A 2026-os költségvetés-elemzésből
200 millió forint, teljes egészében kifizetve — mert a kötelezettséget megdolgozták, nem osztogatták.
Az urán- és szénbányászok járadéka és kártérítése, akiknek a munkás évei teremtették meg a jogosultságot: lezárt kör, teljesen védve, csak ahogy a halálozás lezárja a kötelezettséget, úgy fut ki.
Adózónként nagyjából 50 forint évente — összesen 200 millió forint felhalmozott egyéni jogosultság, amely a kör halálozásával nagyjából 20 év alatt fut le, és amelyet semmilyen szakpolitikai eszköz nem rövidít.
Amit látsz — és amit nem
A látható: idős egykori bányászok, akik azt a járadékot vagy kártérítést kapják, amelyet az iparban végzett munkájuk teremtett meg. A láthatatlan: a kontraszt e fejezet máshol szereplő diszkrecionális programjaival — ez a sor nem preferencia és nem támogatás; hanem felhalmozott kötelezettség, és a keret ezeket másként kezeli.
Ellenvetés
"Miért fokozatos kivezetésnek minősül ez, ha a kötelezettséget teljes egészében kifizetik?"
Válasz
Mert a kör lezárt — nincs új belépő, nincs új jogosultság. A „kivezetés” itt nem szakpolitikai döntés; hanem az a halálozási tény, hogy egy lezárt csoport idős egykori bányász idővel fogy. A kötelezettség akkor fut nullára, amikor az utolsó jogosultságot is kielégítették, nem előbb. Minden egyéni kifizetés élethosszig védett; az összeg csak azért csökken, mert a jogosultak megöregszenek és elhunynak.
Oszd meg, ha szerinted a dolgozóknak tett ígéretet, amelyet megdolgoztak, be kell tartani — és hogy így lehet megkülönböztetni a támogatástól.
Az elemző értékelése
Uránbányászok és szénbányászok járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása
Indoklás
Ez a sor olyan járadék- és kártalanítási kötelezettségeket finanszíroz, amelyeket az állam az urán- és szénbányászokkal szemben vállalt — egészségkárosodási kártalanítás és kiegészítő járadékok egy jórészt bezárt iparág munkavállalói számára. Pontosan ez az az eset, amikor a keret jogállami módszere irányadó: a kötelezettség azonosítható emberek megszerzett egyéni jogosultsága, amelyet már elvégzett munkával szereztek meg, és a jóhiszemű ráhagyatkozás klasszikus-liberális védelme azt jelenti, hogy teljes egészében tiszteletben tartjuk. Új belépő nincs — a vonatkozó típusú urán- és szénbányászat megszűnt —, így a sor zárt körű vállalás, amelyik természetes módon csökken, ahogy a kohorsz öregszik. Aktív reformra nincs szükség, és nem is javasolunk ilyet; az itteni „fokozatos leépítés” egyszerűen az aktuáriusi tény, hogy a járadékot felvevő idős, egykori bányászok zárt csoportja idővel fogy.
Átállási mechanizmus
Kohorsz-mortalitás nagyjából 20 év alatt. A híd-költség azt a részarányt követi, amennyit az eredeti kohorszból még életben lévő, járadékot felvevő tag kitesz — az első években csaknem teljes, a futamidő végén egyre gyorsabban kifut, ahogy a kohorsz előrehaladott korba ér. Politikai eszköz nem szabja meg az ütemet; ezt az aktuáriusi mortalitás teszi.
Érintett csoportok
Járadékot felvevő egykori urán- és szénbányászok és hozzátartozóik. Élethosszig teljes egészében védettek; a sort nem csökkentjük, akkor ér véget, amikor a kötelezettség természetes módon véget ér.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.