A 2026-os költségvetés-elemzésből
Miért fizet minden dolgozó tiszteletdíjat akadémiai tagoknak?
Az akadémikusi tiszteletdíj rendszeres közpénzes járadék egy önmagát választó testület tagságáért — a hasonló külföldi akadémiák ezt alapítványból és tagdíjból fedezik.
Adózónként nagyjából 2 300 forint évente — összesen 9 469,9 millió forint, amelynek java a személyzetre és a tagi tiszteletdíjakra megy egy magán tudós testületben.
Amit látsz — és amit nem
A látható: több száz vezető kutató, aki törvény szerinti tiszteletdíjat kap az egyetemi vagy intézeti fizetése mellé. A láthatatlan: minden dolgozó, akinek a személyi jövedelemadója és járuléka olyan kollégák kiegészítését fedezi, akiknek a megélhetése máshonnan már biztosított.
Ellenvetés
"De az Akadémia Magyarország legkiválóbb tudósait ismeri el — nem érdemelnek megbecsülést?"
Válasz
Nem az elismerés a kérdés. A hasonló tudós testületek — a Royal Society, a kontinens nemzeti akadémiái — alapítványból, tagdíjból és adományokból tartják fenn a titkárságukat és a tagi kitüntetéseket. Az ötéves átmenet arra hív, hogy az MTA is felépítse ugyanezt, miközben a már folyósított tiszteletdíjakat fokozatosan vezeti ki, nem hirtelen vágja el.
Oszd meg, ha szerinted egy tudós testület tagi járadékát a tagok fizessék, ne minden adózó.
Az elemző értékelése
MTA Titkárság Igazgatása, tiszteletdíjak
Indoklás
Ez az előirányzat az Akadémia mint tudós testület igazgatását és a *tiszteletdíjakat* — az akadémikusoknak fizetett juttatásokat — finanszírozza. A bér- és tiszteletdíj-komponens dominál: 8 081,9 millió Ft személyi költség áll szemben 454,3 millió Ft dologi kiadással, vagyis ez túlnyomórészt bér- és járadékjellegű előirányzat. Az akadémikusi tiszteletdíj rendszeres, törvényben meghatározott készpénzes juttatás egy önmagát rekrutáló testület megválasztott tagjának. Nevén nevezve: ez közpénzből fizetett járadék egy magán tudós testületi tagság státuszáért. A testület belső önigazgatási funkciója — a tagok választása, a tudományos osztályok szervezése, a saját kitüntetések adományozása — az önkéntes társulás archetípusa: mint fentebb említettük, az angolszász hagyomány hasonló tudós testületei alapítványi vagyonból és tagdíjbevételből működnek. Az MTA hihetően ugyanígy finanszírozhatná a titkárságát és egy csökkentett tiszteletdíj-keretet; az adófinanszírozás itt nem a testület létezését biztosítja, hanem a tiszteletdíj sajátos mértékét és azt, hogy a tagsági státusz valódi értékét semmilyen piaci vagy adományozói teszt nem méri meg. A tiszteletdíj nem kutatási támogatás — nem vásárol meg egy egységnyi kutatási eredményt, és nem is mérhető ahhoz képest; olyan transzfer, amelynek mértékét közigazgatási úton állapítják meg. Egy ötéves fokozatos leépítés a titkárságot egy védhetően kicsi, törvényi magra szorítja vissza (az Akadémiát az Alaptörvény nevesíti, és egy minimális, a választásokat és egy törvényben rögzített testület közjogi funkcióit ellátó titkárságnak vékony, de valós Megtartás-igénye van), miközben a tiszteletdíj-keretet leépítik, és felkérik a tagságot, hogy a tagi tiszteletdíjakat tagdíjból és alapítványi bevételből finanszírozza, ahogyan a hasonló akadémiák külföldön teszik.
Átállási mechanizmus
Öt év alatt két ágra kell szétválasztani az előirányzatot. A törvényi mag — egy, az Alaptörvényben nevesített testület minimális igazgatása — kis maradványon marad (nagyságrendileg 1 500–2 000 millió Ft, ami elegendő a választások lebonyolítására, a törvényben előírt beszámolásra és a közjogi feladatokra). A tiszteletdíj-keretet és a diszkrecionális titkársági általános költséget évente nagyjából az eredeti egyötödével csökkentik. A jelenlegi akadémikusok a védett fél: a már folyósított tiszteletdíjakat fokozatosan mérséklik, nem pedig egy csapásra elvonják, és az Akadémia megkapja az ötéves ablakot, hogy felállítson egy tagok által finanszírozott tiszteletdíj-rendszert és egy adományszervező kapacitást. A 79,9 millió Ft-os felhalmozási sor rutinszerű beruházási tétel; a tágabb felhalmozási csökkentésekkel együtt az első évben nullára esik, mivel egyetlen szerződéses partner joga sem függ tőle.
Érintett csoportok
Az Akadémia hozzávetőleg pár száz rendes és levelező tagja, akik tiszteletdíjat kapnak, valamint a titkársági személyzet. A tiszteletdíj kedvezményezettjei az akadémiai tagság természetéből adódóan tapasztalt, idősebb tudósok — többségük egyetemi vagy intézeti fizetett pozíciót tölt be vagy töltött be; a tiszteletdíj kiegészítés, nem elsődleges megélhetési forrás, és éppen ezért a fokozatos csökkentés a megfelelő védelem, nem pedig egy áthidaló kötvény. A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező titkársági munkatársak közül azokat, akiknek munkaköre kívül esik a megtartott törvényi magon, az ötéves pályába beépített létszámcsökkentés keretében kezelik.
Források
- 2019. évi LXVIII. törvény a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról · Magyar Közlöny / mkogy.jogtar.hu (2019)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.