A 2026-os költségvetés-elemzésből
A miniszter fizeti azt az intézetet, amely a saját törvényeit véleményezi.
Egy állami összehasonlító jogi intézetet a miniszter felügyel, akinek a törvényeit megalapozza — közben az egyetemek és az Akadémia ugyanezt a kutatást elvégzik, lektorálva.
Évi 928 millió Ft — adózónként nagyjából 220 Ft — olyan kutatásra, amelyet az egyetemek és az Akadémia már elvégeznek, anélkül, hogy egy rivális intézmény ellenőrizné az eredményt.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy tekintélyes kutatóintézet, amely összehasonlító jogi tanulmányokkal javítja a magyar jogalkotást. A láthatatlan: minden jogi kar és az Akadémia jogtudományi hálózata már ezt a munkát végzi — versenyben és lektorálva —, miközben az intézet kutatási prioritásait ugyanaz a miniszter szabja meg, akinek a törvényeit a tanulmányok hivatottak vizsgálni.
Ellenvetés
"De az összehasonlító jogi kutatás javítja a törvényeket — nem kell szakértői háttér a minisztériumnak?"
Válasz
Kell, és kétszer is megfizeti. A minisztérium saját jogszabály-előkészítő apparátusát már finanszírozzák, hogy a magyar jogot működő nemzetközi mintákra alapozza. Egy különálló, miniszter felügyelte intézet nem szakértelmet ad hozzá — hanem kiveszi ezt a szakértelmet a versengő intézmények közül, ahol egy gyenge tanulmányt egy rivális jobbja leleplez. A kutatási funkció megmarad; a szerkezeti gyengeség — egy testület tanácsot ad annak a hivatalnak, amely fizeti és irányítja — nem.
Oszd meg, ha szerinted a jogi kutatás a nyílt versenyben álljon helyt, ne a minisztériumon belül, amelynek tanácsot ad.
Az elemző értékelése
Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet
Indoklás
Az MFI egy 2019-ben létrehozott központi kormányzati kutatószerv, amely nemzetközi összehasonlító jogi tanulmányokat és ajánlásokat készít a hazai jogalkotás megalapozására.[^1] 2019-re 610 millió Ft-os költségvetéssel alapították, a következő évre tervezett 850 millió Ft-tal[^2] — a 2026-os 927,8 millió Ft-os sor ennek a pályának a folytatása. A keret nem azt kérdezi ettől a sortól, van-e értéke az összehasonlító jogi kutatásnak — van —, hanem azt, hogy szükség van-e ehhez egy elkülönült, adóból fenntartott állami intézetre. Összehasonlító jogi kutatást már jelentős mennyiségben termelnek az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karai, a Magyar Tudományos Akadémia jogi kutatóhálózata (a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete), valamint az Igazságügyi Minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábja, amelynek éppen az a törvényi feladata, hogy a magyar jogalkotást működő modellekre alapozza. Egy különálló intézet felállítása nem új, hiányzó kapacitást ad; a meglévőt duplikálja, és áthelyezi a kutatást olyan, egymással versengő tudományos intézményekből — ahol a mérce a szakmai bírálat, és ahol egy gyenge tanulmányt egy versenytárs jobb tanulmánya buktat le — egyetlen olyan szervezetbe, amelynek kutatási prioritásait és igazgatóját ugyanaz a miniszter felügyeli, akinek jogszabályait a kutatásnak meg kell alapoznia. Ez a szerkezeti gyengeség: a tanácsadott hivatal által megrendelt és felügyelt összehasonlító jogi elemzésbe eleve be van építve az az ösztönző, hogy a nemzetközi tapasztalatot a már eltervezett jogalkotást alátámasztónak találja, és nincs ugyanazon a szerkezeten belül rivális intézmény, amely ezt ellensúlyozza. Ahol a kutatási prioritás valóban vitatható — mely modelleket vizsgálják, mely jogrendszereket vegyenek alapul az összehasonlításhoz, mely eredményeket publikálják először —, ott egyetlen állami szerv nem képes összegyűjteni azt a szétszórt szakmai ítéletet, amelyet egy plurális tudományos terület egymással versengő publikációkon keresztül fejez ki; az intézet egyetlen adminisztrátor prioritáslistájával helyettesíti ezt a felfedezési folyamatot. Az összehasonlító jogi funkciót vissza kell adni az egyetemeknek és az Akadémia hálózatának, ahol egymással versenyez, valamint a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábjának, amelyet a fenti igazgatási soron már finanszíroznak. A leépítés rövid, mert a védendő kör kicsi, és a készségek máshová átvihetők.
Átállási mechanizmus
Fokozatos leépítés 2 év alatt, átfedéses végkielégítéssel. Az intézet képzett jogászokból és összehasonlító jogi kutatókból álló stábot foglalkoztat — olyan csoportot, amelynek készségei közvetlenül piacképesek az akadémiai szférában, a magán-jogi gyakorlatban és a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő funkciójában. A bérelem a személyi juttatás és a munkáltatói járulékok összege: 726,9 + 100,6 = 827,5 millió Ft. Az átfedéses végkielégítés ezt a bérköltséget 24 hónapig folyósítja, miközben a munkatársak egyetemi állást, magángyakorlatot vagy minisztériumi jogalkotás-előkészítő pozíciót vesznek fel, és az átfedés idejére mindkét jövedelmet megtartják. A nem bérjellegű összetevők — a 93,9 millió Ft dologi kiadás és a 6,4 millió Ft beruházás, együtt 100,3 millió Ft — már az első költségvetési ciklusban megszűnnek. Az 1. és 2. év nettó megtakarítása a 100,3 millió Ft-os nem bérjellegű keret (a 827,5 millió Ft-os bér végkielégítésként továbbra is folyik). A 3. évtől a teljes 927,8 millió Ft évente megtakarításként jelentkezik. A folyamatban lévő kutatási megbízásokat az intézet bezárása előtt befejezik és publikálják; a meg nem jelent munkákat átadják a megfelelő egyetemnek vagy az Akadémia Jogtudományi Intézetének.
Érintett csoportok
Az intézet kutatói stábja — összehasonlító jogi kutatók és képzett jogászok kis csoportja. Az átfedéses végkielégítés 24 hónap folyamatos bért biztosít azzal a joggal, hogy az átfedés idején új munkahelyet vegyenek fel; egy ilyen képzettségű csoport esetében az akadémiai szférában, a minisztérium jogalkotás-előkészítő igazgatóságán vagy a magángyakorlatban való újraelhelyezkedés a reális háztartási pálya, az átállási juttatás pedig megfordítja az ellenállásra szokásos ösztönzőt. Egyetlen polgár megélhetése sem függ ettől az intézettől; a kimenete olyan kutatás, amely jogalkotást alapoz meg, és ezt a jogalkotást a minisztérium továbbra is megszövegezi.
Források
- 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról · Nemzeti Jogszabálytár / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (2019)
- Százmillókból fog működni a Mádl Ferencről elnevezett jogi kutatóintézet · Index.hu (2019)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.