XLI. fejezet: Adósságszolgálattal Kapcsolatos Bevételek és Kiadások

Áttekintés

A XLI. fejezet a 2026-os magyar központi költségvetés adósságszolgálati fejezete: az a kamat, amelyet az állam a felhalmozott államadósság-állomány után fizet, valamint az adósságkezelés jutalékai és kibocsátási költségei, szembeállítva azzal a kamattal, amelyet a Kincstár a saját készpénzegyenlegei és swapügyletei után kap. Ez a fejezet a múltbeli hiányok számlája, egyetlen költségvetési soron bemutatva.

A számok nagyok. A teljes kiadás 3 361 697,2 millió Ft — nagyjából 3 362 milliárd Ft. A teljes bevétel 299 959,9 millió Ft. A fejezet egyenlege −3 061 737,3 millió Ft. A kiadási tétel arányainak érzékeltetésére: Magyarország bruttó államadóssága 2025 végén megközelítőleg 64 912 milliárd Ft volt, a GDP 74,6%-a.¹ A 3 300 milliárd Ft fölötti kamatszámla ezen az állományon nagyjából 5%-os átlagos effektív kamatlábat jelez — annak közvetlen következménye, hogy egy nagy állományt kétszámjegyű alapkamatok időszakán keresztül kellett újrafinanszírozni.

Ez a fejezet minden másiktól különbözik a költségvetésben. Nem ügynökséget, nem programot, nem szervezett érdekcsoporthoz irányuló átutalást finanszíroz. Semmilyen jövőt szolgáló tevékenységet nem finanszíroz. Minden forint benne a már kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és hitelek szerződéses adósságszolgálati költsége — ígéreteké, amelyeket a magyar állam a jóhiszeműen kölcsönadó hitelezőknek tett. A klasszikus liberális megközelítés ezeket az ígéreteket kötelező érvényűnek tekinti. Egy olyan állam, amely védi a tulajdonjogokat és érvényesíti a szerződéseket, nem mulaszthatja el szelektíven az adóssága törlesztését; ugyanaz a jogállami elv, amely az egész reformprogramot alátámasztja, az alapja annak is, hogy a kormánykötvény valós követelés. Az elemzési feladat itt tehát nem az, hogy „ezt meg kell-e szüntetni” — a szerződéses válasz: nem —, hanem hogy mit tár fel ez a fejezet, és hogyan zsugorítja a reformprogram idővel.

A tisztességes megfogalmazás az, hogy a XLI. fejezet a korábbi évtizedek látható költésének számlája. A költségvetés minden olyan fejezetét, amelyet egy elemző ma Azonnali megszüntetésnek vagy Fokozatos leépítésnek minősít, azokban az években, amikor a bevétele fölött futott, részben annak az adósságnak a kibocsátásával finanszírozták, amelynek a kamata most itt jelenik meg. A 3 362 milliárd Ft a látható kiadás láthatatlan költsége, most már láthatóan — a múltbeli hiányok elhalasztott ára, amely most az adófizetők jelenlegi generációját terheli, miközben az eredeti hitelfelvételek egyikébe sem volt beleszólásuk.

Kiadási elemzés

A tizenöt előirányzat három gazdasági csoportba sorolható: devizaadósság kamatai, forintadósság kamatai és az adósságkezelés működési költségei. Az első két csoport — a fejezet 98,6%-a — szerződéses kamatkötelezettség, és Megtartás minősítést kap: nem azért, mert a kiadás kívánatos, hanem mert az alapjául szolgáló követelések a kötvénytulajdonosok tulajdonjogai, amelyeket a keretrendszer véd. A Megtartás itt azt jelenti, hogy „a szerződést teljesíteni kell”, és kifejezetten nem azt, hogy „ez az adósságszint elfogadható”. A reform eszköze az adósságállomány, nem az adósságszolgálati sor; ezt az eszközt minden más fejezetben mozgásba hozzák, csak itt nem. A harmadik csoport — a kibocsátási jutalékok és a kötvénymarketing-kommunikáció — tartalmazza a fejezet egyetlen valóban diszkrecionális kiadását, és egyetlen egyértelmű Azonnali megszüntetését.

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett devizahitelek kamata

• Jelenlegi előirányzat: 69 093,7 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Szerződéses kamat olyan intézményektől felvett hitelek után, mint az EIB, a Világbank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja. Ezek tárgyalt hitelszerződések, rögzített törlesztési ütemezéssel. A hitelező teljesített — a forrásokat folyósították —, és a kamat a megállapodott ár. A nemteljesítés olyan mulasztás, amely megemelné minden további felvett forint határköltségét. A minősítés Megtartás, mert a kötelezettség egy azonosított partner szerződéses joga; nem mond ítéletet arról, hogy az eredeti hitelfelvétel bölcs döntés volt-e.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. A sor csak akkor csökken, ha a mögöttes hitelek a meglévő ütemezésük szerint amortizálódnak, és nem helyettesítik őket — ami akkor történik meg, ha az elsődleges egyenleg a többlet felé mozdul el.
• Érintett csoportok: Nemzetközi hitelnyújtó intézmények (hitelezők); adófizetők (a költség viselői).

Egyéb devizahitelek kamata

• Jelenlegi előirányzat: 15 930,1 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Kamat a multilaterális intézményi kategórián kívüli kétoldalú vagy kereskedelmi devizahitelek után. Ugyanaz a szerződéses logika érvényesül: a tőkét megkapta az állam, a kamat jár. A devizában denominált adósság olyan többletkitettséget hordoz, amelyet a forintadósság nem — az árfolyammozgás bármilyen szakpolitikai döntéstől függetlenül változtatja a forintban kifejezett adósságszolgálati költséget —, de ez a jövőbeli kibocsátás összetételére vonatkozó érv, nem ok arra, hogy a szerződéses kamatot most visszatartsák.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. Az adósságkezelési politika a jövőbeli kibocsátási döntéseknél kedvezhet a forintkibocsátásnak a devizakibocsátással szemben, hogy csökkentse a devizakitettséget, ahogy ezek a hitelek lejárnak.
• Érintett csoportok: Külföldi hitelezők; adófizetők.

Nemzetközi devizakötvények

• Jelenlegi előirányzat: 483 633,2 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Kamat (kupon) Magyarország nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott devizakötvényei után — a fejezet harmadik legnagyobb sora. Ezek olyan forgalomképes értékpapírok, amelyeket világszerte intézményi befektetők tartanak. A kupon szerződéses ígéret, amelyet az értékpapírra rányomtatnak; egy elmulasztott kupon nemteljesítési eseménynek számít, amely láncreakciószerű következményekkel jár a szuverén hitelminősítésre. A sor Megtartás minősítést kap a tulajdonjogi elv alapján. Ez egyben a leginkább árfolyammozgásnak kitett sor is: a gyengébb forint emeli ezt a költséget anélkül, hogy a mögöttes adósság bármit is változott volna.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. A devizakötvény-állomány csökken, ahogy a kibocsátások lejárnak, és az állam csökkent hitelfelvételi igénye — amelyet a reformprogram hiánycsökkentése idéz elő — kevesebb pótló kibocsátást jelent.
• Érintett csoportok: Nemzetközi kötvénytulajdonosok; adófizetők; a sor érzékeny a forint árfolyampolitikájára.

ECP Program

• Jelenlegi előirányzat: 6 081,3 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Magyarország Euro Commercial Paper programjának kamatköltsége — rövid lejáratú devizapiaci eszközök, amelyeket likviditáskezelésre használnak. Szerződéses kötelezettségek rövid távú hitelezőkkel szemben. A fejezethez képest kicsi; Megtartás minősítést kap ugyanazon szerződéses elv alapján.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A program egy gördülő likviditáskezelési eszköz; mérete a Kincstár rövid távú finanszírozási igényeit követi.
• Érintett csoportok: Pénzpiaci befektetők; adófizetők.

Belföldi devizakötvények

• Jelenlegi előirányzat: 19 603,9 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Kamat belföldi befektetőknél elhelyezett, devizában denominált kötvények után. Szerződéses kuponkötelezettség; Megtartás a tulajdonjogi elv alapján. Ez a sor egy kis bevételi ellentételezést is generál (671,9 millió Ft — lásd Bevételi tételek).
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron.
• Érintett csoportok: Belföldi devizakötvény-tulajdonosok; adófizetők.

Egyéb devizaműveletek kamatelszámolásai

• Jelenlegi előirányzat: 1 591,4 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Maradványkamat-elszámolások vegyes devizaműveleteken, beleértve a swap- és fedezeti pozíciókat. Kis sor; ez a kategória jelentős, 17 079,9 millió Ft-os bevételi ellentételezést is termel, így a műveletek nettó nyereséget hoznak a Kincstárnak. Megtartás — ezek az aktív adósságkezelési pozíciók elszámolási pénzmozgásai.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Swap-partnerek; adófizetők.

Nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett forinthitelek kamata

• Jelenlegi előirányzat: 44 987,8 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Kamat multilaterális intézményektől felvett, forintban denominált hitelek után. A forintdenomináció kiküszöböli azt az árfolyamkitettséget, amelyet a devizahitel-sorok hordoznak. Szerződéses kamat; Megtartás a tulajdonjogi elv alapján.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron.
• Érintett csoportok: Nemzetközi hitelnyújtó intézmények; adófizetők.

Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai

• Jelenlegi előirányzat: 1 686 369,1 millió Ft

• Minősítés: Megtartás

• Indoklás: Ez az egyetlen sor — a hiányt finanszírozó és a lejáró adósságot megújító forint államkötvények kamata — a fejezet legnagyobb sora, a teljes kiadás 50,2%-a, és itt fekszik a XLI. fejezet elemzési súlya. Már a neve elárulja a mechanizmust: ezek a kötvények azért léteznek, hogy a hiányt finanszírozzák és az adósságot annak lejáratakor megújítsák. A sor az államadósság önmagát hizlaló motorja. Minden évben, amikor a költségvetés hiánnyal zár, az állam több ilyen kötvényt bocsát ki; minden évben a meglévő állományt át kell forgatni azon a kamatszinten, amelyet a piac akkor megkövetel. Az Európai Bizottság a 2026-os általános államháztartási hiányt a GDP 5,1%-ára prognosztizálja² — ami azt jelenti, hogy az e sor mögötti állomány tovább növekszik, és a jövő évi kamatszámla egy nagyobb alapról indul.

  A minősítés Megtartás, mert minden egyes kötvény egy azonosított hitelező — nyugdíjpénztárak, bankok, biztosítók, és az alábbi külön lakossági soron keresztül magyar háztartások — szerződéses követelése. A kupon kifizetését elmulasztani annyi, mint nemteljesíteni; egy olyan szuverén állam pedig, amely a forintadósságán mulaszt, lerombolja a saját polgárainak megtakarításait, és egy nemzedéken át megemelve tartja a tőkeköltségét. De a Megtartás itt a lehető legszűkebb értelemben vett minősítés. A szerződést teljesíti; nem mond ítéletet a hitelfelvétel bölcsességéről, amely a szerződést létrehozta.

  Az általános olvasó kedvéért érdemes a mechanizmust nyíltan kimondani: azt, hogy hol fogható meg az eszköz. Semmi, ami ezen a fejezeten belül történik, nem csökkenti ezt a sort. Az 1 686 milliárd Ft csak akkor csökken, ha két dolog történik. Az egyik: az elsődleges egyenleg a többlet felé mozdul, és az állam abbahagyja az állományhoz való hozzáadást. A másik: a meglévő állományt alacsonyabb kamatokon forgatják át, ahogy az inflációs csúcs idején kibocsátott magas kuponú kötvények lejárnak, és újak lépnek a helyükre. Az első e költségvetés többi fejezetében szereplő minden Azonnali megszüntetés és Fokozatos leépítés kumulatív eredménye. A kamatsor az eredményjelző tábla; a reform a többi fejezetben zajlik.

  Az egyéni adófizető szempontjából a léptéket érdemes egyenesen kimondani. Ez az egyetlen sor, elosztva a körülbelül 4,7 millió foglalkoztatott magyar között³, nagyságrendileg évi 360 000 Ft-ot tesz ki dolgozónként — nem szolgáltatásért, útért, iskoláért vagy kórházért, hanem pusztán a múltbeli hitelfelvétel áraként. Egy középbért kereső dolgozó havi bruttó fizetésének több hetét pusztán ezen az egyetlen soron áthelyezik a kötvénytulajdonosokhoz. Ez a korábbi költségvetések látható kiadásának láthatatlan költsége: a folyó évben semmit nem kapunk érte cserébe; az elhalasztott számla az, ami most érkezik.

• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. A sor közvetetten csökken: egy elsődleges többlet megállítja az állománynövekedést; az alacsonyabb újrafinanszírozási kamatok csökkentik a meglévő állomány átforgatásának költségét. Mindkettő a fiskális konszolidáció és a dezinfláció következménye, nem pedig a XLI. fejezetben tett bármilyen intézkedésé.

• Érintett csoportok: Belföldi intézményi kötvénytulajdonosok (nyugdíjpénztárak, bankok, biztosítók); adófizetők mint a költség viselői; jövőbeli adófizetők, akik bármilyen állományt örökölnek, amelyet nem törlesztenek le.

Lakossági kötvények

• Jelenlegi előirányzat: 769 096,6 millió Ft

• Minősítés: Megtartás

• Indoklás: Kamat a magyar háztartásoknak közvetlenül eladott államkötvények után — a fejezet második legnagyobb sora, a teljes kiadás 22,9%-a. A lakossági állampapír-program (különösen az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír) a magas inflációs időszak alatt nagy mennyiségű lakossági megtakarítást terelt az államadósságba, és e papírok inflációkövető kuponjai miatt nőtt ez a sor ekkorára. A sorhoz 24 216,8 millió Ft bevételi ellentételezés is társul.

  Ennek a sornak van egy olyan eloszlási jellege, amelyet az intézményi kötvénysor nem hordoz, és érdemes pontosan felszínre hozni. A kamat szerződéses kötelezettség, és Megtartás minősítést kap. De annak keresztmetszete, hogy ki kapja és ki finanszírozza, egy népességen belüli átcsoportosítás, amelyet a semlegesnek tűnő „kamat” szó elrejt. A lakossági államkötvények állománya a pénzügyi vagyonnal arányosan nő: azok a háztartások tartanak ilyet, amelyeknek van elhelyezhető megtakarításuk; akik hónapról hónapra élnek, azok nem. A kuponjövedelem ezért aránytalanul a felső decilisek, a vagyont tartó háztartások felé áramlik. A finanszírozás — az általános adóbevétel, amelyből a kupont fizetik — viszont a teljes népességtől származik, beleértve azt a bérből élőt is, akinek nincs pénzügyi vagyona, és akinek az SZJA-ja és minden vásárlásán fizetett ÁFA-ja is ezt a sort szolgálja. A mintázat ismerős: egy keresethez és vagyonhoz skálázódó juttatás, amelyet széles körben elosztott adóból finanszíroznak, és egy semleges, univerzalista címke alatt mutatnak be. A megnevezése nem érv a kupon fizetése ellen — a szerződés kötelez —, de korrigálja a képet arról, kit szolgál valójában a XLI. fejezet. A lakossági kötvénykamat jelentős hányadában az történik, hogy az állam a tehetősebb háztartások megtakarításaiból kölcsönöz, és a szegényebbeket megadóztatja, hogy ezt nekik megfizesse.

  Van egy másodlagos pont is, amelyet egy klasszikus liberális olvasat nem hagyhat szó nélkül. Egy ilyen léptékű lakossági kötvényprogram a magántőke-képződéssel is verseng. Minden forintnyi háztartási megtakarítás, amelyet inflációkövető kupont fizető állampapírba helyeznek, olyan forint, amely nem kerül részvénybe, nem kerül olyan banki betétbe, amely vállalati hitelezést finanszírozna, és nem kerül közvetlen üzleti beruházásba. Az állam — azáltal, hogy magas, tőkevédett, inflációhoz indexált hozamot kínál — elteríti a háztartási megtakarításokat a termelő magántőke-állomány építésétől, és a saját hiányának finanszírozásába tereli őket. Magyarország egy dolgozóra jutó tőkeállománya nagyjából 120 000 euró, szemben Csehország 160 000 eurójával és Ausztria 280 000 eurójával⁴ — és pontosan ez az a változó, amely hosszú távon a reálbéreket meghatározza. Egy nagy állami lakossági kötvényprogram pedig az egyik csatorna, amelyen keresztül a nemzeti megtakarítást elterelik a tőkeállomány mélyítésétől. Ez nem érv amellett, hogy a meglévő kötvényeken mulasztani kellene; ez — amelyet a vonatkozó bevételi és hiányfejezetekben fejtünk ki — amellett szól, hogy az államnak kevesebbet kelljen kölcsönkérnie.

• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. Ahogy az infláció normalizálódik, az inflációkövető kuponok alacsonyabbra állnak be, és a sor önmagában ezért is csökken. A csökkentett jövőbeli hiányok azt jelentik, hogy kisebb lakossági programra van szükség ezek finanszírozásához.

• Érintett csoportok: Magyar lakossági kötvénytulajdonosok (a vagyontartó decilisekben koncentrálódnak); az adófizetők minden decilisben a költség viselőiként; a magántőkepiac, amely a háztartási megtakarításokért verseng az állammal.

Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása

• Jelenlegi előirányzat: 196 570,1 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: A diszkont kincstárjegyek implicit kamata — rövid lejáratú instrumentumok, amelyeket névérték alatt értékesítenek, és a diszkont maga a vásárló hozama. Ezek rövid távú likviditási hiányokat finanszíroznak. A költség szerződéses; Megtartás. A rövid lejáratú instrumentumok gyorsan átárazódnak, így ez a sor a fejezetben a legérzékenyebb az alapkamat pályájára: a csökkenő kamatok hónapokon belül átcsorognak rá.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs az adósságszolgálati soron. Magától csökken, ahogy a rövid kamatok csökkennek, és ahogy egy kisebb hiány csökkenti a rövid távú finanszírozási igényt.
• Érintett csoportok: Pénzpiaci befektetők és bankok; adófizetők.

Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása

• Jelenlegi előirányzat: 17 682,6 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: A diszkont kincstárjegyek lakossági befektetői megfelelője — háztartásoknak értékesített rövid lejáratú instrumentumok. Kis sor; szerződéses kötelezettség; Megtartás. Ugyanazt a népességen belüli eloszlási jelleget hordozza, mint a lakossági kötvénysor, csak sokkal kisebb léptékben.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Lakossági rövid távú befektetők; adófizetők.

Repóügyletek kamatelszámolásai

• Jelenlegi előirányzat: 4 056,2 millió Ft
• Minősítés: Megtartás
• Indoklás: Visszavásárlási megállapodások kamatelszámolásai — fedezett rövid távú hitelfelvétel, amelyet a Kincstár készpénzgazdálkodásra használ. Kis sor, amely egy 3 787,3 millió Ft-os bevételi ellentételezést is generál, így a repóműveletek nettóban közel nullára jönnek ki. Ezek rutin likviditási műveletek; Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Repó-partnerek (bankok); adófizetők.

Jutalékok és egyéb költségek

• Jelenlegi előirányzat: 42 475,9 millió Ft

• Minősítés: Nominális befagyasztás

• Indoklás: Ez a fejezet első valóban diszkrecionális sora — a magyar államadósság elhelyezéséért és kezeléséért bankoknak, elsődleges forgalmazóknak és közvetítőknek fizetett díjak, jutalékok, jegyzési árrések és forgalmazási költségek. A kamatsoroktól eltérően ez nem hitelezőnek járó szerződéses kupon; ez a kibocsátási folyamat működési költsége, márpedig a működési költségek joggal vethetők hatékonysági felülvizsgálat alá.

  A becsületes minősítés Nominális befagyasztás, nem Azonnali megszüntetés. Egy szuverén kibocsátónál valóban felmerülnek valós költségek az adósság elhelyezésekor — elsődleges forgalmazók, kiegyenlítési infrastruktúra, hitelminősítő ügynökségek, fizető ügynökök —, és a keret tesztje az, hogy a tevékenység jogvédelmi vagy szerződéses funkció-e, nem pedig az, hogy nullára kívánható-e. Ez egy olyan funkció (adósságkezelés) valós és szükséges működési költsége, amely maga is csak a múltbeli hiányok miatt létezik. De a sor reálértékben nem nőhet. Nominális szinten tartva az átlagos infláció egy évtized alatt nagyjából 20–25%-os reálértéket erodál — egy beépített hatékonysági fegyelem, amelyhez egyetlen szerződést sem kell újratárgyalni. Ahogy az adósságállomány a fiskális konszolidáció hatására zsugorodik, a közvetítendő kibocsátás volumene csökken, és a befagyasztást fokozatosan egyre könnyebb lesz tartani.

• Átmeneti mechanizmus: A nominális előirányzat szinten tartása. A közvetítői díjakat versenyeztetéses közbeszerzésen kell kialakítani, és a forgalmazói árréseket hasonló szuverén kibocsátókéhoz kell mérni. A sor természetes módon csökken, ahogy a kibocsátási volumen a hiánnyal együtt csökken.

• Érintett csoportok: Az államadósságot közvetítő elsődleges forgalmazók és bankok; az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mint a kezelő intézmény; adófizetők.

Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 1 926,3 millió Ft

• Minősítés: Azonnali megszüntetés

• Indoklás: Ez az állampapírok lakossági értékesítésének marketing- és reklámköltségvetése — a lakossági államkötvényeket magyar háztartásoknak népszerűsítő kampányok. A fejezet egyetlen olyan sora, amely sem szerződéses kötelezettséget, sem az adósságkezelés szükséges működési funkcióját nem finanszírozza. Ez állami kiadás arra, hogy a polgárokat rábeszéljék: kölcsönözzék a megtakarításaikat az államnak.

  Egyszerűbben fogalmazva a mechanizmus a következő: a kormány megadóztatja a háztartásokat, majd e bevétel egy részét arra fordítja, hogy ugyanezeknek a háztartásoknak hirdessen, és arra ösztönözze őket, hogy a megtakarításaikat is adják át — olyan megtakarításokat, amelyekre az állam ezután egy inflációkövető kupont fizet, és ez a fenti 769 096,6 millió Ft-os lakossági kötvénysorban jelenik meg. Egy olyan állampapírnak, amely versenyképes kockázatkiigazított hozamot kínál, nincs szüksége reklámköltségvetésre; az intézményi befektetők reklám nélkül is vásárolnak magyar kötvényeket. A kommunikációs sor azért létezik, hogy a háztartási megtakarításokat az állam felé terelje, és elvonja az alternatív felhasználásoktól — a vállalati hitelezést finanszírozó banki betétektől, a részvényektől, a közvetlen magánbefektetésektől. Klasszikus liberális szempontból ez egy kis sor, amely perverz dolgot művel: adóbevételt használ arra, hogy a háztartási megtakarítási döntést az államháztartási hiány finanszírozása felé torzítsa, a magántőke-állomány felépítése ellenében — pedig éppen ennek a tőkeállománynak a vékonysága a magyar reálbér-felzárkózás legszorosabb korlátja.

  1 926,3 millió Ft-on kicsi a tétel, de az elv mérettől függetlenül érvényes, és nincs védendő bizalmi érdek: egy marketingkampány lemondása egyetlen hitelezőt sem érint, és egyetlen szerződést sem szeg meg. Ez tiszta Azonnali megszüntetés. Aki államkötvényt akar vásárolni, azt szabadon megteheti továbbra is; csak már nem az ő adójából népszerűsítik az ajánlatot.

• Átmeneti mechanizmus: Megszüntetés a 2026-os költségvetési ciklusban. Nincs szükség végkielégítésre vagy szerződéskifutásra a folyamatban lévő reklámszerződések jelenlegi futamidejükig történő teljesítésén túl — ez hetek-hónapok kérdése, nem strukturális leépítés.

• Érintett csoportok: Állampapír-népszerűsítési szerződéssel rendelkező reklám- és médiacégek (kicsi, áthelyezhető készségekkel rendelkező kereskedelmi partnerek); az ÁKK lakossági értékesítési funkciója; adófizetők, akik abbahagyják a meggyőzés finanszírozását.

Adósságkezelés költségei

• Jelenlegi előirányzat: 2 599,0 millió Ft
• Minősítés: Nominális befagyasztás
• Indoklás: Az adósságkezelési funkció általános működési költsége — az állam adósságportfóliójának kezelésére fordított, fennmaradó adminisztratív kiadás. A jutaléksorhoz hasonlóan ez is egy olyan funkció valós működési költsége, amelyet mindaddig el kell látni, amíg az adósság létezik. Ez nem szerződéses kamat, és ezért jogos hatékonysági cél, de nem lehet nullára vágni, amíg az adósságállomány aktív kezelést igényel. Nominális befagyasztás érvényesül: az előirányzatot szinten tartani, hagyni, hogy a reálerózió állandó hatékonysági fegyelmet rójon a soron, és hagyni, hogy a sor csökkenjen, ahogy a kezelt adósságállomány zsugorodik.
• Átmeneti mechanizmus: Nominális szinten tartás; összevetés más szuverén adósságkezelő ügynökségekkel; a sor csökken, ahogy a kezelt adósságállomány apad.
• Érintett csoportok: Az ÁKK; adófizetők.

Bevételi tételek

A fejezet 299 959,9 millió Ft-os bevétele teljes egészében az a kamat- és elszámolási bevétel, amelyhez a Kincstár a saját készpénzén és az adósságkezelési pozícióin keresztül jut — a kiadási oldal tükörképe. Ebből egyetlen tétel sem adóbevétel; mindegyik kamattípusú jövedelem, és nagy része az adósságállománnyal együtt zsugorodna, ha a reformprogram sikerrel jár.

• Név: Belföldi devizakötvények bevétele

• Jelenlegi hozam: 671,9 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamatelszámolás)

• Megjegyzés: A belföldi devizakötvény-műveletekhez kapcsolódó elszámolási jövedelem. Ellentételezi a megfelelő kiadási sort.

• Név: Egyéb devizaműveletek bevétele

• Jelenlegi hozam: 17 079,9 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamat-/swap-elszámolás)

• Megjegyzés: Swap- és fedezeti pozíciókból származó jövedelem. Lényegesen meghaladja az ugyanezen műveletekre fordított 1 591,4 millió Ft kiadást, így ezek a pozíciók nettóban nyereséget hoznak a Kincstár számára.

• Név: Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények bevétele

• Jelenlegi hozam: 170 003,1 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamatelszámolás / prémiumbevétel)

• Megjegyzés: A legnagyobb bevételi sor — prémium- és felhalmozottkamat-elszámolási jövedelem a forint államkötvények kibocsátásából (a névérték fölött eladott vagy az eladáskor beszedett felhalmozott kamattal terhelt kötvények a kibocsátáskor jövedelmet generálnak). Ez a megfelelő 1 686 369,1 millió Ft-os kiadási sor kötvénykibocsátásainak mellékterméke; a kibocsátási volumen csökkenésével zsugorodik. Nem olyan bevételi forrás, amelyre az állam támaszkodhatna vagy amelyet bővíthetne — csak azért létezik, mert az állam adósságot bocsát ki.

• Név: Lakossági kötvények bevétele

• Jelenlegi hozam: 24 216,8 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamatelszámolás)

• Megjegyzés: Lakossági államkötvény-műveletek elszámolási jövedelme. Ellentételezi a 769 096,6 millió Ft-os lakossági kötvénykiadás egy részét.

• Név: Repóügyletek bevétele

• Jelenlegi hozam: 3 787,3 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamatelszámolás)

• Megjegyzés: Kamatbevétel a repóműveletekből; majdnem megegyezik a 4 056,2 millió Ft-os repókiadással, így a repókészpénz-kezelés közel nullára nettósul.

• Név: Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai

• Jelenlegi hozam: 84 200,9 millió Ft

• Típus: Egyéb (kamatbevétel)

• Megjegyzés: A Kincstári Egységes Számlán tartott forintegyenlegeken keresett kamat — az állam központi készpénzszámláján. A második legnagyobb bevételi sor. Ez valós kamatbevétel valós készpénzegyenlegeken, és a kibocsátási prémiumsorokkal ellentétben nem pusztán az adósságkibocsátás mellékterméke; a Kincstár működő készpénzének hozamát tükrözi. Csökkenne, ha az alapkamatok esnek, és ha az állam karcsúbb készpénzegyenlegeket tart.

A fejezetben egyetlen tétel sem adó. Nincsenek a lakosságra kivetett díjak vagy illetékek. A teljes bevételi oldal kamattípusú jövedelem, amelyet ugyanaz az adósságkezelési tevékenység termel, mint a kiadási oldalt — ezért is érdemes a fejezetet a nettó egyenlegén olvasni: −3 061 737,3 millió Ft a tényleges teher az általános adóbevételen, amelyet az államadósság 2026-ban ró ki.

Fejezet összegzése

Minősítés	Tételek száma	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	1	1 926,3
Fokozatos leépítés	0	0,0
Nominális befagyasztás	2	45 074,9
Megtartás	12	3 314 696,0
Összesen	15	3 361 697,2

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	299 959,9

Az Azonnali megszüntetésből származó első éves megtakarítás 1 926,3 millió Ft. A két Nominális befagyasztás soron tíz év alatt 2,5%-os átlagos infláció mellett a reálerózió hozzávetőleg 9 950 millió Ft. Ezek szándékosan kis számok: a XLI. fejezet elemzési tanulsága nem az, hogy megvágható, hanem az, hogy ez az állandó mérőeszköze annak, mennyibe került a múltbeli hitelfelvétel — és hogy az a kar, amely valóban zsugorítja, a költségvetés többi fejezetében ül.

Főbb megfigyelések

• A XLI. fejezet eredményjelző tábla, nem szakpolitikai választás. Nincs benne program, ügynökség vagy szervezett érdekcsoportnak szóló átutalás. Ez a már kibocsátott adósság szerződéses kamata. 98,6%-a Megtartás minősítést kap — nem helyeslésként, hanem mert minden forint egy hitelező tulajdonjogi követelése, aki jóhiszeműen kölcsönadott. A klasszikus liberális keret, amely az egész reformprogramot alátámasztja — biztos tulajdon, érvényesített szerződések —, ugyanaz a keret, amely a kormánykötvényt kötelező érvényű kötelezettséggé teszi. Egy olyan reformprogram, amely szuverén adósságon mulasztana, levágná maga alatt az ágat, amelyen áll.

• A kamatszámla a látható kiadás láthatatlan költségét teszi most már láthatóvá. Minden olyan múltbeli fejezetet, amely a bevétele fölött futott, részben azok a kötvények finanszírozták, amelyek kuponjai itt jelennek meg. A 3 362 milliárd Ft évtizedek hiányainak elhalasztott számlája, amely most az adófizetők egy olyan nemzedékét terheli, amelynek az eredeti hitelfelvételek egyikébe sem volt beleszólása. A legnagyobb egyetlen sor — a hiányt finanszírozó és az adósságot megújító kötvények 1 686 milliárd Ft-nyi kamata — nagyságrendileg évi 360 000 Ft minden egyes foglalkoztatott magyarra³, és a jelenben semmit nem vásárol: sem utat, sem iskolát, sem kórházat, csak a múlt bérleti díját.

• A reform eszköze a többi fejezetben van, nem ebben. Semmi, ami a XLI. fejezeten belül történik, nem csökkenti érdemben a kamatszámlát. Az 1 686 milliárd Ft-os sor csak akkor csökken, ha az elsődleges egyenleg a többlet felé mozdul (minden Azonnali megszüntetés és Fokozatos leépítés kumulatív hatása máshol a költségvetésben), és amikor az inflációs csúcs idején kibocsátott magas kuponú kötvények lejárnak, és alacsonyabb kamatokon refinanszírozzák őket. Mivel az Európai Bizottság a 2026-os hiányt a GDP 5,1%-ára prognosztizálja, az e fejezet mögötti állomány még mindig növekszik — és a jövő évi kamatszámla egy nagyobb alapra épül. A fejezet a konszolidációs feladat mérőeszköze; nem itt zajlik a feladat elvégzése.

• A lakossági kötvénysor rejtett, népességen belüli átcsoportosítást hordoz. A 769 096,6 millió Ft lakossági kötvénykamat szerződéses Megtartás, de a keresztmetszet regresszív: a lakossági államkötvény-állomány a pénzügyi vagyonnal arányos, így a kupon aránytalanul a vagyont tartó felső decilisek háztartásaihoz áramlik, miközben az általános adóbevétel, amelyből finanszírozzák, a teljes népességtől származik. Egy megtakarítás nélküli bérből élő az SZJA-n és az ÁFA-n keresztül egy magasabb jövedelmi decilisben élő háztartásnak fizet inflációkövető kupont. A semleges „kamat” szó elrejti az eloszlási valóságot; a megnevezése nem változtat a szerződéses kötelezettségen, de korrigálja a képet arról, kit szolgál a fejezet.

• A lakossági állampapír-program a magántőke-képződéssel verseng. Egy nagy, tőkevédett, inflációhoz indexált állami lakossági kötvénykínálat a háztartási megtakarításokat az államháztartási hiány finanszírozása felé vonzza, és elviszi a banki betétektől, a részvényektől és a közvetlen magánbefektetésektől. Magyarország egy dolgozóra jutó tőkeállománya (~120 ezer euró) elmarad Csehországétól (~160 ezer euró) és Ausztriáétól (~280 ezer euró) — és a tőkemélyítés az a változó, amely hosszú távon a reálbéreket meghatározza. Egy olyan állam, amely kevesebbet vesz fel a háztartásoktól, több nemzeti megtakarítást hagy elérhetővé a magántőke-állomány mélyítéséhez. A reformérv nem az, hogy a meglévő kötvényeken mulasszunk; hanem az, hogy kevesebb új kötvényre legyen szükség.

• Egy tiszta Azonnali megszüntetés — kicsi, de elvi alapú. Az állampapírok lakossági értékesítését támogató 1 926,3 millió Ft-os kommunikációs költségvetés a fejezet egyetlen olyan sora, amely sem szerződéses kötelezettséget, sem szükséges adósságkezelési funkciót nem finanszíroz. Adóbevétel, amelyet arra költenek, hogy a polgárokat rábeszéljék: adják kölcsön az államnak a megtakarításaikat. Versenyképes hozamú értékpapírnak nincs szüksége reklámra; a sor azért létezik, hogy a háztartási megtakarítási döntést az államháztartási hiány felé torzítsa. Egyetlen hitelezőt sem hagy magára, és egyetlen szerződést sem szeg meg — szerény méretétől függetlenül elvi alapú, tiszta megszüntetés.

Források

Footnotes

1. Általános államháztartási bruttó adósság, Magyarország, 2025 vége. Eurostat / nemzeti jelentés a Trading Economics-on keresztül, „Hungary Government Debt to GDP”, valamint a KSH államháztartási adatai: Magyarország általános államháztartási adóssága 2025 végén 64 912 milliárd Ft volt, a GDP 74,6%-a. https://tradingeconomics.com/hungary/government-debt-to-gdp ↩

2. Economic forecast for Hungary. European Commission, Directorate-General for Economic and Financial Affairs. 2026. „In 2026, the deficit is projected to widen to 5.1% of GDP, driven by new measures targeting households.” https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-surveillance-eu-member-states/country-pages/hungary/economic-forecast-hungary_en ↩

3. KSH Munkaerő-felmérés, 2024 IV. negyedév — foglalkoztatott személyek 15–74 éves korban: hozzávetőleg 4 680 000–4 780 000. KSH (Központi Statisztikai Hivatal). 2025. https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/en/mun0007.html ↩ ↩²

4. Egy dolgozóra jutó tőkeállomány, AMECO 2023 (ezer euró, 2015-ös árakon): Ausztria ~280, Csehország ~160, Magyarország ~120. A DeepPolicy Magyarország országkontextus-adatkészletében összeállítva az AMECO alapján. European Commission AMECO database. https://economy-finance.ec.europa.eu/economic-research-and-databases/economic-databases/ameco-database_en ↩