X. fejezet: Igazságügyi Minisztérium

Áttekintés

A X. fejezet az Igazságügyi Minisztérium és az általa kezelt előirányzatok finanszírozását szolgálja. A 2026-os keret kiadása 39 821,0 millió Ft, ezzel szemben a saját bevétel 150,0 millió Ft — egy olyan fejezet, amelyet szinte teljes egészében az általános adófizetők tartanak fenn, a költségvetésre nehezedő nettó teher 39 671,0 millió Ft.

A fejezet a kiadási tárcákhoz képest kicsi, és a túlnyomó része tisztán elhelyezhető az elemzési keret mentén. Három komponens a jogvédelmi maghoz tartozik: a minisztérium saját jogalkotás-előkészítési igazgatása, valamint két olyan előirányzat, amely az állam felelősségét fejezi ki, amikor saját kényszerítő apparátusa kárt okoz — a jogalap nélküli büntetőeljárás és előzetes letartóztatás miatti kártalanítás, illetve a kirendelt védők díja. Ezek nem mérlegelési alapú juttatások; ezzel az állam felel azoknak, akikkel szemben a vádhatóságot mozgósítja, akiket fogva tart vagy bíróság elé állít, és egy klasszikus liberális keret nem csökkentendő programként, hanem a legitim büntető-igazságszolgáltatás előfeltételeként kezeli őket.

A maradék az, ahol a fejezet érdemben elemezhető. A legnagyobb egyetlen tétel — 18 576,6 millió Ft az „igazságügyi modernizáció” beruházási célú kiadására, a fejezet közel fele — egy informatikai és infrastrukturális program, amelynek ütemezését egy többéves, EU-társfinanszírozású nyilvántartási projekt szabja meg. Egy 2 750,0 millió Ft-os állatvédelmi feladatokra szóló transzfer azért szerepel egy igazságügyi minisztériumban, mert így alakították ki a tárcaportfóliót, nem azért, mert a funkció maga oda tartozna. Egy 726,9 millió Ft-os összehasonlító jogi kutatóintézet olyan munkát végez, amelyet a jogi karok, a Magyar Tudományos Akadémia hálózata és a minisztérium saját kodifikációs apparátusa amúgy is végez. A fejezet által kezelt programtámogatások pedig — a „jogászképzés színvonalának emelésére” és az igazságszolgáltatási szervek „jogszabály-előkészítésben való részvételére” — olyan mérlegelési előirányzatok, amelyek kedvezményezettjeit a miniszter választja ki.

Megjegyzés a költségvetési táblázat szerkezetéhez: a minisztériumi igazgatás sora egy kis „Egyéb felhalmozási célú kiadások” tételt is tartalmaz 10,0 millió Ft értékben a 10,1 millió Ft-os beruházás mellett; mindkettőt az alábbi igazgatási tétel tartalmazza. Ezzel együtt a fejezet kiadási előirányzatai pontosan kiadják a költségvetési dokumentumban szereplő 39 821,0 millió Ft-os fejezeti összeget.

Kiadások elemzése

Igazságügyi Minisztérium igazgatása

• Jelenlegi előirányzat: 12 480,3 millió Ft (Személyi juttatások 6 458,1; Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 812,9; Dologi kiadások 5 189,2; Beruházás 10,1; Egyéb felhalmozási célú kiadások 10,0)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az Igazságügyi Minisztérium alapfunkciója a jogszabály-előkészítés, a kodifikáció és a jogállami működés állami gépezetének igazgatása — azoknak a jogi szabályoknak a megalkotása és karbantartása, amelyeken keresztül a szerződéseket kikényszerítik, és amelyek mentén a jogokat elbírálják. Klasszikus liberális keretben ez alkotmányos előfeltételi funkció: a piaci rend kikényszeríthető, megismerhető jogot igényel, és ezt a jogot olyan léptékben, amilyenre egy jogrendszernek szüksége van, önkéntes előfizetői piac nem termeli ki. A tétel megmarad. A Megtartás nem jelenti azt, hogy a sor mentesülne a vizsgálat alól. A 6 458,1 millió Ft-os személyi juttatás jogalkotás-előkészítő és kodifikációs stábot finanszíroz, az 5 189,2 millió Ft-os dologi keret pedig aránytalanul magas a személyi juttatáshoz képest egy olyan tárcánál, amelynek elsődleges erőforrása a képzett jogász munkatárs — minden 100 forint bérhez 80 forint dologi kiadás társul, és ezt az arányt egy jogalkotás-előkészítéssel és kodifikációval foglalkozó szervezet esetében, ahol a kimenet jogi szöveg, érdemes szemügyre venni. A fejezeti adat a dologi sort nem bontja tovább, így a tételek összetétele a költségvetési táblákból egymagában nem osztályozható; a javaslat a dologi kiadások nullbázisú felülvizsgálata, nem a funkció leépítése. Egy olyan tárcánál, amelynek terméke jogi szöveg, és amelynek fő költségelemét a képzett jogász munkatársaknak kellene adniuk, érdemes feltenni a kérdést, miért fut a nem bérjellegű dologi kiadás ilyen magasan.
• Átállási mechanizmus: Nincs átállás. A dologi sort a következő költségvetési ciklusban nullbázisú felülvizsgálatnak kell alávetni: a 5 189,2 millió Ft minden összetevőjét meg kell indokolni a jogalkotás-előkészítési és kodifikációs feladatkör alapján.
• Érintett csoportok: Közvetlenül senki. A minisztérium jogalkotás-előkészítő stábja tovább dolgozik; a felülvizsgálat a közbeszerzéseket és a dologi szerződéseket érinti, a foglalkoztatást nem.

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

• Jelenlegi előirányzat: 927,8 millió Ft (Személyi juttatások 726,9; Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 100,6; Dologi kiadások 93,9; Beruházás 6,4)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)
• Indoklás: Az MFI egy 2019-ben létrehozott központi kormányzati kutatószerv, amely nemzetközi összehasonlító jogi tanulmányokat és ajánlásokat készít a hazai jogalkotás megalapozására.¹ 2019-re 610 millió Ft-os költségvetéssel alapították, a következő évre tervezett 850 millió Ft-tal² — a 2026-os 927,8 millió Ft-os sor ennek a pályának a folytatása. A keret nem azt kérdezi ettől a sortól, van-e értéke az összehasonlító jogi kutatásnak — van —, hanem azt, hogy szükség van-e ehhez egy elkülönült, adóból fenntartott állami intézetre. Összehasonlító jogi kutatást már jelentős mennyiségben termelnek az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karai, a Magyar Tudományos Akadémia jogi kutatóhálózata (a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete), valamint az Igazságügyi Minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábja, amelynek éppen az a törvényi feladata, hogy a magyar jogalkotást működő modellekre alapozza. Egy különálló intézet felállítása nem új, hiányzó kapacitást ad; a meglévőt duplikálja, és áthelyezi a kutatást olyan, egymással versengő tudományos intézményekből — ahol a mérce a szakmai bírálat, és ahol egy gyenge tanulmányt egy versenytárs jobb tanulmánya buktat le — egyetlen olyan szervezetbe, amelynek kutatási prioritásait és igazgatóját ugyanaz a miniszter felügyeli, akinek jogszabályait a kutatásnak meg kell alapoznia. Ez a szerkezeti gyengeség: a tanácsadott hivatal által megrendelt és felügyelt összehasonlító jogi elemzésbe eleve be van építve az az ösztönző, hogy a nemzetközi tapasztalatot a már eltervezett jogalkotást alátámasztónak találja, és nincs ugyanazon a szerkezeten belül rivális intézmény, amely ezt ellensúlyozza. Ahol a kutatási prioritás valóban vitatható — mely modelleket vizsgálják, mely jogrendszereket vegyenek alapul az összehasonlításhoz, mely eredményeket publikálják először —, ott egyetlen állami szerv nem képes összegyűjteni azt a szétszórt szakmai ítéletet, amelyet egy plurális tudományos terület egymással versengő publikációkon keresztül fejez ki; az intézet egyetlen adminisztrátor prioritáslistájával helyettesíti ezt a felfedezési folyamatot. Az összehasonlító jogi funkciót vissza kell adni az egyetemeknek és az Akadémia hálózatának, ahol egymással versenyez, valamint a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábjának, amelyet a fenti igazgatási soron már finanszíroznak. A leépítés rövid, mert a védendő kör kicsi, és a készségek máshová átvihetők.
• Átállási mechanizmus: Fokozatos leépítés 2 év alatt, átfedéses végkielégítéssel. Az intézet képzett jogászokból és összehasonlító jogi kutatókból álló stábot foglalkoztat — olyan csoportot, amelynek készségei közvetlenül piacképesek az akadémiai szférában, a magán-jogi gyakorlatban és a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő funkciójában. A bérelem a személyi juttatás és a munkáltatói járulékok összege: 726,9 + 100,6 = 827,5 millió Ft. Az átfedéses végkielégítés ezt a bérköltséget 24 hónapig folyósítja, miközben a munkatársak egyetemi állást, magángyakorlatot vagy minisztériumi jogalkotás-előkészítő pozíciót vesznek fel, és az átfedés idejére mindkét jövedelmet megtartják. A nem bérjellegű összetevők — a 93,9 millió Ft dologi kiadás és a 6,4 millió Ft beruházás, együtt 100,3 millió Ft — már az első költségvetési ciklusban megszűnnek. Az 1. és 2. év nettó megtakarítása a 100,3 millió Ft-os nem bérjellegű keret (a 827,5 millió Ft-os bér végkielégítésként továbbra is folyik). A 3. évtől a teljes 927,8 millió Ft évente megtakarításként jelentkezik. A folyamatban lévő kutatási megbízásokat az intézet bezárása előtt befejezik és publikálják; a meg nem jelent munkákat átadják a megfelelő egyetemnek vagy az Akadémia Jogtudományi Intézetének.
• Érintett csoportok: Az intézet kutatói stábja — összehasonlító jogi kutatók és képzett jogászok kis csoportja. Az átfedéses végkielégítés 24 hónap folyamatos bért biztosít azzal a joggal, hogy az átfedés idején új munkahelyet vegyenek fel; egy ilyen képzettségű csoport esetében az akadémiai szférában, a minisztérium jogalkotás-előkészítő igazgatóságán vagy a magángyakorlatban való újraelhelyezkedés a reális háztartási pálya, az átállási juttatás pedig megfordítja az ellenállásra szokásos ösztönzőt. Egyetlen polgár megélhetése sem függ ettől az intézettől; a kimenete olyan kutatás, amely jogalkotást alapoz meg, és ezt a jogalkotást a minisztérium továbbra is megszövegezi.

IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 169,0 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év)
• Indoklás: Ez egy fejezet által kezelt előirányzat a minisztérium felügyelete alá tartozó „támogatott szervezetekre és szakmai programokra”. A költségvetési sor sem a kedvezményezettekről, sem a programok tartalmáról nem ad bontást — az előirányzat olyan mérlegelési alapú támogatási keret, amelynek elosztásáról a miniszter dönt. Egy névre szóló kedvezményezett és törvényi képlet nélküli támogatási keret egy politikai tisztségviselő szubjektív elosztásának tankönyvi szerkezete: a haszon azoknál a szervezeteknél koncentrálódik, amelyeket a tárca támogatni választ, a költséget minden adófizető megosztva állja, a kedvezményezettek pedig olyan intézményi érdekeltséget alakítanak ki a sor fenntartásában, amely nem függ az egyes támogatások értékétől. A funkció — amennyiben a támogatott szervezetek értékes munkát végeznek — nem függ egy minisztériumi mérlegelési kerettől; a valós szakmai munkát végző szervezeteket finanszírozni lehet átlátható, képletalapú vagy versenyszerűen pályáztatott csatornákon keresztül, illetve azokon a tagokon és felhasználókon keresztül, akik értékelik a munkát. A sor kicsi, de nem a mérete a kritérium; hanem a mechanizmus.
• Átállási mechanizmus: Fokozatos leépítés 2 év alatt, egyenletes pályán. Az 1. év tiszteletben tartja a jelenlegi kedvezményezetteknek már megtett támogatási kötelezettségvállalásokat (a védendő kör azok a szervezetek, amelyek tevékenységüket egy várt támogatás köré tervezték), és a sor felét folyósítja; a 2. év nullára futtatja le a keretet. A valós szakmai értékkel bíró munkát végző szervezetek átállnak képletalapú vagy versenyszerű finanszírozásra, ahol ilyen csatorna létezik, illetve tagsági és felhasználói finanszírozásra.
• Érintett csoportok: A keretből jelenleg támogatást kapó szervezetek. A kötelezettségvállalást tiszteletben tartó időszak védi a várt folyósításra már megtervezett tevékenységet.

A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 332,2 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Azonnali megszüntetés
• Indoklás: Ez az előirányzat „a jogászképzés színvonalának emelését célzó programokat” finanszíroz. A jogászképzést Magyarországon az egyetemek jogi karai végzik — olyan intézmények, amelyeket már finanszíroznak, amelyek hallgatókért versenyeznek, és amelyek végzőseinek szakvizsga-eredményei és elhelyezkedési mutatói közvetlen minőségi visszajelzést adnak. Egy elkülönült minisztériumi előirányzat ennek a képzésnek a „színvonalemelésére” mérlegelési alapú transzfer, amelynek sem kedvezményezettjeit, sem programtartalmát nem nevezi meg a költségvetési sor; az egyetemek saját költségvetésén és minden versenyszerű vagy képletalapú csatornán kívül helyezkedik el. Itt nincs jogvédelmi funkció és nincs alkotmányos előfeltétel: a hozzáértő jogászok iránti legitim állami érdeket a szakvizsga, illetve a jogi diplomásokat alkalmazó bíróságok és munkáltatók elégítik ki, nem pedig egy mérlegelési alapú támogatási sor. Egyetlen polgár megélhetése sincs ehhez az előirányzathoz kötve — a védett érdek azoknak a programoknak vagy intézményeknek az érdeke, amelyeket a tárca éppen finanszíroz, és ez járadék, nem a keret által védett ráutaltság. A sor egyetlen költségvetési ciklus alatt megszűnik. Ahol a jogi képzésben valódi minőségi probléma van, ott azt a forrásánál kell kezelni: a szakvizsga követelményrendszerén keresztül és azon az úton, hogy az egyetemek végzőseik eredményein versenyezzenek.
• Átállási mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os költségvetési ciklusban. A felhalmozási célú besorolásból következik, hogy nincs állandó személyi állomány a sorhoz rendelve; a megtakarítás a teljes 332,2 millió Ft.
• Érintett csoportok: Azok a programok vagy intézmények, amelyek jelenleg az előirányzatból támogatást kapnak. A jogi képzés teljes minőségi funkciója az egyetemeken és a szakvizsgán keresztül folytatódik.

Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabály-előkészítésben

• Jelenlegi előirányzat: 195,2 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Ez az előirányzat az igazságszolgáltatási szervek — a bíróságok, az ügyészség és a kapcsolódó intézmények — részvételét finanszírozza a jogszabály-előkészítésben, amelyen keresztül a jogalkotó megismerheti azoknak a szerveknek a megfontolt álláspontját, amelyek a jogot majd alkalmazni fogják. A funkció védhető indoklással rendelkezik: olyan jogi szabály, amelyet annak alkalmazó intézményei nélkül készítenek elő, nagyobb valószínűséggel nem működőképes, és a konzultáció egy szerény hozzájárulás a jogállami működéshez, amelynek finanszírozására a fejezet létezik. Nem olyan sor azonban, amelynek bővítése indokolt — az igazságszolgáltatás részvétele a jogszabály-előkészítési konzultációban körülhatárolt, igazgatási tevékenység, az érintett szervek pedig külön finanszírozást kapnak a bíróságok, illetve az ügyészség saját költségvetési fejezetéből. A sor nominálértékén marad; a szokásos infláció melletti reálérték-csökkenés aktív döntés nélkül is mérsékli a sor reálsúlyát hozzávetőleg 20-25%-kal egy évtized alatt, ami egy jogállami fejezet körülhatárolt igazgatási funkciójának megfelelő pálya.
• Átállási mechanizmus: Az előirányzat tartása 195,2 millió Ft-on nominálértékben. Nincs aktív csökkentés; a ~2,5%-os infláció melletti reálértékű erózió végzi el a munkát.
• Érintett csoportok: Senki. A bíróságok és az ügyészség továbbra is részt vesz a jogszabály-előkészítési konzultációban; a tevékenység körülhatárolt és önkorlátozó.

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

• Jelenlegi előirányzat: 45,9 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez az előirányzat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését finanszírozza az igazságügy területén — tagsági hozzájárulásokat és szerződésekből, nemzetközi jogi együttműködési eszközökből származó kötelezettségeket. Ezek a kötelezettségvállalások, amelyeket az állam szerződéssel vállalt, és a klasszikus liberális keret a szerződéses nemzetközi kötelezettséget addig kezeli kötelezőként, ameddig az köt: a vállalt nemzetközi kötelezettség teljesítése maga is jogállami funkció. A sor kicsi és rutinszerű. Megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Senki.

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

• Jelenlegi előirányzat: 150,0 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a jogalap nélkül büntetőeljárás alá vont vagy fogva tartott személyeknek járó kártalanítást finanszírozza — olyan polgároknak, akikkel szemben az állam bevetette kényszerítő apparátusát, majd később megállapította, hogy nem kellett volna. Ez a fejezet legtisztább jogvédelmi funkciója: az állam monopolizálja a büntetőeljárást és az előzetes letartóztatást, és amikor ezt a kényszert olyan személyre méri, akiről kiderül, hogy a szabadsághoz volt joga, a kártalanítás nem mérlegelési alapú transzfer — az állam felelőssége egy általa közvetlenül okozott, akarat ellenére elszenvedett kárért. A sor leépítése azt jelentené, hogy egy jogalap nélkül fogva tartott polgárt kártalanítás nélkül hagynánk az állam által rákényszerített szabadságelvonásért. A sor teljes egészében megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Jogalap nélkül büntetőeljárás alá vont vagy fogva tartott személyek, akik megőrzik törvényi kártalanítási igényüket.

Jogi segítségnyújtás

• Jelenlegi előirányzat: 365,7 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A jogi segítségnyújtás azoknak ad jogi segítséget, akik másként nem engedhetnék meg maguknak a képviseletet. A funkció a keret határán helyezkedik el, és a tisztességes besorolás azon múlik, hogy a sor valójában mit véd. Ahol a jogi segítségnyújtás büntetőeljárásban — az állam saját vádhatalmával szembeni védelemben — finanszíroz képviseletet, ott a jogvédelmi mag része: egy olyan büntetőeljárás, amelyben az egyik fél az állam vádhatósági erőforrásait mozgósítja, a másik pedig nem engedhet meg magának védőt, nem jogállami eljárás, és a fegyveregyenlőség a büntető védelemben a legitim vádeljárás előfeltétele, nem szociális transzfer. A sor megmarad. A besorolás egy olyan kérdést hagy nyitva, amelyet a költségvetési adat nem old meg: az előirányzat nem választja külön a büntető védelmi jogi segítségnyújtást a polgári jogi segítségnyújtástól, és az adófinanszírozás indoka a büntetőágon a legerősebb. Egy operatív felülvizsgálatnak kellene tisztáznia a bontást; a büntető védelmi komponens egyértelműen Megtartás, és a sor a felülvizsgálatig egészében megmarad, ahelyett hogy olyan feltevés alapján vágnánk meg, amelyet az adat nem támaszt alá.
• Átállási mechanizmus: Nincs. Operatív felülvizsgálat javasolt a büntető–polgári bontás tisztázására a következő költségvetési ciklusokra.
• Érintett csoportok: A jogi segítségnyújtásra támaszkodó felek, különösen azok a vádlottak, akik nem engedhetnek meg maguknak védőt.

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

• Jelenlegi előirányzat: 308,8 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújt állami kárenyhítést — jellemzően akkor, ha az elkövető nem azonosítható vagy nem tud fizetni. A funkció akarat ellenére elszenvedett kárra adott védelmi válasz: az erőszakos bűncselekmény áldozata nem egyezett bele a sérelembe, és ahol nem érhető el fizetőképes elkövető, a kárenyhítés annak elismerése, hogy az állam monopolizálja a büntetőjogi reakciót, és hogy az áldozat vesztesége másként nem orvosolható. A sor kicsi, körülhatárolt, és összhangban van azzal, ahogyan a keret a visszafordíthatatlan, akarat ellenére elszenvedett károkra adott védelmi válaszokat kezeli. Megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Erőszakos bűncselekmények áldozatai, akik megőrzik törvényi kárenyhítési igényüket.

Magán- és egyéb jogi személyek kártalanítása

• Jelenlegi előirányzat: 2 544,5 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a legnagyobb a jogi kártalanítási sorok közül, és magánszemélyeknek, illetve egyéb jogi személyeknek járó kártalanítást finanszíroz — az állam felelősségét ott, ahol saját cselekménye (szabályozási intézkedés, közigazgatási döntés, kisajátítás vagy más állami aktus) olyan veszteséget okoz egy magánszereplőnek, amelyet a jog kompenzálandónak ismer el. Egy elismert kártalanítási kötelezettség teljesítése tulajdonjogi és jogállami funkció: olyan állam, amely a magánszereplőkre veszteségeket tudna kiróni, majd a törvény által megállapított kártalanítás kifizetését megtagadhatná, maga lenne annak a bizonytalanságnak a forrása, amelynek megszüntetésére a jogállam létezik. A sor megmarad. Mint a többi kártalanítási sornál, a Megtartás itt sem zárja ki azoknak az alapul fekvő állami cselekményeknek a vizsgálatát, amelyek a felelősséget keletkeztetik — egy visszatérő kártalanítási számla egyúttal jelzés is azoknak az állami döntéseknek a mennyiségéről és minőségéről, amelyek a követeléseket termelik —, de a megállapított jog szerint járó kártalanítást teljesíteni kell.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Magánszemélyek és jogi személyek, akik elismert kártalanítási igényt tartanak fenn az állammal szemben.

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás

• Jelenlegi előirányzat: 100,0 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor olyan fogvatartottak kártalanítását finanszírozza, akiket alapvető jogaikat sértő körülmények között tartanak — zsúfoltság és hasonló viszonyok, amelyekre a magyar bíróságok kompenzálható igényt állapítottak meg. Mint a jogtalan fogva tartásnál, ez is az állam felelőssége egy saját kényszerítő apparátusa által okozott, akarat ellenére elszenvedett kárért: az állami őrizetben lévő személy nem tud kilépni a körülményekből, a kártalanítás pedig az állam által közvetlenül okozott jogsértés elismert orvoslása. A sor megmarad. A kártalanítási számla itt is jelzés egyben — egy visszatérő előirányzat jogellenes fogvatartási körülményekre egy felfelé mutató börtönkapacitási és körülményi problémára utal —, de az érintett fogvatartottaknak járó kártalanítást teljes egészében teljesíteni kell.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Olyan fogvatartottak, akiket alapvető jogaikat sértőnek talált körülmények között tartanak, és akik megőrzik törvényi kártalanítási igényüket.

Kirendelt védői díjak kifizetése

• Jelenlegi előirányzat: 725,0 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a kirendelt védők díját fizeti — azokét az ügyvédekét, akiket olyan vádlottak képviseletére jelölnek ki, akiknek nincs saját védőjük, és akiknek sok esetben a törvény szerint biztosítani kell védelmet. Ez a jogvédelmi funkció a keret közepén áll. Az állam vádol; egy olyan büntetőeljárás, amelyben a vádlottnak nincs védője, nem jogállami eljárás, és a kirendelt védőnek fizetett díj az, ami a védelemhez való jogot a névlegesről a működőre váltja. A sor teljes egészében megmarad. A kirendelt védőknek fizetett díjak szerződéses kötelezettség azoknak az ügyvédeknek, akik a munkát elvégzik, és a fegyveregyenlőséget biztosítják, amely nélkül az állam vádhatalma ellenőrizetlen.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Kirendelt védőre jogosult büntetőjogi vádlottak, valamint a kirendelt munkát végző védőügyvédek.

Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 2 750,0 millió Ft (működési)
• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)
• Indoklás: Ez az előirányzat „állatvédelmi feladatokat” finanszíroz — egy 2 750,0 millió Ft-os transzfer, amely azért került az Igazságügyi Minisztériumba, mert így rajzolták meg a tárcaportfóliót, nem mert a funkció maga ott helyezné el. Az állatvédelem nem jogalkotás-előkészítési tevékenység, nem jogállami funkció, és nem reakció egy jogalanyt érő, akarat ellenére elszenvedett kárra; jelenléte egy igazságügyi fejezetben a miniszteri portfólió-kiosztás mellékterméke, nem pedig bármilyen elemzési illeszkedésé. A költségvetési sor nem ad bontást — egyetlen transzferösszeg „feladatokra”, megnevezett kedvezményezettek, programleírás és törvényi képlet nélkül. Ez a szerkezet ismét egy politikai tisztségviselő szubjektív elosztása: a miniszter dönti el, hogy a 2 750,0 millió Ft-ból mely állatvédő szervezetek és tevékenységek részesüljenek, a költséget minden adófizető megosztva állja, és a kedvezményezett szervezetek szerkezeti érdekeltséget alakítanak ki a sor fenntartásában. Ami látható, az egy felismerhető és rokonszenves ügy — állatmenhelyek, jóléti szervezetek, az állatok kegyetlenségtől való védelme. Ami nem látható, az az, hogy ez 2 750,0 millió Ft, amelyet az adófizetőktől kényszerrel vesznek el, és amelyet egy hivatalnok mérlegelése oszt szét egy olyan ügyre, amelyet az emberek szívesen finanszíroznak önként, jelentős mennyiségben: az állatjólét a világszerte legsikeresebben adományból finanszírozott tevékenységek közé tartozik, tagdíjakból, hagyatékokból, egyéni adományokból és önkéntesekből él, éppen azért, mert valódi és széles körű közönségbeli rokonszenvet élvez. Egy hozzávetőleg 540 000 Ft-os havi bruttó mediánbérnél³ (a KSH Kereseti adatok szerinti 2024-es éves medián; a származtatott egy munkavállalóra jutó költség: 2 750,0 millió Ft osztva mintegy 4,2 millió SZJA-bevallóval) ez az egyetlen sor körülbelül 600-700 Ft-ot szív fel adóból évente — háztartásonként kis összeg, de nem a méret a lényeg: az a lényeg, hogy egy olyan ügy, amelyet az emberek önként, jelentős mennyiségben finanszíroznak, ha kérik őket, a leggyengébb jelölt arra, hogy kötelező finanszírozással, miniszteri mérlegelésen keresztül tartsák fenn. A valódi jogállami elem — az állatkínzási tényállások kikényszerítése — rendőri és ügyészségi funkció, amelyet a rendőrségi és ügyészségi fejezetek már finanszíroznak, és ezt a sor nem érinti. Amit ez az előirányzat finanszíroz, az a támogatásosztás, és ezt vissza kell adni annak az önkéntes szektornak, amely már most is jól végzi. A horizont három év, nem azonnali, mert a jelenlegi kedvezményezett szervezetek — különösen a menhelyek — működésüket, ideértve a már gondozásukban lévő állatok ellátását is, a támogatás várt folytatása köré tervezték, és egy hirtelen vágás ezt a tervezést megszakítaná.
• Átállási mechanizmus: Fokozatos leépítés 3 év alatt, egyenletes pályán. A védendő kör a kedvezményezett szervezetek — állatmenhelyek és jóléti szervezetek, amelyek jelenlegi működésüket a támogatás köré tervezték. Az 1. év a sor kétharmadát folyósítja és jelzi a kifuttatást, teljes ciklust adva a szervezeteknek az önkéntes adománygyűjtés bővítésére; a 2. év egyharmadát folyósítja; a 3. évre a sor nullára fut. A pálya időt ad a menhelyeknek arra, hogy felépítsék azt az adományozói bázist, amelyet máshol hasonló szervezetek tartanak fenn, és nem szakítja meg a már gondozásban lévő állatok ellátását. A nettó megtakarítás 916,7 millió Ft az 1. évben, 1 833,3 millió Ft a 2. évben, a 3. évtől pedig a teljes 2 750,0 millió Ft.
• Érintett csoportok: Az előirányzatból jelenleg finanszírozott állatvédő és állatjóléti szervezetek, elsősorban menhelyek. A három éves pálya időt ad nekik arra, hogy a minisztériumi támogatási bevételt azzal az önkéntes finanszírozással — tagdíj, adomány, hagyaték, vállalati támogatás — pótolják, amely ezt a szektort a gyakorlatban fenntartja. A finanszírozott menhelyek gondozásában lévő állatokat a pálya védi, mert a működést nem szakítja meg.

A jogi személyek egységes nyilvántartásával kapcsolatos feladatok támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 150,0 millió Ft (működési)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a Jogi személyek egységes nyilvántartásával (JSZENY — a társaságok és egyéb jogi személyek központi nyilvántartása, amelyet az Igazságügyi Minisztérium alá építenek) kapcsolatos üzemeltetési feladatokat támogatja. Egy jogi személyek nyilvános nyilvántartása — annak hiteles rögzítése, ki bejegyzett, ki képvisel egy jogi személyt, ki felel — jogállami és szerződés-kikényszerítési funkció: a felek nem szerződhetnek biztonságosan egy megbízható mód nélkül, amely a szerződő partner jogi létezését és képviseletét igazolja, és a nyilvántartás az az intézményi forma, amelyet ez az ellenőrzés ölt. Maga a nyilvántartás ezen az alapon a Megtartás kategóriába tartozik. A 150,0 millió Ft itt egy sokkal nagyobb program üzemeltetési vékony szelete: az egységes nyilvántartás kiépítése egy 10 000 millió Ft-os projekt, amelyet az EU DIMOP_PLUSZ operatív programja társfinanszíroz, 2027. december 31-i projektzárási határidővel.⁴ Ez a beruházási rész az alábbi „igazságügyi modernizáció” sor; ez a 150,0 millió Ft a nyilvántartási funkció visszatérő üzemeltetési támogatása, és megmarad. A Megtartás nem zárja ki egy üzemeltetési hatékonysági felülvizsgálatot, miután a nyilvántartás élesben működik, és a stabil üzemeltetési költségek ismertek.
• Átállási mechanizmus: Nincs. A visszatérő üzemeltetési költség felülvizsgálata, miután a nyilvántartás 2027 után stabil működésbe kerül.
• Érintett csoportok: Senki. A nyilvántartás használói — minden olyan fél, amelynek egy szerződő partner jogi létezését vagy képviseletét ellenőriznie kell — a funkcióra támaszkodnak.

Az igazságügyi modernizációval összefüggő intézkedések

• Jelenlegi előirányzat: 18 576,6 millió Ft (felhalmozási célú)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez az egyetlen sor 18 576,6 millió Ft — a teljes fejezet 47%-a —, és „igazságügyi modernizációs” beruházást finanszíroz: azokat az informatikai rendszereket és infrastruktúrát, amelyek digitalizálják a bíróságokat, a nyilvántartásokat és a minisztérium saját folyamatait. A legnagyobb azonosított komponens a jogi személyek egységes nyilvántartásának (JSZENY) kiépítése, egy 10 000 millió Ft-os keretű projekt, amelyet az EU DIMOP_PLUSZ operatív programja társfinanszíroz, és amelynek befejezési határideje 2027. december 31.⁴ A besorolás azon múlik, hogy a kiadás mit épít. Egy modern, megbízható, digitális cég- és jogi személy-nyilvántartás, valamint digitalizált bírósági folyamatok jogállami infrastruktúrát jelentenek: csökkentik a szerződés kikényszerítésének, a szerződő partner ellenőrzésének és a viták rendezésének költségét, és növelik megbízhatóságukat — ez az az intézményi vezeték, amelyen keresztül egy piaci rend ténylegesen működik. Ennek az infrastruktúrának a kiépítése a keretben legitim állami funkció, és a sor Megtartás besorolást kap. A besorolás két olyan fenntartást hordoz, amelyet a költségvetési adat jelez, de feloldani nem tud. Először, ez egy beruházási sor, nem visszatérő juttatás: egy véges építést finanszíroz, amely befejeződik — a JSZENY-projekt 2027-es horizonttal —, és a 2026-os beruházási részletre vonatkozó Megtartás besorolás nem kötelezettségvállalás 18 576,6 millió Ft-os beruházásra az idők végezetéig. Miután a nyilvántartás és a kapcsolódó rendszerek leszállítása megtörtént, a sornak vissza kell esnie a visszatérő üzemeltetési és karbantartási költségre, amely jóval kisebb összeg, és a költségvetésnek ezt a csökkenést kell mutatnia, nem pedig a beruházási keret évről évre való továbbgörgetését. Másodszor, egy ekkora beruházási sor egy állami informatikai közbeszerzési programon pontosan az a kiadásfajta, ahol a közbeszerzési fegyelem a legtöbbet számít: a funkció melletti érv nem terjed ki arra a közbeszerzési folyamatra, amely azt szállítja, és a fejezeti adat nem ad rálátást arra, hogyan ítélik oda a szerződéseket. A javaslat a funkción Megtartás, azzal a határozott fenntartással, hogy a sort véges beruházási építkezésként követjük, amely 2027 után karbantartási költségre csökken, és hogy a közbeszerzés versenyeztetési ellenőrzés alá kerüljön.
• Átállási mechanizmus: Nincs a funkción. A sort beruházási építésként kell követni: a JSZENY-projekt és a kapcsolódó rendszerek 2027 körüli befejezése után visszatérő üzemeltetési és karbantartási költségre kell visszaesnie, és a költségvetésnek ezt a csökkenést kell tükröznie, nem pedig a beruházási keret továbbgörgetését.
• Érintett csoportok: Senki hátrányosan. A digitalizált nyilvántartások és bírósági rendszerek használói — minden olyan fél, amely szerződést köt, peres eljárást folytat vagy egy szerződő partnert ellenőriz — az infrastruktúrából profitálnak.

Bevételi tételek

A fejezet 150,0 millió Ft saját bevételt rögzít a működési költségvetésben 39 821,0 millió Ft kiadással szemben. Felhalmozási bevételt és EU fejlesztési bevételt nem rögzít.

• Megnevezés: Hazai működési bevétel
• Jelenlegi hozam: 150,0 millió Ft
• Típus: Díj / illeték
• Megjegyzés: A fejezet ezt a bevételt nem bontja tovább. Egy igazságügyi tárcánál ez a minisztérium és felügyelt szervei rendes igazgatási bevétele — eljárási és igazgatási díjak, szolgáltatási díjak és hasonló kisebb tételek. Nem adó. Az összeg a fejezet kiadásához képest jelentéktelen: a saját bevétel a fejezet költésének 0,4%-át fedezi, és a fejezet finanszírozása szinte teljes egészében az általános adóztatásból származik. A fenti kiadási átsorolási javaslatok nem ezen a bevételi soron fordulnak meg, és lényegesen nem változtatnák meg; a kis díjbevétel a minisztérium folyamatos igazgatási funkciójához tapad, amely megmarad.

Ez a fejezet nem tartalmaz nagyobb adóbevételi tételt. A központi kormányzat adóbevételi szerkezete (SZJA, ÁFA, társasági adó, jövedéki adó) a XLII. fejezetben található, nem itt.

Fejezet összefoglaló

Besorolás	Darab	Összesen (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	1	332,2
Fokozatos leépítés	3	3 846,8
Nominális befagyasztás	1	195,2
Megtartás	10	35 446,8
Összesen	15	39 821,0

Bevétel	Összesen (millió Ft)
A fejezet teljes bevétele	150,0

Az 1. évi nettó megtakarítás az összes átsorolt soron: 332,2 (Azonnali megszüntetés) + 100,3 (Mádl-intézet, bérezésen kívüli) + 84,5 (szervezetek/programok támogatása, 1. év nettó egyenletes pályán) + 916,7 (állatvédelem, 1. év) = hozzávetőleg 1 433,7 millió Ft. A 3. évtől, a fokozatos leépítések befejeződése után, az állandósult állapotú megtakarítás: 332,2 + 927,8 + 169,0 + 2 750,0 = 4 179,0 millió Ft évente, a fejezet 39 821,0 millió Ft-os keretével szemben. A fejezet hozzávetőleg 89%-a olyan jogvédelmi és jogállami infrastruktúra, amelyet a keret megtart; a reform a peremén van, nem a magjában.

Főbb megállapítások

• A fejezet tisztán kettéválik egy jogvédelmi magra és egy mérlegelési peremre. A keret hozzávetőleg 89%-a — a minisztérium jogalkotás-előkészítő igazgatása, hat jogi kártalanítási sor, a kirendelt védői díj, a nemzetközi kötelezettségek sora, a nyilvántartás üzemeltetési támogatása és az igazságügyi modernizáció beruházási építkezése — jogállami infrastruktúra és az állam felelőssége saját kényszerítő apparátusának okozta károkért. Ebből semmi sem mérlegelési transzfer; a keret megtartja. A reform a fennmaradó 11%-on dolgozik.

• A kártalanítási sorok egy Megtartás-csoport — de a visszatérő számla olyan jelzés, amelyet érdemes olvasni. Hat sor, összesen 4 194,0 millió Ft, azt fizeti, amivel az állam tartozik, amikor üldöz, fogva tart, kisajátít vagy szabályoz és kompenzálható veszteséget okoz. E felelősségek teljesítése tulajdonjogi funkció, és nem tárgyalható. De egy visszatérő előirányzat jogellenes fogvatartási körülményekre, jogtalan büntetőeljárásra és magán-jogi személyeken okozott veszteségekre egyúttal annak állandó mérése is, hogy az állam saját apparátusa milyen gyakran termel kompenzálható kárt. A kártalanítás megmarad; a felfelé mutató állami döntések azon volumene, amely a követeléseket termeli, az, amit figyelni kell.

• A portfólió-kiosztás magyarázza az állatvédelmi sort, nem a funkció. Egy 2 750,0 millió Ft-os transzfer „állatvédelmi feladatokra” azért szerepel egy igazságügyi tárcánál, mert a miniszteri portfóliót így alakították ki, nem azért, mert az állatvédelem igazságügyi funkció. Mérlegelési alapú támogatási keret — sem megnevezett kedvezményezett, sem képlet —, amely olyan ügyet finanszíroz, amelynek a jótékonysági tevékenységek között az egyik legerősebb önkéntes finanszírozási bázisa van. Egy olyan ügy, amelyet az emberek bizonyítottan finanszíroznak, ha kérik őket, a leggyengébb jelölt a miniszteri mérlegelésen keresztüli kötelező finanszírozásra; a három éves pálya visszaadja a támogatásosztást annak az önkéntes szektornak, amely már most fenntartja, miközben a valódi jogállami funkció — az állatkínzási tényállások kikényszerítése — érintetlenül folytatódik a rendőrségi és ügyészségi fejezetekben.

• Egy állami összehasonlító jogi intézet megduplázza azt a funkciót, amelyet az egyetemek és az Akadémia hálózata már elvégez — és áthelyezi azon hivatal belsejébe, amelyet tanácsol. A Mádl Ferenc Intézet összehasonlító jogi kutatást készít a jogalkotás megalapozására. Ezt a kutatást már szakmai bírálat és versenynyomás alatt termelik a jogi karok és az Akadémia jogi kutatóhálózata, valamint a minisztérium saját jogalkotás-előkészítő stábja. Egy különálló intézet felállítása nem ad új, hiányzó kapacitást; megduplázza a meglévőt, és áthelyezi egymással versengő tudományos intézményekből egy olyan szervezetbe, amelynek igazgatóját a miniszter felügyeli, és amelynek kutatása ugyanennek a miniszternek a jogalkotását alapozza meg. A szerkezeti gyengeség a hiányzó rivális ellensúly, nem a költség.

• A legnagyobb sor véges beruházási építés, nem visszatérő juttatás — és a költségvetésnek csökkenőként kell mutatnia. A 18 576,6 millió Ft-os igazságügyi modernizációs sor, a fejezet 47%-a, informatikát és infrastruktúrát finanszíroz, ideértve az EU által társfinanszírozott JSZENY-nyilvántartást 2027-es befejezési horizonttal. A funkció — digitális jogállami infrastruktúra — megmarad. De a 2026-os beruházási részletre vonatkozó Megtartás nem Megtartás 18 576,6 millió Ft-os beruházási kiadásra az idők végezetéig. Az építkezés befejezése után a sornak vissza kell esnie a visszatérő üzemeltetési és karbantartási költségre. Egy évről évre továbbgörgetett beruházási keret, miután a finanszírozott projekt leszállítása megtörtént, az a mód, ahogy egy véges építés csendben tartós sorrá válik; a költségvetésnek meg kell mutatnia ezt a csökkenést.

• Két mérlegelési képzési és program-támogatás összesen 501,2 millió Ft, és olyan minőségi problémákat céloz, amelyek forrása máshol van. A jogi képzési minőségi támogatás (332,2 millió Ft, Azonnali megszüntetés) és a támogatott szervezetek programkerete (169,0 millió Ft, Fokozatos leépítés) mérlegelési alapú elosztások, amelyek kedvezményezettjeit a költségvetési sor nem nevezi meg. Ahol a jogi képzésben valódi minőségi probléma van, ott azt a szakvizsga és a végzőseik eredményein versenyző egyetemek kezelik — nem pedig egy minisztériumi támogatási sor minden versenyszerű vagy képletalapú csatornán kívül.

Források

Footnotes

1. 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról. Nemzeti Jogszabálytár / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 2019. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900095.kor. Az intézet az igazságügyi miniszter irányítása alá tartozó központi kormányzati kutatószerv, amely nemzetközi összehasonlító jogi kutatást folytat és ajánlásokat készít a hazai jogalkotás megalapozására. ↩

2. „Százmilliókból fog működni a Mádl Ferencről elnevezett jogi kutatóintézet.” Index.hu. 2019. https://index.hu/belfold/2019/04/25/evi_850_millio_forintbol_fog_mukodni_a_madl_ferencrol_elnevezett_jogi_kutatointezet/. „Az intézet idén különböző címeken 610 millió forintot kap, a következő évben pedig már 850 millió forintból fog működni.” ↩

3. KSH (Központi Statisztikai Hivatal). „Keresetek, 2024. évi adatok.” https://www.ksh.hu/keresetek. 2025. A 2024-es éves bruttó havi mediánbér: hozzávetőleg 520 376 Ft; 2024 decemberi medián: 560 900 Ft. A fejezet 540 000 Ft-os értéke ezen a tartományon belüli év közepi közelítés. Az egy munkavállalóra jutó 600-700 Ft-os költség a 2 750,0 millió Ft hozzávetőleg 4,2 millió SZJA-bevallóval való elosztásával származtatott (KSH SZJA adatok). ↩

4. „Jogi személyek egységes nyilvántartása — DIMOP_PLUSZ-1.3.6-23-2023-00001.” NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. https://nisz.hu/projektjeink/jogi-szemelyek-egyseges-nyilvantartasa-d150. Szerződött projektérték „10 000 000 000 Ft”; tervezett befejezés „2027.12.31.” A projekt az Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt építi ki a jogi személyek egységes nyilvántartását (JSZENY). ↩ ↩²