A 2026-os költségvetés-elemzésből
1,1 milliárd „iparfejlesztésre” — melyik iparra, és ki dönti el?
Diszkrecionális miniszteri előirányzat iparfejlesztésre, törvényi mandátum és nyilvános kiválasztás nélkül — a minisztérium dönti el, melyik ágazat vagy cég kap támogatást.
Adózónként nagyjából 287 forint évente — összesen 1 148 millió forint — hatósági döntéssel, nem piaci teszttel kiválasztott ipari kedvezményezettek felé irányítva.
Amit látsz — és amit nem
A látható: ipari cégek vagy ágazatok, amelyek fejlesztési támogatást kapnak a miniszteri keretből. A láthatatlan: a versenytárs cég ugyanabban az ágazatban, amely nem kap támogatást — és amely még azt a hátrányt is elszenvedi, hogy a saját adójából finanszírozza a versenytársának nyújtott támogatást.
Ellenvetés
"A sikeres gazdaságok így fejlődnek — a kormánynak támogatnia kell a kulcsiparágakat."
Válasz
Az iparpolitika melletti érv egy konkrét piaci kudarc azonosításán múlik — valódi externálián, koordinációs gondon —, amelyet a diszkrecionális támogatás kezel. Egy differenciálatlan miniszteri sor „iparfejlesztésre” nem nevez meg piaci kudarcot, nem tesztel szempontot, és nem mutat nyilvános bizonyítékot arra, hogy a támogatás oda ment, ahol a hozam a legmagasabb. Az egyenlő bánásmód — ugyanaz az adókulcs, ugyanaz a tulajdonvédelem — minden ipari cégnek a becsületes alternatíva.
Oszd meg, ha szerinted az állam ne válasszon ipari győzteseket a te pénzedből.
Az elemző értékelése
Iparfejlesztési feladatok
Indoklás
Ugyanazon az alapon besorolva, mint a fenti Egyéb vállalkozásfejlesztési feladatok: diszkrecionális miniszteri előirányzat, piaci árjelzés nélkül, jogszabályi megbízatás nélkül, védett partnerek nélkül. Azonnali megszüntetés.
Átállási mechanizmus
Megszüntetés a 2026-os költségvetési ciklusban.
Érintett csoportok
Kedvezményezett cégek — diszkrecionális kedvezmény, nem védett jogosultság.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.