A 2026-os költségvetés-elemzésből
277 milliárd Ft egy állami buszcégnek — verseny és költségellenőrzés nélkül.
Az ellentételezés egy állami tulajdonú üzemeltetőnek fizet olyan vonalak futtatásáért, amelyeket egyébként nem futtatna; egyetlen versenyző pályázó sem kapott esélyt, hogy olcsóbban futtassa őket.
Adózónként nagyjából 71 100 Ft évente — összesen 277 000,0 millió Ft. Az első évi nettó megtakarítás 46 166,7 millió Ft, ahogy a vonali pályáztatás elindul; az üzemeltetői szintű ellentételezést versenyben megállapított vonali támogatások váltják fel.
Amit látsz — és amit nem
A látható: gyér keresletű vonalakon futó buszjáratok, amelyeket az üzemeltető jelentett veszteségére fizetett állami ellentételezés tart fenn. A láthatatlan: a különbözet az üzemeltető jelentett költsége — amelyet egyetlen versenyző pályázó sem tesztelt — és aközött, amit egy pályáztatott közszolgáltatási szerződés állapítana meg e vonalak futtatásának valódi költségeként. Ez a különbözet a puha költségvetési árrés, és minden adófizető fizeti minden évben.
Ellenvetés
"Egyetlen magánüzemeltető sem futtatná a vidéki vonalakat — csak az állam garantálhatja a szolgáltatást minden településre."
Válasz
Azokban az országokban, ahol vonali szintű közszolgáltatási pályázatok futnak — Írország, Svédország, Hollandia —, magánüzemeltetők igenis pályáznak vidéki vonalakra, az állami üzemeltető jelentett veszteségénél olcsóbban. A pályázat megszabja, mely vonalakat kell kiszolgálni, milyen sűrűséggel; az üzemeltetők a futtatásukhoz szükséges legkisebb támogatásra licitálnak. A szolgáltatást a szerződés garantálja, nem az állami üzemeltető monopóliuma; a verseny állapítja meg a valódi költséget, ahelyett, hogy a jelentettet elfogadná.
Oszd meg, ha szerinted a buszvonalakért versenyezni kelljen, ne költségellenőrzés nélkül egyetlen üzemeltetőnek osztani.
Az elemző értékelése
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások ellentételezése
Indoklás
Ez a sor — 277 000,0 millió Ft, a fejezet harmadik legnagyobb tétele — az autóbuszos személyszállítási „ellentételezés”, külön és sokkal nagyobb kifizetés, mint a fenti „költségtérítés” sor. A költségvetés ugyanahhoz a tevékenységhez két különböző szót használ két kifizetésre: egy 40 500,0 millió Ft-os költségtérítést és egy 277 000,0 millió Ft-os ellentételezést. A közszolgáltatási kötelezettség keretében az „ellentételezés” az a kifizetés, amelyet a buszüzemeltető azért kap, hogy olyan vonalakon és olyan gyakorisággal közlekedjen, amelyeken pusztán a viteldíjbevételből nem közlekedne — azokon a veszteséges vidéki és települések közötti vonalakon, amelyeket egy közszolgáltatási kötelezettség előír. Ez az autóbuszhálózat legnagyobb egyetlen támogatása, és mechanizmusát tekintve két dolog kombinációja: egy valódi támogatás a vékony keresletű területek közlekedési hozzáférésére, és egy állami tulajdonú buszüzemeltető veszteségfinanszírozása, amelynek a költségbázisát nem teszteli verseny. A besorolás Fokozatos leépítés, és a reform nem a vidéki közlekedési hozzáférés feladása, hanem egy verseny által meg nem mért, üzemeltető-szintű ellentételezés lecserélése versenyeztetésen alapuló, vonal-szintű mechanizmusra. Ahol egy vidéki vonal valóban támogatást igényel, a támogatást versenyeztetni kell — a közszolgáltatási kötelezettséget meghatározva, az üzemeltetők pedig a legalacsonyabb támogatásra licitálnak, hogy közlekedjenek rajta —, hogy az ellentételezés a hozzáférés versenyeztetésen megállapított költségét fizesse, ne egyetlen állami üzemeltető bejelentett veszteségét. Ez a szokványos közszolgáltatási kötelezettségi tendereztetési modell, és elválasztja a legitim kérdést (melyik vékony keresletű vonalakat akarja a köz támogatni) a puha költségvetési kérdéstől (hatékony-e az üzemeltető költségbázisa). A hatéves időhorizont lehetővé teszi a vonalhálózat meghatározását, a közszolgáltatási kötelezettségek definiálását és a tendereztetési körök lefuttatását, a jelenlegi szolgáltatások mindvégig folytatódnak.
Átállási mechanizmus
Fokozatos leépítés 6 év alatt, lineáris pályán. A kímélendő fél a támogatott vonalakra támaszkodó, vékony keresletű területek lakossága, és a szolgáltatás rendezett folytonossága az átmenet alatt. Az 1. év a sort tartja, amíg a támogatott vonalhálózatot meghatározzák és a közszolgáltatási kötelezettségeket definiálják; a 2-6. években a vonal-szintű közszolgáltatási kötelezettségeket körönként versenyeztetik, az üzemeltető-szintű veszteség-ellentételezést vonal-szintű, versenyeztetésen elnyert támogatásra cserélve. A 277 000,0 millió Ft-os „teljes megtakarítás” a verseny által meg nem mért üzemeltetői ellentételezés keretének felszámolását jelenti; a vékony keresletű vonalak valódi támogatásának versenyeztetésen megállapított költsége — kisebb, külön betervezett sorként — újra megjelenik, és a nettó javulás a visszanyert puha költségvetési árrés. A nettó megtakarítás — a visszanyert árrés — az 1. évi 46 166,7 millió Ft-ról a 6. évre a teljes keretre emelkedik, a versenyeztetésen megállapított vonal-támogatási költséget pedig külön be kell tervezni.
Érintett csoportok
Vékony keresletű vidéki és települések közötti területek lakói, akik támogatott buszvonalakra támaszkodnak — akiket az átmenet alatti szolgáltatás folytatása és az azt követő vonal-szintű, versenyeztetésen elnyert támogatás véd. Az állami tulajdonú buszüzemeltető, amelynek veszteség-ellentételezését versenyeztetve elnyert vonali szerződések váltják fel, és amelynek a költségben kell versenyeznie. Az adófizetők, akik a vonal-támogatás versenyeztetésen megállapított költségét finanszírozzák, nem egy üzemeltető jelentett veszteségét.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.