A 2026-os költségvetés-elemzésből
2 milliárd forint egy állami földkereskedő pult működtetésére.
Az állami diszkrecionális földportfólió kezelésének költsége magától csökken, amint az állam abbahagyja a vásárlást és elkezd eladni — senkit sem kell elbocsátani, a rezsi egyszerűen a zsugorodó portfóliót követi.
2026-ban nagyjából 2 159 millió forint, amely három év alatt közel nullára esik, ahogy a diszkrecionális földportfóliót leépítik — már az első évben mintegy 720 millió forint megtakarítással.
Amit látsz — és amit nem
A látható: a Földművelésügyi Minisztériumon belüli apparátus, amely az állam földügyleteit intézi. A láthatatlan: minden adófizető, aki egy olyan hivatal működését állja, amelynek léte azon múlik, hogy az állam piaci szereplő akar lenni egy piacon, amely nélküle is jól működik.
Ellenvetés
"De valakinek kezelnie kell az állam földjét — nem hagyhatja csak úgy magára."
Válasz
Az állam el is adhatja. A rezsi azért van, mert az állam úgy döntött, hogy nagy kereskedési portfóliót tart. Ahogy ezt a portfóliót leépítik — az eladások haladnak, új vásárlás nincs —, az adminisztrációs költség három év alatt vele együtt csökken. A meglévő bérletek karbantartási kötelezettségei kifutnak; a sor zsugorodik, ahogy a parcellák kikerülnek az állam kezéből.
Oszd meg, ha szerinted az állam adminisztrációs költségei csökkenjenek, amikor a mögöttük álló tevékenységet leépítik.
Az elemző értékelése
Egyéb vagyonkezelési kiadások
Indoklás
Ez annak a működési költsége, hogy az állam termőföld-tulajdonosként és -kereskedőként lép fel: a Földalap portfóliójának kezelési, igazgatási és ügyleti ráfordításai. A sort azzal a kérdéssel kell szembesíteni, amelyet a keret minden állami kereskedelmi vagyontartáshoz odatesz: miért van az állam egyáltalán ebben az üzletben? A mezőgazdasági föld birtoklása és kereskedelme nem jogvédelmi funkció, nem alkotmányos előfeltétel, és nem visszafordíthatatlan kárra adott védelmi válasz. Ez az állam piaci szereplőként való működése egy olyan piacon — a magyar termőföld piacán —, ahol több ezer magánvevő, eladó, bérbeadó és bérlő bonyolítja le ügyleteit állami partner nélkül. Az állami földvagyon mérete maga is politikai döntés, és a vagyonkezelési általános költség e döntés következménye: nagyobb megtartott portfólióhoz nagyobb kezelési apparátus kell; védhető maradványra leépülő portfólióhoz fokozatosan kevesebb. Őszintén nézve ez a sor nem önálló megvágandó tétel, hanem olyan költség, amely az alapjául szolgáló tevékenységgel együtt zsugorodik. Ahogy a Földalap diszkrecionális kereskedési portfólióját csökkentik — az értékesítések haladnak, a vásárlások megszűnnek —, vele csökken a működtetés igazgatási költsége is. Egy hároméves lineáris lefutás követi ezt a csökkenést; azért lefutás és nem azonnali megszüntetés, mert a folyamatban lévő bérleti és kezelési megállapodásoknak le kell futniuk a szerződésük szerint, nem szabad őket felbontani.
Átállási mechanizmus
Az állam diszkrecionális földportfóliójának leépítésével (lásd a Termőföld vásárlás és az Ingatlan értékesítése tételeket) lépést tartva csökkenteni. A meglévő bérleti és vagyonkezelői szerződések természetes lejáratukig futnak; a hozzájuk kapcsolódó általános költség a lejáratuk és meg nem újításuk arányában esik vissza. Hároméves lineáris csökkentés olyan maradványra, amely már csak a jogilag megtartott magot (valódi közcélú parcellák, ha vannak) és a járadékhoz kapcsolódó, már terhelt földeket szolgálja ki igazgatási oldalról.
Érintett csoportok
Az Agrárminisztérium jogutód-szervezetében a Földalap portfóliókezelésére beosztott igazgatási személyzet — szerény szakmai létszám, közvetlenül átvihető közigazgatási és ingatlankezelési szakértelemmel. A bérlőket és a vagyonkezelői partnereket a szerződések lefutása védi; őket maga az általános költségcsökkentés nem érinti.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.