Igazságügyi Minisztérium

Indoklás

Ez az egyetlen sor 18 576,6 millió Ft — a teljes fejezet 47%-a —, és „igazságügyi modernizációs" beruházást finanszíroz: azokat az informatikai rendszereket és infrastruktúrát, amelyek digitalizálják a bíróságokat, a nyilvántartásokat és a minisztérium saját folyamatait. A legnagyobb azonosított komponens a jogi személyek egységes nyilvántartásának (JSZENY) kiépítése, egy 10 000 millió Ft-os keretű projekt, amelyet az EU DIMOP_PLUSZ operatív programja társfinanszíroz, és amelynek befejezési határideje 2027. december 31.[^3] A besorolás azon múlik, hogy a kiadás mit épít. Egy modern, megbízható, digitális cég- és jogi személy-nyilvántartás, valamint digitalizált bírósági folyamatok jogállami infrastruktúrát jelentenek: csökkentik a szerződés kikényszerítésének, a szerződő partner ellenőrzésének és a viták rendezésének költségét, és növelik megbízhatóságukat — ez az az intézményi vezeték, amelyen keresztül egy piaci rend ténylegesen működik. Ennek az infrastruktúrának a kiépítése a keretben legitim állami funkció, és a sor Megtartás besorolást kap. A besorolás két olyan fenntartást hordoz, amelyet a költségvetési adat jelez, de feloldani nem tud. Először, ez egy beruházási sor, nem visszatérő juttatás: egy véges építést finanszíroz, amely befejeződik — a JSZENY-projekt 2027-es horizonttal —, és a 2026-os beruházási részletre vonatkozó Megtartás besorolás nem kötelezettségvállalás 18 576,6 millió Ft-os beruházásra az idők végezetéig. Miután a nyilvántartás és a kapcsolódó rendszerek leszállítása megtörtént, a sornak vissza kell esnie a visszatérő üzemeltetési és karbantartási költségre, amely jóval kisebb összeg, és a költségvetésnek ezt a csökkenést kell mutatnia, nem pedig a beruházási keret évről évre való továbbgörgetését. Másodszor, egy ekkora beruházási sor egy állami informatikai közbeszerzési programon pontosan az a kiadásfajta, ahol a közbeszerzési fegyelem a legtöbbet számít: a funkció melletti érv nem terjed ki arra a közbeszerzési folyamatra, amely azt szállítja, és a fejezeti adat nem ad rálátást arra, hogyan ítélik oda a szerződéseket. A javaslat a funkción Megtartás, azzal a határozott fenntartással, hogy a sort véges beruházási építkezésként követjük, amely 2027 után karbantartási költségre csökken, és hogy a közbeszerzés versenyeztetési ellenőrzés alá kerüljön.

Indoklás

Az Igazságügyi Minisztérium alapfunkciója a jogszabály-előkészítés, a kodifikáció és a jogállami működés állami gépezetének igazgatása — azoknak a jogi szabályoknak a megalkotása és karbantartása, amelyeken keresztül a szerződéseket kikényszerítik, és amelyek mentén a jogokat elbírálják. Klasszikus liberális keretben ez alkotmányos előfeltételi funkció: a piaci rend kikényszeríthető, megismerhető jogot igényel, és ezt a jogot olyan léptékben, amilyenre egy jogrendszernek szüksége van, önkéntes előfizetői piac nem termeli ki. A tétel megmarad. A Megtartás nem jelenti azt, hogy a sor mentesülne a vizsgálat alól. A 6 458,1 millió Ft-os személyi juttatás jogalkotás-előkészítő és kodifikációs stábot finanszíroz, az 5 189,2 millió Ft-os dologi keret pedig aránytalanul magas a személyi juttatáshoz képest egy olyan tárcánál, amelynek elsődleges erőforrása a képzett jogász munkatárs — minden 100 forint bérhez 80 forint dologi kiadás társul, és ezt az arányt egy jogalkotás-előkészítéssel és kodifikációval foglalkozó szervezet esetében, ahol a kimenet jogi szöveg, érdemes szemügyre venni. A fejezeti adat a dologi sort nem bontja tovább, így a tételek összetétele a költségvetési táblákból egymagában nem osztályozható; a javaslat a dologi kiadások nullbázisú felülvizsgálata, nem a funkció leépítése. Egy olyan tárcánál, amelynek terméke jogi szöveg, és amelynek fő költségelemét a képzett jogász munkatársaknak kellene adniuk, érdemes feltenni a kérdést, miért fut a nem bérjellegű dologi kiadás ilyen magasan.

Indoklás

Ez az előirányzat „állatvédelmi feladatokat" finanszíroz — egy 2 750,0 millió Ft-os transzfer, amely azért került az Igazságügyi Minisztériumba, mert így rajzolták meg a tárcaportfóliót, nem mert a funkció maga ott helyezné el. Az állatvédelem nem jogalkotás-előkészítési tevékenység, nem jogállami funkció, és nem reakció egy jogalanyt érő, akarat ellenére elszenvedett kárra; jelenléte egy igazságügyi fejezetben a miniszteri portfólió-kiosztás mellékterméke, nem pedig bármilyen elemzési illeszkedésé. A költségvetési sor nem ad bontást — egyetlen transzferösszeg „feladatokra", megnevezett kedvezményezettek, programleírás és törvényi képlet nélkül. Ez a szerkezet ismét egy politikai tisztségviselő szubjektív elosztása: a miniszter dönti el, hogy a 2 750,0 millió Ft-ból mely állatvédő szervezetek és tevékenységek részesüljenek, a költséget minden adófizető megosztva állja, és a kedvezményezett szervezetek szerkezeti érdekeltséget alakítanak ki a sor fenntartásában. Ami látható, az egy felismerhető és rokonszenves ügy — állatmenhelyek, jóléti szervezetek, az állatok kegyetlenségtől való védelme. Ami nem látható, az az, hogy ez 2 750,0 millió Ft, amelyet az adófizetőktől kényszerrel vesznek el, és amelyet egy hivatalnok mérlegelése oszt szét egy olyan ügyre, amelyet az emberek szívesen finanszíroznak önként, jelentős mennyiségben: az állatjólét a világszerte legsikeresebben adományból finanszírozott tevékenységek közé tartozik, tagdíjakból, hagyatékokból, egyéni adományokból és önkéntesekből él, éppen azért, mert valódi és széles körű közönségbeli rokonszenvet élvez. Egy hozzávetőleg 540 000 Ft-os havi bruttó mediánbérnél[^4] (a KSH Kereseti adatok szerinti 2024-es éves medián; a származtatott egy munkavállalóra jutó költség: 2 750,0 millió Ft osztva mintegy 4,2 millió SZJA-bevallóval) ez az egyetlen sor körülbelül 600-700 Ft-ot szív fel adóból évente — háztartásonként kis összeg, de nem a méret a lényeg: az a lényeg, hogy egy olyan ügy, amelyet az emberek önként, jelentős mennyiségben finanszíroznak, ha kérik őket, a leggyengébb jelölt arra, hogy kötelező finanszírozással, miniszteri mérlegelésen keresztül tartsák fenn. A valódi jogállami elem — az állatkínzási tényállások kikényszerítése — rendőri és ügyészségi funkció, amelyet a rendőrségi és ügyészségi fejezetek már finanszíroznak, és ezt a sor nem érinti. Amit ez az előirányzat finanszíroz, az a támogatásosztás, és ezt vissza kell adni annak az önkéntes szektornak, amely már most is jól végzi. A horizont három év, nem azonnali, mert a jelenlegi kedvezményezett szervezetek — különösen a menhelyek — működésüket, ideértve a már gondozásukban lévő állatok ellátását is, a támogatás várt folytatása köré tervezték, és egy hirtelen vágás ezt a tervezést megszakítaná.

Indoklás

Ez a legnagyobb a jogi kártalanítási sorok közül, és magánszemélyeknek, illetve egyéb jogi személyeknek járó kártalanítást finanszíroz — az állam felelősségét ott, ahol saját cselekménye (szabályozási intézkedés, közigazgatási döntés, kisajátítás vagy más állami aktus) olyan veszteséget okoz egy magánszereplőnek, amelyet a jog kompenzálandónak ismer el. Egy elismert kártalanítási kötelezettség teljesítése tulajdonjogi és jogállami funkció: olyan állam, amely a magánszereplőkre veszteségeket tudna kiróni, majd a törvény által megállapított kártalanítás kifizetését megtagadhatná, maga lenne annak a bizonytalanságnak a forrása, amelynek megszüntetésére a jogállam létezik. A sor megmarad. Mint a többi kártalanítási sornál, a Megtartás itt sem zárja ki azoknak az alapul fekvő állami cselekményeknek a vizsgálatát, amelyek a felelősséget keletkeztetik — egy visszatérő kártalanítási számla egyúttal jelzés is azoknak az állami döntéseknek a mennyiségéről és minőségéről, amelyek a követeléseket termelik —, de a megállapított jog szerint járó kártalanítást teljesíteni kell.

Indoklás

Az MFI egy 2019-ben létrehozott központi kormányzati kutatószerv, amely nemzetközi összehasonlító jogi tanulmányokat és ajánlásokat készít a hazai jogalkotás megalapozására.[^1] 2019-re 610 millió Ft-os költségvetéssel alapították, a következő évre tervezett 850 millió Ft-tal[^2] — a 2026-os 927,8 millió Ft-os sor ennek a pályának a folytatása. A keret nem azt kérdezi ettől a sortól, van-e értéke az összehasonlító jogi kutatásnak — van —, hanem azt, hogy szükség van-e ehhez egy elkülönült, adóból fenntartott állami intézetre. Összehasonlító jogi kutatást már jelentős mennyiségben termelnek az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karai, a Magyar Tudományos Akadémia jogi kutatóhálózata (a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete), valamint az Igazságügyi Minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábja, amelynek éppen az a törvényi feladata, hogy a magyar jogalkotást működő modellekre alapozza. Egy különálló intézet felállítása nem új, hiányzó kapacitást ad; a meglévőt duplikálja, és áthelyezi a kutatást olyan, egymással versengő tudományos intézményekből — ahol a mérce a szakmai bírálat, és ahol egy gyenge tanulmányt egy versenytárs jobb tanulmánya buktat le — egyetlen olyan szervezetbe, amelynek kutatási prioritásait és igazgatóját ugyanaz a miniszter felügyeli, akinek jogszabályait a kutatásnak meg kell alapoznia. Ez a szerkezeti gyengeség: a tanácsadott hivatal által megrendelt és felügyelt összehasonlító jogi elemzésbe eleve be van építve az az ösztönző, hogy a nemzetközi tapasztalatot a már eltervezett jogalkotást alátámasztónak találja, és nincs ugyanazon a szerkezeten belül rivális intézmény, amely ezt ellensúlyozza. Ahol a kutatási prioritás valóban vitatható — mely modelleket vizsgálják, mely jogrendszereket vegyenek alapul az összehasonlításhoz, mely eredményeket publikálják először —, ott egyetlen állami szerv nem képes összegyűjteni azt a szétszórt szakmai ítéletet, amelyet egy plurális tudományos terület egymással versengő publikációkon keresztül fejez ki; az intézet egyetlen adminisztrátor prioritáslistájával helyettesíti ezt a felfedezési folyamatot. Az összehasonlító jogi funkciót vissza kell adni az egyetemeknek és az Akadémia hálózatának, ahol egymással versenyez, valamint a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábjának, amelyet a fenti igazgatási soron már finanszíroznak. A leépítés rövid, mert a védendő kör kicsi, és a készségek máshová átvihetők.

Indoklás

Ez a sor a kirendelt védők díját fizeti — azokét az ügyvédekét, akiket olyan vádlottak képviseletére jelölnek ki, akiknek nincs saját védőjük, és akiknek sok esetben a törvény szerint biztosítani kell védelmet. Ez a jogvédelmi funkció a keret közepén áll. Az állam vádol; egy olyan büntetőeljárás, amelyben a vádlottnak nincs védője, nem jogállami eljárás, és a kirendelt védőnek fizetett díj az, ami a védelemhez való jogot a névlegesről a működőre váltja. A sor teljes egészében megmarad. A kirendelt védőknek fizetett díjak szerződéses kötelezettség azoknak az ügyvédeknek, akik a munkát elvégzik, és a fegyveregyenlőséget biztosítják, amely nélkül az állam vádhatalma ellenőrizetlen.

Indoklás

A jogi segítségnyújtás azoknak ad jogi segítséget, akik másként nem engedhetnék meg maguknak a képviseletet. A funkció a keret határán helyezkedik el, és a tisztességes besorolás azon múlik, hogy a sor valójában mit véd. Ahol a jogi segítségnyújtás büntetőeljárásban — az állam saját vádhatalmával szembeni védelemben — finanszíroz képviseletet, ott a jogvédelmi mag része: egy olyan büntetőeljárás, amelyben az egyik fél az állam vádhatósági erőforrásait mozgósítja, a másik pedig nem engedhet meg magának védőt, nem jogállami eljárás, és a fegyveregyenlőség a büntető védelemben a legitim vádeljárás előfeltétele, nem szociális transzfer. A sor megmarad. A besorolás egy olyan kérdést hagy nyitva, amelyet a költségvetési adat nem old meg: az előirányzat nem választja külön a büntető védelmi jogi segítségnyújtást a polgári jogi segítségnyújtástól, és az adófinanszírozás indoka a büntetőágon a legerősebb. Egy operatív felülvizsgálatnak kellene tisztáznia a bontást; a büntető védelmi komponens egyértelműen Megtartás, és a sor a felülvizsgálatig egészében megmarad, ahelyett hogy olyan feltevés alapján vágnánk meg, amelyet az adat nem támaszt alá.

Indoklás

Ez az előirányzat „a jogászképzés színvonalának emelését célzó programokat" finanszíroz. A jogászképzést Magyarországon az egyetemek jogi karai végzik — olyan intézmények, amelyeket már finanszíroznak, amelyek hallgatókért versenyeznek, és amelyek végzőseinek szakvizsga-eredményei és elhelyezkedési mutatói közvetlen minőségi visszajelzést adnak. Egy elkülönült minisztériumi előirányzat ennek a képzésnek a „színvonalemelésére" mérlegelési alapú transzfer, amelynek sem kedvezményezettjeit, sem programtartalmát nem nevezi meg a költségvetési sor; az egyetemek saját költségvetésén és minden versenyszerű vagy képletalapú csatornán kívül helyezkedik el. Itt nincs jogvédelmi funkció és nincs alkotmányos előfeltétel: a hozzáértő jogászok iránti legitim állami érdeket a szakvizsga, illetve a jogi diplomásokat alkalmazó bíróságok és munkáltatók elégítik ki, nem pedig egy mérlegelési alapú támogatási sor. Egyetlen polgár megélhetése sincs ehhez az előirányzathoz kötve — a védett érdek azoknak a programoknak vagy intézményeknek az érdeke, amelyeket a tárca éppen finanszíroz, és ez járadék, nem a keret által védett ráutaltság. A sor egyetlen költségvetési ciklus alatt megszűnik. Ahol a jogi képzésben valódi minőségi probléma van, ott azt a forrásánál kell kezelni: a szakvizsga követelményrendszerén keresztül és azon az úton, hogy az egyetemek végzőseik eredményein versenyezzenek.

Indoklás

Ez a sor erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújt állami kárenyhítést — jellemzően akkor, ha az elkövető nem azonosítható vagy nem tud fizetni. A funkció akarat ellenére elszenvedett kárra adott védelmi válasz: az erőszakos bűncselekmény áldozata nem egyezett bele a sérelembe, és ahol nem érhető el fizetőképes elkövető, a kárenyhítés annak elismerése, hogy az állam monopolizálja a büntetőjogi reakciót, és hogy az áldozat vesztesége másként nem orvosolható. A sor kicsi, körülhatárolt, és összhangban van azzal, ahogyan a keret a visszafordíthatatlan, akarat ellenére elszenvedett károkra adott védelmi válaszokat kezeli. Megmarad.

Indoklás

Ez az előirányzat az igazságszolgáltatási szervek — a bíróságok, az ügyészség és a kapcsolódó intézmények — részvételét finanszírozza a jogszabály-előkészítésben, amelyen keresztül a jogalkotó megismerheti azoknak a szerveknek a megfontolt álláspontját, amelyek a jogot majd alkalmazni fogják. A funkció védhető indoklással rendelkezik: olyan jogi szabály, amelyet annak alkalmazó intézményei nélkül készítenek elő, nagyobb valószínűséggel nem működőképes, és a konzultáció egy szerény hozzájárulás a jogállami működéshez, amelynek finanszírozására a fejezet létezik. Nem olyan sor azonban, amelynek bővítése indokolt — az igazságszolgáltatás részvétele a jogszabály-előkészítési konzultációban körülhatárolt, igazgatási tevékenység, az érintett szervek pedig külön finanszírozást kapnak a bíróságok, illetve az ügyészség saját költségvetési fejezetéből. A sor nominálértékén marad; a szokásos infláció melletti reálérték-csökkenés aktív döntés nélkül is mérsékli a sor reálsúlyát hozzávetőleg 20-25%-kal egy évtized alatt, ami egy jogállami fejezet körülhatárolt igazgatási funkciójának megfelelő pálya.

Indoklás

Ez egy fejezet által kezelt előirányzat a minisztérium felügyelete alá tartozó „támogatott szervezetekre és szakmai programokra". A költségvetési sor sem a kedvezményezettekről, sem a programok tartalmáról nem ad bontást — az előirányzat olyan mérlegelési alapú támogatási keret, amelynek elosztásáról a miniszter dönt. Egy névre szóló kedvezményezett és törvényi képlet nélküli támogatási keret egy politikai tisztségviselő szubjektív elosztásának tankönyvi szerkezete: a haszon azoknál a szervezeteknél koncentrálódik, amelyeket a tárca támogatni választ, a költséget minden adófizető megosztva állja, a kedvezményezettek pedig olyan intézményi érdekeltséget alakítanak ki a sor fenntartásában, amely nem függ az egyes támogatások értékétől. A funkció — amennyiben a támogatott szervezetek értékes munkát végeznek — nem függ egy minisztériumi mérlegelési kerettől; a valós szakmai munkát végző szervezeteket finanszírozni lehet átlátható, képletalapú vagy versenyszerűen pályáztatott csatornákon keresztül, illetve azokon a tagokon és felhasználókon keresztül, akik értékelik a munkát. A sor kicsi, de nem a mérete a kritérium; hanem a mechanizmus.

Indoklás

Ez a sor a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a jogalap nélkül büntetőeljárás alá vont vagy fogva tartott személyeknek járó kártalanítást finanszírozza — olyan polgároknak, akikkel szemben az állam bevetette kényszerítő apparátusát, majd később megállapította, hogy nem kellett volna. Ez a fejezet legtisztább jogvédelmi funkciója: az állam monopolizálja a büntetőeljárást és az előzetes letartóztatást, és amikor ezt a kényszert olyan személyre méri, akiről kiderül, hogy a szabadsághoz volt joga, a kártalanítás nem mérlegelési alapú transzfer — az állam felelőssége egy általa közvetlenül okozott, akarat ellenére elszenvedett kárért. A sor leépítése azt jelentené, hogy egy jogalap nélkül fogva tartott polgárt kártalanítás nélkül hagynánk az állam által rákényszerített szabadságelvonásért. A sor teljes egészében megmarad.

Indoklás

Ez a sor a Jogi személyek egységes nyilvántartásával (JSZENY — a társaságok és egyéb jogi személyek központi nyilvántartása, amelyet az Igazságügyi Minisztérium alá építenek) kapcsolatos üzemeltetési feladatokat támogatja. Egy jogi személyek nyilvános nyilvántartása — annak hiteles rögzítése, ki bejegyzett, ki képvisel egy jogi személyt, ki felel — jogállami és szerződés-kikényszerítési funkció: a felek nem szerződhetnek biztonságosan egy megbízható mód nélkül, amely a szerződő partner jogi létezését és képviseletét igazolja, és a nyilvántartás az az intézményi forma, amelyet ez az ellenőrzés ölt. Maga a nyilvántartás ezen az alapon a Megtartás kategóriába tartozik. A 150,0 millió Ft itt egy sokkal nagyobb program üzemeltetési vékony szelete: az egységes nyilvántartás kiépítése egy 10 000 millió Ft-os projekt, amelyet az EU DIMOP_PLUSZ operatív programja társfinanszíroz, 2027. december 31-i projektzárási határidővel.[^3] Ez a beruházási rész az alábbi „igazságügyi modernizáció" sor; ez a 150,0 millió Ft a nyilvántartási funkció visszatérő üzemeltetési támogatása, és megmarad. A Megtartás nem zárja ki egy üzemeltetési hatékonysági felülvizsgálatot, miután a nyilvántartás élesben működik, és a stabil üzemeltetési költségek ismertek.

Indoklás

Ez a sor olyan fogvatartottak kártalanítását finanszírozza, akiket alapvető jogaikat sértő körülmények között tartanak — zsúfoltság és hasonló viszonyok, amelyekre a magyar bíróságok kompenzálható igényt állapítottak meg. Mint a jogtalan fogva tartásnál, ez is az állam felelőssége egy saját kényszerítő apparátusa által okozott, akarat ellenére elszenvedett kárért: az állami őrizetben lévő személy nem tud kilépni a körülményekből, a kártalanítás pedig az állam által közvetlenül okozott jogsértés elismert orvoslása. A sor megmarad. A kártalanítási számla itt is jelzés egyben — egy visszatérő előirányzat jogellenes fogvatartási körülményekre egy felfelé mutató börtönkapacitási és körülményi problémára utal —, de az érintett fogvatartottaknak járó kártalanítást teljes egészében teljesíteni kell.

Indoklás

Ez az előirányzat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését finanszírozza az igazságügy területén — tagsági hozzájárulásokat és szerződésekből, nemzetközi jogi együttműködési eszközökből származó kötelezettségeket. Ezek a kötelezettségvállalások, amelyeket az állam szerződéssel vállalt, és a klasszikus liberális keret a szerződéses nemzetközi kötelezettséget addig kezeli kötelezőként, ameddig az köt: a vállalt nemzetközi kötelezettség teljesítése maga is jogállami funkció. A sor kicsi és rutinszerű. Megmarad.