A 2026-os költségvetés-elemzésből
9,5 milliárd forintból táboroztat az állam — pedig nem neki kellene.
Egy univerzális támogatott-tábor program, amely központi állami szolgáltatót tol azoknak az egyházaknak, sportegyesületeknek és civileknek a helyére, akik generációk óta önkéntesen szerveznek gyerektáborokat.
Körülbelül 2 382 forint adózónként évente — 9,5 milliárd forint egy programra, amely kiszorítja azt, amit a civil társadalom, az egyházak és a piac már most megcsinál.
Amit látsz — és amit nem
A látható: gyerekek, akik állami pénzből támogatott táborokban nyaralnak. A láthatatlan: az alacsony jövedelmű családok, akiknek célzott, rászorultsági alapú segítség kellene — és nem azt kapják —, miközben a támogatás egy univerzális programban oszlik szét, amelyből aránytalanul a szervezett, pályázni tudó középosztálybeli háztartások profitálnak.
Ellenvetés
"Az alacsonyabb keresetű családoknak az Erzsébet-program az egyetlen esély, hogy a gyerekük táborba jusson."
Válasz
Ez a ráutaltság valós — ezért fut a kivezetés öt évig, és ezért lehet a ténylegesen rászoruló családoknak külön, célzott keretet nyitni. A kifogás nem a gyerekek segítése ellen szól, hanem az ellen, hogy minden adózó fizessen a jövedelmi skála egészén szétosztott táborokért, miközben az önkéntes szektor ugyanezt olcsóbban ellátja — és el is látta.
Oszd meg, ha szerinted a célzott segítség a rászorulóknak többet ér, mint a mindenkinek járó támogatás.
Az elemző értékelése
Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatása
Indoklás
Az Erzsébet-tábor program támogatott üdülőtáborokat biztosít gyermekek számára. Ez egy diszkrecionális, állami finanszírozású szabadidős transzfer — nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem a nem önkéntes ártalomra adott válasz. A gyermektáborok olyan tevékenység, amelyet nagy léptékben önkéntesen működtetnek egyházak, sportklubok, iskolák, NGO-k és a magánpiac; az államilag működtetett program egy központi, támogatott szolgáltatóval helyettesíti ezt az önkéntes ellátást. A jogos várakozás azonban valódi — a családok a programra építenek, és különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások jutottak el oda, hogy függjenek a támogatott helyektől —, ezért egy hirtelen megvonás azonosítható háztartásokat sújtana. Az ötéves leépítés tiszteletben tartja ezt a várakozást: időt ad a családoknak és az önkéntes és magán táborszektornak az alkalmazkodásra, és lehetővé teszi, hogy bármilyen valóban rászorultsági alapú maradéktámogatás alacsonyabb jövedelmű gyermekek számára célzott formában legyen újra előirányozva, ne pedig univerzális programtámogatásként. A keret kifogása az ellen szól, hogy az állam univerzális támogatott szabadidős programot üzemeltessen, nem pedig a célzott segítség ellen olyan gyermekeknek, akiknek családja egyébként nem engedhetné meg magának a táborhelyet.
Átállási mechanizmus
A támogatás lineáris ötéves csökkentése, azzal a lehetőséggel, hogy egy kisebb, rászorultsági alapon maradó maradékot újra előirányozzanak alacsonyabb jövedelmű gyermekek számára. Az 1. évi nettó megtakarítás 1 905,5 millió Ft, az 5. évre felemelkedik a teljes 9 527,7 millió Ft-ra (kivonva belőle bármilyen célzott maradékot). A védett felek a programra jelenleg támaszkodó családok; az öt év a híd.
Érintett csoportok
A táborokat használó családok (nevezetesen alacsonyabb jövedelmű háztartások — a célzott maradék érvelése); az önkéntes és magán táborszektor (amely teret nyer, ahogy az állami szubvenció visszahúzódik).
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.