Köztársasági Elnökség

Indoklás

Ez a sor a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársainak illetményét finanszírozza — annak a hivatalnak a személyzetéét, amely az államfőt alkotmányos feladatai gyakorlásában segíti: a törvények kihirdetésében, az állam képviseletében, valamint a kinevezési és kegyelmezési jogkörök gyakorlásában, amelyeket az Alaptörvény a hivatalhoz rendel. Egy alkotmányos hivatal személyzetének finanszírozása a jogállami rend egyik előfeltételének biztosítása, nem pedig politikai mérlegelés alapján juttatott transzfer. A sor egy olyan intézmény működését biztosítja, amelyet a keret elismer. A Megtartás nem zárja ki a létszám és a besorolási szerkezet hatékonysági felülvizsgálatát — egy elnöki hivatal kis testület, és a létszámkerete saját feltételei mellett megvizsgálható —, de kizárja a fokozatos leépítést.

Indoklás

Az elnöki hivatal működési költségei — közüzemi díjak, a Sándor-palota fenntartása, anyagok, szolgáltatások, kommunikáció. Egy alkotmányos hivatal folyó működési költségei ezek. A besorolás követi a személyi sort: a hivatal megmarad, így a működtetésének költsége is megmarad. A személyzethez hasonlóan a Megtartás itt sem zárja ki a hatékonysági felülvizsgálatot — egy működési költségvetés megfelelő mértéke mindig nyitva áll a vizsgálat előtt —, de kizárja a fokozatos leépítést.

Indoklás

Ez a sor az állami kitüntetési rendszer — a Köztársaság nevében adományozott érdemrendek, kitüntetések és kitüntető címek — előállítási és adományozási költségeit finanszírozza. Az Alaptörvény az államfőre ruházza az állami kitüntetések adományozásának jogát; ez a jogosítvány felhatalmazás, nem finanszírozási kötelezettség, így a hivatal alkotmányos státusza önmagában nem viszi át ezt a sort a Megtartás kategóriájába. A kitüntetési rendszer hosszú múltra visszatekintő, behatárolt ceremoniális funkció, olyan, amilyet minden európai köztársaság és monarchia fenntart; nem jogvédelmi funkció, és nem koncentrált járadék. Leginkább egy behatárolt, önkorlátozó ceremoniális sorhoz hasonlít: a teljes eltörlés mellett szóló érv gyenge, a bővítés mellett szóló érv pedig nincs, és egy 693,1 millió Ft-os ceremoniális sor megszüntetésének adminisztratív költségét a megtakarítás nem térítené meg. A nominális befagyasztás változatlanul tartja az előirányzatot, és hagyja, hogy a szokásos infláció egy évtized alatt nagyjából 20–25%-kal erodálja a reálértékét — csendes, alacsony költségű fegyelem egy olyan soron, amely nem érdemel növekedést.

Indoklás

A Magyar Corvin-lánc állami kitüntetés — amelyet a vonatkozó jogszabály a Szent István-rend közvetlenül alatti rangba sorol —, és olyan személyeknek adományozzák, akik a magyar tudományhoz, kultúrához és közgondolkodáshoz kimagasló hozzájárulást nyújtottak.[^2] A 2023. évi XLIX. törvény hozza létre a **Magyar Corvin-lánc Testületet** (a kitüntetés élő birtokosaiból álló testületet, egyszerre legfeljebb tizenöt taggal) és a **Magyar Corvin-lánc Irodát** (a Sándor-palota szerkezetén belül működő hivatalt, amely a kitüntetettek nyilvántartását vezeti, és ellátja a kitüntetés adományozásával kapcsolatos adminisztratív és szervezőmunkát).[^2] A funkció két részre oszlik, és a besorolás követi a felosztást. *Maga a kitüntetés* — az adományozás aktusa — része a fenti Állami kitüntetések soron már finanszírozott állami kitüntetési rendszernek; önmagában nem hordozna külön előirányzatot. Amit ez az 540,0 millió Ft finanszíroz, az az állandó apparátus: egy testület, amely a törvény szándéka szerint ritkán ülésezik, és egy állandó iroda, amely adminisztrálja. Vessük az apparátust a három kérdés próbája alá. Itt nincs jogvédelmi funkció és nincs alkotmányos előfeltétel: a jogállami rendben semmi nem múlik azon, hogy egy magyar állami kitüntetésnek saját állandó titkársága legyen, ahelyett, hogy — ahogyan a kitüntetéseket általában — a kitüntetési rendszer munkatársai adminisztrálják. A testület — kiváló kitüntetettek kis gyűlése, amely véleményt fogalmaz meg a tudomány, a kultúra és az oktatás kérdéseiben — pontosan az a fajta tanácsadó funkció, amelyet a kalkulációs és tudásprobléma a hasznos állami szerveződés hatókörén kívülre helyez: nincs olyan árjelzés és objektív optimum, amely megmondaná az államnak, mennyi kitüntetetti tanácsadási tevékenységet vásároljon, ugyanezek a személyek pedig szabadon publikálhatnak, tanácsot adhatnak és tevékenykedhetnek azokon az akadémiákon, egyetemeken és tudós társaságokon keresztül, amelyeknek már tagjai, és amelyeket saját tagjaik és támogatóik finanszíroznak. Egy 540,0 millió Ft-os állandó keret egyetlen kitüntetés apparátusára olyan különálló, leválasztható sor, amelynek eltávolítása senkinek a jogát nem sérti — viszont állandó szerződéssel alkalmazott munkatársakat foglalkoztat az Irodában, és a hirtelen bezárás átmenet nélkül hagyná őket. Ezért nem az azonnali megszüntetés, hanem egy rövid fokozatos leépítés a helyes besorolás.

Indoklás

Ez a sor az államfői protokollt — az állami látogatások ceremoniális és diplomáciai gépezetét, a külföldi államfők fogadását, a hivatalos képviselet ellátását — finanszírozza. Az állam egységében való képviselete itthon és külföldön része annak, ami az államfői hivatal *maga*; az az államfő, aki nem tud egy partnerét vendégül látni vagy állami látogatást lebonyolítani, nem gyakorolja az alkotmányos funkciót. A protokoll ennek a funkciónak a működési költsége. Behatárolt sor, nem egy szervezett érdekcsoportnak juttatott transzfer, és nem olyan értelemben mérlegelés alapján kiosztott keret, mint az adományozási sor — egy meghatározott alkotmányos funkció gyakorlását finanszírozza. Mint a hivatal többi működési sora esetében, a Megtartás itt is megengedi a léptékre és a hatékonyságra vonatkozó vizsgálatot; nem indokolja a fokozatos leépítést.

Indoklás

Ez a fenti személyi soron a munkaadói oldali bérteher — a szociális hozzájárulási adó és a Hivatal saját munkatársaira eső, ezzel összefüggő munkaadói terhek. Mechanikus kísérője a bérsornak, és annak besorolását követi. A munkaadói adóéket érdemes megnevezni, mert ez ugyanaz az adóék, amely e költségvetés minden fejezetén és minden magyar bérpapíron végighúzódik: minden 100 Ft teljes munkáltatói költségből a szociális hozzájárulási adó és a munkavállalói oldali terhek (SZJA, TB) a bérre nagyjából 37 Ft-ot vonnak el, mielőtt a dolgozó egyetlen forintot is elköltene, az ezt követően elköltött összegből az ÁFA további 13–14 Ft-ot terhel.[^3] Ez a halmozott adóék a bevételi fejezetek tárgya; itt csupán annyi jelenik meg belőle, hogy az állam a saját munkatársaira önmagának fizeti az adót. A sor azért marad meg, mert a személyi sor is megmarad.

Indoklás

Az elnöki hivatal beruházási sora — eszközpótlás, a Sándor-palota építési munkái, informatikai beruházás. 163,1 millió Ft-tal ez szerény, rutinszerű beruházási előirányzat egy alkotmányos hivatal és annak történelmi székhelyének karbantartására. Ismétlődő, fenntartási jellegű sor, nem pedig politikai mérlegelés alapján kiosztott bővítés. A besorolás a hivatalt követi: megmarad.

Indoklás

Nevezzük nevén, mi ez a sor: törvényi jogosultság egy közcélú adományozási keretre, amely a köztársasági elnök személyes rendelkezésére áll, és amelyet ő maga oszt szét belátása szerint. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a Köztársasági Elnökség fejezetén belül külön költségvetett előirányzatot hoz létre, amely felett az elnök személyes kiadási hatáskört gyakorol „közcélú felajánlásokra és adományokra”.[^1] A Sándor-palota az elnök írásbeli kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi minden egyes adomány címzettjét, célját és összegét[^1] — olyan közzététel, amely láthatóvá teszi a mechanizmust, de nem korlátozza. Mérjük a sort a három kérdéshez. Önkéntesség: a jótékony adományozás iskolapéldája annak a tevékenységnek, amely önkéntes alapon, a tényleges adományozók valódi preferenciái szerinti léptékben finanszírozható. Semmi olyat nem ad e keret birtokosa egy jó ügynek, amit egy magánadományozó ne adhatna ugyanannak az ügynek; az egyetlen, amit a sor hozzátesz, hogy az ajándék mások pénzéből származik. Kalkuláció: nincs piaci ár, nincs objektív optimum, és nincs olyan szubjektív értékelést aggregáló mechanizmus, amely megmondaná az államnak, mely ügyeket támogasson egy ilyen adományozási keret — az allokáció felépítésénél fogva egyetlen közjogi méltóság személyes preferenciája. Közösségi döntések elméleti szempontból: a sor koncentrált, látható előnyt termel (a megnevezett címzett szervezetek és az adományozó közjogi méltóság körül felhalmozódó jóindulat), miközben a 100 millió Ft-os költséget diffúzan szétteríti minden adófizetőre. A sor mindhárom próbán elbukik. Nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel — az Alaptörvény nem írja elő, hogy az államfő személyes filantróp kerettel rendelkezzen —, és nem védő válasz egy nem önkéntesen elszenvedett kárra. Egyetlen politikai közjogi méltóság szubjektív közforrás-allokációja. A látható itt kicsi és rokonszenves: 100 millió Ft olyan ügyek között szétosztva, amelyek bármely adott évben nagy valószínűséggel valóban értékesek. A láthatatlan a szerkezet. E keret minden forintját először, nem önkéntesen, egy bérből élőtől vették el — és ennek a bérből élőnek van egy konkrét családja, egy konkrét adóterhe, és vannak konkrét dolgok, amelyeket emiatt már nem tehet meg a szeretteiért. A nagyjából 540 000 Ft-os medián havi bruttó béren[^4] dolgozó munkavállaló a bérterhén és a minden vásárláson felszámított ÁFA-n keresztül járul hozzá az általános bevételekhez; ennek a hozzájárulásnak valamekkora kis szelete finanszíroz egy olyan adományozási keretet, amelynek címzettjeit ő nem választotta, és amelyekről talán soha nem fog hallani. A becsületes leírás nem az, hogy „az elnök jó ügyeket támogat”. Hanem ez: az állam kényszerrel pénzt vesz el egy dolgozó háztartástól, és átadja annak elköltését egy közjogi méltóságnak, hogy a maga belátása szerint ossza szét. Ha az ügy érdemes, a dolgozó — akire az adóalap mentén visszaosztva esik a 100 millió Ft — közvetlenül adhat rá, vagy nem, ahogy ő maga ítéli meg. Ha végiggondoljuk a sor saját logikáját: ha jogszerű, hogy az állam azért adóztat meg egy háztartást, hogy egy közjogi méltóság a háztartás nevében tegyen jótékony ajándékokat, akkor nincs elvi megállási pont — minden közjogi méltóságnak adományozható filantróp keret, és a háztartás saját adományozása helyébe az lépne, amit helyette választanak. A sor logikája nem skálázódik következetesen.

Indoklás

Kis, fejezetszintű tartalék, 66,3 millió Ft egy 6 961,5 millió Ft-os teljes előirányzattal szemben — a fejezet kevesebb mint 1%-a. Egy szerény tartalék az évközi költségingadozásokkal szemben minden intézményi fejezet szokásos, körültekintő költségvetési gyakorlata, és önmagában nem indokol átmeneti besorolást. Mérete megfelelő és önkorlátozó. A tartalék megmarad; a gyakorlatban, ha az adományozási sor megszűnne és a Corvin-lánc apparátusát is leépítenénk, a fennmaradó fejezet kisebb lenne, és egy arányos tartalék is kisebb — de maga a tartaléksor nem tárgya a reformnak.