Honnan jöjjön a 300 milliárd?

A költségvetési módosítás mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét intézkedést tartalmaz — köztük a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentését, a mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklését és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a költségvetés önálló, XXIV. fejezete; az elemzésünkben ez az egyetlen fejezet, amelynél a megtartandó tételek összege nulla. A megszüntetése egyben eldönt egy módszertani vitát: egy hivatal megszüntetése bevett költségvetési eszköz, nem elméleti javaslat. Ha egyszer alkalmazható, a kérdés már csak az, hol máshol.

A hiányzó 300 milliárdnak egyelőre száma van, címzettje nincs. Az alábbi lista címzettekből áll.

Három nagy tétel van a listán, amelyről a költségvetés lényegében annyit árul el, hogy „egyéb": az Energiaügyi Minisztérium egyéb működési célú kiadásai, és a kormányzati infokommunikáció két egyéb sora. Együtt 114,5 milliárd forint — a keresett összeg harmada. Az Energiaügyi Minisztérium „egyéb működési célú kiadásai" tizennégyszer akkorák, mint a minisztérium megnevezett dologi kiadásai, és háromszor akkorák, mint a teljes bérköltsége. A kormányzati infokommunikáció „egyéb szakmai feladatai" a megnevezett üzemeltetési és fejlesztési sorok mellett állnak — azokat egyébként nem megszüntetésre, hanem nominális befagyasztásra soroltuk, mert az államigazgatás tényleg fut rajtuk.

Itt a javaslatunk óvatosabb, mint a többinél, és szándékosan az. Egy ekkora, „egyéb" néven futó sornál megfordul a bizonyítási teher: a sornak kell igazolnia magát. Ha kiderül, hogy valódi szerződéses kötelezettségek vannak benne, azokat meg kell nevezni és külön sorként kell a költségvetésbe tenni — akkor megítélhetők a saját érdemük alapján. Amíg ez nem történik meg, egy 45,9 milliárdos tétel, amiről annyit tudunk, hogy „egyéb", nem védhető meg a nyilvánosság előtt. A módosítás jó alkalom megnevezni őket.

Ez a mi besorolásunk, nem semleges könyvelés. A klasszikus liberális hagyomány mércéjét használjuk: az állam kényszerrel szedett pénzt költ, tehát minden sornak meg kell indokolnia, miért nem tudja ugyanazt önkéntes finanszírozás elvégezni. Más mércével a lista több tétele megmarad. A számok ellenőrizhetők; a besorolással lehet vitatkozni — mindkettőt vállaljuk.

A lista az előző többség költségvetéséről készült. A 2026-os költségvetést az előző országgyűlési többség fogadta el, így a könnyen megszüntethető tételek természetszerűleg az ő prioritásaikhoz kötődnek. Ez nem érdem a részünkről, hanem az időzítés következménye. Ugyanezt a mércét fogjuk alkalmazni a mostani többség első saját költségvetésére is — azon a listán sem lesznek érinthetetlen tételek.

Egy tételt kihagytunk. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 32,2 milliárdos „befizetés a központi költségvetésbe" sorát az elemzésünk megszüntetendőnek találja, de a megszüntetése nem javítja a hiányt — a költségvetés bevételt veszít vele. A hiánycsökkentés listáján ezért nincs helye, akkor sem, ha a mögötte lévő érv áll.

Nem az emberek elbocsátásáról szól. Ahol a megszüntetés bérköltséget érint, az elemzés átmeneti jövedelmet és fokozatos kivezetést rendel hozzá — ezért nincsenek ezen a listán a személyi juttatási sorok. A húsz tétel programtámogatás, beruházás és meg nem nevezett működési keret.