A 2026-os költségvetés-elemzésből
14,9 milliárd forint — lelkészi fizetéskiegészítés és zsidó örökség egy soron
A 14 964 millió forintos sor egyházi személyek jövedelmét egészíti ki, és a zsidó örökség ápolását finanszírozza — két egészen különböző kötelezettség egyetlen átutalásba kötve, ami öt év alatt fut ki.
Adózónként nagyjából 3751 forint évente — egyházi személyek jövedelempótléka plusz egy elkülönített örökségi céltámogatás, az általános adóból finanszírozva.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy 14,9 milliárd forintos sor, amely egyszerre fedez kétféle dolgot — egyházi személyek állami jövedelempótlékát és a zsidó örökség megőrzését. A láthatatlan: a két kötelezettség külön mechanizmust kívánna, és egyik sem azt kapja. A lelkészi fizetéskiegészítés egy egyházi átutalási kerethez van kötve a felekezeti adományfinanszírozás helyett; a zsidó örökség megőrzése — önálló, komoly feladat — pedig egy ilyen kereten belül nem kap tartós, dedikált forrást.
Ellenvetés
"A zsidó örökség ápolása Magyarország történelme miatt különleges kötelezettség — nem szabad szokványos támogatásként kezelni."
Válasz
A zsidó örökségi rész önálló és komoly igény — ezt az ötéves kivezetés a lehető leghosszabb átmeneti horizonttal ismeri el. Az érv nem az, hogy ez a kötelezettség jelentéktelen, hanem hogy a célzott örökségfinanszírozási mechanizmusok — alapítványi támogatás, uniós kulturális alapok, dedikált jogszabályi rendelkezés — alkalmasabb eszközök, mint egy lelkészi jövedelempótlékkal egy egyházi átutalási kereten belülre kötött sor. A két részt szét kell választani, és az örökségi célt egy tartós mechanizmusba kell átvinni, mielőtt a kivezetés befejeződik.
Oszd meg, ha szerinted a zsidó örökség ápolása saját, dedikált finanszírozási mechanizmust érdemel, nem egy egyházi átutalási sorba kötve.
Az elemző értékelése
Magyarországi egyházi személyek jövedelempótléka és zsidó örökség ápolása céltámogatás
Indoklás
A vallásgyakorlás az önkéntes társulás iskolapéldája. Egy egyházat híveinek szabadon adott hozzájárulásai tartanak fenn — és a magyar egyházak, akárcsak mindenhol a világon, évezredek óta próbára tett mechanizmussal rendelkeznek erre: a felajánlással, a tizeddel, a hívek tagságával. A klasszikus liberális keret nem ítél a vallási élet értéke felett; azt állapítja meg, hogy a vallási élet nem igényel önkéntelen adófinanszírozást, mert akik egy egyházat értékelnek, közvetlenül is tudják finanszírozni — és történelmileg ezt is teszik. A látható oldalon itt egy finanszírozott plébánia áll, egy felújított templom, egy kiegészített papi jövedelem. A nem látható oldalon a bérből élő — bármilyen vallású vagy vallás nélküli —, akinek SZJA-ját olyan vallási intézményhez irányították, amelyhez talán nem is tartozik, és amelyet nem is ő választott.
Átállási mechanizmus
A beruházási és örökségvédelmi sorok (23 503,8, 15 460,2, 14 964,3, 4 386,6) jellemzően többéves felújítási és építési kötelezettségvállalásokba illeszkednek; az ötéves lineáris lefutás lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő építési szerződések befejeződjenek, miközben állami számlán újakat már nem rendelnek meg. A jövedelem-kiegészítési és alapintézményi sorokon lévő papok és egyházi alkalmazottak védelmet élveznek a többéves lecsúsztatáson keresztül.
Érintett csoportok
Egyházak és egyházi személyek, amelyek jövedelempótléka csökken; a zsidó örökségi intézmények, amelyek átállnak más finanszírozásra; egyetlen hívő sem veszíti el a vallásgyakorlás jogát.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.