A 2026-os költségvetés-elemzésből
Mediánbéres adófizető fizet jegyet egy terembe, ahová talán sosem megy
16,4 milliárd forint évi állami működési támogatás a Müpának, amelynek közönsége a magasabb jövedelmű háztartások felé tolódik — osztályon belüli transzfer, amelyet a teljes bérskála fizet.
Adózónként nagyjából 4 100 forint évente — összesen 16 354 millió forint — a rés fedezésére aközött, amit a Müpa közönsége fizet, és amit az intézmény elkölt, miközben az intézmény bevételének nagyjából felét már jegyértékesítésből és vállalati partnerektől termeli.
Amit látsz — és amit nem
A látható: Budapest egyik vezető koncert- és művészeti intézménye, magas színvonalon, az intézmény saját költségei alá szorított jegyárakkal. A láthatatlan: a mediánbéres vagy az alatti dolgozó — aki sosem jár oda —, aki az általános adón át fedez egy támogatást, amelyet aránytalanul nála jó pár jövedelmi decilissel feljebb lévő háztartások élveznek.
Ellenvetés
"A kultúra ne csak a teljes árat megfizetőké legyen — a művészeti támogatás tartja elérhetővé a minőségi intézményeket."
Válasz
A Müpa bevételének nagyjából felét már a közönségétől termeli közvetlenül. A támogatás nem teszi elérhetővé az alacsonyabb jövedelmű magyaroknak — a vezető koncerttermek látogatottságát nem elsősorban a jegyár mozgatja. A támogatás a költség alá szorítja az árakat egy amúgy is túlnyomóan magasabb jövedelmű közönségnek. Ha a hozzáférhetőség a cél, a célzott, alacsony jövedelmű jegykonstrukció a teljes működési támogatás töredékébe kerül. Az ötéves kivezetés időt ad az intézménynek, hogy a maradék rést árazással, mecenatúrával és vállalati partnerséggel zárja be — ez a modell, amelyre az európai kulturális intézmények támaszkodnak.
Oszd meg, ha szerinted egy dolgozó adója ne fizessen jegyet egy intézménybe, ahová talán sosem lép be.
Az elemző értékelése
Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez
Indoklás
Működési hozzájárulás a Művészetek Palotájának (Müpa), a budapesti koncert- és művészeti helyszínnek. A Müpa teljes bevételének nagyjából a felét saját forrásból termeli — jegybevételből és vállalati partnerségekből —, a fennmaradó részt az állam adja.[^5] Ez a tény maga a besorolás melletti érv: egy olyan helyszín, amely a bevételének felét már most azoktól kapja, akik a programját ténylegesen értékelik, kimutathatóan többet is meg tud keresni tőlük. A koncerttermi programozás versenyeztethető kulturális szolgáltatási tevékenység; nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem visszafordíthatatlan, akaratlanul elszenvedett kár elleni reakció. A 16,4 milliárd Ft-os állami működési hozzájárulás részben azt a rést finanszírozza, amely a helyszín közönsége által önként fizetett összeg és a helyszín által költeni szándékozott összeg között marad — egy rést, amelyet az állam az általános adófizetőből tölt fel, beleértve azokat is, akik soha nem látogatják. A kategórián belüli pont megéri kimondani. Egy kiemelt jelentőségű koncertterem közönsége a magasabb jövedelmű, magasabb iskolai végzettségű háztartások felé tolódik el; a működési támogatást fedező SZJA és SzocHo a bérelosztáson keresztül széles körben fizetik be. Egy medián bérnél tartó munkavállaló, aki sosem teszi be a lábát az épületbe, általános adón keresztül járul hozzá olyan jegyek támogatásához, amelyeket aránytalanul azok élveznek, akik több jövedelmi tizeddel felette álló háztartásokhoz tartoznak. Ez nem a művészetek elleni érv; ez az az érv, hogy akik a programozást értékelik, azoknak közvetlenebbül kellene többet finanszírozniuk belőle — jegyárakon, tagságokon, valamint azon a filantróp és vállalati támogatáson keresztül, amelyre az európai kulturális intézmények támaszkodnak.
Átállási mechanizmus
Az állami működési hozzájárulás ötéves fokozatos leépítése. A helyszín már most a költségeinek nagyjából a felét saját bevételből fedezi; a csúszás öt évet ad neki a fennmaradó rés bezárására jegyárazáson, kibővített vállalati partnerségen, filantróp adománygyűjtésen és programozási fegyelmen keresztül. Az ütemezés egyenlő lépésekben csökkenti az állami hozzájárulást; az átmenet alatt védett fél a helyszín állandó személyzete és a jövőbeli programkötelezettségei, amelyekhez az ötéves időtáv elegendő. Megjegyzés: ez a sor az állam működési hozzájárulása; bármely külön rendelkezésre állási díj-kötelezettség a helyszín mögötti PPP-megállapodás keretében különálló szerződéses kérdés, amely a fejezet tábláiban nem látszik, és saját kezelést igényelne.
Érintett csoportok
A Müpa vezetése és személyzete (öt év a bevételi modell kiigazítására); a helyszín közönsége (a költséghez közelebbi jegyárakkal szembesül); a kulturális filantrópia és a vállalati szponzorok (nagyobb szerep).
Források
- Müpa · Wikipédia (Hungarian), citing Müpa Budapest Nonprofit Kft. public-interest data and the Állami Számvevőszék review (2024)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.