A 2026-os költségvetés-elemzésből
4,4 milliárd forint egyházi könyvtárakra és intézményekre — mindenki fizeti
Az egyházi gyűjtemények, levéltárak és művelődési intézmények 4386 millió forintot kapnak a költségvetésből — egyetlen intézménykör kulturális javai, amelyeket minden hitű és hit nélküli adófizető finanszíroz.
Adózónként nagyjából 1100 forint évente egyházi kezelésű művelődési intézményekre — múzeumokra, levéltárakra, könyvtárakra —, amelyek kulturális értéke nem alapozza meg a kötelező finanszírozást.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egyházi könyvtárak, kézirat-gyűjtemények, múzeumok és művelődési központok, állami támogatással fenntartva. A láthatatlan: a világi adófizető — vagy egy olyan felekezet tagja, amely kevesebbet kap ebből a támogatásból —, akinek a jövedelemadója konkrét vallási intézmények kulturális infrastruktúráját finanszírozza.
Ellenvetés
"Az egyházi gyűjtemények pótolhatatlan kulturális örökséget őriznek — minden magyaré, nem csak a hívőké."
Válasz
Ha a gyűjtemények nemzeti örökségek, akkor örökségi mechanizmusokon — közmúzeumi pályázatokon, uniós strukturális alapokon, alapítványi vagyonon — keresztül kell fenntartani őket, kulturális érdem alapján, nem aszerint, hogy melyik intézmény őrzi őket. Egy egyházspecifikus kulturális támogatás nem a helyes eszköz a nemzeti örökséghez; egy egyházi gyűjteményekre alkalmazott nemzeti örökségi támogatás az lenne. Az ötéves kivezetés időt ad az intézményeknek, hogy hozzáférjenek ezekhez a csatornákhoz.
Oszd meg, ha szerinted az egyházi művelődési intézmények ugyanolyan feltételekkel pályázzanak örökségi forrásra, mint bármely múzeum.
Az elemző értékelése
Egyházi gyűjtemények és művelődési intézmények támogatása
Indoklás
A vallásgyakorlás az önkéntes társulás iskolapéldája. Egy egyházat híveinek szabadon adott hozzájárulásai tartanak fenn — és a magyar egyházak, akárcsak mindenhol a világon, évezredek óta próbára tett mechanizmussal rendelkeznek erre: a felajánlással, a tizeddel, a hívek tagságával. A klasszikus liberális keret nem ítél a vallási élet értéke felett; azt állapítja meg, hogy a vallási élet nem igényel önkéntelen adófinanszírozást, mert akik egy egyházat értékelnek, közvetlenül is tudják finanszírozni — és történelmileg ezt is teszik. A látható oldalon itt egy finanszírozott plébánia áll, egy felújított templom, egy kiegészített papi jövedelem. A nem látható oldalon a bérből élő — bármilyen vallású vagy vallás nélküli —, akinek SZJA-ját olyan vallási intézményhez irányították, amelyhez talán nem is tartozik, és amelyet nem is ő választott.
Átállási mechanizmus
A beruházási és örökségvédelmi sorok (23 503,8, 15 460,2, 14 964,3, 4 386,6) jellemzően többéves felújítási és építési kötelezettségvállalásokba illeszkednek; az ötéves lineáris lefutás lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő építési szerződések befejeződjenek, miközben állami számlán újakat már nem rendelnek meg.
Érintett csoportok
Egyházi gyűjtemények és művelődési intézmények, amelyek állami támogatásról adományon alapuló finanszírozásra állnak át; beruházási sorokon lévő építési szerződő felek, akiket a szerződések kifutása véd; egyetlen hívő sem veszíti el a vallásgyakorlás jogát.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.