LXV. fejezet: Bethlen Gábor Alap

Áttekintés

A Bethlen Gábor Alap a 2010. évi CLXXXII. törvénnyel létrehozott költségvetésen kívüli állami alap, amely a „nemzetpolitika” — vagyis a magyar állam határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájának — finanszírozására szolgál, mind a szomszédos Kárpát-medencei államokban (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria), mind a tágabb diaszpórában élő közösségek számára.¹ Az Alapot állami tulajdonú vagyonkezelő társaság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. működteti, a nemzetpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt; a támogatásokat vagy nyilvános pályázatok útján, vagy egyedi, eseti döntésekkel ítélik oda.¹

2026-ban a fejezet 79 088,4 millió Ft kiadással és ezzel azonos 79 088,4 millió Ft bevétellel zárul — a bevételi oldalt egyetlen, a központi költségvetésből érkező transzfer adja (az Alapnak nincs saját adó- vagy díjbevétele). A kiadásból 75 243,6 millió Ft működési, 3 844,8 millió Ft pedig felhalmozási jellegű. A fejezet táblázatában szerepel egy „Eseti támogatás” összegző sor, amely a teljes 75 243,6 / 3 844,8 összeget viszi; az érdemi bontás az alábbi hat nevesített programsorban található, és ezek pontosan kiadják a fejezet teljes összegét. Ez az elemzés ezt a hat programsort osztályozza, az összegző sort külön nem.

A fejezet elemzői kérdése nem az, hogy a határon túli magyar kisebbségek kulturális és nyelvi fennmaradása legitim cél-e. Hanem az, hogy ennek a célnak a finanszírozása egy diszkrecionális, politikailag igazgatott állami alapon keresztül a keretrendszerrel leginkább összhangban álló megoldás-e — vagy inkább olyan szerkezetről beszélünk, amelyben egy valódi közösségi célt olyan mechanizmus szolgál ki, amely politikai járadékot termel, függetlenül attól, ki igazgatja.

Kiadások elemzése

Nemzeti jelentőségű intézmények és egyéb szervezetek részére nyújtott egyedi támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 35 559,8 millió Ft (32 172,0 működési + 3 387,8 felhalmozási)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)

• Indoklás: Ez a fejezet legnagyobb egyetlen sora — az előirányzat 45%-a —, és itt látszik leginkább, hogyan működik maga a mechanizmus. Az „egyedi támogatás” pontosan azt jelenti, amit a magyar szó mond: egyedi, eseti támogatásokat, amelyeket nem előre meghirdetett, kritériumok mentén bíráló pályázaton ítélnek oda, hanem az Alap Bizottsága oszt el nevesített szervezetek között. Maga a törvény két különálló csatornát különít el — pályázati eljárást és egyedi támogatást —, és a költségvetés szerint az egyedi-támogatási csatorna nagyjából huszonnégyszer akkora, mint a pályázati (35 559,8 az 1 507,5 millió Ft-tal szemben). A fejezet zömében tehát nem versenyző, kritériumalapú eljárás dönt.

  Ebben a szerkezetben a politikai tisztségviselők szubjektív döntése válik a tényleges működtető mechanizmussá. A nemzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett bizottság dönti el, hogy a határon túli magyar és diaszpóra intézményi környezetéből mely szervezetek számítanak „nemzeti jelentőségűnek”, és melyik mennyit kap. A kisebbségi kulturális érdekképviseletnek nincs piaci kereslete, és nincs olyan kinyilvánított fizetési hajlandóság sem, amely visszajelzést adna az elosztásról; ráadásul — mivel a kedvezményezett szervezetek költségvetése nem az általuk szolgált közösségektől, hanem a támogatástól függ — a konstrukció arra ösztönzi őket, hogy tevékenységüket a Bizottságot ellenőrző mindenkori kormányzat prioritásaihoz igazítsák. A látható oldalon ott áll a finanszírozott határon túli magyar nyelvű intézmény. Ami nem látszik: a szűrőhatás. Azok a kisebbségi szervezetek, amelyek programja illeszkedik a támogatást nyújtó kormányzat nemzetpolitikai felfogásához, fennmaradnak; azok, amelyek eltérnek ettől, nem maradnak fenn — és az eltérést soha nem kell kimondani, mert a támogatás konstrukciójánál fogva diszkrecionális.

  A besorolás Fokozatos leépítés, és nem Azonnali megszüntetés, mert valós, védelemre szoruló közösségekről van szó. A romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai magyar kisebbségi iskolák, egyházak, kulturális egyesületek és médiumok jelentős része többéves működési tervet épített erre a finanszírozási forrásra; a hirtelen kivonás működő intézmények bezárásához vezetne olyan közösségekben, ahol nincs alternatív magyar nyelvű ellátás. A felelős megoldás az ötéves átállási pálya, amely teret enged a kedvezményezett szervezeteknek, hogy önkéntes finanszírozási hátteret építsenek ki — diaszpórabeli adományokból, a jelentős határon átnyúló magyar üzleti közösségből, gyülekezeti és tagsági támogatásból, valamint — ahol a kedvezményezett iskola — tandíjból. A magyarországi egyházi iskolarendszer maga is azt mutatja, hogy a nemzeti tantervet fenntartó közösségi intézmények működhetnek vegyes alapon — fejkvótás finanszírozásból, valamint egyházi és szülői hozzájárulásokból —, nem pedig diszkrecionális központi támogatásból.² A reform nem hagyja magára a magyar kisebbséget; csak azt a helyzetet szünteti meg, amelyben politikai tisztségviselő dönt arról, mely kisebbségi intézmények maradnak fenn.

• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés öt év alatt (évente 7 112,0 millió Ft visszakerül az általános bevételbe). Az első évben az Alap közzéteszi a jelenlegi egyedi-támogatási kedvezményezettek és összegek teljes listáját — ez önmagában is elszámoltathatósági nyereség, hiszen az eseti támogatásokra ma nem terjed ki az a nyilvánosság, amelyet egy meghirdetett pályázat magával hoz. A kedvezményezett szervezetek csökkenő átmeneti támogatást kapnak rögzített, előre meghirdetett menetrend szerint; a fennmaradó négy évet az önkéntes finanszírozási alap kiépítésére fordíthatják. A már leszerződött felhalmozási kötelezettségek (a 3 387,8 millió Ft felhalmozási rész) a meglévő szerződések szerint futnak ki, nem szakadnak meg projekt közben.

• Érintett csoportok: A szomszédos államokban és a diaszpórában élő magyar kisebbségi intézmények — iskolák, egyházak, kulturális és médiaszervezetek —, amelyek jelenleg egyedi támogatásban részesülnek. Az átállás költségét ezek a szervezetek és az általuk szolgált közösségek viselik; az ötéves időtáv az önkéntes finanszírozási alap kiépítéséhez reálisan szükséges időt tükrözi, nem politikai kényelmet.

Szülőföldön magyarul program

• Jelenlegi előirányzat: 23 102,9 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)

• Indoklás: Ez a program egy gyermekre jutó oktatási támogatást nyújt a szomszédos államokban magyar nyelvű oktatásba beíratott családoknak — Kárpát-medence-szerte folyósított oktatási hozzájárulás. A cél legitim: a magyar nyelvű iskolázás a leghatékonyabb eszköz a nyelvi asszimiláció ellen. A szerkezet azonban politikai alap által igazgatott állami transzfer, és ugyanaz a kalkulációs nehézség jelentkezik. Sem a budapesti Bizottság, sem bármilyen más központi hatóság nem tudja meghatározni a nyelvi-oktatási támogatás optimális szintjét és eloszlását az eltérő demográfiai összetételű, iskolahálózatú és asszimilációs nyomással küzdő kisebbségi közösségek között; az az információ, amely bármely konkrét elosztást igazolhatna, szétszórtan található meg ezekben a közösségekben, és nem áll egy központi elosztó rendelkezésére.

  A mélyebb kifogást maga a fejezet keretezése veti fel. A programot általános magyar adóbevételből — a Magyarországon dolgozó háztartások által fizetett SZJA-ból és SzocHo-ból — finanszírozzák. A munkáltatói és munkavállalói terhek együtt — SzocHo, SZJA, TB-járulék és ÁFA — a teljes bérköltség jelentős többségét elviszik még azelőtt, hogy a dolgozó rendelkezhetne a megmaradó résszel (a pontos arány jövedelemszinttől függ; az OECD Taxing Wages adatai szerint Magyarországon a medián keresőkre 45–55% közötti adóék jut).³ A 79 088,4 millió Ft-os fejezeti előirányzat, ha elosztjuk hozzávetőleg 4,5 millió magyar foglalkoztatottra,⁴ dolgozónként nagyjából 17 500 Ft-ot jelent évente — és ebből egyedül ez a program mintegy 5 100 Ft-ot tesz ki. Ez tényleges elvonás egy valós háztartás élelmiszer-keretéből, amit egy másik országbeli oktatási támogatásra fordítanak, olyan alap döntése nyomán, amelyet az érintett háztartás nem felügyel. Nem azt állítjuk, hogy a transzfer célja illegitim; arról van szó, hogy az azt finanszírozó háztartás soha nem járult hozzá ehhez a konkrét elosztáshoz, és nincs eszköze sem rá, hogy módosítsa.

  A besorolás Fokozatos leépítés, és nem Azonnali megszüntetés, mert a határon túli családok a támogatásra építve íratták be gyermekeiket magyar nyelvű iskolába; az egyetlen ciklus alatti kivonás esetén ezeknek a családoknak iskoláztatás közben kellene új döntést hozniuk. Az ötéves átmenet lehetővé teszi, hogy a feladat önkéntes csatornákba kerüljön át — diaszpóra-finanszírozású oktatási alapítványhoz, a határon átnyúló magyar üzleti közösséghez, valamint egyházi és gyülekezeti támogatáshoz, amelyek több szomszédos államban már most is részt vesznek a magyar kisebbségi iskoláztatás finanszírozásában.

• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés öt év alatt (évente 4 620,6 millió Ft visszakerül az általános bevételbe). Az első év arra szolgál, hogy létrejöjjön egy önkéntes alapítványi konstrukció, amelybe a diaszpórából és az üzleti szektorból érkező hozzájárulások ugyanazon, egy gyermekre jutó folyósítási logika szerint csatornázhatók be; a csökkenő állami támogatást rögzített menetrend szerint hirdetik meg, hogy a családok és az iskolák tervezhessenek.

• Érintett csoportok: A szomszédos államokban élő családok, akiknek gyermeke magyar nyelvű oktatásban vesz részt; valamint az iskolák, amelyek beiratkozáshoz kötött támogatást kapnak. Az átállás valódi, és az ötéves időtáv az iskoláztatási ciklushoz kötődő ráutaltságot tükrözi, nem diszkrecionális halasztást.

Határtalanul! program támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 9 000,0 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: A Határtalanul! program tanulmányi kirándulásokat — gyakorlatilag közel ingyenes osztálykirándulásokat — finanszíroz magyarországi hetedikes diákoknak a szomszédos államok magyarlakta területeire.⁵ A meghirdetett cél identitásépítés: a magyar iskolásokat a Kárpát-medencei magyar közösségekkel ismertetik meg. Bármi legyen is a kulturális hozadék, ez állami finanszírozású belföldi tevékenység — magyar tanulók osztálykirándulása —, és egyértelműen nem felel meg az önkéntesség kritériumának. Egy osztálykirándulás pontosan az a tevékenységfajta, amelyet a családok és az iskolák maguk is finanszírozhatnak — és rendszeresen finanszíroznak is —; az az érvelés, amely olyan adófizetőkre is kiterjeszti a kötelezettséget, akiknek nincs gyermekük a programban, kényelmi szempontot szolgál, nem szükségszerűséget.

  Érdemes szóba hozni a csoporton belüli újraelosztást is. A haszon egy adott évben a hetedikesek családjaira koncentrálódik — egy konkrét, beazonosítható kohorszra —, miközben a költséget minden magyar adófizetőre szétterítik. Egy gyermektelen dolgozó vagy olyan dolgozó, akinek gyermekei már túl vannak a hetedik osztályon vagy még nem érték el, olyan háztartás kirándulását finanszírozza, amellyel sosem fog találkozni. Ahol a kirándulás amúgy is megvalósulna — és sok osztálykirándulás megvalósulna —, ott a támogatás kiváltja azt a kiadást, amelyet a család önkéntesen vállalt volna; ez az adott családnak nyújtott transzfer, nem olyan tevékenység létrehozása, amely egyébként meg sem történne.

  A besorolás háromévi Fokozatos leépítés, nem pedig Azonnali megszüntetés, kizárólag azért, mert az iskolák egy évvel vagy akár annál is előbb tervezik a kirándulási naptárt, és az utazási szerződések egy részét már megköthették; a rövid időtáv csak ezeket a már leszerződött kötelezettségeket veszi figyelembe. Itt nincs évtizedes ráutaltsági lánc — diszkrecionális programról van szó: a három év a szerződéses kifutást fedi le, nem védett kohorszt jelent.

• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés három év alatt (évente 3 000,0 millió Ft visszakerül az általános bevételbe). A meglévő utazási szerződések kifutnak; az iskolákat az első év elején értesítik, hogy a kirándulástervezést családi finanszírozású vagy önkéntes szponzorációs modellre lehessen átállítani.

• Érintett csoportok: Hetedik osztályos magyarországi diákok és családjaik; valamint Határtalanul!-szerződéssel rendelkező utazási szolgáltatók. A kiszorulás mérsékelt — a tevékenység családi finanszírozással is folytatható —, és a hároméves időtáv csak a szerződéses kötelezettségeket fedi le.

Működtetési célú kifizetések

• Jelenlegi előirányzat: 3 724,4 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)

• Indoklás: Ez a sor az Alap és vagyonkezelő társasága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. adminisztratív működését — a támogatás-elosztó apparátus személyzetét és rezsijét — finanszírozza. A besorolása mechanikusan következik abból a tevékenységből, amelyet kiszolgál: egy támogatás-elosztó testület működési költségének nincs önálló indoka, ha maguk a támogatási programok leépülnek. Ahogy a Szülőföldön magyarul, az egyedi-támogatási és a tematikus programsorok az önkéntes finanszírozás felé haladnak, az ezeket folyósító adminisztratív apparátusnak ugyanezen a menetrenden kell leépülnie. Ha az adminisztrációs költséget változatlanul hagynánk, miközben a programok zsugorodnak, az olyan alapot eredményezne, amely csökkenő portfóliót változatlan rezsivel kezel — pontosan az a jól ismert ösztönző, amelyik minden ügynökségnél a hátralévő munkától függetlenül a saját létszám fenntartására hajt.

  A védendő fél itt a vagyonkezelő társaság munkatársi köre — határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottak, általános adminisztratív, támogatáskezelési és pénzügyi kontrolling kompetenciákkal, amelyek a munkaerőpiacon máshol is hasznosíthatók. Erre a helyzetre a végkielégítéssel és átmeneti átfedéssel kombinált áthidaló megoldás alkalmas: az érintett munkatársak meghatározott átmeneti időszakra megtartják állami fizetésüket, és ezalatt a magánszektorban is vállalhatnak állást. Mivel a sor kicsi, és a fejezeti táblázat a működési sor bérköltség-részét nem bontja külön a nem bérköltségtől, itt nem precízen kiszámított végkielégítési menetrendet, hanem konzervatív ötéves lineáris átmenetet alkalmazunk; az ötödik év maradványa annak a kisméretű adminisztratív költségnek felel meg, amelyre a reformot túlélő, kisebb önkéntes-alapítványi felügyeleti funkció — ha marad ilyen — esetleg igényt tarthat.

• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés öt év alatt (évente 744,9 millió Ft), követve az általa kiszolgált programsorok leépülését. A létszámcsökkentést — ahogy a pozíciók megszűnnek — végkielégítéssel és átmeneti átfedési időszakkal kezelik.

• Érintett csoportok: A Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. adminisztratív személyzete. A létszám kicsi, a képességek általános munkaerőpiaci képességek; az ötéves átmenet és a végkielégítéses átfedés rendezett átállást tesz lehetővé.

Rákóczi Szövetség támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 2 500,0 millió Ft (2 400,0 működési + 100,0 felhalmozási)

• Besorolás: Azonnali megszüntetés

• Indoklás: Ez nevesített sortételen szereplő támogatás egyetlen civil szervezet, a Rákóczi Szövetség számára. A szövetség identitás- és iskolaválasztási programokat működtet a magyar kisebbségi fiatalság számára, valamint diaszpóra-programot, amely a Kárpát-medencén kívüli fiatal magyarokat hoz tanulmányi látogatásra.⁶ Bármi legyen is a szövetség érdeme, egy törvényi költségvetési sor, amely évi 2 500,0 millió Ft-ot juttat egyetlen nevesített magán tagszervezetnek, a járadékkoncentráció tankönyvi példája. A szövetség önkéntes testület, tagokkal, adományozókkal és üggyel; a keretrendszer kérdése nem az, hogy a tevékenysége értékes-e, hanem az, hogy igazolható-e más alapon — a kedvezményezett politikai kiválasztásán túl — az, hogy minden magyar adófizetőt egyetlen konkrét szövetség programjának finanszírozására kényszerítsünk — minden más, hasonló ügyért küzdő, de nevesített költségvetési sorral nem rendelkező szövetség kizárásával.

  Nem igazolható. Egy identitás-támogató küldetésű tagszervezet pontosan az a fajta szervezet, amely számára az önkéntes finanszírozás a valódi támogatottság mértékében áll rendelkezésre: a tagok tagdíjat fizetnek, az ügyet értékelő adományozók adnak, és a Kárpát-medencei magyar üzleti közösség szponzorálja azokat a programokat, amelyeket érdemesnek tart. A látható oldalon ott a szövetség finanszírozott programja; a láthatatlan oldalon ott minden hasonló civil kezdeményezés, amely semmit nem kap, mert nincs saját sora, és ott a jövedelemskála mentén szétszórt adófizetők, akik egy általuk nem választott szervezetet finanszíroznak. Nincs olyan függőségi viszony, amely az állampolgárok élettervét ehhez a transzferhez kötné, és nincs jóhiszemű szerződéses jog sem, amelyet a megszüntetés sértene — a szövetség attól a pillanattól, hogy a sor megszűnik, önkéntes támogatást kérhet ugyanattól a magyar közönségtől. A besorolás Azonnali megszüntetés, a teljes 2 500,0 millió Ft már az első ciklusban visszakerül az általános bevételbe.

• Átállási mechanizmus: A sor megszüntetése a 2026-os ciklusban. A szövetséget előre értesítik, hogy önkéntes adománygyűjtő kampányt indíthasson; a 100,0 millió Ft felhalmozási részt nem vonják el szerződésszegéssel, ha már kötelező felhalmozási kötelezettségvállalást tett — ebben az esetben ez a rész a meglévő szerződés szerint fut ki.

• Érintett csoportok: A Rákóczi Szövetség és a programjaiban részt vevő fiatalok. A szövetség minden önkéntes finanszírozási csatornát megtart; a programok abban a mértékben folytatódnak, amennyiben a magyar közönség és a diaszpóra közvetlenül finanszírozza őket.

Szociális támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 2 785,2 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)

• Indoklás: Ez a sor a szomszédos államokban élő magyarok szociális rászorultságát és segélyezését — gyakorlatilag a magyar kisebbségi közösségek időskorú, beteg vagy alacsony jövedelmű tagjainak nyújtott kis léptékű segélyt — finanszírozza. A fejezet sorai közül ez áll a legközelebb a valódi egyéni rászorultságra adott védő válaszhoz, és a besorolás is ezt tartja szem előtt: a kedvezményezettek beazonosítható, ténylegesen rászoruló egyének, nem járadékot megragadó szervezett érdekcsoportok. A keretrendszer azonban így is felteszi a kérdést: egy határon átnyúló állami szociális segélytranszfer, amelyet politikai alap eseti döntéssel igazgat, valóban a célt legjobban szolgáló megoldás-e. A diszkrecionális alapon keresztül nyújtott szociális segélyezés ki van téve ugyanannak az elosztási problémának, mint a fejezet többi része — ki számít érdemesnek, és ki dönti ezt el —, miközben a jótékonysági és gyülekezeti csatornák jobb helyismerettel érik el az egyéni rászorulókat, mint amilyennel egy központi bizottság rendelkezhet.

  A besorolás öt év alatti Fokozatos leépítés, nem pedig Azonnali megszüntetés, mert a védendő felek sebezhető egyének, akik jelenleg a segélyre támaszkodnak; a hirtelen leállás magára hagyná az időskorú és beteg kedvezményezetteket. Az ötéves átmenet alatt a funkció átkerül a magyar kisebbségi közösségekben már működő jótékonysági és egyházi segélyhálózatokhoz, amelyek gyülekezeti és diaszpóra-adományozói támogatással képesek felvállalni.

• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés öt év alatt (évente 557,0 millió Ft). Az első év arra szolgál, hogy feltérképezzék a jelenlegi kedvezményezetteket, és összerendeljék őket jótékonysági és egyházi segélyhálózatokkal, hogy folyamatos rászorultság esetén senki ne maradjon azonosított alternatív csatorna nélkül.

• Érintett csoportok: A magyar kisebbségi közösségek jelenleg segélyben részesülő időskorú, beteg és alacsony jövedelmű tagjai. Az ötéves időtáv és a jótékonysági hálózatokhoz történő kifejezett átadás a kedvezményezettek valós sebezhetőségét tükrözi.

Pályázati eljárás útján nyújtott támogatások

• Jelenlegi előirányzat: 1 507,5 millió Ft (1 150,5 működési + 357,0 felhalmozási)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (5 év)
• Indoklás: Ez a fejezet versenyző pályázati csatornája — azok a támogatások, amelyeket meghirdetett pályázati felhívás alapján, előzetesen rögzített kritériumok mentén ítélnek oda, nem pedig egyedi bizottsági döntéssel. Eljárási értelemben ez a fejezet legtisztább sora: a kritériumokkal meghirdetett pályázat átláthatóbb, és kevésbé van kitéve politikai kiválasztásnak, mint az eseti támogatás. Az eljárás azonban nem a keretrendszer próbája. Akár pályázat útján, akár egyedi döntéssel ítélik oda, továbbra is állami forrás diszkrecionális elosztásáról beszélünk a kisebbségi és diaszpóra-kulturális tevékenység irányában, kötelező magyar adóbevételből finanszírozva, és a kalkulációs nehézség sem változik — egy pályázat a benyújtott kérelmeket olyan kritériumok mentén rangsorolja, amelyeket egy központi testület írt, és ez nem ugyanaz, mint a piaci jelzés arról, mit értékelnek valóban a szolgált közösségek. Ugyanazon a logikán és ugyanazon az ötéves időtávon kerül Fokozatos leépítés besorolásba, mint az érdemi programsorok, és ugyanahhoz az önkéntes-alapítványi konstrukcióhoz csatolják, amely diaszpóra- és üzleti hozzájárulásokból finanszírozott versenyző támogatási köröket futtathat.
• Átállási mechanizmus: Lineáris csökkentés öt év alatt (évente 301,5 millió Ft), beépítve a nagyobb programsoroknál létrehozott önkéntes-alapítványi átmenetbe; az alapítvány átveszi a pályázati mechanizmust a saját pályázati fordulói számára.
• Érintett csoportok: Pályázati támogatást elnyerő kisebbségi és diaszpóraszervezetek. Az átmenet azonos az egyedi-támogatási soréval; magát a pályázati mechanizmust az önkéntes konstrukció megőrzi.

Tematikus programok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 728,9 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Kis diszkrecionális sor, amely az Alap által kiválasztott eseti „tematikus” programokat finanszíroz. Magát a megnevezés homályosságát árulkodónak tartjuk: az a sor, amelynek leírása pusztán „tematikus programok”, olyan diszkrecionális keret, amelynek felhasználásáról az igazgató testület programonként dönt. Nincs meghatározott mandátum, nincs védett kohorsz, és nincs olyan tartós tevékenység sem, amelyet a hirtelen megszüntetés magára hagyna — a programok eleve egyszeriek, és az Alap diszkrécióján múlik, melyik kerül kiválasztásra. A besorolás az elvet követi, nem a méretet: a kis, ráutaltsági lánc nélküli diszkrecionális sorok erős Azonnali megszüntetések, és ez az elv kis tételre is áll. A 728,9 millió Ft már az első ciklusban visszakerül az általános bevételbe.
• Átállási mechanizmus: A sor megszüntetése a 2026-os ciklusban. Minden ténylegesen értékes tematikus program finanszírozható az átmenetben létrejövő önkéntes-alapítványi konstrukción keresztül.
• Érintett csoportok: Eseti tematikus programok támogatottjai — konstrukciójuknál fogva nem állandó kohorsz. Nincs ráutaltsági lánc; nincs védett ráutaltság.

Magyarság Háza program támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 179,7 millió Ft
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: A fejezet legkisebb sora; a Magyarság Házának, egy budapesti kulturális intézménynek és programközpontnak a működését finanszírozza, amely a magyar diaszpóra kulturális életét szolgálja. A kulturális küldetés valós, ám egy 179,7 millió Ft-os éves állami támogatás egyetlen kulturális-program intézménynek nem más, mint diszkrecionális szubvenció egy nevesített kedvezményezettnek, kötelezően adóból finanszírozva, mögötte sem függőségi lánc, sem olyan jóhiszemű szerződéses jog nincs, amelyet a megszüntetése sértene. Az ilyen jellegű kulturális programozás elérhető önkéntes finanszírozásból — belépőkből, tagságból, diaszpóra-adományozói és határon átnyúló üzleti támogatásból — a valódi kereslet által fenntartott léptékben. A sor elég kicsi ahhoz, hogy egy rendezett kivezetés adminisztratív költsége a megtakarítás érdemi hányadát tegye ki, de az elv a tétel méretétől független: a besorolás Azonnali megszüntetés, az intézménynek pedig előzetes értesítést adunk, hogy önkéntes adománygyűjtésbe kezdhessen.
• Átállási mechanizmus: A sor megszüntetése a 2026-os ciklusban, előzetes értesítéssel, hogy az intézmény tagsági és adományozói alapra állíthassa át programkínálatát.
• Érintett csoportok: A Magyarság Háza és programközönsége. Az intézmény minden önkéntes finanszírozási csatornát megtart.

Bevételi tételek

A Bethlen Gábor Alapnak nincs saját bevétele — sem díjbevétele, sem illetékbevétele, sem adóhozama. A fejezet teljes 79 088,4 millió Ft-os bevételi oldalát a központi költségvetésből érkező transzfer adja, amely pontosan fedezi a kiadási oldalt, és konstrukciójánál fogva nulla egyenleget hagy:

• Megnevezés: Költségvetési támogatás / központi költségvetési transzfer
• Jelenlegi hozam: 79 088,4 millió Ft (75 243,6 működési + 3 844,8 felhalmozási)
• Típus: Egyéb (költségvetésen belüli transzfer)
• Megjegyzések: Ez közgazdasági értelemben nem bevétel — az általános központi költségvetésből származó előirányzat, amelyet maga is döntően SZJA-, SzocHo- és ÁFA-bevételből fedeznek. Az Alap nem termel értéket; csak újraoszt. Mivel a transzfer pontosan a kiadásokhoz igazodik, minden, a kiadási oldalon azonosított forintnyi megtakarítás csökkentett szükséges transzferként folyik vissza a központi költségvetésbe. A fejezetnek nincs olyan díjbevétele, amely egy program megszüntetésével elveszne — a megtakarítás tiszta.

Ebben a fejezetben nincs jelentős adósor; a bevételi oldal egyetlen transzfer, így sem adókulcs-szerkezeti, sem adóteher-megoszlási elemzésnek nincs helye.

Fejezet összefoglaló

Besorolás	Darabszám	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	3	3 408,6
Fokozatos leépítés	6	75 679,8
Nominális befagyasztás	0	0
Megtartás	0	0
Összesen	9	79 088,4

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	79 088,4

Az 1. évi megtakarítás minden besorolás összegzésével: 3 408,6 millió Ft (a három Azonnali megszüntetés), plusz 16 336,0 millió Ft (a hat Fokozatos leépítés első évi nettó megtakarítása) = 19 744,6 millió Ft. A teljes, állandósult állapotú megtakarítás, amint minden leépítés befejeződik: 79 088,4 millió Ft — a fejezet teljes előirányzata, hiszen egyetlen sort sem soroltunk Megtartás kategóriába.

Kulcsmegfigyelések

• A fejezet szerkezetileg diszkrecionális elosztó alap. Minden sora kivétel nélkül kisebbségi vagy diaszpóra-kulturális célú állami forrásátcsoportosítás, amelyről politikai tisztségviselőkből álló bizottság dönt. Sehol nincs jogvédelmi funkció, sehol nincs alkotmányos előfeltétel, és sehol nincs olyan elem, amely önhibán kívül elszenvedett, visszafordíthatatlan kárra reagálna — ezért nem Megtartás-besorolású egyetlen sor sem. A kulturális és nyelvi célok valódiak; a kérdés a finanszírozási mechanizmus.

• Az egyedi-támogatási csatorna nagyjából huszonnégyszerese a pályázatinak. Az Alap saját törvénye két odaítélési csatornát kínál — versenyző pályázatot és eseti egyedi támogatást —, és a költségvetés a diszkrecionális csatornát (35 559,8 millió Ft) huszonnégyszer akkorán működteti, mint az átláthatót (1 507,5 millió Ft). Ahol egy alap választhat a kritériumalapú és a diszkrecionális eljárás között, és túlnyomórészt a diszkrecionálisat választja, ott maga ez a választás is árulkodó.

• A diszkrecionális elosztás járadékot termel, függetlenül attól, ki igazgatja. Ez a fejezet központi tanulsága, és a magyar politikai paletta egészére érvényes. Egy jövőbeli kormányzat, amely tisztább eljárással és jobban hitelesített bizottsági tagokkal vezetné a Bethlen Gábor Alapot, akkor is olyan alapot működtetne, amelyben politikai testület dönti el, mely kisebbségi és diaszpóraszervezetek maradnak fenn, és melyek nem. A járadék magában a szerkezetben van — egy diszkrecionális központi elosztóban, ahol nincs piaci jelzés, és a finanszírozó adófizetőnek nincs kilépési lehetősége —, nem az igazgató személyében. Az eljárás reformja nem oldja fel a mechanizmust; csak az önkéntes finanszírozásra való áttérés oldja fel.

• A költségviselő a magyar dolgozó háztartás, amelynek nincs beleszólása az elosztásba. A teljes fejezetet általános adóbevétel finanszírozza — a munkáltatói és munkavállalói terhek együtt (SzocHo, SZJA, TB-járulék és ÁFA) a teljes munkáltatói kompenzáció jelentős többségét elviszik még azelőtt, hogy a dolgozó rendelkezhetne a megmaradó résszel.³ A 79 088,4 millió Ft-os fejezeti előirányzat dolgozónként nagyjából 17 500 Ft-ot jelent évente,⁴ olyan programokra átirányítva, amelyeket a háztartás nem választott és nem tud módosítani. A reform nem tagadja, hogy a magyar kisebbségi közösségek fontosak; visszaadja a támogatásukról szóló döntést — hogy egyáltalán és milyen mértékben támogassuk őket — azoknak a háztartásoknak és adományozóknak, akiknek a pénze.

• Az önkéntes-alapítványi konstrukció a természetes utódszerkezet. A fokozatos leépítés mentén javasolt átmenet nem a nemzetpolitika feladása — hanem a funkció átköltöztetése egy kötelező adóból finanszírozott politikai alapból olyan önkéntes alapítványba, amelyet diaszpórabeli adományok, a jelentős határon átnyúló magyar üzleti közösség, valamint a szomszédos államokban a kisebbségi iskoláztatást és segélyezést már most is társfinanszírozó egyházi és gyülekezeti hálózatok tartanak fenn. A magyarországi egyházi iskolarendszer azt mutatja, hogy a nemzeti tantervet fenntartó közösségi intézmények tartósan működhetnek vegyes — önkéntes és állami támogatást ötvöző — alapon.² Az alapítvány átveheti a pályázati mechanizmust, és saját versenyző köröket futtathat — azzal a döntő különbséggel, hogy egyetlen adófizetőt sem kényszerítenek arra, hogy finanszírozza azt.

Források

Footnotes

1. 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról. Nemzeti Jogszabálytár / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 2010. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000182.tv. A törvény létrehozza az Alapot a határon túli magyarok támogatására; az Alapot a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. működteti a nemzetpolitikáért felelős miniszter alatt, a támogatásokat pedig nyilvános pályázat vagy egy Bizottság egyedi döntése útján ítélik oda.
   ↩ ↩²
2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, §76–§82. Nemzeti Jogszabálytár. 2011. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv. Szabályozza az egyházi fenntartású iskoláknak nyújtott állami fejkvótát; rögzíti, hogy a felekezeti iskolák az állami iskolai normával egyenértékű fejkvótát kapnak, amelyet egyházi és szülői hozzájárulások egészítenek ki, miközben az irányítás és a foglalkoztatás felekezeti hatáskörben marad.
   ↩ ↩²

3. OECD. Taxing Wages 2024: Tax and Benefit Systems under the Microscope. OECD Publishing. 2024. https://doi.org/10.1787/b0c79def-en. Az I.6. táblázat jövedelemszintenként mutatja az OECD-tagországok teljes adóékét; az átlagbér 100%-án dolgozó egyedülálló kereső esetében Magyarország adóéke a 2023-as adatok szerint hozzávetőleg 45–49%, az effektív mérték a jövedelemszint és a háztartásösszetétel függvényében változik. Az ebben a fejezetben hivatkozott 45–55%-os tartomány az OECD-idősorral összhangban álló kerekített jellemzés. ↩ ↩²

4. KSH (Központi Statisztikai Hivatal). Foglalkoztatottság, munkanélküliség (munkaerőpiaci adatok). 2024. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0001.html. A KSH 2023–2024-es munkaerő-felmérési adatai szerint Magyarországon mintegy 4,5–4,7 millió foglalkoztatottat regisztráltak; ez a fejezet az egy dolgozóra jutó költség kalkulációjához konzervatív becslésként 4,5 milliót használ. ↩ ↩²

5. Határtalanul! program — 2025. évi pályázati kiírás, tanulmányi kirándulás hetedikeseknek. Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. / hatartalanul.net. 2025. https://hatartalanul.net/hatartalanul-program/. A program közel ingyenes tanulmányi kirándulásokat finanszíroz magyarországi hetedikes diákoknak a szomszédos államok magyarlakta területeire. ↩

6. Diaszpóra Program. Rákóczi Szövetség. 2025. https://www.rakocziszovetseg.org/2025/01/23/diaszpora-program-2025/. A Rákóczi Szövetség magán civil szervezet, amely identitás-, iskolaválasztási és diaszpóra-tanulmányi programokat futtat a magyar kisebbségi és diaszpóra-fiatalság számára, a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósított állami támogatással. ↩