Kivezetés

A 2026-os költségvetés-elemzésből

2,7 milliárd forint bérre — egy hivatalra, amely azóta megszűnt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal bérkerete a 2026-os költségvetésben. Az Országgyűlés 2026. június 30-án a hivatal megszüntetéséről döntött, a törvény július 16-án lépett hatályba — ez a sor tehát már nem él. Az elemzés ezt a tételt kivezetésre jelölte; a kérdés innentől nem az, hogy megszűnjön-e, hanem hogy a keret hová kerül.

Adózónként nagyjából 608 forint évente — ennyi volt a bérsor a 2026-os költségvetésben, arra az évre, amelynek közepén a hivatal megszűnt.

2,7 milliárd Ft előirányzat 608 Ft / adózó / év

Amit látsz — és amit nem

A látható: a hivatal megszűnt, a bérsor lezárult. A láthatatlan: mi lesz a keret fel nem használt részével. Egy megszűnő intézmény kerete nem tűnik el magától — dönteni kell róla, és az a döntés külön eljárásban születik, jóval a megszüntetésről szóló szavazás után.

Ellenvetés

„A hivatal megszűnt, ezzel a kérdés le is zárult.”

Válasz

A döntés valóban megszületett, és a bérsor lezárult — ez a lényegi rész. Csakhogy a megszüntetés önmagában még nem megtakarítás: a fel nem használt keretről külön kell dönteni. A kormány szeptemberben 2,85 milliárd forint átcsoportosítását javasolta az igazságügyi tárcához; erről az Országgyűlésnek még döntenie kell. A fejezet egésze 6,9 milliárd forint volt. Amíg a maradékról nincs döntés, a sor megszűnése és a pénz megtakarítása két külön dolog.

Küldd tovább annak, aki szerint egy intézmény megszüntetése akkor ér igazán valamit, ha a kerete is megszűnik vele.

Az elemző értékelése

Személyi juttatások

Indoklás

Ez a sor a Hivatal munkatársainak bérét finanszírozza. A munkatársak által végzett funkció megegyezik a fentebb elemzettel: nem jogvédelem, nem alkotmányos előfeltétel, és nem védő válasz visszafordíthatatlan, akarat nélküli sérelemre. Érdemben a sor Azonnali megszüntetésnek is besorolható lenne. Rövid Fokozatos leépítésbe egyetlen okból kerül — a védendő fél itt a Hivatal munkavállalói, akik jóhiszeműen kötöttek munkaszerződést, és ésszerű igényt formálhatnak egy meghatározott átmenetre. A végcél a megszüntetés; a jogállami eszköz pedig a tisztességes átmenet azoknak az embereknek, akiknek a megélhetését a megszüntetés elveszi.

Átállási mechanizmus

Átfedéses végkielégítés. A munkavállalók a teljes állami bérüket egy meghatározott, 24 hónapos átmeneti időszakban megtartják, és ezen időszak alatt új magánszektorbeli állást is vállalhatnak úgy, hogy mindkét jövedelmet megtartják. A Hivatal munkatársai elemzők, jogászok és adminisztrátorok, piacképes szakértelemmel; a budapesti munkaerőpiac korábban is felszívta a hasonló intézményi átalakítások során a közszolgálatból kilépő munkavállalókat, és a magánszektorbeli újraelhelyezkedés útja itt is reális. A végkielégítés számítása csak a bérkomponensre vonatkozik — a részleteket lásd a JSON-ütemezésben. A személyi juttatások és a hozzájuk kapcsolódó munkáltatói járulékok (a következő sor) együtt 3 127,8 millió Ft-ot tesznek ki; a 24 hónapos végkielégítés ezt a bérkomponenst védi, az 1. és 2. évben kifizetve, utána a sor nullára esik.

Érintett csoportok

A Hivatal állandó és szerződéses állománya. A nyilvánosan elérhető adatok nem adnak pontos létszámot; a 2 734,3 millió Ft összegű személyi juttatási boríték magyar közszférás elemzői és jogi bérszinten nagyságrendileg 150-250 főt feltételez, ezt azonban az ütemezés véglegesítése előtt érdemes a Hivatal közzétett létszámadataival összevetni. Minden érintett munkavállaló 24 hónapnyi teljes bért kap, azzal a joggal, hogy azonnal második jövedelemre tegyen szert — olyan átmenet ez, amely — nevén nevezve — érdemben nagyvonalúbb annál a végkielégítésnél, amellyel a legtöbb magánszektorbeli munkavállaló találkozik, és úgy van kialakítva, hogy a munkát végző embereknek ne kelljen viselniük egy olyan politikai döntés költségét, amely nem az övék.

Források

Szabad Társadalom Intézet

Támogasd a független elemzéseket

Kutatásunk ingyenes, nyílt, és nem áll mögötte szponzor. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.