VI. fejezet: Bíróságok

Áttekintés

A VI. fejezet finanszírozza Magyarország rendes bírósági rendszerét, a Kúriát, az Országos Bírói Tanácsot, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok egy szűk körét, amelyek az igazságszolgáltatási ágazat beruházásait, működtetését és perköltség-tartalékait fedezik. A 2026. évi összes kiadás 218 351,0 millió Ft, amellyel szemben a saját bevétel 3 069,1 millió Ft áll, így az általános adóbevételekre nehezedő nettó teher 215 281,9 millió Ft.

Klasszikus liberális szemmel ez a költségvetés egyik legkevésbé vitatható fejezete. A jogviták független elbírálása, valamint a szerződéses és tulajdoni jogok érvényesítése a jogvédelmi funkció része — nem visszametszésre váró tétel, hanem éppen az a feltétel, amely lehetővé teszi a piaci rendet, és ezzel koherenssé tesz minden máshol javasolt megszorítást.¹ Smith és Buchanan egyaránt ide, a klasszikus liberális állam alapjához helyezi ezt a funkciót. A tőkeállomány nem mélyülhet, a szerződésekre nem lehet támaszkodni, és a tulajdon sem lehet biztonságos olyan bíróságok nélkül, amelyek kiszámíthatóan rendezik a vitákat és érvényt szereznek az ítéleteknek. A kérdés itt tehát nem az, hogy megkérdőjelezzük, kell-e ezt a funkciót kényszer útján finanszírozni — egyértelműen kell —, hanem hogy meggyőződjünk arról: minden tétel valóban magát a jogvédelmi funkciót finanszírozza, nem pedig valamit mellette, és hogy őszintén szembenézzünk a fejezet egyetlen szerkezeti megállapításával: egy ilyen drága, a társainál is költségesebb bírósági rendszer rendszerint azt jelzi, hogy az állam többi része túl sok vitát terel rajta keresztül.

Kiadáselemzés

Bíróságok — Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 150 994,6 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: Ez a működő bírói kar bérének alapja — bírák, bírósági titkárok, fogalmazók és igazgatási munkatársak a járásbírósági, törvényszéki és ítélőtáblai szinteken. Az ítélkezés a jogvédelmi funkció legtisztább esete: a szerződések kikényszeríthetősége és a tulajdoni viták biztonságos rendezése teszi eleve lehetővé az önkéntes cserét és a tőkeképződést. A finanszírozásával szemben nem hozható fel kalkulációs probléma, mert a költségvetés itt nem próbál szubjektív fogyasztói preferenciához mért, vitatható kibocsátást beárazni — itt azt az alkotmányos gépezetet finanszírozza, amelyen keresztül a viták rendezése zajlik. A következetes klasszikus liberális álláspont szerint ez az állam magja, és a tétel megmarad.

  A Megtartás nem jelent mentességet a vizsgálat alól. Már önmagában beszédes jelzés, mekkora súlyt képvisel ez a tétel a fejezeten belül — a rendes bírósági személyi kiadás a teljes igazságszolgáltatási boríték 69%-a. Egy bírói kar annyira drága, amennyi vitát a jogi és igazgatási rend többi része hozzá utal. Ahol az állam olyan magatartást is büntetni rendel, amelynek nem kellene büntetendőnek lennie, ahol engedélyezési rendszereket szaporít, amelyek megsértése perlést generál, vagy ahol monopóliumokat és diszkrecionális elosztási sémákat működtet, amelyek vitatott odaítélései végül a közigazgatási bíróságok elé kerülnek, ott a bírósági bértömeg ennek következményeként emelkedik a bírósági bértömeg is. A tétel marad; de végső soron egy a megelőző szakaszokban — a szabályozásban és a programokban — karcsúbb állam az, ami magát a tételt is könnyebbé teszi, és ez olyan megállapítás, amely az ügyterhet generáló fejezetekre tartozik, nem erre.

• Átállási mechanizmus: Nincs. A bírósági igazgatás működési hatékonyságának felülvizsgálata (ügykezelési rendszerek, az igazgatási és bírói létszám aránya) helyénvaló és folyamatos; nem kivezetés.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett. Minden szerződő fél, minden tulajdonos és minden alperes erre a funkcióra támaszkodik.

Bíróságok — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 20 682,2 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: A bírósági bértömeghez kapcsolódó munkaadói oldali szociális hozzájárulás (szociális hozzájárulási adó, a bruttó bértömegre kivetett 13%-os mértékkel) és a kapcsolódó munkaadói terhek. Ez a személyi tétel könyvelési velejárója, és annak besorolását követi: a bíróságok megmaradnak, így a bértömegükre rakódó munkaadói ék is megmarad.

  Érdemes nevén nevezni, mi is ez a tétel, mert minden minisztériumi és intézményi fejezetben visszatér, és ritkán látjuk annak, ami valójában. A 20 682,2 millió Ft itt nem külön program — ez az a költség, amelyet az állam munkaadóként önmagára ró: ugyanaz az ék, amelyet az országban minden magán munkaadóra is kivet. Egy bírósági fogalmazónál, akinek a munkáját az állam 100 forint teljes munkaadói költségen értékeli, ebből nagyjából 13 forintot ez a hozzájárulás emészt fel még azelőtt, hogy a fogalmazó bruttó bére egyáltalán kiszámolódna; a 15%-os SZJA és a 18,5%-os munkavállalói társadalombiztosítási járulék ezután a maradékból veszi ki a maga részét — úgy, hogy minden 100 forint munkaadói költségből nagyjából 59 forint érkezik meg a fogalmazóhoz nettó bérként, és ennek a nettónak további 27%-át a pénztárnál a 27%-os ÁFA viszi el a legtöbb költésen. A közszektorbeli bérre rakódó halmozott ék ugyanabban az 55–60%-os tartományban van, mint a magánszektorbelin. A tétel azért marad, mert a bíróságok maradnak; a tanulmányba kívánkozó megfigyelés az, hogy az állam saját bérjárulék-számlájának mérete maga is mérce arra, mennyire súlyos az ék mindenki más számára.

• Átállási mechanizmus: Nincs.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett.

Bíróságok — Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 28 782,6 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: Anyagok, közüzemi díjak, IT-szolgáltatások, épületüzemeltetési költségek, postaköltség, szakértői díjak és a bírósági hálózat működtetésének egyéb visszatérő, nem személyi jellegű kiadásai. Ezek egy megtartott funkció elkerülhetetlen működési ráfordításai. Egy bírósági épület fűtésének, világításának és ügykezelő szoftverének finanszírozása ellen nem szól jogvédelmi érv.

  Ez az a tétel, ahol a működési hatékonyság felülvizsgálatának a legtöbb hozadéka lehet, és a Megtartás nem olvasható úgy, hogy „a vizsgálat fölött áll”. A bírósági digitalizáció — elektronikus ügyintézés, távmeghallgatás ott, ahol a tisztességes eljárás megengedi, automatizált ügyelosztás — kínálja a legígéretesebb utat a folyamatos hatékonyságjavuláshoz a jogvédelmi mag érintése nélkül. A tétel a jelenlegi szintjén marad; a javaslat folyamatos közbeszerzési és folyamatfelülvizsgálat, nem költségvetési tételszintű csökkentés.

• Átállási mechanizmus: Nincs. Folyamatos működési hatékonyságfelülvizsgálat.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett.

Bíróságok — Ellátottak pénzbeli juttatásai

• Jelenlegi előirányzat: 71,4 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Kis méretű tétel, amely a bíróságokon keresztül meghatározott jogosultaknak folyósított pénzbeli juttatásokat fedi — jellemzően az ülnököknek, esküdteknek vagy tanúknak teljesítendő törvény szerinti kifizetéseket, illetve a bíróságok által közvetített ellátási átutalásokat. 71,4 millió Ft-tal a fejezet 0,03%-át teszi ki, és funkcionálisan az eljárások működtetésének költségéhez tartozik. A bírósági funkciót követi, és megmarad; a mérete nem indokol külön átállási elemzést.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Bíróságok — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 1 396,2 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Beruházás a rendes bírósági ingatlanállományba és felszerelésbe — bírósági épületek építése és felújítása, IT-hardverek, biztonságtechnikai berendezések. Egy megtartott jogvédelmi funkció infrastruktúrájára fordított beruházás maga is megmarad. Egy bírósági épület tőkeállománya nem diszkrecionális támogatás; a funkció fizikai előfeltétele.
• Átállási mechanizmus: Nincs. Szokásos beruházásértékelés hatálya alá tartozik.
• Érintett csoportok: Nincs.

Bíróságok — Felújítások

• Jelenlegi előirányzat: 266,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A meglévő bírósági épületek felújítása és karbantartása. A Beruházásokhoz hasonlóan ez egy megtartott funkció fizikai infrastruktúrájának fenntartása. Egy bírósági épület időjárásállóságának és működőképességének fenntartása nem kivezetésre váró tétel.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Kúria — Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 8 788,2 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: A Kúria, Magyarország legfelsőbb bírói testületének bérezési alapja; ez a testület felel a jog egységes alkalmazásának biztosításáért felülvizsgálati hatáskörén és jogegységi határozatain keresztül. Egy végső fokú bíróság, amely feloldja a jogértelmezésbeli eltéréseket, része a jogvédelmi architektúrának: az ítélkezés kiszámíthatósága olyan testülettől függ, amely az alsóbb fokú bíróságok egymással ütköző értelmezéseit eldönti. A tétel megmarad.

  A klasszikus liberális keret intézményileg semleges abban a kérdésben, hogy ki ül a bíróságon — csak azt vizsgálja, legitim állami funkció-e az adott tevékenység, és a végső fokú ítélkezés az. A Kúria elnökének kinevezési eljárásáról és a bíróság függetlenségéről szóló viták valósak és súlyos következményűek, de ezek a megtartott intézmény formájára vonatkozó kormányzati-szerkezeti kérdések, nem pedig költségvetési besorolási kérdések. A funkció finanszírozott; az intézményi tervezés kérdései alkotmányos reformra tartoznak, nem a kiadási taxonómiára.

• Átállási mechanizmus: Nincs.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett.

Kúria — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 939,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A Kúria bértömegét terhelő munkaadói ék. A személyi tételt követi: a Kúria megmarad, így a bértömegére rakódó szociális hozzájárulási teher is megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Kúria — Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 840,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A Kúria visszatérő működési költségei — épületek, IT, jogi adatbázisok, jogegységi határozatok közzététele. Egy megtartott funkció működési bemenetei; megmaradnak, a szokásos közbeszerzési fegyelem mellett.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Kúria — Egyéb működési célú kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 2,2 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Elhanyagolható maradék működési tétel (2,2 millió Ft, a fejezet 0,001%-a). A Kúria besorolását követi, és nem indokol külön elemzést.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Kúria — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 440,3 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Beruházás a Kúria épületeibe és felszerelésébe. Egy megtartott funkció infrastruktúrája; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs. Szokásos beruházásértékelés.
• Érintett csoportok: Nincs.

Országos Bírói Tanács — Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 691,2 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: Az Országos Bírói Tanács (OBT) a magyar bírói kar választott önkormányzati testülete. A bírák által egymás közül választott tagokból áll, és felügyeli a bírósági igazgatást, beleértve egyfajta felügyeleti szerepet az Országos Bírósági Hivatal elnöke fölött. Nem diszkrecionális protekciós testület és nem is egy állam által létrehozott piac fölé emelt felügyeleti hatóság — vagyis nem az a kategória, amelyet ez a keret szkeptikus vizsgálatra jelöl. Ez a bírói önkormányzat alkotmányos eleme, az a mechanizmus, amelyen keresztül a bírói kar végrehajtó hatalomtól való függetlensége intézményesen szavatolt. Az is jogvédelmi funkció, hogy a jogvédelmi funkció független marad. A tétel megmarad.

  A különbségtétel fontos, és érdemes pontosan megrajzolni, mert a keretrendszer „felügyeleti testületekkel” szembeni alapértelmezett szkepszise itt félreirányítva is alkalmazható lenne. A közbeszerzési felügyelet azért létezik, mert az állam túl sokat vásárol; egy szerencsejáték-szabályozó hatóság azért létezik, mert az állam olyat engedélyez, amit nem kellene engedélyeznie — ezek a testületek egy túlméretezett állam következményei, és a becsületes besorolás kivezeti őket azzal a tevékenységgel együtt, amely őket létrehozta. Az OBT ennek az ellenkezője: nem egy túlterjeszkedett államot ellenőriz, hanem korlátozza, hogy a végrehajtó hatalom rátelepedjen a bírói karra. Egy olyan klasszikus liberális keret, amely a jog uralmát és a hatalmi ágak elválasztását becsüli, pontosan ezt finanszírozza. Az egész testületnél 997,8 millió Ft-tal — a fejezet alig fél százalékával — a fiskális tét egyébként is jelentéktelen; a besorolás elvi alapon dől el, és az elv azt mondja: megtartás.

• Átállási mechanizmus: Nincs.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett.

Országos Bírói Tanács — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 89,9 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az OBT bértömegét terhelő munkaadói ék. A személyi tételt követi; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Országos Bírói Tanács — Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 202,4 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az OBT visszatérő működési költségei — ülések, épületek, igazgatási támogatás. Egy megtartott alkotmányos testület működési bemenetei; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Országos Bírói Tanács — Egyéb működési célú kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 3,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Elhanyagolható maradék működési tétel. Az OBT besorolását követi; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Országos Bírói Tanács — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 10,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Kis méretű beruházás az OBT számára. Egy megtartott testület infrastruktúrája; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Országos Bírói Tanács — Felújítások

• Jelenlegi előirányzat: 1,3 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Elhanyagolható felújítási tétel. Az OBT besorolását követi; megmarad.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Igazságszolgáltatás beruházásai

• Jelenlegi előirányzat: 2 437,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Olyan fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, amely az igazságszolgáltatási ágazat beruházási projektjeit központilag finanszírozza, nem pedig egy-egy intézmény saját Beruházások során — jellemzően a nagyobb, több területet átfogó projekteket, mint a bírósági hálózati IT-rendszerek, az integrált ügykezelési platformok vagy a megosztott infrastruktúra. Egy megtartott funkció beruházási költségvetése, amely ugyanazt a besorolást követi, mint az intézményi beruházási tételek: megmarad, a szokásos beruházásértékelés mellett. A fejezeti kezelésű forma az előirányzat útvonalát érintő választás, nem másfajta kiadás.
• Átállási mechanizmus: Nincs. Az egyes projektek szokásos beruházásértékelése.
• Érintett csoportok: Nincs.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — Igazságszolgáltatás működtetése

• Jelenlegi előirányzat: 1 561,9 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Olyan fejezeti kezelésű működési előirányzat, amely az igazságszolgáltatás több területet átfogó működési költségeit finanszírozza, amelyeket nem egy adott bíróság saját dologi tétele visel — megosztott szolgáltatások, központilag beszerzett működési bemenetek, ágazati szintű programok. Egy megtartott funkció működési költségvetése; megmarad, a közbeszerzési fegyelem mellett. A fenti beruházási előirányzathoz hasonlóan a fejezeti kezelésű útvonal sem változtatja meg, mire fordítják a pénzt.
• Átállási mechanizmus: Nincs. Folyamatos működési hatékonyságfelülvizsgálat.
• Érintett csoportok: Nincs.

Fejezeti kezelésű előirányzatok — A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel és ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségből és pervesztésből eredő kiadások célelőirányzata

• Jelenlegi előirányzat: 150,0 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: Ez a célelőirányzat az állam két kapcsolódó kötelezettségét finanszírozza, amelyek perben álló félként és a bírósági rendszer üzemeltetőjeként terhelik. Az első a polgári per ésszerűtlen elhúzódása esetére járó törvény szerinti vagyoni elégtétel — a magyar jogba bevezetett jogorvoslat az eljárás indokolatlan késedelmére, az ésszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog hazai megfelelője. A második az a költség, amelyet az állam akkor visel, amikor pervesztesként ügyvédi díjat és ellenérdekű fél költségét kell megfizetnie az olyan perekben, amelyekben félként szerepel.

  Mindkettő a jogvédelmi funkcióhoz tartozik, nem mellékes ráépülés rá. Az elhúzódó eljárásokért járó kártalanítás annak tisztelete, hogy az egyén az állammal szemben is érvényesítheti a jogát — pontosan az az állammal szembeni jogállami mechanizmus, amelyet egy klasszikus liberális keret magként, nem diszkrecionális bőkezűségként kezel. A pervesztési költségviselés annak a szokásos következménye, hogy az államra ugyanazok a perjogi szabályok vonatkoznak, mint bármely más félre; egy olyan állam, amely nem veszíthetne pert és nem viselne költséget, nem volna a jog uralma alatt álló állam. A tétel megmarad.

  Van egy élesebb pont, amely ennek a célelőirányzatnak az első jogcímében rejlik, és ez a tanulmányba kívánkozik, nem pedig a tétel csökkentésére vonatkozó ajánlásba. Egy állandó költségvetési tartalék a túl sokáig húzódó ügyekben perlőknek járó kártalanításra annak a bírósági rendszernek az ára, amely több ügyet visel, mint amennyit gyorsan elbírálni képes. A 150,0 millió Ft nem ennek a tételnek a kudarca — a tétel helyesen tiszteli a jogot —, hanem a bírósági torlódás nagyobb, láthatatlan költségének kis látható jelzője: a vállalkozásoké, amelyek vitatott követelései évekre befagynak, az ingatlanügyleteké, amelyek nem zárhatók le, a szerződéseké, amelyeket a lassú kikényszeríthetőség miatt védekezően írnak meg. A tartalék azért marad, mert a jog valós; a kiváltó ok tartós megoldása a könnyebb ügyteher, és ez a perlést generáló fejezetek dolga, nem ezé.

• Átállási mechanizmus: Nincs.

• Érintett csoportok: Nincs hátrányosan érintett. A jogos késedelem-kártalanítási igénnyel rendelkező perlők és a költségre jogosult ellenérdekű felek a szándékolt jogosultak.

Bevételi tételek

Bírósági bevételek (díjak és illetékek)

• Megnevezés: Bírósági működési és felhalmozási bevételek
• Jelenlegi hozam: 3 069,1 millió Ft (3 069,1 millió Ft működési; 0,0 millió Ft felhalmozási)
• Típus: Díj / illeték
• Megjegyzések: A fejezet saját bevétele csak az összesítő táblázat szintjén jelenik meg (Hazai működési költségvetés bevétel: 3 069,1 millió Ft; Hazai felhalmozási költségvetés bevétel: 0,0 millió Ft), tételsoros bontás nélkül a fejezet tábláiban. Olyan intézményi bevételt jelent, amelyet a bírósági működésből származik — elsősorban bíróságok által kivetett díjakat, másolati és hitelesítési díjakat és hasonló szolgáltatási díjakat. Külön kell választani a perlésre kivetett fő eljárási illetéktől, amely központi adóbevétel, és nem itt, hanem a központi adófejezetben (XLII. fejezet) jelenik meg. Ez a bevétel az azonosítható felhasználónak nyújtott szolgáltatás közvetlen díja, és klasszikus liberális nézőpontból a bíróságok által nyújtott azonosítható, kizárható szolgáltatások (hitelesített másolatok, konkrét igazgatási szolgáltatások) felhasználói díjazása nem kifogásolható — közelebb áll az árhoz, mint az adóhoz. A fenti kiadáselemzés egyetlen bírósági funkció megnyirbálását sem javasolja, így a fejezet ajánlásai ezt a bevételi forrást nem érintik: minden tétel megmarad, és a 3 069,1 millió Ft-ot termelő díjbázis is fennmarad.

A fejezetben jelentősebb adóbevételi tétel nem szerepel; a polgári perlés eljárási illetéke és a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó terhek központilag, a XLII. fejezetben kerülnek elszámolásra, és ott is elemezzük őket.

Fejezeti összefoglaló

Besorolás	Darabszám	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	0	0,0
Fokozatos leépítés	0	0,0
Nominális befagyasztás	0	0,0
Megtartás	19	218 351,0
Összesen	19	218 351,0

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Fejezet összes bevétele	3 069,1

Főbb megállapítások

• Ez az állam magja, és a fejezet ezt megerősíti. Mind a tizenkilenc tétel besorolása Megtartás. A jogviták független elbírálása, a végső fokú felülvizsgálat és a bírói függetlenséget biztosító intézményi önkormányzás a legközvetlenebb értelemben vett jogvédelmi funkciók: ez az a gépezet, amelyen keresztül a szerződéses és tulajdoni viták rendezése zajlik, és amelyen keresztül maga az állam is a jog alá rendelt. Az olyan klasszikus liberális költségvetési elemzés, amely itt visszametszést javasolna, nem volna koherens — a tulajdon és a szerződés biztonsága, amely a visszametszést máshol mindenhol indokolja, pontosan ezekből az intézményekből származik.

• A Megtartás nem mentesség a hatékonyságvizsgálat alól. A fejezet nagyjából 93%-a egyedül a rendes bíróságoké (mind a hat Bíróságok tétel összege 202 193 millió Ft, szemben a fejezet 218 351 millió Ft-os összértékével), és a legnagyobb egyedi tétel — a rendes bírósági bértömeg 150 994,6 millió Ft-tal — az egész 69%-a. A bírósági digitalizáció, az ügykezelés modernizációja és a közbeszerzési fegyelem a működési és beruházási tételeken a helyénvaló folyamatos fegyelmek. Egyik sem költségvetési tételszintű kivezetés; mindegyik egy megtartott funkció működési hatékonyságának felülvizsgálatához tartozik.

• A bírósági költségvetés mérete továbbgyűrűző jelzés, nem ezzel a fejezettel szembeni megállapítás. Egy bírói kar olyan arányban drága, amilyen mennyiségű vitát a jogi és igazgatási rend többi része rajta keresztül terel. Ahol az állam olyan magatartást is büntetni rendel, amelynek nem kellene büntetendőnek lennie, ahol engedélyezési rendszereket szaporít, amelyek megsértése perlést generál, vagy ahol diszkrecionális elosztási és monopol intézkedéseket működtet, amelyek vitatott odaítélései a közigazgatási bíróságokra kerülnek, ott a bírósági bértömeg ennek továbbgyűrűző költségeként emelkedik. A 218 milliárd Ft-os igazságszolgáltatási boríték becsületes olvasata az, hogy egy a megelőző szakaszokban karcsúbb állam végül itt is könnyebb ügyterhet eredményez — olyan megállapítás ez, amely a perlést generáló fejezetekre tartozik, nem erre.

• A késedelmi kártalanítási tartalék egy láthatatlan költség látható csúcsa. A 150,0 millió Ft, amelyet az ésszerűtlenül hosszan elhúzódott polgári ügyekben perlőknek járó kártalanításra különítenek el, helyesen megmarad — egy érvényesíthető egyéni jogot tart tiszteletben az állammal szemben. De a léte a bírósági torlódás kis látható jelzője, amelynek láthatatlan költségét a befagyasztott követelésekkel rendelkező vállalkozások, a megakadt ingatlanügyletek és az olyan szerződések viselik, amelyeket a lassú kikényszeríthetőség miatt védekezően írnak meg. Nem a tartalék a probléma; az ügyteher az, ami szükségessé teszi.

• Az OBT a megfelelő fajta felügyeleti testület. A keret szkeptikus vizsgálatra jelöli a felügyeleti és szabályozó testületeket — sok olyan létezik, amely egy túlterjeszkedett állam tüneteit ellenőrzi, és a kivezetésüknek azzal a tevékenységgel együtt kell történnie, amely őket létrehozta. Az Országos Bírói Tanács ennek az ellenkezője: nem egy túlterjeszkedett államot ellenőriz, hanem a végrehajtó hatalom bírói karra való rátelepedését korlátozza. A jog uralmára és a hatalmi ágak elválasztására épített keret pontosan ezt az intézményt finanszírozza; 997,8 millió Ft-tal a fiskális tét jelentéktelen, és a besorolás elvi alapon áll.

• A fejezet intézményileg semleges a kormányzásszerkezeti vitákban. A Kúria elnökének kinevezéséről és tágabban a bírói függetlenségről szóló viták valósak és súlyos következményűek, de ezek alkotmányos tervezési kérdések arról, milyen formában áll fenn egy megtartott intézmény — nem költségvetési besorolási kérdések. A kiadási taxonómia a funkciót finanszírozza; az intézményi tervezés kérdései alkotmányos reformra tartoznak.

• Bevételi megjegyzés. A fejezet 3 069,1 millió Ft-os saját bevétele intézményi díj- és illetékbevétel, amelyet csak az összesítő táblázat szintjén jelentenek, tételsoros bontás nélkül. A bíróságok által nyújtott azonosítható, kizárható szolgáltatások felhasználói díjazása összeegyeztethető az elemzési kerettel. A perlésre kivetett fő eljárási illeték központi adóbevétel, és nem itt, hanem a XLII. fejezetben kerül elszámolásra. Mivel minden kiadási tétel megmarad, a díjbázist ennek a fejezetnek az ajánlásai nem érintik.

Források

Footnotes

1. Hayek, F.A. (1960). The Constitution of Liberty. University of Chicago Press. A 14. fejezet („The Safeguards of Individual Liberty”) rögzíti, miért előfeltételei — és nem alternatívái — a piaci rendnek a jog uralma és a független ítélkezés. ↩