Bíróságok

Indoklás

Ez a működő bírói kar bérének alapja — bírák, bírósági titkárok, fogalmazók és igazgatási munkatársak a járásbírósági, törvényszéki és ítélőtáblai szinteken. Az ítélkezés a jogvédelmi funkció legtisztább esete: a szerződések kikényszeríthetősége és a tulajdoni viták biztonságos rendezése teszi eleve lehetővé az önkéntes cserét és a tőkeképződést. A finanszírozásával szemben nem hozható fel kalkulációs probléma, mert a költségvetés itt nem próbál szubjektív fogyasztói preferenciához mért, vitatható kibocsátást beárazni — itt azt az alkotmányos gépezetet finanszírozza, amelyen keresztül a viták rendezése zajlik. A következetes klasszikus liberális álláspont szerint ez az állam magja, és a tétel megmarad. A Megtartás nem jelent mentességet a vizsgálat alól. Már önmagában beszédes jelzés, mekkora súlyt képvisel ez a tétel a fejezeten belül — a rendes bírósági személyi kiadás a teljes igazságszolgáltatási boríték 69%-a. Egy bírói kar annyira drága, amennyi vitát a jogi és igazgatási rend többi része hozzá utal. Ahol az állam olyan magatartást is büntetni rendel, amelynek nem kellene büntetendőnek lennie, ahol engedélyezési rendszereket szaporít, amelyek megsértése perlést generál, vagy ahol monopóliumokat és diszkrecionális elosztási sémákat működtet, amelyek vitatott odaítélései végül a közigazgatási bíróságok elé kerülnek, ott a bírósági bértömeg ennek következményeként emelkedik a bírósági bértömeg is. A tétel marad; de végső soron egy a megelőző szakaszokban — a szabályozásban és a programokban — karcsúbb állam az, ami magát a tételt is könnyebbé teszi, és ez olyan megállapítás, amely az ügyterhet generáló fejezetekre tartozik, nem erre.

Indoklás

Anyagok, közüzemi díjak, IT-szolgáltatások, épületüzemeltetési költségek, postaköltség, szakértői díjak és a bírósági hálózat működtetésének egyéb visszatérő, nem személyi jellegű kiadásai. Ezek egy megtartott funkció elkerülhetetlen működési ráfordításai. Egy bírósági épület fűtésének, világításának és ügykezelő szoftverének finanszírozása ellen nem szól jogvédelmi érv. Ez az a tétel, ahol a működési hatékonyság felülvizsgálatának a legtöbb hozadéka lehet, és a Megtartás nem olvasható úgy, hogy „a vizsgálat fölött áll”. A bírósági digitalizáció — elektronikus ügyintézés, távmeghallgatás ott, ahol a tisztességes eljárás megengedi, automatizált ügyelosztás — kínálja a legígéretesebb utat a folyamatos hatékonyságjavuláshoz a jogvédelmi mag érintése nélkül. A tétel a jelenlegi szintjén marad; a javaslat folyamatos közbeszerzési és folyamatfelülvizsgálat, nem költségvetési tételszintű csökkentés.

Indoklás

A bírósági bértömeghez kapcsolódó munkaadói oldali szociális hozzájárulás (szociális hozzájárulási adó, a bruttó bértömegre kivetett 13%-os mértékkel) és a kapcsolódó munkaadói terhek. Ez a személyi tétel könyvelési velejárója, és annak besorolását követi: a bíróságok megmaradnak, így a bértömegükre rakódó munkaadói ék is megmarad. Érdemes nevén nevezni, mi is ez a tétel, mert minden minisztériumi és intézményi fejezetben visszatér, és ritkán látjuk annak, ami valójában. A 20 682,2 millió Ft itt nem külön program — ez az a költség, amelyet az állam munkaadóként önmagára ró: ugyanaz az ék, amelyet az országban minden magán munkaadóra is kivet. Egy bírósági fogalmazónál, akinek a munkáját az állam 100 forint teljes munkaadói költségen értékeli, ebből nagyjából 13 forintot ez a hozzájárulás emészt fel még azelőtt, hogy a fogalmazó bruttó bére egyáltalán kiszámolódna; a 15%-os SZJA és a 18,5%-os munkavállalói társadalombiztosítási járulék ezután a maradékból veszi ki a maga részét — úgy, hogy minden 100 forint munkaadói költségből nagyjából 59 forint érkezik meg a fogalmazóhoz nettó bérként, és ennek a nettónak további 27%-át a pénztárnál a 27%-os ÁFA viszi el a legtöbb költésen. A közszektorbeli bérre rakódó halmozott ék ugyanabban az 55–60%-os tartományban van, mint a magánszektorbelin. A tétel azért marad, mert a bíróságok maradnak; a tanulmányba kívánkozó megfigyelés az, hogy az állam saját bérjárulék-számlájának mérete maga is mérce arra, mennyire súlyos az ék mindenki más számára.

Indoklás

A Kúria, Magyarország legfelsőbb bírói testületének bérezési alapja; ez a testület felel a jog egységes alkalmazásának biztosításáért felülvizsgálati hatáskörén és jogegységi határozatain keresztül. Egy végső fokú bíróság, amely feloldja a jogértelmezésbeli eltéréseket, része a jogvédelmi architektúrának: az ítélkezés kiszámíthatósága olyan testülettől függ, amely az alsóbb fokú bíróságok egymással ütköző értelmezéseit eldönti. A tétel megmarad. A klasszikus liberális keret intézményileg semleges abban a kérdésben, hogy ki ül a bíróságon — csak azt vizsgálja, legitim állami funkció-e az adott tevékenység, és a végső fokú ítélkezés az. A Kúria elnökének kinevezési eljárásáról és a bíróság függetlenségéről szóló viták valósak és súlyos következményűek, de ezek a megtartott intézmény formájára vonatkozó kormányzati-szerkezeti kérdések, nem pedig költségvetési besorolási kérdések. A funkció finanszírozott; az intézményi tervezés kérdései alkotmányos reformra tartoznak, nem a kiadási taxonómiára.

Indoklás

Olyan fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, amely az igazságszolgáltatási ágazat beruházási projektjeit központilag finanszírozza, nem pedig egy-egy intézmény saját Beruházások során — jellemzően a nagyobb, több területet átfogó projekteket, mint a bírósági hálózati IT-rendszerek, az integrált ügykezelési platformok vagy a megosztott infrastruktúra. Egy megtartott funkció beruházási költségvetése, amely ugyanazt a besorolást követi, mint az intézményi beruházási tételek: megmarad, a szokásos beruházásértékelés mellett. A fejezeti kezelésű forma az előirányzat útvonalát érintő választás, nem másfajta kiadás.

Indoklás

Olyan fejezeti kezelésű működési előirányzat, amely az igazságszolgáltatás több területet átfogó működési költségeit finanszírozza, amelyeket nem egy adott bíróság saját dologi tétele visel — megosztott szolgáltatások, központilag beszerzett működési bemenetek, ágazati szintű programok. Egy megtartott funkció működési költségvetése; megmarad, a közbeszerzési fegyelem mellett. A fenti beruházási előirányzathoz hasonlóan a fejezeti kezelésű útvonal sem változtatja meg, mire fordítják a pénzt. Ez a célelőirányzat az állam két kapcsolódó kötelezettségét finanszírozza, amelyek perben álló félként és a bírósági rendszer üzemeltetőjeként terhelik. Az első a polgári per ésszerűtlen elhúzódása esetére járó törvény szerinti vagyoni elégtétel — a magyar jogba bevezetett jogorvoslat az eljárás indokolatlan késedelmére, az ésszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog hazai megfelelője. A második az a költség, amelyet az állam akkor visel, amikor pervesztesként ügyvédi díjat és ellenérdekű fél költségét kell megfizetnie az olyan perekben, amelyekben félként szerepel. Mindkettő a jogvédelmi funkcióhoz tartozik, nem mellékes ráépülés rá. Az elhúzódó eljárásokért járó kártalanítás annak tisztelete, hogy az egyén az állammal szemben is érvényesítheti a jogát — pontosan az az állammal szembeni jogállami mechanizmus, amelyet egy klasszikus liberális keret magként, nem diszkrecionális bőkezűségként kezel. A pervesztési költségviselés annak a szokásos következménye, hogy az államra ugyanazok a perjogi szabályok vonatkoznak, mint bármely más félre; egy olyan állam, amely nem veszíthetne pert és nem viselne költséget, nem volna a jog uralma alatt álló állam. A tétel megmarad. Van egy élesebb pont, amely ennek a célelőirányzatnak az első jogcímében rejlik, és ez a tanulmányba kívánkozik, nem pedig a tétel csökkentésére vonatkozó ajánlásba. Egy állandó költségvetési tartalék a túl sokáig húzódó ügyekben perlőknek járó kártalanításra annak a bírósági rendszernek az ára, amely több ügyet visel, mint amennyit gyorsan elbírálni képes. A 150,0 millió Ft nem ennek a tételnek a kudarca — a tétel helyesen tiszteli a jogot —, hanem a bírósági torlódás nagyobb, láthatatlan költségének kis látható jelzője: a vállalkozásoké, amelyek vitatott követelései évekre befagynak, az ingatlanügyleteké, amelyek nem zárhatók le, a szerződéseké, amelyeket a lassú kikényszeríthetőség miatt védekezően írnak meg. A tartalék azért marad, mert a jog valós; a kiváltó ok tartós megoldása a könnyebb ügyteher, és ez a perlést generáló fejezetek dolga, nem ezé.

Indoklás

Beruházás a rendes bírósági ingatlanállományba és felszerelésbe — bírósági épületek építése és felújítása, IT-hardverek, biztonságtechnikai berendezések. Egy megtartott jogvédelmi funkció infrastruktúrájára fordított beruházás maga is megmarad. Egy bírósági épület tőkeállománya nem diszkrecionális támogatás; a funkció fizikai előfeltétele.

Indoklás

A Kúria bértömegét terhelő munkaadói ék. A személyi tételt követi: a Kúria megmarad, így a bértömegére rakódó szociális hozzájárulási teher is megmarad.

Indoklás

A Kúria visszatérő működési költségei — épületek, IT, jogi adatbázisok, jogegységi határozatok közzététele. Egy megtartott funkció működési bemenetei; megmaradnak, a szokásos közbeszerzési fegyelem mellett.

Indoklás

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a magyar bírói kar választott önkormányzati testülete. A bírák által egymás közül választott tagokból áll, és felügyeli a bírósági igazgatást, beleértve egyfajta felügyeleti szerepet az Országos Bírósági Hivatal elnöke fölött. Nem diszkrecionális protekciós testület és nem is egy állam által létrehozott piac fölé emelt felügyeleti hatóság — vagyis nem az a kategória, amelyet ez a keret szkeptikus vizsgálatra jelöl. Ez a bírói önkormányzat alkotmányos eleme, az a mechanizmus, amelyen keresztül a bírói kar végrehajtó hatalomtól való függetlensége intézményesen szavatolt. Az is jogvédelmi funkció, hogy a jogvédelmi funkció független marad. A tétel megmarad. A különbségtétel fontos, és érdemes pontosan megrajzolni, mert a keretrendszer „felügyeleti testületekkel” szembeni alapértelmezett szkepszise itt félreirányítva is alkalmazható lenne. A közbeszerzési felügyelet azért létezik, mert az állam túl sokat vásárol; egy szerencsejáték-szabályozó hatóság azért létezik, mert az állam olyat engedélyez, amit nem kellene engedélyeznie — ezek a testületek egy túlméretezett állam következményei, és a becsületes besorolás kivezeti őket azzal a tevékenységgel együtt, amely őket létrehozta. Az OBT ennek az ellenkezője: nem egy túlterjeszkedett államot ellenőriz, hanem korlátozza, hogy a végrehajtó hatalom rátelepedjen a bírói karra. Egy olyan klasszikus liberális keret, amely a jog uralmát és a hatalmi ágak elválasztását becsüli, pontosan ezt finanszírozza. Az egész testületnél 997,8 millió Ft-tal — a fejezet alig fél százalékával — a fiskális tét egyébként is jelentéktelen; a besorolás elvi alapon dől el, és az elv azt mondja: megtartás.

Indoklás

Beruházás a Kúria épületeibe és felszerelésébe. Egy megtartott funkció infrastruktúrája; megmarad.

Indoklás

A meglévő bírósági épületek felújítása és karbantartása. A Beruházásokhoz hasonlóan ez egy megtartott funkció fizikai infrastruktúrájának fenntartása. Egy bírósági épület időjárásállóságának és működőképességének fenntartása nem kivezetésre váró tétel.

Indoklás

Az OBT visszatérő működési költségei — ülések, épületek, igazgatási támogatás. Egy megtartott alkotmányos testület működési bemenetei; megmarad.

Indoklás

Az OBT bértömegét terhelő munkaadói ék. A személyi tételt követi; megmarad.

Indoklás

Kis méretű tétel, amely a bíróságokon keresztül meghatározott jogosultaknak folyósított pénzbeli juttatásokat fedi — jellemzően az ülnököknek, esküdteknek vagy tanúknak teljesítendő törvény szerinti kifizetéseket, illetve a bíróságok által közvetített ellátási átutalásokat. 71,4 millió Ft-tal a fejezet 0,03%-át teszi ki, és funkcionálisan az eljárások működtetésének költségéhez tartozik. A bírósági funkciót követi, és megmarad; a mérete nem indokol külön átállási elemzést.

Indoklás

Kis méretű beruházás az OBT számára. Egy megtartott testület infrastruktúrája; megmarad.

Indoklás

Elhanyagolható maradék működési tétel. Az OBT besorolását követi; megmarad.

Indoklás

Elhanyagolható maradék működési tétel (2,2 millió Ft, a fejezet 0,001%-a). A Kúria besorolását követi, és nem indokol külön elemzést.

Indoklás

Elhanyagolható felújítási tétel. Az OBT besorolását követi; megmarad.