LXVI. fejezet: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Áttekintés

Az LXVI. fejezet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) — elkülönített állami pénzalap, amelyet 1998. január 1-jén hoztak létre az 1996. évi CXVI. törvény (atomenergia-törvény) alapján. Egyetlen feladata a nukleáris üzemanyagciklus záró szakaszának finanszírozása: a radioaktív hulladék végleges elhelyezése, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása, az üzemanyagciklus lezárása és a nukleáris létesítmények leszerelése.¹ A működtetést az RHK Kft. (Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.) végzi, amely elkészíti a közép- és hosszú távú tervet, valamint az éves munkaprogramokat.²

A 2026. évi fejezet összes kiadása 42 258,1 millió Ft (12 577,7 millió Ft működési, 29 680,4 millió Ft felhalmozási), összes bevétele 89 557,8 millió Ft, ami +47 299,7 millió Ft fejezeti egyenleget eredményez. Az Alap tervezett többlettel működik: olyan leszerelési és mélységi elhelyezési kötelezettségekre halmoz fel forrást, amelyek évtizedek múlva válnak esedékessé. A legnagyobb egyetlen bevételi sor — az 53 974,7 millió Ft Költségvetési támogatás — közelebbről megnézve nem a nukleáris tevékenység diszkrecionális szubvenciója, hanem értékállósági transzfer; ez a fejezet elemzési szempontból legfontosabb tétele, és ezt részletesen tárgyaljuk az alábbiakban.

Ez szerkezetét tekintve a költségvetés legtisztább fejezete klasszikus liberális szempontból. „Szennyező fizet” típusú alapról van szó: az a szervezet, amely a visszafordíthatatlan veszélyt létrehozza, törvény erejénél fogva köteles előre finanszírozni a kármentesítését, és a pénz elkülönített kezelésben van, így egy jövőbeli kormány nem költheti másra. A keretrendszernek nem az Alap létezésével van vitája, hanem két szűkebb kérdéssel: egyrészt hogy a Költségvetési támogatás sor valóban értékállósági mechanizmus-e, vagy rejtett keresztfinanszírozás; másrészt hogy az önkormányzati transzfer (6. tétel) jogvédelem-e vagy koncentrált járadék.

Kiadáselemzés

Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása, fejlesztése

• Jelenlegi előirányzat: 8 896,5 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezése — amelynek legfőbb eszköze a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék- tároló — védelmi intézkedés egy visszafordíthatatlan, nem önként vállalt kárral szemben. A radioaktív hulladék már létezik; olyan villamosenergia- termelés hozta létre, amelyet már elfogyasztottunk. Az elhelyezési létesítmény nem választható közszolgáltatás, amelynek szintjét a piacra lehetne bízni; olyan veszély fizikai elszigetelése, amely kezeletlenül hagyva azokra terheli a költségét, akik soha nem egyeztek bele a viselésébe, és akik közül sokan még meg sem születtek. Ez az a szűk kategória, amelyet a keretrendszer jogkérdésként ismer el, nem pedig preferenciakérdésként. A kiadást emellett teljes mértékben fedezik az üzemeltetői befizetések (lásd Bevételi tételek) — a nukleáris ipar maga finanszírozza saját hulladékának biztonságos elzárását, egy elkülönített alapon keresztül.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A sor megmarad. Az RHK Kft. felhalmozási közbeszerzéseinek hatékonysági felülvizsgálata továbbra is indokolt — a Megtartás nem zárja ki annak vizsgálatát, hogy a tárolóprogram versenyképes költséggel valósul-e meg —, de a funkció megmarad.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan. A költséget az üzemeltető viseli a járulékon keresztül; a kedvezményezettek azok a háztartások, amelyek a veszélyzónában élnek, és minden jövőbeli adófizető, aki egyébként fedezetlen kötelezettséget örökölne.

Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása

• Jelenlegi előirányzat: 1 738,5 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A nagy aktivitású hulladék és kiégett fűtőelemek mélységi geológiai tárolójához kapcsolódó telephely-jellemzés — a Baranya megyei Bodai Agyagkő Formációra irányuló, régóta futó kutatási program³ — a fejezet leginkább a visszafordíthatatlanság terhével járó tevékenysége. A nagy aktivitású hulladék tízezer évekig veszélyes marad; az a geológiai vizsgálat, amely megállapítja, hogy egy befogadó kőzet képes-e elszigetelni, pontosan az a védőfunkció, amelyet a keretrendszer megtart. Önkéntes finanszírozási alternatíva nincs — nem valamilyen elvont piaci kudarc miatt, hanem mert a kötelezettség az üzemeltető saját, törvényben rögzített kötelezettsége, és az üzemeltető a járulékon keresztül finanszírozza. A sor kis összegű, a tevékenységet pedig egy jól körülhatárolt program tartja keretek között.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. Megmarad.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan.

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása

• Jelenlegi előirányzat: 18 909,8 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) tárolja a működő reaktorokból kikerült kiégett fűtőelemeket. Amíg a meglévő paksi blokkok továbbra is termelnek, a kikerült kazetták gyűlnek, és az átmeneti tárolót bővíteni kell, hogy biztonságosan tárolja őket addig, amíg a végleges elhelyezési megoldás elkészül. Ez a fejezet legnagyobb egyedi felhalmozási tétele — a 29 680,4 millió Ft felhalmozási költségvetés 45%-a —, és a 2026. évi költségvetés egészében a „szennyező fizet” elv legközvetlenebb megnyilvánulása: a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolásának költsége akkor merül fel, amikor a fűtőelemet elhasználják, és az üzemeltetői befizetésekből fizetik — nem pedig egy jövőbeli, általános bevételből finanszírozott mentőakcióra hárul. Az a sor, amely egy visszafordíthatatlan veszélyt a veszély létrehozójának saját befizetéseiből finanszíroz előre, a keretrendszer saját feltételei szerint Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. Megmarad.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan. Az őszinte olvasat épp egy csökkentés fordítottja: a nukleáris hulladék finanszírozásában a veszély az alulfinanszírozás — olyan alap, amely túl kevés, amikor a leszerelés esedékessé válik. A 2026-os felhalmozási program a rendszer rendeltetésszerű működése.

Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése

• Jelenlegi előirányzat: 135,6 millió Ft (felhalmozási)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A leszerelés előkészítése — a reaktorok és a kapcsolódó létesítmények későbbi szétbontásának tervezése — kis összegű, technikai, jól körülhatárolt sor. A leszerelés a nukleáris energiatermelés elkerülhetetlen, végső költsége; üzemeltetői járulékból történő előfinanszírozása annak a hibajelenségnek az alternatívája, amelyben egy erőmű fedezet nélkül ér élettartama végéhez, és a költség az általános adófizetőre hárul. Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. Megmarad.
• Érintett csoportok: Senki.

RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT üzemeltetési kiadásai

• Jelenlegi előirányzat: 10 995,6 millió Ft (működési)
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor finanszírozza magát az RHK Kft.-t — azt az állami tulajdonú társaságot, amely Bátaapátit, a KKÁT-ot és a többi létesítményt működteti —, valamint a tárolók napi üzemeltetési költségét. A fejezet működési kiadásának 87%-a. A tevékenység elválaszthatatlan attól az elhelyezési feladattól, amelyet a keretrendszer megtart: valakinek fizikailag működtetnie kell a tároló létesítményeket, és a költséget az üzemeltetői befizetések fedezik. Funkció szerint a besorolás Megtartás. Kíséri egy hatékonysági kitétel, amelyet érdemes nyíltan kimondani: az RHK Kft. állami tulajdonú, egyedüli üzemeltető, piaci összehasonlítási alap nélkül, és a szolgáltatásainak piaci ára hiányában nincs olyan jelzés, amely megmondaná, hogy a 10 995,6 millió Ft a munka hatékony költsége-e, vagy inkább egy kényelmesen beállított összeg. A keretrendszer a funkciót megtartja, de azt javasolja, hogy az RHK Kft. költségbázisát nemzetközi hulladékkezelő üzemeltetőkével vessék össze (az elhelyezés köbméterenkénti költsége nemzetközileg összehasonlítható), és hogy a jól elkülöníthető munkacsomagokat — mérnöki munka, szállítás, mérési-ellenőrzési feladatok — versenyeztetett közbeszerzéssel írják ki, ne pedig egyetlen üzemeltetőnek juttatott átalánytámogatásba olvasszák bele. A Megtartás nem jelenti a felülvizsgálat alóli mentességet.
• Átmeneti mechanizmus: A besorolás tekintetében nincs. Hatékonysági felülvizsgálat a fent jelzettek szerint.
• Érintett csoportok: Senkit nem érint hátrányosan.

Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása

• Jelenlegi előirányzat: 1 498,6 millió Ft (működési)

• Besorolás: Fokozatos leépítés (3 év)

• Indoklás: Ez a sor jogilag elkülönül a fejezet többi részétől, és a fejezet egyetlen valóban vitatható besorolását indokolja. Az atomenergia-törvény szerint a tároló vagy a tervezett tároló közelében fekvő települések önkormányzatainak társulásai támogatásban részesülnek az Alapból.⁴ A megjelölt cél ellenőrzés és információ. A mechanizmus őszinte leírása: olyan transzfer az Alapból Bátaapáti, valamint a bodai telephely- kiválasztási terület befogadó és szomszédos településeinek önkormányzatai felé, amelyet olyan önkormányzati társulásokon keresztül csatornáznak, amelyek létét maga a transzfer hívta életre.

  Ebben a sorban két funkció keveredik, és ezek besorolása eltérő. A valódi funkció a független ellenőrzés — annak helyi képessége, hogy a saját közösségükben működő tároló biztonságos üzemelését ellenőrizhessék — a veszéllyel együtt élő lakosok valós jogvédelmi érdeke, és korántsem nyilvánvaló, hogy az üzemeltető saját ellenőrzése vagy a nemzeti hatóság ellenőrzése teljesen pótolja a közösségi szintű ellenőrzést. A másik funkció lényegét tekintve kompenzációs juttatás: olyan transzfer a befogadó önkormányzatok felé, amely megvásárolja a helyi politikai beleegyezést egy senki által nem szívesen látott létesítmény elhelyezéséhez. A második funkció egy szervezett, földrajzilag jól körülhatárolható csoportra — a befogadó önkormányzatokra — koncentrálja a hasznot, miközben a költség az üzemeltetői járulékon és végső soron a villamosenergia-fogyasztókon oszlik el. A befogadó önkormányzatoknak strukturális érdekük a transzfer fennmaradása attól függetlenül, hogy a nominálisan finanszírozott ellenőrzés ténylegesen megvalósul-e; a társulás forma intézményes formát ad ennek az érdeknek.

  A keretrendszer olvasata: az ellenőrzési funkció valódi, és fenntartandó, de a tényleges költségén — amely az 1 498,6 millió Ft töredéke. Két tárolótelephely független környezeti és sugárzási mérése jól körülhatárolt technikai tevékenység. A fennmaradó rész telephelyi kompenzációs juttatás, és ez diszkrecionális transzfer, nem jogvédelmi funkció. A Fokozatos leépítés három év alatt csökkenti a sort a valódi független mérési-ellenőrzési tevékenység auditált költségére, amelyet maradékként megtartanak; a beleegyezést megvásárló komponenst fokozatosan kivezetik.

• Átmeneti mechanizmus: Fokozatos leépítés három költségvetési cikluson át. Mechanizmus: lineáris. A védendő fél a befogadó és szomszédos önkormányzatok köre, amelyek a helyi költségvetésüket ennek a transzfernek a fennmaradására tervezték; egy hirtelen vágás éven belüli önkormányzati költségvetési lyukakat okozna. A háromévi lineáris átmenet időt ad ezeknek a testületeknek arra, hogy átalakítsák a szolgáltatás-tervezésüket. Ezzel párhuzamosan az 1. évben független audit készül, amely megállapítja a valódi sugárvédelmi és környezeti mérés-ellenőrzés tényleges költségét a két telephelyen; ez az auditált összeg lesz a 4. évtől megtartott maradék (itt megközelítőleg a jelenlegi sor egyharmadára — 500 millió Ft-ra — modellezve, az auditra várva; az ütemezés tartós megtakarítása a beleegyezést megvásárló komponens kivezetéséből származik). Az átmenet forrása maga az Alap, amely már most is fedezi a sort; új pénzre nincs szükség.

• Érintett csoportok: A bátaapáti befogadó térség és a Boda/Baranya telephely-kiválasztási terület önkormányzatai — kis számú testület, amelynek saját bevételi költségvetésében szerepel ez a transzfer. A fennakadás önkormányzati költségvetés-tervezési kérdés, nem háztartási jövedelmi kérdés: egyetlen lakos sem veszít el személyes juttatást, és a valódi mérés-ellenőrzés — amelyre a közösségük a biztonság ellenőrzése érdekében támaszkodik — kifejezetten megmarad. A hároméves horizont az önkormányzati költségvetési tervezésre való ráhagyatkozás tiszteletét fejezi ki, nem azt, mintha a kompenzációs juttatásnak bármilyen tartós indoka volna.

Bevételi tételek

A fejezet bevételi oldala szokatlan és fontos: az Alap bevétele (89 557,8 millió Ft) tervezetten meghaladja a kiadását (42 258,1 millió Ft), mert az Alap olyan kötelezettségekre halmoz fel forrást — a paksi reaktorok teljes leszerelésére, a nagy aktivitású hulladék mélységi geológiai elhelyezésére —, amelyek évtizedek múlva válnak esedékessé. A többlet itt nem szabad mozgástér; tartalékképzés.

Nukleáris létesítmények befizetései

• Jelenlegi bevétel: 35 580,0 millió Ft
• Típus: Díj (törvényi üzemeltetői járulék — szennyező-fizet hozzájárulás)
• Megjegyzések: Ez a szennyező-fizet elv alapvető bevétele. Az 1996. évi atomenergia-törvény szerint egy nukleáris létesítmény üzemeltetője — döntő részben a Paksi Atomerőmű, kisebb mértékben a kutató- és oktatóreaktorok, valamint az izotópfelhasználók — törvényi kötelezettség alapján köteles tevékenységének záró költségeit az Alapba történő befizetésekkel finanszírozni.¹ Ez az a bevételi sor, amelyet a keretrendszer a legerősebben támogat: nem szokványos értelemben vett adó, hanem egy olyan költség belsővé tételének kikényszerítése, amelyet az üzemeltető egyébként a jövő adófizetőire hárítana. A kényszer pontosan azért igazolható, mert a kár önkéntelen és visszafordíthatatlan, és a költség egyébként olyan felekre tolódna át, akiknek nincs módja beleszólni. A tanulmány szempontjából itt egy lényeges szerkezeti pont rajzolódik ki: így néz ki, amikor az állam a költség létrehozóját saját költségének viselésére kötelezi, nem pedig szubvencionálja a tevékenységet — pontosan az ellentéte annak a puha költségvetési korlát jelenségének, amely az állami vállalati fejezeteken visszatérően megjelenik.

Költségvetési támogatás

• Jelenlegi bevétel: 53 974,7 millió Ft

• Típus: Egyéb (központi költségvetési értékállósági transzfer)

• Megjegyzések: Ez a fejezet legnagyobb bevételi sora, és az, amelynek megnevezése a legtöbb félreértésre csábít. A Költségvetési támogatás úgy hangzik, mint a nukleáris hulladékkezelés állami szubvenciója — mintha általános adófizetők finanszíroznák a nukleáris ipar költségeit. Ez az olvasat téves, és a megkülönböztetés a teljes fejezet besorolási logikája szempontjából fontos. A transzfer értékállósági mechanizmus: az atomenergia-törvény megköveteli, hogy az Alap felhalmozott egyenlege megőrizze reálértékét, mivel a fedezett kötelezettségek évtizedek múlva válnak esedékessé. Ennek érdekében a központi költségvetés olyan összeget fizet az Alapnak, amelyet az előző évi átlagos jegybanki alapkamatnak az Alap átlagos egyenlegére vetítésével számítanak ki.⁵ Lényegében az állam kamatot fizet az Alapnak a felhalmozott tartalék után — ahelyett, hogy az Alap a tartalékát piaci eszközökben tartaná. A gyakorlatot 2001–2002-ben felfüggesztették, majd 2003-tól újraindították.⁵

  A gazdasági lényeg: az Alapba évtizedeken át befizetett üzemeltetői járulékoknak a leszerelés esedékességekor reálértékben pontosan annyit kell érniük, mint amennyit a befizetésük pillanatában értek. Egy magán leszerelési alap ezt úgy érné el, hogy a tartalékát kamatozó vagy hozamot termelő eszközökbe fekteti. A magyar elrendezés ehelyett azzal jár, hogy az Alap tartalékát ténylegesen az állam tartja, és az állam alapkamatnak megfelelő hozamot ír jóvá rá. Ez nem a nukleáris tevékenység szubvenciója — az üzemeltető saját, előre befizetett pénzén az infláció és a pénz időértékének kompenzációja. Az őszinte besorolási következmény: ez nem gyengíti a fejezet szennyező-fizet jellegét, mert nem általános bevétel, amely egy alulfinanszírozott üzemeltetői kötelezettséget pótol; ez az állam által kezelt üzemeltetői pénz hozama.

  Egy valódi kérdést a keretrendszer felvet — jelzi, nem pedig itt oldja meg, mert a költségvetési adatokból nem dönthető el: egy alapkamathoz kötött hozam adminisztratív úton megállapított hozam, nem piaci hozam. Hogy az alapkamat valóban a megfelelő értékállósági referencia-e — hogy túl- vagy alulkompenzál-e ahhoz képest, amit egy diverzifikált tartalékportfólió hozott volna a releváns időhorizonton —, olyan kérdés, amellyel az Alap diszkontrátájáról szóló magyar tudományos irodalom közvetlenül foglalkozott,⁶ és valós költségvetési következményei vannak mindkét irányban. Ha az alapkamat túlkompenzál, az általános bevétel szubvencionálja az Alapot; ha alulkompenzál, az Alap kevés lesz, amikor a leszerelés esedékessé válik, és az általános bevétel később szembesül a hiánnyal. A keretrendszer ajánlása nem a sor megvágása — az értékállósági funkció helyes —, hanem hogy a referenciát tegyék kifejezetté és vizsgálják felül, lehetőleg egy elkülönített, függetlenül kezelt tartalékportfólió által termelt hozammal összevetve.

Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése

• Jelenlegi bevétel: 3,1 millió Ft
• Típus: Díj
• Megjegyzések: Elhanyagolható díjsor — a szokásos üzemeltetői hozzájárulásokon kívüli forrásokból (intézményi felhasználók, leszerelt orvosi vagy ipari sugárforrások) származó radioaktív hulladék eseti elhelyezésének díjai. Az összeg elenyésző. Ténylegesen igénybe vett elhelyezési szolgáltatás után fizetett díj — a leglehető legtisztább bevételi forma, a felhasználó fizeti a költséget —, és egyszerűen azon a szinten folytatódik majd, amelyet az eseti elhelyezés iránti kereslet hoz magával.

Fejezeti összegzés

Besorolás	Darab	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	0	0
Fokozatos leépítés	1	1 498,6
Nominális befagyasztás	0	0
Megtartás	6	40 759,5
Összesen	6	42 258,1

Megjegyzés: az Alapkezelőnek működési célra sor (83,5 millió Ft — az Alap kezelőjének, az Országos Atomenergia Hivatalnak a működési forrásai) a Megtartás összegben szerepel. De minimis adminisztratív sor, amely a törvényi alapkezelési funkciót finanszírozza; besorolása Megtartás a működési apparátus többi részével együtt, és nem kapott külön elemzési szakaszt, mert a besorolás magából a mechanizmusból nyilvánvaló. A hat Megtartás-tétel (8 896,5 + 1 738,5

• 18 909,8 + 135,6 + 10 995,6 + 83,5 = 40 759,5 millió Ft) plusz az egy Fokozatos leépítés tétel (1 498,6 millió Ft) összegzi a fejezet 42 258,1 millió Ft-os végösszegét.

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Nukleáris létesítmények befizetései	35 580,0
Költségvetési támogatás	53 974,7
Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése	3,1
Fejezeti bevételek összesen	89 557,8

Főbb megállapítások

• Ez a „szennyező fizet” elv rendeltetésszerű működése. Az LXVI. fejezet az állami vállalati fejezeteken átívelő puha költségvetési korlát jelenségének szerkezeti ellentéte. Itt az a szervezet, amely a visszafordíthatatlan veszélyt létrehozza, törvény erejénél fogva köteles előre finanszírozni a kármentesítését, a pénz el van különítve a költségvetés többi részétől, és tervezett többlet halmozódik fel olyan kötelezettségekre, amelyek évtizedek múlva válnak esedékessé. Ezt a keretrendszer megtartja. Az Alap léte nem a probléma; ez maga a modell.

• A nukleáris hulladék finanszírozásának kockázata az alulfinanszírozás felé mutat, nem a túlfinanszírozás felé. Az a hibajelenség, amelytől a keretrendszer óva inthetne: olyan alap, amely ma bőkezűnek tűnik, de üres lesz, amikor a paksi reaktorok elérik a leszerelést. Ennek a fejezetnek a többlete nem visszanyerhető szabad mozgástér — tartalékképzés —, és szinte minden sor őszinte besorolása éppen azért Megtartás, mert a visszafordíthatatlan, végső költség valós, és az előfinanszírozás alternatívája az, hogy a költséget olyan jövőbeli nemzedékre hárítjuk, amely a villamosenergiából semmit sem fogyasztott.

• A „Költségvetési támogatás” megnevezés félrevezetően írja le a mechanizmust. Az 53 974,7 millió Ft-os sor nem a nukleáris ipar általános bevételből történő szubvenciója. Az állam által kezelt üzemeltetői pénz alapkamathoz kötött értékállósági hozama — az ipar saját, előre befizetett hozzájárulásainak időérték- kompenzációja. Ha szubvencióként olvasnánk, az tévesen azt sugallná, hogy a fejezet szennyező-fizet jellege sérül; nem sérül. A jogos kérdés szűkebb: egy adminisztratív úton megállapított alapkamat-hozam nem piaci hozam, és hogy ez-e a helyes értékállósági referencia, annak mindkét irányban költségvetési következményei vannak. Tegyék kifejezetté és vizsgálják felül a referenciát; ne a funkciót vágják meg.

• Az egyetlen vitatható sor az önkormányzati transzfer. A 6. tétel — az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatása — egy valódi jogvédelmi funkciót (közösségi szintű biztonsági ellenőrzés, amelyhez a veszéllyel együtt élő lakosoknak valós érdekük fűződik) köt össze egy telephelyi kompenzációs juttatással, amely megvásárolja a befogadó önkormányzatok beleegyezését. Az előbbi az auditált költségén megmarad; az utóbbi diszkrecionális transzfer egy földrajzilag szervezett csoportnak, és három év alatt fokozatosan kivezetik. Ez a fejezet egyetlen olyan esete, ahol a besorolást nem a mechanizmus, hanem az elemző ítélete viszi — és ahol a valódi funkciónak a hozzá tapadt járadéktól való elválasztása végzi az elemzői munkát.

• Az RHK Kft. egyedüli üzemeltetői monopólium, versenytársi árjelzés nélkül. A funkció — a tárolók és a kiégett fűtőelem-tároló működtetése — megmarad. De a 10 995,6 millió Ft működési költséget egy állami tulajdonú monopólium határozza meg, olyan piaci árjelzés nélkül, amely megmondaná, hogy ez a hatékony összeg-e. A Megtartás nem jelenti a felülvizsgálat alóli mentességet: az elhelyezés köbméterenkénti költsége nemzetközileg összehasonlítható, és a jól elkülöníthető munkacsomagok versenyeztethetők. Az ajánlás költség-összehasonlítás, nem besorolási változtatás.

Források

Footnotes

1. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. Nemzeti Jogszabálytár / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600116.tv. A törvény hozza létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot mint elkülönített állami pénzalapot, és a nukleáris létesítmények üzemeltetőire ruházza azt a kötelezettséget, hogy a záró költségeket (hulladékelhelyezés, kiégett fűtőelem-tárolás, üzemanyagciklus lezárása, leszerelés) az Alapba történő befizetésekkel finanszírozzák.
   ↩ ↩²

2. „10 éves a KNPA és az RHK Kft.” Országos Atomenergia Hivatal. https://www.haea.hu/web/v3/OAHportal.nsf/web?OpenAgent=&article=news&uid=C1257BDB00510532C12574830026DEB5. A KNPA-t 1998. január 1-jén hozták létre; az RHK Kft. készíti el az Alap felhasználására vonatkozó közép- és hosszú távú tervet, valamint az éves munkaprogramokat. ↩

3. Máthé Zoltán et al. „Application of a CNN to the Boda Claystone Formation for high-level radioactive waste disposal.” Scientific Reports (Nature Publishing Group). 2023. https://www.nature.com/articles/s41598-023-31564-1. Lektorált tanulmány, amely a Nyugat-Mecsek hegységben, Baranya megyében, Dél- Magyarországon található Bodai Agyagkő Formációt erősíti meg, mint a PURAM (ma RHK Kft.) által vizsgált jelölt befogadó kőzetet Magyarország mélységi geológiai tárolójához, amely a nagy aktivitású radioaktív hulladékot és a kiégett fűtőelemeket helyezné el. Lásd még: RHK Kft., „Az RHK Kft. huszonharmadik közép és hosszú távú terve.” https://rhk.hu/storage/2055/Az-RHK-Kft.-huszonharmadik-kozep-es-hosszu-tavu-terve.pdf. Az RHK Kft. programdokumentációja, amely megerősíti a folyamatban lévő bodai telephely-jellemzési programot. ↩

4. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, 10/A. § (2). Nemzeti Jogszabálytár / Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600116.tv. „A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható.”
   ↩

5. „Finanszírozás.” RHK Kft. (Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.). https://rhk.hu/finanszirozas. Az Alap értékállóságának biztosítása érdekében központi költségvetési támogatásban részesül: „Az Alap az értékállóságának biztosítása érdekében … központi költségvetési támogatásban részesül.” A transzfert az előző évi átlagos jegybanki alapkamatnak az Alap átlagos egyenlegére történő alkalmazásával számítják ki; a gyakorlatot 2001–2002-ben felfüggesztették, majd 2003-tól újraindították. ↩ ↩²

6. Felsmann Balázs – Mezősi András. „A diszkontráta hatása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap hosszú távú egyenlegére.” KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/03/09_FelsmannB-MezosiA.pdf. Tudományos elemzés arról, hogy a feltételezett diszkont-/hozamráta hogyan befolyásolja a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap egyenlegének hosszú távú megfelelőségét — ez alapozza meg azt a megállapítást, hogy az értékállósági referenciának mindkét irányban költségvetési következményei vannak. ↩