A 2026-os költségvetés-elemzésből
8 milliárd forint, csak annyi a megnevezés: „egyéb” — mire megy el?
Egy költségvetési sor, amelynek célját maga a költségvetés sem nevezi meg, semmilyen szükséges feladatra nem köthető — 8 milliárd forint pedig túl nagy összeg ahhoz, hogy megnevezetlen maradjon.
Adózónként nagyjából 1 900 forint évente — összesen 8 milliárd forint vagyonkezelési kiadás, amelynek a költségvetés szövege nem ad nevet.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy sor, amely valahová az állami vagyonkezelésen belülre folyik. A láthatatlan: a konkrét feladat, amelyet finanszíroz — amelyet a költségvetés nem nevez meg, és amelyet ezért egyetlen állampolgár sem tud értékelni vagy vitatni.
Ellenvetés
"Biztosan van ezen a soron jogos működési költség — az „egyéb” csak vegyeset jelent, nem pazarlást."
Válasz
A jogos költség túléli a tételes bontást. Ha az ebben az összevont sorban rejlő valódi maradék-tranzakciós költségek tényleg léteznek, akkor megnevezve külön sorokra kerülnek, amelyek mindegyike önállóan értékelhető. A hároméves kivezetés nem azt követeli, hogy a tételes bontás előtt vágjanak — azt követeli, hogy a megnevezetlen kiadás a megnevezéssel igazolja önmagát.
Oszd meg, ha szerinted 8 milliárd forint kiadásnak legalább neve legyen.
Az elemző értékelése
Egyéb vagyonkezelési kiadások
Indoklás
Differenciálatlan „egyéb” vagyonkezelési tétel 8 000,0 millió Ft összegben. Egy olyan költségvetési kategória, amelynek a megnevezése pusztán „egyéb”, a definíció szerint olyan kiadás, amelyet a költségvetési dokumentum nem részletez — és egy állami vagyonkezelési fejezeten belüli, nem részletezett mérlegelési alapú előirányzat pontosan ott van, ahol az elemzői keret a legkeményebben szorít. Megnevezett cél nélkül a tételről nem mutatható ki, hogy jogvédelmi funkciót, alkotmányos előfeltételt vagy visszafordíthatatlan kárra adott választ finanszírozna. A szükségesség bizonyításának terhe a tételé, és egy maradék gyűjtőkategória ennek nem tud eleget tenni. Egy hányada valós, a portfólióműveletekhez kapcsolódó maradék tranzakciós költség; ez a hányad túlélné a tételes felbontást, és átkerülne azokra a konkrét sorokra, ahova tartozik. A besorolás Fokozatos leépítés és nem Azonnali megszüntetés, hogy egy költségvetési ciklus jusson arra, hogy az aggregátum mögé rejtett valós maradék működési költségeket azonosítsák, és megnevezett sorokra mozgassák.
Átállási mechanizmus
3 éves lineáris fokozatos leépítés. Az átmenet során a Kincstár tételesen felbontja a sort; a bizonyíthatóan szükséges tranzakciós költségek konkrét megnevezett sorokra kerülnek át (amelyek azután a saját besorolásukat hordozzák), a meg nem nevezett maradék pedig nullára csökken. Az 1. évben a megtakarítás 2 666,7 millió Ft.
Érintett csoportok
Senki azonosítható — és pontosan ez a lényeg: egy meg nem nevezett tétel egyetlen megnevezhető felet sem véd. A mögé rejtett valós működési költségeket az átsorolás őrzi meg, nem az aggregátum fenntartása.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.