Magyarország legjobb fiatalkutatói programja — rossz fejezetbe sorolva.

Indoklás

A 2009-ben indított Lendület Program versenyalapon kiválasztott fiatal kutatók által vezetett kutatócsoportokat finanszíroz, azzal a kifejezett céllal, hogy tehetséges tudósokat vonzzon vissza Magyarországra, és megtartsa azokat, akik már itt vannak. A fejezet összes sora közül a Lendületnek a legerősebb a funkcionális érve: ez az egyetlen tétel, amely valóban versenyalapú, lektorált kutatástámogatási eszköz, nem pedig tudós testületi funkció vagy adminisztratív keret. A támogatásokat tudományos érdem alapján, pályázati eljárás során kiválasztott kutatócsoportoknak ítélik oda, és a program szerkezetileg szilárdabb — versenyalapú, érdemalapú, meghatározott többéves csoportciklusokkal —, mint a fejezet más helyein található átláthatatlan fejezeti kezelésű keretek. A klasszikus liberális kérdés azonban nem az, hogy a program jól választ-e — jól választ —, hanem hogy a versenyalapú kutatástámogatás egyáltalán egy tudós testület fejezetébe való-e. A 2019-es átszervezés óta Magyarország kutatóintézetei és a kutatástámogatási intézményrendszer zöme az MTA-n kívül helyezkedik el. Egy fiatal kutatóknak szóló versenyalapú támogatási program éppen az a fajta eszköz, amely a konszolidált, nyíltan versenyeztethető kutatástámogatási rendszerbe való — a többi lektorált országos tudományfinanszírozási pályázat mellé —, nem pedig egy fejezeti kezelésű előirányzatként a tudós testület költségvetésébe. A fokozatos leépítés itt tehát nem a funkció megszüntetése, hanem áthelyezés: a Lendület eszközét versenyalapú kiválasztásával együtt öt év alatt átviszik a konszolidált kutatástámogatási testülethez, hogy a magyar versenyalapú kutatástámogatás egészét egyetlen nyílt verseny rangsorolja, ahelyett, hogy intézményi fejezetek között szétaprózódna. Az ötéves horizont védi a támogatott csoportokat: egy Lendület-támogatás fix többéves futamidőre szól (a program pályázatai nagyjából ötéves csoportciklusokon futnak), és minden jelenlegi csoportnak meg kell adni a lehetőséget, hogy befejezze finanszírozott futamidejét, mielőtt ebben a fejezetben lezárul az előirányzat. Ez a fejezet leglényegesebb besorolása, és érdemes kimondani egyértelműen, hogy az áthelyezés nem válhat finanszírozás-megvonássá. Magyarország bruttó K+F-kiadása 2022-ben a GDP körülbelül 1,4%-a volt — az EU-27 nagyjából 2,2%-os átlaga és Csehország aránya alatt. A Csehországhoz és Lengyelországhoz viszonyított felzárkózási lemaradás részben tőke- és termelékenységi történet, és a termelékenységet ténylegesen növelő kutatástámogatás nem az a fajta kiadás, amelyet a keret járadékként kezel. Az ajánlás strukturális, nem költségvetés-vágás: konszolidálni kell a versenyalapú kutatástámogatást egyetlen versenyeztethető rendszerbe, hogy minden forintja ugyanazzal a nyílt lektorálással szembesüljön, ne pedig egy jól működő eszköz maradjon elkülönített előirányzatként, amelynek helyét inkább intézménytörténet, mintsem finanszírozási tervezés magyarázza.