XI. fejezet · 2026-os költségvetés-elemzés
Miniszterelnökség
Prime Minister's Office
A fejezet audita
27.7% megtakarítás- Teljes előirányzat · MFt
- 279 798,6
- Első évi megtakarítás · MFt
- 77 633,3
- Azonnali megszüntetés · MFt
- 43 455,1
- A teljes költségvetésből
- 0.64%
43 455,1MFt
134 997,7MFt
49 376,0MFt
51 969,8MFt
Legfontosabb megállapítás
Legnagyobb egyetlen sor csökkenése: Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása — 26 527,3 MFt első évi megtakarítással.
Költségvetési elemzés
Tételről tételre
54 tétel. Koppints bármelyikre az értékelésért, indoklásért, átállási mechanizmusért és érintett csoportokért.
Nyisd meg ezt a fejezetet az interaktív Költségvetés-elemzőbenXI. fejezet: Miniszterelnökség
Áttekintés
A XI. fejezet a Miniszterelnökséget finanszírozza — a megnevezés azonban elfedi a fejezet valódi súlyát. A 279,8 milliárd Ft-os keretből mindössze nagyjából 16 milliárd Ft jut magának a hivatali apparátus működtetésére. A maradék diszkrecionális elosztású tételek sora: 134 milliárd Ft egyházi átutalás, 31 milliárd Ft civil és „nemzeti együttműködési” támogatás, 24 milliárd Ft nemzetiségi közösségi finanszírozás, egyetlen 26,5 milliárd Ft-os sor „nonprofit, társadalmi és civil szervezetek és köztestületek” címén, és még egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány alaptőkéje. Fiskális értelemben ez a fejezet a központi kormányzat támogatásosztó pultja: innen finanszírozza a civil és vallási élet azon szeletét, amelyet éppen támogatni kíván.
A 2026-os évre tervezett összkiadás 279 798,6 millió Ft. Az összbevétel 1 652,0 millió Ft — a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Örökség Intézete együttes saját működési bevétele. A fejezet ezért 278 146,6 millió Ft hiánnyal zár, amelyet az általános adóbevétel fedez.
Itt élesen vetődnek fel a klasszikus liberális kérdések, mert a négy intézményi cím alatt szinte minden sor olyan átutalás, amelyről politikai tisztségviselők döntenek az általuk kiválasztott kedvezményezettek javára. A látható következmények oldalán egy finanszírozott egyházi program áll, egy finanszírozott civil szervezet, egy finanszírozott nemzetiségi intézmény. A nem látható következmények oldalán (Bastiat értelmében) a bérből élő áll, akinek SZJA-ja és szochója kifizette mindezt, és akinek beleszólása nem volt abba, hogy a pénzt melyik egyház, melyik szervezet vagy melyik intézmény kapja. Az ilyen jellegű diszkrecionális állami elosztás járadékhelyzetet hoz létre, függetlenül attól, ki kezeli: egy jövőbeli kormány, amely ugyanezt a 134 milliárd Ft egyházi átutalást és 26,5 milliárd Ft civil támogatást más jellegű kedvezményezetteknek irányítaná át, nem szüntetné meg a járadékot — csupán átcímezné. Ezt a mechanizmust teszi láthatóvá ez a fejezet.
Kiadási elemzés
Miniszterelnökség igazgatása
- Jelenlegi előirányzat: 15 945,0 millió Ft hat előirányzaton — személyi juttatások 9 778,3, munkaadói járulékok 1 374,5, dologi kiadások 4 471,7, ellátottak pénzbeli juttatásai 138,9, egyéb működési 36,0, beruházások 145,6.
- Besorolás: Megtartás (mind a hat soron).
- Indoklás: A végrehajtó hatalom adminisztratív magja alkotmányos előfeltétel — egy kormánynak rendelkeznie kell olyan hivatallal, amely a működését biztosítja. A klasszikus liberális keret nem vitatja a végrehajtó hatalom létét; azt vitatja, hogy mire költ a végrehajtó hatalom a jogvédelmi és alkotmányos előfeltétel-funkciókon túl. A hivatali apparátus saját működtetésére jutó 15,9 milliárd Ft a legitim mag. A Megtartás itt nem jelent mentességet a vizsgálat alól: a 4 471,7 millió Ft-os dologi sor és a személyi keret joggal lehet hatékonysági vizsgálat tárgya. A Megtartás azt jelenti, hogy a funkció túléli az átmenetet — nem pedig azt, hogy a költségvetés megkérdőjelezhetetlen.
- Átmeneti mechanizmus: Nincs. Marad; szokásos működési hatékonyságvizsgálat tárgya.
- Érintett csoportok: Senkit nem szorít ki.
Nemzetstratégiai Kutatóintézet
- Jelenlegi előirányzat: 1 387,9 millió Ft — személyi juttatások 914,7, munkaadói járulékok 148,6, dologi kiadások 292,9, beruházások 31,7.
- Besorolás: Fokozatos leépítés (2 év) a két személyi soron; Azonnali megszüntetés a dologi és beruházási soroknál.
- Indoklás: Az Intézet a magyar örökségről és a Kárpát-medencei magyar közösségekről végez kutatást, közvélemény-kutatást és elemzést. Bármi is legyen e kutatás érdeme, nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem védelmi válasz akaratlanul okozott sérelemre. Állami finanszírozású agytröszt — egy állam pedig költségvetési soron nem tudja meghatározni a stratégiai kutatás optimális mennyiségét vagy irányát, mert nincs olyan árjelzés, amely megmondaná neki, hogy a kutatás megéri-e az árát. A magyar kormány maga is szerkezetileg hasonló következtetésre jutott: az Intézet abba a hetvennél több állami szervbe tartozik, amelyeket megszüntetnének vagy átszerveznének, feladatait pedig a Veritas Intézet venné át.1 Amikor a kormány saját bürokrácia-csökkentési programja már bezárásra jelöl egy szervezetet, a klasszikus liberális ajánlás egyszerű: vigyék végig a bezárást becsülettel, ne olvasszák be egy utódszervezetbe.
- Átmeneti mechanizmus: A védett fél az Intézet állandó állománya — egy szűk szakmai gárda (a személyi sor 914,7 millió Ft, munkaadói járulékok 148,6 millió Ft, tehát nagyjából néhány tucat kutató és adminisztrátor a szokásos közszolgálati béreken). Végkielégítés átfedéssel két éven át: az állomány legfeljebb 24 hónapig továbbra is megkapja a teljes állami fizetést, és ezen az időszakon belül vállalhat magán- vagy akadémiai állást, mindkét jövedelmet megtartva. Az áthidalás költsége megegyezik magával a bérköltséggel — a XI-E7 és XI-E8 sorokon 1 063,3 millió Ft —, és ez az egyetlen honorált összetevő. A 292,9 millió Ft-os dologi sor és a 31,7 millió Ft-os beruházási sor mögött nem áll állandó alkalmazottak jogos elvárása; ezek az első költségvetési ciklusban nullára futnak. Az elemzői és nyelvi készségekkel rendelkező kutatók a közszféra leginkább átállásképes munkavállalói közé tartoznak; az érintett háztartások számára a magánszektorba vagy egyetemekre való újraelhelyezkedés bőven belefér a 24 hónapos időkeretbe.
- Érintett csoportok: Az Intézet állandó állománya (szűk gárda); szerződéses beszállítók, akiknek szerződései lejárnak, nem pedig felmondásra kerülnek.
Nemzeti Örökség Intézete
- Jelenlegi előirányzat: 2 477,1 millió Ft kiadás hat soron — személyi juttatások 1 074,3, munkaadói járulékok 148,5, dologi kiadások 1 024,3, egyéb működési 0,5, beruházások 75,0, felújítások 154,5. Saját működési bevétele 225,0 millió Ft.
- Besorolás: Nominális befagyasztás (mind a hat soron).
- Indoklás: Az Intézet a Nemzeti Sírkertet és a védett emlékhelyek nyilvántartását gondozza — körülhatárolt, véges őrző mandátum. Nem jogvédelmi funkció, de önkorlátozó: a sírok és emlékhelyek állománya nem bővül költségvetési ciklusonként. Az azonnali megvonás olyan őrző feladatot hagyna gazda nélkül a fizikai örökség fölött, amelynek átvételére egyetlen magánszereplő sem áll készen; a bővítés viszont nem indokolt. A nominális befagyasztás az őszinte besorolás — tartsuk az előirányzatot szinten, és hagyjuk, hogy az infláció egy évtized alatt nagyjából 20-25%-kal erodálja a reálkeretet, ezen időszak alatt pedig az őrző konstrukció felülvizsgálható alapítványi vagy vagyonkezelői modell irányában. Az Intézet, akárcsak a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, szerepel a kormány átszervezési listáján, jogutódként a Veritas Intézettel;1 ha ez az átvétel megvalósul, a befagyasztás egyszerűen átkerül az utód könyveibe.
- Átmeneti mechanizmus: Tartsuk a nominális előirányzatot 2 477,1 millió Ft-on. Az évtized során vizsgáljuk felül az őrző feladatok átadását olyan örökségvédelmi alapítvány részére, amelyet részben a saját 225,0 millió Ft-os bevételi forrása finanszíroz.
- Érintett csoportok: A befagyasztási időszakban senki nem kerül ki a rendszerből; az állomány és az őrző kötelezettségek folytatódnak.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Jelenlegi előirányzat: 46 739,8 millió Ft kiadás hat soron — személyi juttatások 20 751,5, munkaadói járulékok 2 786,4, dologi kiadások 12 201,1, ellátottak pénzbeli juttatásai (hallgatói juttatások) 1 548,2, egyéb működési 25,0, beruházások 9 427,6. Saját működési bevétele 1 427,0 millió Ft.
- Besorolás: Nominális befagyasztás (mind a hat soron).
- Indoklás: Az Egyetem képzi a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem és a nemzetbiztonság tiszti és közszolgálati utánpótlását; 2025-ben több mint 2 400 új hallgatót vett fel, a legnagyobb csoport az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán tanult.2 Egy honvédelmi és jogállami apparátust fenntartó államnak védhető érdeke fűződik ahhoz, hogy biztosítsa az ehhez képzett tisztek és közigazgatási szakemberek utánpótlását — ez a mandátum azon része, amely közel áll az alkotmányos előfeltétel-funkcióhoz. De az, hogy „az államnak képzett közigazgatási szakemberekre van szüksége”, még nem alapozza meg azt, hogy az államnak külön erre a célra létrehozott egyetemet kellene fenntartania a kiképzésükre: közigazgatás-, jog- és nemzetközi-kapcsolatok-szakok ott vannak a hagyományos magyar egyetemi szektor egészében, a tulajdonképpeni tisztképzés pedig a szűkebb, valóban államspecifikus mag. Az őszinte besorolás ezért nominális befagyasztás, nem Megtartás — tartsuk a 46,7 milliárd Ft-os keretet szinten, hagyjuk érvényesülni a reálértékű eróziót, és használjuk az évtizedet arra, hogy elválasszuk a valóban államspecifikus tisztképzési funkciót (amit egy megreformált intézmény megőrizne) a versenyző egyetemi szektor által már biztosított általános közigazgatási oktatástól. A 9 427,6 millió Ft-os beruházási sor befagyasztott intézménynél különös figyelmet érdemel: befagyasztott egyetemnek nem szabadna közel 10 milliárd Ft-os éves építési programot működtetnie konkrét, időhatáros indoklás nélkül.
- Átmeneti mechanizmus: Tartsuk a nominális előirányzatot 46 739,8 millió Ft-on. Rendeljünk meg egy felülvizsgálatot, amely elválasztja a tiszti és honvédségi képzést az általános szakképzéstől; az utóbbi a befagyasztási horizonton belül átkerül a hagyományos egyetemi szektorba.
- Érintett csoportok: A befagyasztási időszakban senki nem kerül ki a rendszerből; az oktatók és hallgatók folytatják. Egy későbbi szerkezeti felülvizsgálat az általános képzési funkciókban dolgozó oktatókat érintené, akik az akadémiai munkaerőpiacon mozgásképesek.
Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása
- Jelenlegi előirányzat: 26 527,3 millió Ft (25 619,3 működési + 908,0 beruházási).
- Besorolás: Azonnali megszüntetés.
- Indoklás: Ez az egyetlen sor a fejezet legnagyobb diszkrecionális támogatási kerete, és a neve pontosan leírja a mechanizmust: olyan költségvetési keret, amelyből politikai tisztségviselők pénzt osztanak az általuk választott nonprofit és civil szervezeteknek. A „civil tevékenységnek” nincs piaci ára, és nincs olyan összegző mechanizmus sem, amely a polgárok szubjektív értékelése alapján mutatná meg, melyik szervezetnek van létjogosultsága; az elosztás ezért annak szubjektív ítélete, aki a sor felett rendelkezik. Az a civil szervezet, amelyik működési költségvetése szempontjából ettől az átutalástól függ, nem azoktól a polgároktól kapja a finanszírozást, akik a munkáját értékelik — hanem attól a hivataltól, amely kiválasztotta, és túlélése azon múlik, hogy kiválasztva marad-e. Ez a járadéktermelő szerkezet (lásd alább a Kulcsfontosságú megfigyeléseknél). Az igazi civil társadalom — amelyet a klasszikus liberalizmus az egyén és az állam közötti térként nagyra becsül — azoknak az önkéntes hozzájárulásaiból él, akik értékelik: tagdíjakból, adományokból, és abból az 1%-os SZJA-felajánlási mechanizmusból, amely már most lehetővé teszi minden adózónak, hogy saját adójának egy szeletét egy általa választott civil szervezethez irányítsa. Egy 26,5 milliárd Ft-os központilag elosztott keret nem erősíti ezt a civil társadalmat; egy politikai szelektort tesz az önkéntes helyébe.
- Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés egy költségvetési cikluson belül. A szervezetek állami támogatást veszítenek el, nem szerződéses jogosultságot; az SZJA 1%-os felajánlási csatorna és a szokásos adománygyűjtés mindegyikük előtt nyitva marad. Egy nagyjából 540 000 Ft-os átlagos havi bruttó bérrel dolgozó munkavállalónak ez az egy sor évi nagyjából 5 000-5 500 Ft adót jelent — olyan pénz, amelynek egy részét ugyanaz a munkavállaló az 1%-os mechanizmuson keresztül annak a konkrét szervezetnek utalhatná, amelyet ténylegesen támogat.
- Érintett csoportok: A keretre jelenleg ráutalt civil szervezetek, amelyeknek át kell térniük az önkéntes finanszírozásra; egyetlen magánszemély sem veszít szerzett jogosultságot.
Nemzeti Együttműködési Alap
- Jelenlegi előirányzat: 16 042,0 millió Ft.
- Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év, lineáris).
- Indoklás: A Nemzeti Együttműködési Alap a civil szervezeteknek szóló strukturált támogatási program, amelyet kollégiumi testületek és a Bethlen Gábor Alapkezelő működtet, közzétett pályázatokkal és támogatási sávokkal — működési támogatás 500 000-3 000 000 Ft, szakmai és működési együttes támogatás szervezetenként 4 500 000 Ft-ig.3 Ez a fenti diszkrecionális keret szabályozottabb testvére, és éppen a szabályozott szerkezet az oka annak, hogy itt Fokozatos leépítésről van szó, nem Azonnali megszüntetésről: jelentős számú kis helyi egyesület építette működési terveit a NEA pályázati ciklusaira, és a hirtelen visszavonás olyan kötelezettségvállalásokat hagyna gazdátlanul, amelyekre ezek az egyesületek észszerűen támaszkodtak. De a közzétett pályázati rubrika nem változtat az alapmechanizmuson. Az állam továbbra sem tudja megítélni, hogy az általa finanszírozott civil tevékenység megéri-e az árát; csupán a nyílt politikai szelektort cserélte le bizottságira. Az Alap önkéntelen adót csatornáz olyan szervezetekhez, amelyeket saját tagjaik és támogatóik önkéntesen is tudnának finanszírozni — és az 1%-os SZJA-felajánlási útvonal pontosan erre már létezik.
- Átmeneti mechanizmus: Lineáris hároméves leépítés. A védett fél a többéves támogatási kötelezettségekben álló kis egyesületek köre; a lineáris lecsúsztatás három költségvetési ciklust ad nekik arra, hogy átálljanak tagdíj-finanszírozásra, adományokra és az 1%-os csatornára. A nettó megtakarítás az első évi 5 347,3 millió Ft-ról a harmadik évre éri el a teljes 16 042,0 millió Ft-ot.
- Érintett csoportok: A jelenlegi NEA-támogatásban részesülő civil egyesületek; egyikük sem rendelkezik szerződéses jogosultsággal a jelenlegi cikluson túl.
Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
Ez a fejezet legnagyobb klasztere — tizenöt előirányzat, együttesen nagyjából 134 milliárd Ft. Két nagyon különböző dologra bonthatók tisztán, és a kettő összemosása az a központi elemzői hiba, amelyet el kell kerülni.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék — 31 200,0 millió Ft — Megtartás. Ez a sor nem diszkrecionális támogatás. Szerződéses járadék, amelyet a magyar állam akkor hozott létre, amikor az államosított egyházi ingatlanok posztkommunista restitúciójának rendezése során a fizikailag vissza nem adott ingatlanokért járó pénzbeli kártalanítást örökös indexált járadékká alakította át. A megállapodást az 1997-es magyar-szentszéki egyezmény és annak végrehajtási törvénye rögzíti: a kártalanítási igényt hosszú távú állami befektetésként kezelték, a járadékot ezen igény meghatározott százalékában állapították meg (2001-től 5%-ra kifuttatva), és évente a forintnak a költségvetési devizakosárban mért átlagos leértékelődéséhez indexálták.4 Ez az a szűk eset, ahol az alapelv és a hatályos jog a Megtartásban találkozik: a kedvezményezettek egy tulajdonjogi rendezés jóhiszemű szerződő felei, a kötelezettség szerződéses, és a klasszikus liberális jogállamiság-elv éppen az ilyen szerzett rendezéseket védi. Egy reformcsomag felülvizsgálhatja, hogy az örökös járadék volt-e a megfelelő eszköz, és tárgyalhat visszavásárlásról a következő szerződéses nyitásnál — de nem mondja fel egyoldalúan a restitúciós megállapodást. Megtartás jogállami alapon.
A másik tizennégy egyházi sor — nagyjából 103 milliárd Ft — Fokozatos leépítés vagy Azonnali megszüntetés. Minden más ebben a klaszterben a vallási élet diszkrecionális állami finanszírozása: egyházi alapintézmények működtetése és az SZJA-kiegészítés (31 705,0 millió Ft), papi jövedelem-kiegészítés és zsidó örökségi támogatás (14 964,3), egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházás (23 503,8), egyházi közszolgálati és közösségi beruházás (15 460,2), egyházi gyűjteményi és kulturális intézmények (4 386,6), fakultatív hitoktatás (7 337,3), Karitatív Tanács összehangolt feladatai (2 718,0), kórházi lelkigondozás (800,0), a Görögkatolikus Metropólia (300,0), valamint a külszolgálatban lévő papokra (840,0), a diaszpórában élő vallási életre (500,0), a határon túli egyházfejlesztésekre (2 309,1), egyházi közösségi programokra (1 093,5), vallási közösségekre (461,9) és a papi felszerelésre (200,0) szóló kisebb sorok.
- Besorolás: Fokozatos leépítés a nagy strukturális soroknál (a 31 705,0 alapintézményi sor 4 év alatt; a 23 503,8, 15 460,2, 14 964,3 és 4 386,6 sorok 5 év alatt; a 7 337,3 fakultatív hitoktatási, 2 718,0 Karitatív Tanács és 800,0 lelkigondozási sorok 3 év alatt; a 300,0 Metropólia-sor 4 év alatt). Azonnali megszüntetés a hat kisebb, összesen 5 404,5 millió Ft-os diszkrecionális sornál.
- Indoklás: A vallásgyakorlás az önkéntes társulás iskolapéldája. Egy egyházat híveinek szabadon adott hozzájárulásai tartanak fenn — és a magyar egyházak, akárcsak mindenhol a világon, évezredek óta próbára tett mechanizmussal rendelkeznek erre: a felajánlással, a tizeddel, a hívek tagságával. A klasszikus liberális keret nem ítél a vallási élet értéke felett; azt állapítja meg, hogy a vallási élet nem igényel önkéntelen adófinanszírozást, mert akik egy egyházat értékelnek, közvetlenül is tudják finanszírozni — és történelmileg ezt is teszik. A látható oldalon itt egy finanszírozott plébánia áll, egy felújított templom, egy kiegészített papi jövedelem. A nem látható oldalon a bérből élő — bármilyen vallású vagy vallás nélküli —, akinek SZJA-ját olyan vallási intézményhez irányították, amelyhez talán nem is tartozik, és amelyet nem is ő választott. A kategórián belüli érv tovább élesíti ezt: a 31 705,0 millió Ft-os alapintézményi sor részben SZJA-kiegészítés, az önkéntes 1%-os egyházi felajánlás állami kiegészítése. Ez a mechanizmus azt jelenti, hogy az a munkavállaló, aki 1%-át egyetlen egyháznak sem ajánlja fel, vagy egy kis egyháznak ajánlja, az általános adón keresztül még mindig finanszíroz egy olyan állami kiegészítést, amely a nagy fogadó felekezetek javára skálázódik. Az önkéntes felajánlási csatorna már létezik és már működik; az állami kiegészítés egy önkéntes mechanizmust alakít vissza önkéntelenné.
- Átmeneti mechanizmus: A védett felek soronként különböznek, és a horizontok ezt tükrözik. A 31 705,0 millió Ft-os alapintézményi sor részben papok és egyházi alkalmazottak megélhetését finanszírozza, akik életüket erre alapozták — a négyéves lineáris lecsúsztatás időt ad az egyházaknak arra, hogy újraépítsék az adományon és tagságon alapuló finanszírozást, és felszívják az érintetlenül maradó SZJA-felajánlási bevételt. A beruházási és örökségvédelmi sorok (23 503,8, 15 460,2, 14 964,3, 4 386,6) jellemzően többéves felújítási és építési kötelezettségvállalásokba illeszkednek; az ötéves lineáris lefutás lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő építési szerződések befejeződjenek, miközben állami számlán újakat már nem rendelnek meg. A 7 337,3 millió Ft-os fakultatív hitoktatási sor és a 2 718,0 Karitatív Tanács sor három év alatt épül le — elég idő ahhoz, hogy a tevékenységek egyházi és plébániai finanszírozásra álljanak át. A hat kis sor mögött nincs hasonló többéves rászorultság, ezek Azonnali megszüntetések. A klaszteren belül az SZJA 1%-os egyházi felajánlás — az igazán önkéntes csatorna — érintetlen marad, és az elsődleges finanszírozási útvonallá válik.
- Érintett csoportok: Egyházak és vallási intézmények, amelyek állami támogatásról adományon és tagságon alapuló finanszírozásra állnak át az érintetlen 1%-os felajánlás mellett; a jövedelem-kiegészítési és alapintézményi sorokon lévő papok és egyházi alkalmazottak, akiket a többéves lecsúsztatás véd; beruházási sorokon lévő építési szerződő felek, akiket a szerződések kifutása véd. Egyetlen hívő sem veszíti el a vallásgyakorlás vagy az egyháza finanszírozásának jogát; a reform a nem-tagok önkéntelen hozzájárulását szünteti meg, nem a tagok önkéntes hozzájárulását.
Vallásturisztikai támogatások
- Jelenlegi előirányzat: 314,1 millió Ft.
- Besorolás: Azonnali megszüntetés.
- Indoklás: A vallási turizmus támogatása örökségvédelmi címke alá bújtatott iparpolitika. Azok a zarándokhelyek és vallási örökségi célpontok, amelyek látogatókat vonzanak, ezekből a látogatókból maguk termelik a bevételüket; a látogatókat nem vonzó helyeket nem teszi életképessé egy marketingtámogatás. Az állam nem tudja kiszámolni a „vallási turizmus” optimális szintjét, mert ilyen optimum nem létezik attól függetlenül, hogy az utazók önként mit választanak meglátogatni és kifizetni. A sor kicsi, de itt nem a méret a lényeg — ez elvi alapon álló tiszta Azonnali megszüntetés.
- Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés egy cikluson belül.
- Érintett csoportok: Jelenleg promóciós támogatást kapó turisztikai szolgáltatók és helyszínek; nincs szerzett jogosultság.
Városi Civil Alap
- Jelenlegi előirányzat: 5 000,0 millió Ft (4 500,0 működési + 500,0 beruházási).
- Besorolás: Azonnali megszüntetés.
- Indoklás: A civil támogatási mechanizmus földrajzilag célzott változata — diszkrecionális keret a városi civil szervezetek számára. Az elemzés ugyanaz, mint a fő civil támogatási sornál: az állam választja ki a kedvezményezetteket, a kedvezményezettek függnek attól, hogy kiválasztva maradnak, és az önkéntes alternatívák (tagság, adományok, az 1%-os SZJA-csatorna) teljes mértékben elérhetők maradnak. Azonnali megszüntetés.
- Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés egy cikluson belül.
- Érintett csoportok: Jelenleg finanszírozott városi civil szervezetek; nincs szerzett jogosultság.
Magyar Külügyi Intézet szakmai feladatai
- Jelenlegi előirányzat: 2 021,6 millió Ft.
- Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év, végkielégítés átfedéssel).
- Indoklás: Az átutalás a külügyi intézet szakmai kutatási és elemzési munkáját finanszírozza — egy állami finanszírozású agytrösztöt a külpolitika területén. A Nemzetstratégiai Kutatóintézethez hasonlóan ez is kutatás, nem jogvédelmi vagy alkotmányos előfeltétel-funkció, és az állam nem tudja beárazni, hogy az elemzés megéri-e az árát. A külpolitikai elemzés ráadásul pontosan az a fajta munka, amelyet egyetemek, független intézetek és maga a diplomáciai szolgálat is elvégez; nem egy célzott állami átutalás az egyetlen csatornája.
- Átmeneti mechanizmus: Az átutalás egyetlen összeg belső bontás nélkül, ezért a bérkomponenst becsléssel kell pótolni a végkielégítés-számításhoz. Egy állami finanszírozású kutatóintézet jellemzően a működési költségvetésének nagyjából felét fordítja személyi juttatásokra és munkaadói járulékokra; ezen az alapon a bérkomponens becsült értéke 1 010,8 millió Ft. Végkielégítés átfedéssel három éven át: a kutatói állomány legfeljebb 24 hónapig megőrzi a fizetést, és párhuzamosan akadémiai vagy magánállást vállalhat. A nettó megtakarítás az 1-2. évben 1 010,8 millió Ft (a nem bérjellegű fél megtakarítva, a bérjellegű fél áthidalva), a 3. évtől pedig a teljes 2 021,6 millió Ft. A bérbecslést a megvalósítás előtt az intézet auditált számával kell helyettesíteni; az elemzés ezt becslésként, nem pedig lekért tényadatként jelöli.
- Érintett csoportok: Az intézet kutatói állománya — szűk létszámú gárda, magas mértékben átállásképes elemzői és nyelvi készségekkel; az érintett háztartások számára az akadémiai vagy magánszektorba való újraelhelyezkedés bőven belefér az átfedési ablakba.
Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetése
- Jelenlegi előirányzat: 200,2 millió Ft (100,2 működési + 100,0 beruházási).
- Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év, lineáris).
- Indoklás: Az állami beruházások monitoringrendszere egy olyan fegyelem másodlagos adminisztratív pótléka, amelyre kisebb állami beruházási lábnyom mellett nem lenne szükség. Az őszinte olvasat az, hogy a rendszer azért létezik, mert az állam nagy mennyiségű beruházási projektet rendel meg, amelyek végrehajtását aztán felügyelnie kell. Ahogy a tágabb reform csökkenti az állam diszkrecionális beruházási és támogatási lábnyomát — ami éppen ebben a fejezetben is látható —, úgy zsugorodik vele a monitoringszükséglet is. A sor azzal a tevékenységgel párhuzamosan fut le, amelyet figyel, ahelyett, hogy állandó felügyeleti elemként védenénk.
- Átmeneti mechanizmus: Hároméves lineáris leépítés, követve a felügyelt állami beruházási volumen csökkenését.
- Érintett csoportok: Egy kis létszámú adminisztratív csapat; a szokásos közszolgálati mobilitás érvényesül.
Nemzetiségi célú költségvetési támogatások és kapcsolódó kisebbségi sorok
- Jelenlegi előirányzat: Nemzetiségi támogatások 4 707,7; országos nemzetiségi önkormányzatok és média 2 453,3; nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények 2 072,9; nemzetiségi intézmények beruházása/felújítása 1 361,1; hazai nemzetiségi közösségi projektek 1 640,0; települési és területi nemzetiségi önkormányzatok 2 651,3. Összesen nagyjából 14,9 milliárd Ft.
- Besorolás: Megtartás a két önkormányzati sornál, amelyek a területi nemzetiségi önkormányzatok intézményeit és magának az önkormányzati működésnek a finanszírozását fedik (XI-E48 nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, 2 072,9; XI-E54 települési és területi nemzetiségi önkormányzatok, 2 651,3). Fokozatos leépítés (3 év, lineáris) a diszkrecionális támogatási és projektsoroknál (4 707,7, 2 453,3, 1 361,1, 1 640,0).
- Indoklás: A különbségtétel itt egy jogi megfontoláson múlik. Magyarország elismert nemzetiségeinek alkotmányos és törvényi kerete van a nemzetiségi önkormányzatra — választott testületekkel, meghatározott intézményi szereppel. E választott önkormányzati testületek működésének és az általuk fenntartott alapintézményeknek a finanszírozása közel áll az alkotmányos előfeltétel-funkcióhoz: azt a gépezetet pénzeli, amelyen keresztül egy elismert közösség a kollektív önkormányzatiságát gyakorolja, hasonlóan az önkormányzati szint finanszírozásához. Ez a két sor Megtartás. A diszkrecionális támogatási sorok — általános „nemzetiségi támogatások”, médiatámogatás, projektfinanszírozás, beruházási támogatások — más kérdés: politikai tisztségviselők szubjektív elosztása az általuk választott nemzetiségi szektorbeli kedvezményezettek felé, ugyanazokkal a számítási és járadékproblémákkal, mint a civil és egyházi támogatási kereteknél. Ezek három év alatt épülnek le, amely időszakban a nemzetiségi szervezetek átállhatnak közösségi finanszírozásra és saját önkormányzataik költségvetésére.
- Átmeneti mechanizmus: Tartsuk meg az önkormányzati működési és intézményi sorokat. Építsük le a diszkrecionális támogatási sorokat lineárisan három év alatt; a megtartott nemzetiségi önkormányzatok maguk válnak természetes csatornává minden olyan prioritás finanszírozására, amelyet közösségeik választanak.
- Érintett csoportok: Diszkrecionális támogatáson lévő nemzetiségi szervezetek, akik három év alatt térnek át; az önkormányzatok és alapintézményeik érintetlenek.
Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány — forrásbiztosítás
- Jelenlegi előirányzat: 5 884,6 millió Ft.
- Besorolás: Azonnali megszüntetés.
- Indoklás: Ez a sor egy újabb közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító juttatását biztosítja. A modell közvagyont és pénzbeli alaptőkét visz át egy önmagát újratermelő testület által irányított alapítványba, és ezzel tartósan kívül helyezi a vagyontárgyakat az éves költségvetési folyamaton, valamint minden jövőbeli parlamenti többség hatókörén. Bármi is legyen a deklarált közcél, a szerkezeti hatás az, hogy 5 884,6 millió Ft adófizetői pénz olyan járműbe kerül, amelyet egyetlen jövőbeli költségvetés sem hívhat vissza, és egyetlen jövőbeli kormány sem irányíthat át — egyirányú kivonás a közpénzek demokratikus kontrollja alól. A klasszikus liberális ellenvetés nem az alapítványok mint olyanok ellen szól; az ellen szól, hogy önkéntelenül beszedett adóból egy elszámoltathatatlan testület által vezetett tartós alaptőkét alakítsanak ki. Egy ilyen jellegű új alaptőke a lehető legtisztább Azonnali megszüntetés: nem építünk le semmit, még nincs kialakult rászorultsági viszony, a pénz egyszerűen nincs lekötve.
- Átmeneti mechanizmus: Ne nyújtsuk az alaptőkét. A források az általános költségvetésben maradnak.
- Érintett csoportok: Senki — az alapítvány még nem létezik; egyetlen fél sem támaszkodott rá.
Kisebb megtartott sorok
A Fejezeti általános tartalék (100,6 millió Ft) a fejezet tartalékképzése, és Megtartás — egy kicsi, körülhatárolt prudenciális tartalék összhangban áll a szokásos költségvetési gazdálkodással. A Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása sor (4 333,3 millió Ft) és a Nemzeti és történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok sor (159,1 millió Ft) Fokozatos leépítésként (4 év, lineáris), illetve Nominális befagyasztásként kezelendő: a nemzetpolitikai átutalás diszkrecionális külső támogatásosztás, amely a többi támogatási kerettel azonos logika szerint épül le, míg az emlékhelyek sor egy kicsi, körülhatárolt őrző mandátum, amely természetes párja a Nemzeti Örökség Intézete befagyasztásának.
Bevételi előirányzatok
A fejezetnek minimális saját bevétele van — két működési bevételi sor, mindkettő a fejezet intézményei által termelt díj- és térítésbevétel, együttesen 1 652,0 millió Ft.
-
Megnevezés: Nemzeti Közszolgálati Egyetem működési bevétele.
- Jelenlegi hozam: 1 427,0 millió Ft.
- Típus: Díj.
- Megjegyzések: Az Egyetem tandíj-, szolgáltatási és egyéb saját bevétele. Ez a bevétel a Nominális befagyasztás besorolás mellett is folytatódik; a tisztképzés és az általános szakképzés későbbi szerkezeti szétválasztása sem szüntetné meg, mivel éppen a tandíjas képzési funkciók azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel kerülnek át a versenyző szektorba, vagy maradnak benne. Az 1 427,0 millió Ft-os bevétel érdemi saját finanszírozási bázist jelent egy megreformált intézmény számára.
-
Megnevezés: Nemzeti Örökség Intézete működési bevétele.
- Jelenlegi hozam: 225,0 millió Ft.
- Típus: Díj.
- Megjegyzések: Az Intézet őrző és nyilvántartási tevékenységéből származó térítési és saját bevétel. Folytatódik a Nominális befagyasztás mellett; ha az őrző feladatok egy örökségvédelmi alapítványhoz kerülnek át, ennek saját bevételi bázisához tartozna.
A fejezetben nincs adóbevételi előirányzat — a Miniszterelnökség kiadási portfólió, nem bevételbeszedő szerv. A fejezet 279,8 milliárd Ft-os kiadását szinte teljes egészében a központilag beszedett és a költségvetés bevételi fejezeteiben rögzített általános adóbevételből fedezik.
Fejezet-összegzés
| Besorolás | Darabszám | Összeg (millió Ft) |
|---|---|---|
| Azonnali megszüntetés | 12 | 43 455,1 |
| Fokozatos leépítés | 19 | 134 997,7 |
| Nominális befagyasztás | 13 | 49 376,0 |
| Megtartás | 10 | 51 969,8 |
| Összesen | 54 | 279 798,6 |
| Bevétel | Összeg (millió Ft) |
|---|---|
| Fejezet összes bevétele | 1 652,0 |
A fejezet reformjaiból származó első évi nettó megtakarítás 77 633,3 millió Ft — az azonnali megszüntetések teljes egészében, plusz a fázisolt sorok első évi nettó megtakarítása. Az összes fokozatos leépítés befejeződésével az Azonnali megszüntetés és Fokozatos leépítés sorokból származó tartós éves megtakarítás 178 452,8 millió Ft, a befagyasztott sorokon további reálértékű erózióval. A megtartott keret tartós állapotban a 15,9 milliárd Ft-os adminisztratív mag, a 31,2 milliárd Ft-os szerződéses egyházi ingatlanjáradék, a két nemzetiségi önkormányzati sor, a kis tartalék, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nemzeti Örökség Intézete befagyasztott intézményi keretei a folytatódó inflációs erózió alatt.
Kulcsfontosságú megfigyelések
-
A fejezet támogatásosztó pult, nem hivatal. A 279,8 milliárd Ft-os keretnek csak nagyjából 6%-a megy magának a Miniszterelnökség működtetésére. A többi 94% átutalás — egyházaknak, civil szervezeteknek, nemzetiségi testületeknek, alapítványoknak. A fejezet központi klasszikus liberális tanulsága az, hogy a végrehajtó hatalom költsége nem az adminisztratív sor; hanem az a diszkrecionális elosztási hatalom, amely az adminisztratív sorhoz kapcsolódik.
-
Egy szerződéses sor és tizenháromnál több diszkrecionális az egyházi klaszterben. Az átadásra nem került ingatlanok utáni 31 200,0 millió Ft-os járadék az 1997-es magyar-szentszéki megállapodásban rögzített tulajdonjogi restitúciós rendezés4 — valódi Megtartás jogállami alapon. A nagyjából 103 milliárd Ft-os egyéb egyházi átutalás a vallási élet diszkrecionális finanszírozása, amelyet elbír az önkéntes felajánlás és az érintetlen SZJA 1%-os felajánlási csatorna. A kettő összemosása — a teljes 134 milliárd Ft kezelése akár érinthetetlenként, akár tiszta szubvencióként — pontosan az a hiba, amelynek megelőzésére ez a fejezet szerkezetileg fel van építve.
-
Az önkéntes csatorna már létezik, és teljesen érintetlenül marad. Magyarország SZJA-rendszere már most lehetővé teszi minden adózónak, hogy jövedelemadójának 1%-át egy egyháznak, további 1%-át pedig egy általa választott civil szervezetnek ajánlja fel. A fejezet reformjai nem hoznak létre finanszírozási szakadékot a civil társadalom és a vallás számára — azt az önkéntelen, központilag elosztott réteget távolítják el, amely egy működő önkéntes mechanizmus tetején ül. Az állam szerepe szelektorból a polgárok által tett felajánlások semleges gyűjtőjévé szűkül.
-
A diszkrecionális elosztás járadékot termel, függetlenül attól, ki kezeli. A 26,5 milliárd Ft-os civiltámogatási keret, a 16 milliárd Ft-os Nemzeti Együttműködési Alap, a nemzetiségi és egyházi támogatási sorok: mindegyik egy szervezett, kiválasztott csoportra koncentrálja a hasznot, és minden adófizetőre szétteríti a költséget. Az a jövőbeli kormány, amely megtartaná ezeket a sorokat, és csupán a kedvezményezetteket változtatná meg, nem szüntetné meg a járadékot — átcímezné. A reform az elosztási hatalom megszüntetésére irányul, nem a meghódítására.
-
A kormány saját bürokrácia-csökkentési programja már két szervezetnél is ugyanebbe az irányba mutat. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Örökség Intézete egyaránt szerepel az állami átszervezési listán, a Veritas Intézet általi beolvasztásra jelölve.1 Ahol az állam saját adminisztrációcsökkentési gyakorlata bezárásra jelölt egy szervezetet, ott a klasszikus liberális ajánlás az, hogy a bezárást becsülettel, az állomány tisztességes átállásával fejezzük be — ne pedig áthelyezzük a funkciót.
-
A középbérű munkavállaló terhe kézzelfogható. A fejezet 278 milliárd Ft-os hiányát általános adóból finanszírozzák. Egy nagyjából 540 000 Ft-os átlagos havi bruttó bérrel dolgozó munkavállalónak a fejezet egésze évi nagyjából 55 000-60 000 Ft adóhozzájárulást jelent — és a teljes munkaadói költségére jutó állami terhelés jócskán túlnyúlik a látható bérjellegű adóéken, amint a fogyasztási adót (27%-os ÁFA) és a jövedéki adót is hozzávesszük. Az itteni reformok ennek a tehernek a diszkrecionális-átutalási részét visszaadják a munkavállalónak, aki ezt követően egy részét — az 1%-os felajánlási csatornákon keresztül — annak az egyháznak vagy civil szervezetnek irányíthatja, amelyet ő maga választ.
Források
Footnotes
-
„Nagyon sok állami intézmény szűnik meg — itt a lista.” Economx.hu. 2024. https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/nagyon-sok-allami-intezmeny-szunik-meg-itt-a-lista.609037.html. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Nemzeti Örökség Intézete szerepel a megszüntetésre vagy átszervezésre kerülő állami intézmények között, jogutódként a Veritas Intézettel. ↩ ↩2 ↩3
-
„Több mint hatezer hallgató jelentkezett 2025-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.” Okoshír.hu. 2025. https://www.okoshir.hu/2026/02/17/tobb-mint-hatezer-hallgato-jelentkezett-2025-ben-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemre/. 2025-ben több mint 2 400 új hallgatót vettek fel, a legnagyobb csoport az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán. ↩
-
„Felhívások a Nemzeti Együttműködési Alap keretében.” Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (bgazrt.hu). 2024. https://bgazrt.hu/uj-felhivasok-a-nemzeti-egyuttmukodesi-alap-kereteben-2024/. NEA 2024-es pályázatok: működési támogatás 500 000-3 000 000 Ft, szakmai és működési együttes támogatás szervezetenként 4 500 000 Ft-ig, kollégiumi testületek és a Bethlen Gábor Alapkezelő útján. ↩
-
„1999. évi LXX. törvény a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között … aláírt Megállapodás kihirdetéséről.” Nemzeti Jogszabálytár (net.jogtar.hu). 1999. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900070.tv. Az állam az átadásra nem került egykori egyházi ingatlanokért járó kártalanítást vallási tevékenységet finanszírozó járadékká alakítja, a kártalanítási igényt hosszú távú befektetésként kezeli, évente a forintnak a költségvetési devizakosárban mért átlagos leértékelődéséhez igazítva, a járadékkulcsot 2001-től 5%-ra kifuttatva. ↩ ↩2
AI-támogatott elemzés
Ezt az elemzést egy többágenses MI-rendszer készítette: egy vállalt elemzési keretet — ezúttal a klasszikus liberális hagyományt (osztrák közgazdaságtan, közösségi döntéselmélet, ordoliberalizmus, intézményi közgazdaságtan) — alkalmaz Magyarország hivatalos 2026-os költségvetési adataira. A számok a közzétett költségvetésből származnak. Nem ellenőriztünk minden számot kézzel — előfordulhatnak hibák. Olvasd el a teljes módszertant · Helyesbítés beküldése
Szabad Társadalom Intézet
Oszd meg az elemzést. Támogasd a munkát.
A független kutatás akkor él, ha továbbadod. Ha ez az elemzés hasznos volt, oszd meg — és gondolkozz el egy kis támogatáson is, hogy folytatni tudjuk.