt finanszírozó átadás ennek a fejezetnek a szintjén Megtartás. Az érdemi kérdés — hogy a magyar felosztó-kirovó nyugdíjarchitektúrának áttérjen-e tőkefedezeti egyéni számlákra, milyen időhorizonton, milyen átmeneti mechanizmussal — a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetéhez tartozik, nem ide.

  Két részsort viszont jelölnünk kell ennek a fejezetnek a szintjén, mert ezek mérlegelési szakpolitikai döntések, nem aktuáriusi kötelezettségek. A tizenharmadik havi nyugdíj 531 690,0 millió Ft-tal a tizenharmadik havi nyugdíj, amelyet 2022-től teljes körűen visszaállítottak.⁹ Univerzális átadás, amelynek egy főre eső értéke közvetlenül a kedvezményezett rendes nyugdíjával skálázódik: a havi mintegy 85 000 Ft-os minimumnyugdíjas körülbelül 85 000 Ft 13. havit kap; az a kedvezményezett pedig, akinek életpályája alapján a nyugdíja havi 600 000 Ft körül van, körülbelül 600 000 Ft 13. havit — ugyanaz a sor és ugyanaz a finanszírozás, mégis kedvezményezettenként mintegy hétszeres különbséggel. A finanszírozás az általános adózásból jön, amelyet aránytalanul a munkavállaló korú keresők fizetnek — köztük olyanok, akiknek a szüleik a minimumnyugdíjon vannak. A családi szinten ez azt jelenti, hogy az a bérből élő, akinek a nagyszülője a minimumnyugdíj szerint skálázódó kiegészítést kapja, az SZJA-n és a SzocHo-n keresztül egyszersmind egy számára ismeretlen, felső decilisbe tartozó nyugdíjas sokkal nagyobb kiegészítését is finanszírozza — és ennyivel kevesebb marad arra, hogy a saját családját közvetlenül támogassa. A nyugdíjprémium 24 300,0 millió Ft-tal mérlegelési, a gazdasági növekedéshez kötött juttatás, amelyet akkor fizetnek ki, ha a GDP-növekedés átlép egy küszöböt; szakpolitika, nem jogosultság. Egyik sem felhalmozott jog; mindkettőt mérlegelési átadásként, érdemi kezelésre a nyugdíjfejezetben jelöltük meg.

Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz — Egészségbiztosítási Alap

• Jelenlegi előirányzat: Járulék címen átadott pénzeszköz 730 391,6 + Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás 976 208,2 = 1 706 599,8 millió Ft.
• Besorolás: átadásként Megtartás besorolású (Egészségbiztosítási Alap kiegészítése).
• Indoklás: Az Egészségbiztosítási Alap a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz hasonlóan saját járulékalapjához képest alulfinanszírozott, és a központi költségvetés a hiányt áthidalja. Hogy a magyar egészségügynek el kell-e mozdulnia a szingapúri CPF-Medisave vagy a svájci LAMal modell felé — tőkefedezeti egyéni egészségszámlák, kötelező versengő biztosítók, meghatározott szolgáltatáscsomag — érdemi kérdés az Egészségbiztosítási Alap fejezetéhez tartozóan. Ennek a fejezetnek a szintjén az átadás Megtartás: olyan funkciót finanszíroz, amelyet más fejezetben elemzünk.

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap

• Jelenlegi előirányzat: Családi támogatások 396 081,1 — Családi pótlék 304 994,3, Anyasági támogatás 5 265,5, Gyermekgondozást segítő ellátás 52 843,3, Gyermeknevelési támogatás 9 301,3, Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése 5 943,8, Életkezdési támogatás 13 992,0, Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások 2 591,3, Gyermektartásdíjak megelőlegezése 2 149,6; Korhatár alatti ellátások 122 093,6 — Szolgálati járandóság 87 128,7, Korhatár előtti ellátás 34 964,9; Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 261 514,3 — Jövedelempótló ellátások 80 710,6, Járási szociális feladatok 180 803,7; Különféle térítések 23 965,3 — Közgyógyellátás 15 914,3, Egyéb térítések 8 051,0.
• Besorolás: átadásként Megtartás besorolású a jogvédő és ráhagyatkozás-védett összetevőkre; Fokozatos leépítés a mérlegelési családpolitikai összetevőkre megjelölve — érdemi kezelés a családpolitikai és szociális védelmi fejezetekben.
• Indoklás: Ez az Alap több olyan kategóriát kever, amelyeket az elemzési keret nagyon eltérően kezel. A családi pótlék (304 994,3 millió Ft) majdnem univerzális gyermektámogatás; népesedéspolitikai elosztási eszköz, nem jogvédő funkció — ám a léptéke és a rá támaszkodó háztartások száma miatt a hirtelen megszüntetés ráhagyatkozási problémát teremtene, így az érdemi Fokozatos leépítés besorolása a családpolitikai fejezethez tartozik. A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátás együtt 122 093,6 millió Ft-tal olyan zárt kohorszok korai nyugdíjazási jogosultságai, akik egy már lezárt rendszerben szereztek jogosultságot; ezek ráhagyatkozás-védettek, és a kohorszok élettartama szerint kifutnak — szintén érdemi tárgy a szociális védelmi fejezetnek. A járási szociális feladatok (180 803,7) és a jövedelempótló ellátások (80 710,6) valódi végső szociális hálót nyújtanak az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek — a szociális költségvetés Megtartáshoz legközelebb álló részét. A fejezet szintjén az őszinte besorolás az, hogy az Alapot vegyesnek jelöljük és elhalasztjuk; itt az átadást rögzítjük, nem a szakpolitikát.

Babaváró támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 276 744,6 millió Ft.
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év).
• Indoklás: A Babaváró program államilag támogatott, kamatmentes kölcsönt nyújt — általános célra, legfeljebb 11 millió Ft-ig — házaspároknak, ahol a feleség 35 év alatti; a tartozást a gyermekek születése részben vagy teljesen elengedi.¹⁰ A költségvetési sor a kamattámogatást és az elengedett tőkét finanszírozza. Ez népesedéspolitikai elosztási eszköz: az állam hiteltámogatást használ arra, hogy a háztartásalapítás időzítését befolyásolja. Két mechanizmus dolgozik egyszerre. Először: a támogatott kamat hatósági ár — elszakítja a hitel költségét a tőke valódi költségétől, és ahol a hitel árazása torzul, ott a tőkeallokáció torzul. Másodszor: az a bizonyíték, hogy a pronatalista készpénz- és hiteltranszferek inkább a születések időzítését tolják el, mintsem a befejezett családméretet növelnék, arra utal, hogy a program inkább előrehozást vásárol, mint trendfordulót.¹¹ A reformút: új igénylést nem fogadunk be, minden már jóhiszeműen kötött kölcsön teljes egészében tiszteletben tartandó — a hitelfelvevők meghatározott feltételekkel írtak alá, és ezek a feltételek tulajdonjogi elköteleződést jelentenek —, a sort pedig hagyjuk kifutni, ahogy a meglévő hitelek lejárnak és elengedési feltételeik tisztázódnak. A három évre szóló időhorizont a futó elengedési igények kifutását tükrözi. A védett fél a jelenlegi hitelfelvevői kör; a tiszteletben tartás mechanizmusa a szerződéses kifutás; az átmenetet a futamidő alatt az általános adóbevételből fedezik.

Munkáshitel

• Jelenlegi előirányzat: 32 711,5 millió Ft.
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év).
• Indoklás: A Munkáshitel egy újabb, fiatal munkavállalóknak szóló támogatott hitelkonstrukció. Ugyanaz a mechanizmuskifogás érvényes, mint a Babaváróra: a támogatott kamat hatósági ár, amely elszakítja a hitel költségét a tőke költségétől. Ugyanaz a reformút is: új belépőt nem fogadunk be, a már megkötött hitelek tiszteletben tartandók, a sort a meglévő portfólió lejáratáig kivezetjük. Három év, szerződéses kifutás, az átmenetet az általános adóbevétel fedezi.

Diákhitel-konstrukciók támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 12 197,8 millió Ft.
• Besorolás: Nominális befagyasztás.
• Indoklás: A sor az állami diákhitel-rendszer kamattámogatását és kockázati elemét finanszírozza. A diákhitelezésnek van olyan védhető logikája, amely a fenti tisztán fogyasztási hiteltámogatásokból hiányzik: a humántőke-beruházás megtérülése hosszú és bizonytalan, egy magánhitelező pedig nem szerezhet részvényesi pozíciót egy jövőbeli diplomás keresetén, így a piacnak ez a szegmense valóban vékony. Ez egy hitelkonstrukció mellett szóló érv, és nem feltétlenül a kamattámogatás mellett szóló; egy állami diákhitel-program piaci kamattal is önfinanszírozóra tervezhető. A sort nominálisan érdemes tartani, miközben a támogatási elemet egy jövedelemfüggő, költségtükröző újratervezéshez mérten felülvizsgálják; 2,5%-os inflációval a reálérték egy évtized alatt mintegy 20%-kal csökken.

Lakástámogatások

• Jelenlegi előirányzat: működési 14 535,4 + felhalmozási 423 399,6 = 437 935,0 millió Ft.
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év) megjelölve; érdemi kezelés a lakhatási fejezetben.
• Indoklás: Ez a sor lakhatástámogatási eszközöket aggregál, túlnyomó része (423 399,6 millió Ft) a felhalmozási oldalon. A magyar lakhatási támogatás történetileg közvetlen vissza nem térítendő támogatást és támogatott hitelt kombinált; az itteni felhalmozási súly építkezéshez kötött támogatásra utal. A keresleti oldali lakhatási támogatás a tankönyvi példája annak az átadásnak, amelynek a hatása az árba épül be: ahol a kínálat rugalmatlan, ott a vevőknek nyújtott vissza nem térítendő támogatás vagy kamattámogatás megemeli azt, amit az eladó kérhet, és a támogatás jelentős részét a meglévő tulajdonos fölözi le, nem a célzott kedvezményezett. Az érdemi besorolás — időhorizont, a keresleti oldali támogatás és bármilyen valódi kínálati intézkedés közötti különbség, a már elkötelezett háztartások ráhagyatkozási érdeke — a lakhatási fejezethez tartozik. Itt Fokozatos leépítés jelöléssel, ötéves időhorizonttal vesszük fel, hogy tükrözze a többéves építési és kifizetési kötelezettségeket; a mechanizmust a fogadó fejezet adja meg.

Szociálpolitikai menetdíj-támogatás

• Jelenlegi előirányzat: 150 000,0 millió Ft.
• Besorolás: átadásként Megtartás besorolású; érdemi kezelés a közlekedési fejezetben.
• Indoklás: Ez a sor a közösségi közlekedés szolgáltatóit kompenzálja a törvény által előírt kedvezményes utazásokon (nyugdíjasok, diákok és hasonló kategóriák) elmaradt menetdíjakért. Olyan átadás a közlekedési szolgáltatóknak, amely ezen a fejezeten átfolyik; hogy a kedvezményes díjazási rendszer folytatódjon-e, és ha igen, milyen formában, érdemi kérdés a közlekedési fejezethez tartozóan. Ennek a fejezetnek a szintjén ez átfolyó tétel.

Egyéb költségvetési kiadások — Vegyes kiadások

• Jelenlegi előirányzat: Kárrendezési célelőirányzat 3 600,1 + Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások 2 500,0 + Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése 200,0 + Egyéb vegyes kiadások 161 033,4 + 1% SZJA közcélú felhasználása 18 239,8 + Mehib és Eximbank behajtási jutaléka 30,0 + Termékdíj-visszaigénylés 2 200,0 ≈ 187 803,3 millió Ft.
• Besorolás: vegyes — Megtartás a kompenzációs / kárrendezési sorokra; Nominális befagyasztás a gyűjtősornak minősülő Egyéb vegyes kiadásokra.
• Indoklás: A kárrendezési és kompenzációs sorok (kárrendezési célelőirányzat, magán- és egyéb jogi személyek kártérítése) az állam felelősségét érvényesítik akkor, amikor az állam cselekvése kárt okoz — jogállami funkció, Megtartás. Az 1% SZJA közcélú felhasználása (18 239,8 millió Ft) az a csatorna, amelyen keresztül az adózók már megfizetett jövedelemadójuk 1%-át kijelölhetik egy civil szervezet javára; ez nem új kiadás, hanem a már beszedett adó polgári döntés alapján történő elosztása, és a teljes fejezet legpiacszerűbb elosztási mechanizmusa — itt nem egy hivatalnok választja meg a kedvezményezettet, hanem maga az adózó. A nagy Egyéb vegyes kiadások gyűjtősor (161 033,4 millió Ft) szerkezetileg átláthatatlan: egy 161 milliárd Ft-os, „egyéb vegyes kiadások” címkéjű sor a közösségi döntéselmélet felől nézve pontosan az a fajta kevéssé átlátható, mérlegelési forráskészlet, amelynek esetében az, hogy nincs tételesen kibontva, önmagában a megállapítás. Egy címke alapján nem vágható ki, de növelni sem szabad; Nominális befagyasztás, azzal az ajánlással, hogy a jövőbeli költségvetések tételesen kibontsák.

Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése

• Jelenlegi előirányzat: MEHIB Zrt. 3 000,0 + Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 45 000,0 + Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 4 000,0 + Babaváró kezességből eredő fizetési kötelezettség 4 000,0 + MFB Zrt. 1 000,0 = 57 000,0 millió Ft.
• Besorolás: Megtartás (feltételes szerződéses kötelezettség).
• Indoklás: Ezek a sorok olyan kezességekre képeznek tartalékot, amelyeket az állam már kibocsátott — ha egy garantált hitelfelvevő nem fizet, az állam fizet helyette. A tartalékképzés valós kötelezettség, amely valós szerződést érvényesít; nem vágható ki azoknak a vállalásoknak a megsértése nélkül, amelyeket az állam azoknak a hitelezőknek tett, akik rá támaszkodtak. Amire az elemzési keret valóban kifogást emel, az új állami kezességek kibocsátása: az állami hitelgarancia mérlegen kívüli támogatás, amely a veszteségkockázat társadalomra hárításával torzítja a hitelezést. Ez a kifogás a hitelgarancia-rendszerek fejezeteihez tartozik, ahol az új garanciák kibocsátási üteméről döntenek. Az itt lévő tartalékképzési sor a már kiadott garanciák szerződéses utóhatása — Megtartás.

Pénzbeli kárpótlás

• Jelenlegi előirányzat: 1 200,0 millió Ft.
• Besorolás: Megtartás.
• Indoklás: Történelmi kisajátítások és igazságtalanságok kompenzációja — zárt körű, ráhagyatkozás-védett, örökölt kötelezettség, amely a kohorszok élettartama szerint kifut. Tiszteletben tartása jogállami elköteleződés.

Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek

• Jelenlegi előirányzat: IBRD alaptőkeemelés 3 145,4 + Bruegel tagdíj 44,4 + IDA alaptőke-hozzájárulás 2 796,5 + egyéb kiadások 1 874,1 + CEB tőkeemelés és tagdíj 995,0 + EBRD tőkeemelés 2 623,9 ≈ 11 479,3 millió Ft.
• Besorolás: Megtartás (szerződéses / tagsági kötelezettségek).
• Indoklás: A Világbank-csoport (IBRD, IDA), az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az EBRD felé teljesített tőkebefizetések és tagdíjak a tagságból fakadó szerződéses kötelezettségek; amíg a tagság áll fenn, kötik az országot. A Bruegel tagdíj (44,4 millió Ft) egy brüsszeli gazdasági szakértői intézet diszkrecionális tagsága — elég kicsi ahhoz, hogy az ügy újratárgyalásának adminisztratív költsége meghaladná a megtakarítást, de nem szerződéses kötelezettség; Megtartás csak a de minimis elv alapján.

Hozzájárulás az EU költségvetéséhez

• Jelenlegi előirányzat: 788 972,3 millió Ft (plusz Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások 690,0).
• Besorolás: Megtartás (szerződéses kötelezettség, amíg a tagság áll).
• Indoklás: Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéséhez a tagságból fakadó szerződéses kötelezettség. Reális politikai időtávon kötelez; a besorolás követi a korlátot. A klasszikus liberális elemzési keret magát az EU-tagságot változtathatónak tekinti — kilépési rendelkezések léteznek —, de ez szuverén politikai kérdés, amely a költségvetési sorelemzés keretén kívül esik. Amíg a tagság áll, a hozzájárulás Megtartás.

Filmszakmai közvetett támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 63 000,0 millió Ft.
• Besorolás: Azonnali megszüntetés.
• Indoklás: Ez a sor a közvetett (adó-visszatérítéses) filmtámogatási rendszer kiegészítő finanszírozását fedezi. Ágazati támogatás: az általános költségvetésből finanszírozott átadás a filmgyártásnak. Nincs itt jogvédő funkció, nincs alkotmányos előfeltétel, és nincs olyan ráhagyatkozási érdek sem, amely egy felhalmozott jogosultságot védene — a filmtámogatási visszatérítés mérlegelési iparpolitikai támogatás. A látható oldalon egy hazai forgatás van, és az ott dolgozó stáb; a láthatatlan oldalon az a 63 milliárd Ft adó, amely ezt finanszírozza, és amelyet minden ágazat bérből élőitől szedtek be — valamint azok a más iparágakban működő produkciók és cégek, amelyek nem kaptak hasonló támogatást, és támogatás nélkül versenyeztek. Az az érv, hogy a visszatérítés „kifizetődik”, mert tevékenységet generál, Bastiat gyertyakészítőinek érve: minden támogatott iparág rá tud mutatni a támogatásával fenntartott látható tevékenységre, miközben a mindenki másra szétterülő költség láthatatlan marad. A sor egyetlen költségvetési ciklus alatt megszüntethető; azokat a produkciókat, amelyek a hatályos jog szerint már felhalmoztak visszatérítési igényt, szerződéses ügyként tiszteletben kell tartani, új vállalást azonban nem teszünk.

Alapok támogatása — Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

• Jelenlegi előirányzat: Bethlen Gábor Alap támogatása működési 75 243,6 + felhalmozási 3 844,8 = 79 088,4; Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 53 974,7.
• Besorolás: Bethlen Gábor Alap — Fokozatos leépítés (3 év); Központi Nukleáris Pénzügyi Alap — Megtartás.
• Indoklás: A Bethlen Gábor Alap a határon túli magyar közösségeknek nyújtott támogatásokat — kulturális, oktatási és közösségi pályázatokat — finanszíroz. A pályázatelosztási funkciót politikai tisztségviselők mérlegelési, szubjektív döntései vezérlik: hivatalnokok döntik el, mely szervezetek, mely közösségekben, mekkora összeget kapnak, és nincs olyan piaci ár vagy hozzájárulói visszajelzés, amely fegyelmezhetné a felosztást — nincs olyan működési mérce, amellyel megállapítható volna, hogy 79 milliárd Ft jobb felhasználásra jut-e, mint 40 milliárd vagy 120 milliárd Ft. A sort három év alatt fokozatosan kivezetjük, és hagyjuk, hogy a folyamatban lévő többéves pályázati vállalások lejárjanak; a védett fél a futó kötelezettségekkel rendelkező pályázó szervezetek köre, a tiszteletben tartás mechanizmusa a pályázati kifutás. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kategoriálisan más: a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére képez tartalékot. Ez visszafordíthatatlan, akaraton kívül elszenvedett kárral szembeni védő válasz — a nukleáris szennyezés nagyságrendje és visszafordíthatatlansága miatt a biztonságos leszerelés nem preferencia, hanem jogi kérdés —, és az Alap az a mechanizmus, amely biztosítja, hogy a forrást a kötelezettség beállta előtt félretegyék. Megtartás.

Központi tartalékok

• Jelenlegi előirányzat: Céltartalékok 749 275,0 + Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja 228 229,9 + Rendkívüli kormányzati intézkedések (működési 98 486,3 + felhalmozási 93 513,7) 191 999,0 + Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék 1 000,0 + Védelmi tartalék 1,0 + Árfolyam-kiegyenlítési Alap 1,0 ≈ 1 170 505,9 millió Ft.
• Besorolás: Megtartás a valódi általános tartalékokra; Nominális befagyasztás a mérlegelési beavatkozási tartalékokra megjelölve.
• Indoklás: Az elővigyázatos általános tartalék védhető vonása egy költségvetésnek — előre nem látható események előfordulnak, és a tartalék elkerüli az év közbeni vészhitelfelvételt. A céltartalékok (749 275,0 millió Ft) és a kis védelmi tartalék, valamint az Árfolyam-kiegyenlítési Alap ezen az alapon Megtartás besorolásúak — azzal a szokásos kikötéssel, hogy a „céltartaléknak” valóban céltartaléknak kell lennie: egy 749 milliárd Ft-os céltartaléksor ugyanazt a tételezési ajánlást hívja elő, mint az Egyéb vegyes kiadások gyűjtősor. A rendkívüli kormányzati intézkedések (191 999,0 millió Ft) más eszköz: a végrehajtó hatalom mérlegelése szerint, a rendes előirányzati eljáráson kívül elköltött tartalék. A közösségi döntéselmélet felől nézve egy nagy mérlegelési beavatkozási forráskészlet gyengíti a költségvetés azon funkcióját, hogy parlamenti kontrollt biztosítson a végrehajtó hatalom felett — előirányzatszerű kiadás, az előirányzati eljárás nélkül. Nullára nem vihető (a valódi vészhelyzetek válaszra szorulnak), de növelni sem szabad; Nominális befagyasztás, azzal az ajánlással, hogy felhasználását tételenként jelentsék a parlamentnek. A közfeladatok rezsikompenzációja (228 229,9 millió Ft) iskolákat, kórházakat és hasonló intézményeket kompenzál az energiaköltségekért; államon belüli átadás, amely elemzési szempontból azokhoz az intézményekhez tartozik, amelyeket finanszíroz, és Nominális befagyasztáson áll, amíg az általuk viselt energiaköltségek normalizálódását az érintett fejezetek nem rendezik.

Kisebb működési sorok

Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése — 106 000,0 millió Ft: a sor az Eximbankon keresztül vezetett exporthitel kamatát támogatja. Hatósági kamatlábként nyújtott exporttámogatás — ugyanaz a rosszul árazott hitelmechanizmus, mint a háztartási hitelkonstrukcióknál, csak az exportőrökre alkalmazva. Fokozatos leépítés (3 év) megjelölve, érdemi kezelés az állami pénzintézeti fejezetben; a megkötött hitelek kifutnak, új támogatott vállalás nem indul. Peres ügyek (2 000,0), Tőkekiegyenlítés (364,0) és Követeléskezelés költségei (1,5): rutin, Megtartás. Gyermek és ifjúsági balesetbiztosítás (100,0): kicsi, törvény által előírt biztosítási sor, Megtartás de minimis alapon.

A fejezet összefoglalása

Az alábbi besorolás a fejezetben tartalmuk alapján elemzett kiadási sorokat fedi le. A más fejezetekben elemzett funkciókhoz menő, tisztán átfolyó átadásokat (Nyugdíjbiztosítási Alap kiegészítése, Egészségbiztosítási Alap kiegészítése, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás) átadásként Megtartás besorolású minősítéssel külön mutatjuk ki, mert érdemi besorolásuk a fogadó fejezethez tartozik, és megtakarításaik itteni beszámítása kettős könyvelést eredményezne. A lakástámogatásokat (Lakástámogatások) külön Fokozatos leépítés (megjelölve, mechanizmus a lakhatási fejezetnek átadva) besorolással mutatjuk ki.

Besorolás	Darab	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	1	63 000,0
Fokozatos leépítés	5	932 479,5
Nominális befagyasztás	4	593 460,1
Megtartás	8	1 692 828,7
átadásként Megtartás besorolású (fogadó fejezethez halasztva)	4	3 287 245,1
A fejezet összes kiadása	22	6 569 013,4

Fokozatos leépítés sorok: Babaváró 276 744,6; Munkáshitel 32 711,5; Bethlen Gábor Alap 79 088,4; Eximbank kamatkiegyenlítés 106 000,0; Lakástámogatások 437 935,0 (megjelölve, mechanizmusra elhalasztva). Ezek közül a tartalmuk alapján besorolt négy (Babaváró, Munkáshitel, Bethlen Gábor Alap, Eximbank) együtt 494 544,6 millió Ft-ot tesz ki; a Lakástámogatások a Fokozatos leépítés darabszámában szerepel, de a 437 935,0 millió Ft-ot a lakhatási fejezethez számítjuk be, így a fenti Fokozatos leépítés összeg a tartalmuk alapján besorolt négy sort plusz a megjelölt Lakástámogatások összegét adja. Nominális befagyasztás: Diákhitel 12 197,8; Egyéb vegyes kiadások 161 033,4; Rendkívüli kormányzati intézkedések 191 999,0 (a Központi tartalékokon belül); Rezsikompenzáció 228 229,9 — figyelem: a Központi tartalékok megoszlik a Megtartás és a Nominális befagyasztás között; az értékek részsoronként arányos megosztásban szerepelnek.

A fejezetben tartalmuk alapján besorolt Azonnali megszüntetés és Fokozatos leépítés sorokból származó első évi megtakarítás: a filmtámogatási megszüntetés a teljes 63 000,0 millió Ft-ot már az első évben hozza; a négy támogatott hitel és pályázati Fokozatos leépítés első évi nettó megtakarítását a JSON-ban szereplő ütemezések adják meg. A fejezetszinten tartalmuk alapján besorolt sorokból az első évi teljes megtakarítást a JSON summary blokkja rögzíti.

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Hazai működési adóbevétel	21 038 892,7
EU-fejlesztési bevétel	1 700 318,0
A fejezet összes bevétele	22 739 210,7

Főbb megfigyelések

• Ez a fejezet az a hely, ahol az egész költségvetés finanszírozásának ára eldől. Minden olyan forint, amelyet a többi mintegy negyven fejezet kiadásként elemez, igényt támaszt az itt rögzített adószerkezettel szemben. Ennek a szerkezetnek az összetétele — nem pedig a fő számok — adja ki a megállapítást. Magyarország nagyjából 8 793 milliárd Ft-ot szed be ÁFA-ból, 1 796 milliárd Ft-ot jövedéki adóból és 4 837 milliárd Ft-ot személyi jövedelemadóból. A fogyasztási adók önmagukban nagyjából kétszer annyi bevételt hoznak, mint a személyi jövedelemadó, és a munkán csapódnak le.

• A munkát terhelő ék a fejezet középponti mechanizmusa, és nagyrészt láthatatlan. A dolgozó 15% SZJA-t lát a fizetési jegyzékén. A teljes munkáltatói költséggel szembeni valódi elvonás — a munkáltatói SzocHo plusz az SZJA plusz a munkavállalói társadalombiztosítási járulék, majd az elköltött részre rakódó 27% ÁFA, majd az üzemanyagra és dohányra rakódó 40–60% jövedéki adó — egy tipikus dolgozó háztartás esetében 55–60%-ra fut fel. A közvélemény fősodra a 9%-os társasági adókulcsot és a 15%-os egységes jövedelemadót ünnepli; a valódi terhet a dolgozó számára láthatatlan fogyasztási adórétegek viszik. Az egész adóék néven nevezése a teljes munkáltatói költséghez mérten a legfontosabb mozdulat, amellyel ez a fejezet a tanulmányhoz hozzájárul.

• A 27%-os ÁFA az a kulcs, amelyet a megújulási sorrend elsőként csökkent. Itt nincs „kivágható” ÁFA-sor — az államot finanszírozni kell. De az Európai Unió legmagasabb fő ÁFA-kulcsa a teherviselési ék legtorzítóbb, legkevésbé látható és leginkább regresszív rétege. Ahogy a költségvetés kiadási oldala szűkül, úgy szűkül a finanszírozási igény is, és a 27%-os kulcs az első, amelynek csökkennie kell. A sorrend mechanikus, nem óhajalapú: kisebb kiadás, kisebb finanszírozási igény, csökkenthető a legrosszabb adó.

• Az „extraprofit-adó” csomag a kiszámíthatóságra kivetett adó. A bankadó (292 000,0), az energiaszektor különadója (195 900,0), a kiskereskedelmi adó (329 200,0), a távközlési adó (50 900,0) és a biztosítási adó (220 300,0) ágazatonként, nem tevékenységenként határozza meg az adóalapot. A hozam valós; a költség az a jelzés, amelyet ezek küldenek. Írország tartós tőkemélyítése huszonöt évnyi olyan adóalapon nyugszik, amelyet egyetlen kormány sem definiált újra ágazatonként. Egy olyan adórendszer, amely fenntartja magának a jogot, hogy különadót vessen ki arra az iparágra, amelyik éppen nyereséges, magát a hosszú távú beruházást bünteti.

• A társasági adó az EU legalacsonyabb kulcsát és az újraberuházást alulkompenzáló adóalapot ötvözi. Magyarország 9%-os fő társasági adókulcsa a legalacsonyabb az Unióban — és a reform célja nem a kulcs, hanem az adóalap. Az észt modell szerinti, megosztott nyereség-adóztatás csak akkor terheli a nyereséget, amikor az kilép a cégből, a visszatartott nyereséget pedig adómentesen hagyja. Magyarország saját KIVA-rendszere már most ebbe az irányba tart; az általános társasági adó nem. A tőkemélyítés az a jólétmechanizmus, amelyet a magyar közvélemény fősodra a legkövetkezetesebben kihagy, és a társasági adó alapja az egyik közvetlenül erre ható eszköz.

• A támogatott hitelsorok rosszul árazzák a tőkét. A Babaváró (276 744,6), a Munkáshitel (32 711,5) és az Eximbank kamatkiegyenlítése (106 000,0) mind hatósági kamatlábként juttatják a támogatást. A hatósági kamat elszakítja a hitel költségét a tőke valódi költségétől; ahol a hitel árazása torzul, ott a tőkeallokáció torzul. A reform mindhárom esetében azonos: új belépőt nem fogadunk be, minden jóhiszeműen kötött kölcsön tiszteletben tartandó, a sort pedig a meglévő portfólión kifuttatjuk.

• A kiadási oldalt olyan átadások uralják, amelyeknek a besorolása máshová tartozik. A fejezet kiadásából nagyjából 3 647 milliárd Ft továbbutalás a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az Egészségbiztosítási Alapnak, a család- és szociálpolitikai alapnak, a közlekedési menetdíj-támogatásnak és a lakhatási támogatásnak — mindegyiket érdemben a saját fejezetében elemezzük. Reformmegtakarításaik itteni elszámolása kettős számbavétel volna. Az őszinte mozdulat: az átadást rögzítjük, az érdemi kérdést megjelöljük, és elhalasztjuk. Amit ez a fejezet a tartalma alapján besorol, az a saját mérlegelési kiadása: a filmtámogatás, a támogatott hitelkonstrukciók, a határon túli közösségi alap és a végrehajtói mérlegelésű tartalékok.

• Két nagy sor szerkezetileg átláthatatlan. Az „Egyéb vegyes kiadások” 161 033,4 millió Ft-tal és a „Céltartalékok” 749 275,0 millió Ft-tal egy gyűjtő-, illetve egy céltartalékalap olyan nagyságrendben, amelyet tételezni kellene. Egyiket sem lehet a címke alapján kivágni; mindkettőt tételezni kell a jövőbeli költségvetésekben, hogy mind a parlament, mind az adózó láthassa, mit finanszíroz valójában egy 161 milliárd Ft-os „egyéb vegyes” sor és egy 749 milliárd Ft-os tartalék. A költségvetésnek a közösségi döntéselmélet által azonosított kitettsége a kevéssé átlátható, mérlegelési forráskészletekben koncentrálódik.

Források

Footnotes

1. Corporate Tax Rates in Europe, 2026. Tax Foundation. 2026. https://taxfoundation.org/data/all/eu/corporate-tax-rates-europe/. (“Hungary has the lowest corporate income tax rate in Europe at 9 percent.”) ↩

2. Estonia — distributed-CIT regime. Estonian Tax & Customs Board; OECD Tax Database (as compiled in prompts/case_studies.md, Domain 4.1). Standard distribution rate 20%, reduced 14% for regular dividend payers; retained earnings untaxed. ↩

3. Ireland — sustained predictable low CIT. IDA Ireland, “Annual Report and Accounts 2023.” IDA Ireland. 2024. https://www.idaireland.com/annual-report-2023. (Records sustained FDI inflows over 25+ years of a stable 12.5% trading-income rate; notes regime consistency as a key investor signal.) See also: Irish Fiscal Advisory Council, “Fiscal Assessment Report.” IFAC. 2024. https://www.fiscalcouncil.ie/fiscal-assessment-report-june-2024/. (Discusses the structural contribution of the stable CIT base to Ireland’s capital stock expansion.) ↩

4. 2026 VAT Rates in Europe / EU VAT Rates by Country. Tax Foundation. 2026. https://taxfoundation.org/data/all/eu/value-added-tax-vat-rates-europe/. (“The EU countries with the highest standard VAT rates are Hungary (27 percent), Finland (25.5 percent), and Croatia, Denmark, and Sweden (all at 25 percent).”) ↩

5. 2026 VAT Rates in Europe. Tax Foundation. 2026. https://taxfoundation.org/data/all/eu/value-added-tax-vat-rates-europe/. (EU average standard VAT rate 21.9 percent; lowest is Luxembourg at 17 percent.) ↩

6. Hungary — Individual — Taxes on personal income. PwC Worldwide Tax Summaries. 2026. https://taxsummaries.pwc.com/hungary/individual/taxes-on-personal-income. (“The PIT rate is 15% in the case of nearly all types of income.” Employee social-security contribution 18.5%, employer social-contribution tax 13%.) ↩ ↩²

7. Tax changes in Hungary from 2026. Accace News Flash. 2026. https://www.accace.com/tax-changes-in-hungary/. (Excise duty on petrol and diesel indexed to inflation from 2026.) ↩

8. Tax changes in Hungary from 2026: personal income tax allowances. Accace News Flash. 2026. https://www.accace.com/tax-changes-in-hungary/. (Mothers under 30 — no income cap on the allowance from 1 January 2026; mothers under 40 raising two children eligible from 1 January 2026; mothers raising three children exempt on wage income from 1 October 2025; mothers of four or more fully exempt on certain income including wage income.) ↩

9. Hungary re-introduces the 13th-month pension. European Commission — Employment, Social Affairs & Inclusion. (Reintroduction planned in four annual stages to 2024; full 13th monthly benefit paid to all entitled pensioners from 2022 onward.) ↩

10. Babaváró hitel 2026: feltételek, igénylés, visszafizetés. Portfolio.hu. 2026. https://www.portfolio.hu/bank/20260111/babavaro-hitel-2026-feltetelek-igenyles-visszafizetes-tudnivalok-es-valtozasok-810097. (Interest-free general-purpose loan up to 11 millió Ft for married couples, wife under 35; debt reduced or eliminated on the birth of children; maximum 20-year term.) ↩

11. Academic demographic research on Central European pronatalist programmes consistently finds that subsidised-loan and cash transfers shift the timing of births — advancing births that would have occurred later — rather than raising completed cohort fertility. For Hungary specifically see: Spéder Zsolt, “A termékenység emelkedése Magyarországon — lehetséges magyarázatok,” KSH Népességtudományi Kutatóintézet (2021); and Dániel Vignoli et al., “The causal effect of economic uncertainty on fertility in Europe,” Population and Development Review (2020) for the broader pattern. ↩