II. fejezet: Köztársasági Elnökség

Áttekintés

A II. fejezet a Köztársasági Elnökséget — a magyar államfő, a köztársasági elnök intézményét — finanszírozza. A fejezet kicsi: a teljes kiadás 6 961,5 millió Ft, bevétel nincs, így a hiány a teljes előirányzattal egyenlő (-6 961,5 millió Ft). Két címre oszlik. Az 1. cím, a Sándor-palota (az elnöki hivatal és rezidencia), magának a hivatalnak a működési költségvetését viseli: bérek, munkaadói járulékok, dologi kiadások és egy szerény beruházási sor. A 2. cím, a Fejezeti kezelésű előirányzatok, négy különálló programot finanszíroz — az állami kitüntetési rendszert, a köztársasági elnök személyes rendelkezésére álló közcélú adományozási keretet, az állami szertartások protokollját és a Magyar Corvin-lánc testületét —, valamint egy fejezeti tartalékot.

A köztársasági elnök alkotmányos közjogi méltóság. A klasszikus liberális szemléletben azok az intézmények, amelyeken keresztül egy ország a jogállami rendjét megalkotja — a törvényhozás, a bíróságok, a választások gépezete, és az államfő, aki kihirdeti a törvényt és egységében képviseli az országot — alkotmányos előfeltételek, nem pedig politikai mérlegelés alapján működtetett programok. Az államfői hivatal tehát itt nem kérdéses. Ami kérdés, az a fejezet tartalma: egy intézményi hivatal, amelynek alapfunkciója alkotmányos előfeltétel, mellette pedig több kapcsolódó program, amelyek besorolása nem a hivatal alkotmányos státuszán múlik, hanem azon, hogy ténylegesen mit csinálnak. A fejezet elemzői munkája éppen e kettő szétválasztása.

Kiadási elemzés

Sándor-palota — Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 3 363,2 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársainak illetményét finanszírozza — annak a hivatalnak a személyzetéét, amely az államfőt alkotmányos feladatai gyakorlásában segíti: a törvények kihirdetésében, az állam képviseletében, valamint a kinevezési és kegyelmezési jogkörök gyakorlásában, amelyeket az Alaptörvény a hivatalhoz rendel. Egy alkotmányos hivatal személyzetének finanszírozása a jogállami rend egyik előfeltételének biztosítása, nem pedig politikai mérlegelés alapján juttatott transzfer. A sor egy olyan intézmény működését biztosítja, amelyet a keret elismer. A Megtartás nem zárja ki a létszám és a besorolási szerkezet hatékonysági felülvizsgálatát — egy elnöki hivatal kis testület, és a létszámkerete saját feltételei mellett megvizsgálható —, de kizárja a fokozatos leépítést.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A sor megmarad. Bármely hatékonysági felülvizsgálat a szokásos létszámkeret-kontroll keretében történik, nem ezen a taxonómián keresztül.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai; a nyilvánosság, amelyet egy működő államfői hivatal szolgál.

Sándor-palota — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 437,2 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fenti személyi soron a munkaadói oldali bérteher — a szociális hozzájárulási adó és a Hivatal saját munkatársaira eső, ezzel összefüggő munkaadói terhek. Mechanikus kísérője a bérsornak, és annak besorolását követi. A munkaadói adóéket érdemes megnevezni, mert ez ugyanaz az adóék, amely e költségvetés minden fejezetén és minden magyar bérpapíron végighúzódik: minden 100 Ft teljes munkáltatói költségből a szociális hozzájárulási adó és a munkavállalói oldali terhek (SZJA, TB) a bérre nagyjából 37 Ft-ot vonnak el, mielőtt a dolgozó egyetlen forintot is elköltene, az ezt követően elköltött összegből az ÁFA további 13–14 Ft-ot terhel.¹ Ez a halmozott adóék a bevételi fejezetek tárgya; itt csupán annyi jelenik meg belőle, hogy az állam a saját munkatársaira önmagának fizeti az adót. A sor azért marad meg, mert a személyi sor is megmarad.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai.

Sándor-palota — Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 1 151,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az elnöki hivatal működési költségei — közüzemi díjak, a Sándor-palota fenntartása, anyagok, szolgáltatások, kommunikáció. Egy alkotmányos hivatal folyó működési költségei ezek. A besorolás követi a személyi sort: a hivatal megmarad, így a működtetésének költsége is megmarad. A személyzethez hasonlóan a Megtartás itt sem zárja ki a hatékonysági felülvizsgálatot — egy működési költségvetés megfelelő mértéke mindig nyitva áll a vizsgálat előtt —, de kizárja a fokozatos leépítést.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal; beszállítói és szolgáltató szerződő partnerei.

Sándor-palota — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 163,1 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az elnöki hivatal beruházási sora — eszközpótlás, a Sándor-palota építési munkái, informatikai beruházás. 163,1 millió Ft-tal ez szerény, rutinszerű beruházási előirányzat egy alkotmányos hivatal és annak történelmi székhelyének karbantartására. Ismétlődő, fenntartási jellegű sor, nem pedig politikai mérlegelés alapján kiosztott bővítés. A besorolás a hivatalt követi: megmarad.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal; építési és eszközbeszállítók.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Állami kitüntetések

• Jelenlegi előirányzat: 693,1 millió Ft
• Besorolás: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Ez a sor az állami kitüntetési rendszer — a Köztársaság nevében adományozott érdemrendek, kitüntetések és kitüntető címek — előállítási és adományozási költségeit finanszírozza. Az Alaptörvény az államfőre ruházza az állami kitüntetések adományozásának jogát; ez a jogosítvány felhatalmazás, nem finanszírozási kötelezettség, így a hivatal alkotmányos státusza önmagában nem viszi át ezt a sort a Megtartás kategóriájába. A kitüntetési rendszer hosszú múltra visszatekintő, behatárolt ceremoniális funkció, olyan, amilyet minden európai köztársaság és monarchia fenntart; nem jogvédelmi funkció, és nem koncentrált járadék. Leginkább egy behatárolt, önkorlátozó ceremoniális sorhoz hasonlít: a teljes eltörlés mellett szóló érv gyenge, a bővítés mellett szóló érv pedig nincs, és egy 693,1 millió Ft-os ceremoniális sor megszüntetésének adminisztratív költségét a megtakarítás nem térítené meg. A nominális befagyasztás változatlanul tartja az előirányzatot, és hagyja, hogy a szokásos infláció egy évtized alatt nagyjából 20–25%-kal erodálja a reálértékét — csendes, alacsony költségű fegyelem egy olyan soron, amely nem érdemel növekedést.
• Átmeneti mechanizmus: Tartsuk az előirányzatot 693,1 millió Ft-on nominális értelemben középtávon végig; ne indexáljuk az inflációhoz. A ~2,5%-os átlagos infláció melletti reálerózió tíz év alatt körülbelül 173 millió Ft-tal csökkenti a reálértéket.
• Érintett csoportok: Állami kitüntetésben részesülők (készpénztranszfer itt nincs szóban — a sor az előállítást és a ceremóniát finanszírozza, nem ösztöndíjakat); a kitüntetéseket előállító kézművesek és beszállítók.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

• Jelenlegi előirányzat: 100,0 millió Ft

• Besorolás: Azonnali megszüntetés

• Indoklás: Nevezzük nevén, mi ez a sor: törvényi jogosultság egy közcélú adományozási keretre, amely a köztársasági elnök személyes rendelkezésére áll, és amelyet ő maga oszt szét belátása szerint. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a Köztársasági Elnökség fejezetén belül külön költségvetett előirányzatot hoz létre, amely felett az elnök személyes kiadási hatáskört gyakorol „közcélú felajánlásokra és adományokra”.² A Sándor-palota az elnök írásbeli kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi minden egyes adomány címzettjét, célját és összegét² — olyan közzététel, amely láthatóvá teszi a mechanizmust, de nem korlátozza.

  Mérjük a sort a három kérdéshez. Önkéntesség: a jótékony adományozás iskolapéldája annak a tevékenységnek, amely önkéntes alapon, a tényleges adományozók valódi preferenciái szerinti léptékben finanszírozható. Semmi olyat nem ad e keret birtokosa egy jó ügynek, amit egy magánadományozó ne adhatna ugyanannak az ügynek; az egyetlen, amit a sor hozzátesz, hogy az ajándék mások pénzéből származik. Kalkuláció: nincs piaci ár, nincs objektív optimum, és nincs olyan szubjektív értékelést aggregáló mechanizmus, amely megmondaná az államnak, mely ügyeket támogasson egy ilyen adományozási keret — az allokáció felépítésénél fogva egyetlen közjogi méltóság személyes preferenciája. Közösségi döntések elméleti szempontból: a sor koncentrált, látható előnyt termel (a megnevezett címzett szervezetek és az adományozó közjogi méltóság körül felhalmozódó jóindulat), miközben a 100 millió Ft-os költséget diffúzan szétteríti minden adófizetőre. A sor mindhárom próbán elbukik. Nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel — az Alaptörvény nem írja elő, hogy az államfő személyes filantróp kerettel rendelkezzen —, és nem védő válasz egy nem önkéntesen elszenvedett kárra. Egyetlen politikai közjogi méltóság szubjektív közforrás-allokációja.

  A látható itt kicsi és rokonszenves: 100 millió Ft olyan ügyek között szétosztva, amelyek bármely adott évben nagy valószínűséggel valóban értékesek. A láthatatlan a szerkezet. E keret minden forintját először, nem önkéntesen, egy bérből élőtől vették el — és ennek a bérből élőnek van egy konkrét családja, egy konkrét adóterhe, és vannak konkrét dolgok, amelyeket emiatt már nem tehet meg a szeretteiért. A nagyjából 540 000 Ft-os medián havi bruttó béren³ dolgozó munkavállaló a bérterhén és a minden vásárláson felszámított ÁFA-n keresztül járul hozzá az általános bevételekhez; ennek a hozzájárulásnak valamekkora kis szelete finanszíroz egy olyan adományozási keretet, amelynek címzettjeit ő nem választotta, és amelyekről talán soha nem fog hallani. A becsületes leírás nem az, hogy „az elnök jó ügyeket támogat”. Hanem ez: az állam kényszerrel pénzt vesz el egy dolgozó háztartástól, és átadja annak elköltését egy közjogi méltóságnak, hogy a maga belátása szerint ossza szét. Ha az ügy érdemes, a dolgozó — akire az adóalap mentén visszaosztva esik a 100 millió Ft — közvetlenül adhat rá, vagy nem, ahogy ő maga ítéli meg. Ha végiggondoljuk a sor saját logikáját: ha jogszerű, hogy az állam azért adóztat meg egy háztartást, hogy egy közjogi méltóság a háztartás nevében tegyen jótékony ajándékokat, akkor nincs elvi megállási pont — minden közjogi méltóságnak adományozható filantróp keret, és a háztartás saját adományozása helyébe az lépne, amit helyette választanak. A sor logikája nem skálázódik következetesen.

• Átmeneti mechanizmus: Az előirányzat egyetlen költségvetési ciklus alatt megszűnik. Egyetlen polgár életterve sem függ ettől a sortól: éves keret, amelyet az elnök belátása szerint oszt szét, nem pedig bármely címzett folyamatos jogosultsága. A 2011. évi CX. törvény vonatkozó rendelkezését módosítani kell úgy, hogy eltöröljük a külön költségvetett adományozási előirányzatot; a törvény parlamenti egyszerű többséggel módosítható. Az elnök illetménye, rezidenciája és hivatala érintetlen marad — csak a közadományozási keret személyes rendelkezésű volta szűnik meg. A korábban támogatott ügyeket — ha egyáltalán — azoknak a háztartásoknak az önkéntes adományozása finanszírozza majd, amelyek adóterhe a megfelelő összeggel csökken.

• Érintett csoportok: Olyan szervezetek, amelyek 2026-ban adományokat kaptak volna (semmilyen szerződéses jogosultság nem szűnik meg — ezek éves ajándékok, amelyekről egyenként születik döntés, nem többéves kötelezettségvállalások); az elnöki hivatal, amely elveszít egy diszkrecionális eszközt. Egyetlen munkavállalói megélhetés és egyetlen felhalmozott jogosultság sem forog kockán, ezért a besorolás azonnali megszüntetés, nem pedig fokozatos leépítés.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Államfői Protokoll kiadásai

• Jelenlegi előirányzat: 446,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor az államfői protokollt — az állami látogatások ceremoniális és diplomáciai gépezetét, a külföldi államfők fogadását, a hivatalos képviselet ellátását — finanszírozza. Az állam egységében való képviselete itthon és külföldön része annak, ami az államfői hivatal maga; az az államfő, aki nem tud egy partnerét vendégül látni vagy állami látogatást lebonyolítani, nem gyakorolja az alkotmányos funkciót. A protokoll ennek a funkciónak a működési költsége. Behatárolt sor, nem egy szervezett érdekcsoportnak juttatott transzfer, és nem olyan értelemben mérlegelés alapján kiosztott keret, mint az adományozási sor — egy meghatározott alkotmányos funkció gyakorlását finanszírozza. Mint a hivatal többi működési sora esetében, a Megtartás itt is megengedi a léptékre és a hatékonyságra vonatkozó vizsgálatot; nem indokolja a fokozatos leépítést.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal; protokoll- és rendezvénybeszállítók; a magyar állam vendégeként fogadott külföldi delegációk.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 540,0 millió Ft

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: A Magyar Corvin-lánc állami kitüntetés — amelyet a vonatkozó jogszabály a Szent István-rend közvetlenül alatti rangba sorol —, és olyan személyeknek adományozzák, akik a magyar tudományhoz, kultúrához és közgondolkodáshoz kimagasló hozzájárulást nyújtottak.⁴ A 2023. évi XLIX. törvény hozza létre a Magyar Corvin-lánc Testületet (a kitüntetés élő birtokosaiból álló testületet, egyszerre legfeljebb tizenöt taggal) és a Magyar Corvin-lánc Irodát (a Sándor-palota szerkezetén belül működő hivatalt, amely a kitüntetettek nyilvántartását vezeti, és ellátja a kitüntetés adományozásával kapcsolatos adminisztratív és szervezőmunkát).⁴

  A funkció két részre oszlik, és a besorolás követi a felosztást. Maga a kitüntetés — az adományozás aktusa — része a fenti Állami kitüntetések soron már finanszírozott állami kitüntetési rendszernek; önmagában nem hordozna külön előirányzatot. Amit ez az 540,0 millió Ft finanszíroz, az az állandó apparátus: egy testület, amely a törvény szándéka szerint ritkán ülésezik, és egy állandó iroda, amely adminisztrálja. Vessük az apparátust a három kérdés próbája alá. Itt nincs jogvédelmi funkció és nincs alkotmányos előfeltétel: a jogállami rendben semmi nem múlik azon, hogy egy magyar állami kitüntetésnek saját állandó titkársága legyen, ahelyett, hogy — ahogyan a kitüntetéseket általában — a kitüntetési rendszer munkatársai adminisztrálják. A testület — kiváló kitüntetettek kis gyűlése, amely véleményt fogalmaz meg a tudomány, a kultúra és az oktatás kérdéseiben — pontosan az a fajta tanácsadó funkció, amelyet a kalkulációs és tudásprobléma a hasznos állami szerveződés hatókörén kívülre helyez: nincs olyan árjelzés és objektív optimum, amely megmondaná az államnak, mennyi kitüntetetti tanácsadási tevékenységet vásároljon, ugyanezek a személyek pedig szabadon publikálhatnak, tanácsot adhatnak és tevékenykedhetnek azokon az akadémiákon, egyetemeken és tudós társaságokon keresztül, amelyeknek már tagjai, és amelyeket saját tagjaik és támogatóik finanszíroznak. Egy 540,0 millió Ft-os állandó keret egyetlen kitüntetés apparátusára olyan különálló, leválasztható sor, amelynek eltávolítása senkinek a jogát nem sérti — viszont állandó szerződéssel alkalmazott munkatársakat foglalkoztat az Irodában, és a hirtelen bezárás átmenet nélkül hagyná őket. Ezért nem az azonnali megszüntetés, hanem egy rövid fokozatos leépítés a helyes besorolás.

• Átmeneti mechanizmus: Fokozatos leépítés három év alatt, átfedéses végkielégítéssel. Az átmenet az Iroda állandó személyzetét védi; a sor nem bérjellegű tételei (a testület működési költségei, az apparátus előállítási és adminisztrációs költségei, anyagok és szolgáltatások) az első költségvetési ciklusban nullára futnak, mert egyetlen szerződéses partner sem rendelkezik többéves jogosultsággal e sorral szemben. Magát a kitüntetés adományozását a meglévő Állami kitüntetések kitüntetési rendszer személyzete folytatja, minden többletköltség nélkül. Az Iroda bérjellegű tételeit 24 hónapos átfedéssel vezetjük ki: az érintett munkatársak az átmeneti időszakban a teljes állami illetményt kapják, és emellett magánszektorbeli állást is vállalhatnak, így mindkét jövedelmet megtarthatják — a mechanizmus az érintett munkatársakat nem a reform kárvallottjává teszi, hanem hagyja, hogy maguk is hasznát lássák. A fejezeti táblázat a sort egyetlen 540,0 millió Ft-os transzferként közli, belső bontás nélkül; a bérjellegű tételeket ezért 180,0 millió Ft-ra becsüljük (az előirányzat egyharmadára), ami konzervatív feltételezés egy kis adminisztratív hivatalra, amelynek költségei túlnyomórészt a személyzetre esnek. Ezt a becslést a menetrend véglegesítése előtt fel kell váltani az Iroda közzétett beszámolóiban szereplő tényleges bérszámfejtési értékkel — itt becsült értékként szerepel, nem ellenőrzött adatként. Ezzel a becsléssel számolva: a 360,0 millió Ft-os nem bérjellegű megtakarítás azonnal jelentkezik; a 180,0 millió Ft-os bérteher az 1. és 2. évben átfedéses végkielégítésként kerül kifizetésre; a 3. évtől a teljes 540,0 millió Ft megtakarítás realizálódik.

• Érintett csoportok: A Magyar Corvin-lánc Iroda állandó munkatársai — egy kis hivatal, valószínűleg néhány alkalmazott, általános adminisztratív és szervezési készségekkel, amelyeket más állami vagy magán munkáltatónál is hasznosíthatnak, és ez teszi a 24 hónapos átfedést megfelelő áthidalássá. A Corvin-lánc kitüntetés birtokosai, akiknek kitüntetése és állása érintetlen marad — a kitüntetést továbbra is adományozzák; csak a saját dedikált állandó titkársága szűnik meg.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Fejezeti tartalék

• Jelenlegi előirányzat: 66,3 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Kis, fejezetszintű tartalék, 66,3 millió Ft egy 6 961,5 millió Ft-os teljes előirányzattal szemben — a fejezet kevesebb mint 1%-a. Egy szerény tartalék az évközi költségingadozásokkal szemben minden intézményi fejezet szokásos, körültekintő költségvetési gyakorlata, és önmagában nem indokol átmeneti besorolást. Mérete megfelelő és önkorlátozó. A tartalék megmarad; a gyakorlatban, ha az adományozási sor megszűnne és a Corvin-lánc apparátusát is leépítenénk, a fennmaradó fejezet kisebb lenne, és egy arányos tartalék is kisebb — de maga a tartaléksor nem tárgya a reformnak.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: A Köztársasági Elnöki Hivatal mint a fejezet költségvetésének kezelője.

Bevételi tételek

A fejezet nem jelent bevételt. A keretösszegek ezt kifejezetten megerősítik: belföldi működési bevétel 0,0, belföldi felhalmozási bevétel 0,0, EU-s fejlesztési bevétel 0,0; a II. fejezet teljes bevétele 0,0 millió Ft. Ez várható — a Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmányos hivatal, nem díjszedő vagy szolgáltatást értékesítő szerv, és nem termel saját forrásból bevételt. A 6 961,5 millió Ft-os előirányzat minden forintját az általános központi költségvetési bevételből finanszírozzák, ezért a fejezeti egyenleg a teljes kiadással egyenlő hiányt mutat (-6 961,5 millió Ft). Nincsenek olyan díj- vagy térítési sorok, amelyek hozamát a fent javasolt kiadási változtatások érintenék.

Fejezeti összefoglalás

Besorolás	Darab	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	1	100,0
Fokozatos leépítés	1	540,0
Nominális befagyasztás	1	693,1
Megtartás	6	5 628,4
Összesen	9	6 961,5

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	0,0

A fejezeten belüli első éves nettó megtakarítás: 100,0 millió Ft az adományozási sor azonnali megszüntetéséből, plusz 360,0 millió Ft nem bérjellegű megtakarítás a Corvin-lánc fokozatos leépítéséből, ami az 1. évre összesen 460,0 millió Ft-ot tesz ki. A 3. évtől, a Corvin-lánc végkielégítésének lezárulásával, az évi visszatérő megtakarítás 640,0 millió Ft — az adományozási sor és a teljes Corvin-lánc apparátus —, plusz a befagyasztott kitüntetési sor lassú reálértékű eróziója. Egy 6 961,5 millió Ft-os fejezettel szemben ez kis abszolút összeg; a lényeg nem a nagyságrend, hanem az elv, és az elv azonos módon skálázódik bárhol, ahol egy mérlegelés alapján kiosztott szubjektív allokációs sor vagy egy felesleges állandó apparátus tűnik fel egy nagyobb fejezetben.

Főbb megfigyelések

• A fejezet többségében alkotmányos hivatal, helyesen finanszírozva. A kilenc sorból hat — személyi kiadás, munkaadói járulékok, dologi költségek, beruházás, protokoll és a fejezeti tartalék, összesen 5 628,4 millió Ft — Megtartás. Az államfői hivatal alkotmányos előfeltétel, és működtetésének költsége megmarad. A klasszikus liberális szemlélet nem teszi kérdésessé az elnöki tisztséget; azt teszi kérdésessé, amit hozzátoldottak.

• Egy diszkrecionális jogkör alkotmányos biztosítása felhatalmazás, nem finanszírozási kötelezettség. Ezt a fejezetben két sor mutatja meg. Az Alaptörvény engedi az államfőnek, hogy kitüntetéseket adományozzon, és a hivatalnak, hogy az állam képviseletét ellássa — de egyik felhatalmazás sem írja elő, hogy személyes filantróp keret álljon az elnök rendelkezésére, sem azt, hogy egyetlen kitüntetésnek saját állandó titkársága legyen. Ahol az alkotmány jogot biztosít, az ahhoz csatolt finanszírozási sort még mindig a saját mechanizmusa alapján kell besorolni. Az Állami kitüntetések sora megmarad, mint behatárolt ceremoniális funkció (befagyasztva, nem pedig megtartva és indexálva); a személyes adományozási keret és a Corvin-lánc apparátusa nem.

• Az adományozási sor a tankönyvi szubjektív allokáció. A Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai sor — 100 millió Ft jótékony adományozás egyetlen közjogi méltóság személyes rendelkezésére — mindhárom elemzői kérdésen tisztán elbukik. A jótékony adományozás az önkéntes tevékenység iskolapéldája; nincs árjelzés vagy objektív optimum egy közjogi méltóság ajándéklistájához; és a sor koncentrálja a látható előnyt és a jóindulatot, miközben a költséget minden adófizetőre szétteríti. A tizenöt napos közzétételi követelmény a mechanizmust átláthatóan dokumentálja, de nem változtat azon, hogy mi a mechanizmus. Ugyanez a minta — egy politikai közjogi méltóságra ruházott, külön költségvetett, belátás szerint elosztható keret — sokkal nagyobb léptékben tér vissza a költségvetés egészében; ez a kis sor annak tiszta példánya.

• A kitüntetési rendszer adminisztrációjához nincs szükség kitüntetésenkénti egyedi állandó apparátusra. A Corvin-lánc sor nem a kitüntetés elleni támadás; a kitüntetés továbbra is fennmarad. Az a megfigyelés, hogy egy 540 millió Ft-os állandó titkárság-plusz-testület egyetlen kitüntetés adminisztrációjához leválasztható redundancia: a kitüntetéseket rendesen a kitüntetési rendszer munkatársai adminisztrálják, és azok a kiváló személyek, akik ezt birtokolják, már rendelkeznek akadémiákkal, egyetemekkel és tudós társaságokkal, amelyeken keresztül saját intézményeik forrásaiból tanácskozhatnak és tanácsot adhatnak. A fokozatos leépítés a hivatal alkalmazottait egy 24 hónapos átfedéses végkielégítéssel hidalja át, és a 3. évtől megszünteti az állandó költséget.

• Egy megjelölt adatpont. A Corvin-lánc sor a táblázatban egyetlen 540,0 millió Ft-os transzferként szerepel, bérbontás nélkül. A végkielégítés-számítás becsült egyharmados bérhányadot (180,0 millió Ft) használ, ami konzervatív becslés egy kis adminisztratív hivatalra. A fokozatos leépítési menetrend véglegesítése előtt ezt fel kell váltani a Magyar Corvin-lánc Iroda közzétett számláiban szereplő tényleges személyzeti adattal; a becslés irányadó, nem frissen lekért érték, és ezt itt és a JSON-ban is megjelöljük.

Források

Footnotes

1. A közelítő adóék levezetése. 2024-re érvényes törvényi kulcsok: munkáltatói szociális hozzájárulási adó a bruttó bér 13%-a (2011. évi CXLVII. törvény, módosított formában); munkavállalói társadalombiztosítási járulék a bruttó bér 18,5%-a; személyi jövedelemadó (SZJA) a bruttó bér 15%-a (1995. évi CXVII. törvény). ÁFA általános kulcs 27% (2007. évi CXXVII. törvény). Ha a teljes munkáltatói költség = 100 Ft, akkor a bruttó bér ≈ 88,5 Ft (= 100 / 1,13). Adó ezen a bruttón: munkáltatói SZHA ≈ 11,5 Ft, munkavállalói TB ≈ 16,4 Ft, SZJA ≈ 13,3 Ft — az elköltés előtti adók összesen ≈ 41 Ft. A szövegben szereplő „nagyjából 37 Ft” konzervatív kerekített szám; a teljes törvényi aritmetika valamivel magasabb hányadot mutat. A munkavállalói adók utáni nettó bér (≈ 58,8 Ft nettó elköltés) 27%-os ÁFA-ja ≈ 12,5 Ft fogyasztási adót eredményez — összhangban a szövegben jelzett 13–14 Ft-os sávval. Források: PwC, Hungary — Individual — Other Taxes, Tax Summaries 2024, https://taxsummaries.pwc.com/hungary/individual/other-taxes; Helpers Finance, Salaries and payroll taxes in 2024, Hungary, https://helpersfinance.hu/salaries-and-payroll-taxes-in-2024-hungary/. ↩

2. 2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról. Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 2011. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100110.tv. A törvény a Köztársasági Elnökség fejezetén belül külön költségvetett előirányzatot hoz létre, amely felett az elnök rendelkezési jogot gyakorol közcélú felajánlások és adományok céljára; a Sándor-palota az elnök írásbeli kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi a címzettet, célt és összeget.
   ↩ ↩²

3. KSH (Központi Statisztikai Hivatal), Kereseti adatok. A teljes munkaidős foglalkoztatottak medián havi bruttó bére 2024-ben (éves adat) megközelítőleg 591 900 Ft volt, 2025 elején pedig megközelítőleg 550 000 Ft, ami tartós kétjegyű nominális bérnövekedést tükröz. A szövegben szereplő 540 000 Ft-os érték a 2024 eleji–közepi medián közelítő értéke, és irányadó; a friss adatok magasabbak. Forrás: KSH Gyorstájékoztatók, Keresetek, https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/en/list/ker; Hungarian Conservative, „Hungarian Wages Rise Nearly 10 Per Cent in September”, https://www.hungarianconservative.com/articles/current/hungary-wages-ksh-rise-median-real/. ↩

4. 2023. évi XLIX. törvény a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről. Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. 2023. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300049.tv. Létrehozza a Magyar Corvin-lánc kitüntetést, amely a Szent István-rend alatt helyezkedik el; a Magyar Corvin-lánc Testületet, amely a kitüntetés élő birtokosaiból áll (legfeljebb tizenöt tag); és a Magyar Corvin-lánc Irodát, amely „vezeti a kitüntetettek nyilvántartását”, és „ellátja a Corvin-lánc adományozására vonatkozó indítványokkal…adminisztratív és szervezőmunkát”.
   ↩ ↩²