A 2026-os költségvetés-elemzésből
9 milliárd forint összevont állami kockázati alapba — ahol működik magántőke
A 2023-ban az állami tőkealap-tevékenység összevonására létrehozott Nemzeti Tőkeholding 9 milliárd forint adópénzt helyez ki kockázati tőkeként egy olyan ágazatban, ahol élő magánpiac van.
Adózónként nagyjából 2 150 forint évente — összesen 9 milliárd forint egy állami holdingon át, amely magánalapok mellett fektet be olyan ügyletekbe, amelyeket a magánbefektetők már visszaigazoltak.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy összevont állami eszköz, amely tőkealapokon át áll cégek mögé, magán társbefektetők bevonására kialakítva. A láthatatlan: a magán alapkezelő, akinek ugyanazokért az ügyletekért egy adóforrásból gazdálkodó társbefektetővel kell versenyeznie — és az adófizető, aki minden új alap tőkéjének akár 70 százalékát adja, anélkül, hogy bármelyik joga meglenne, amelyet egy magánbefektető megkövetelne.
Ellenvetés
"A Tőkeholding legalább 30 százalék magán társbefektetést ír elő — már most beépített piaci fegyelemmel működik."
Válasz
A 30 százalékos magán társbefektetési minimum annak a beismerése, hogy a tisztán állami kihelyezésű kockázati tőke problémás. De ha a magánbefektető hajlandó 30 százalékot vállalni, akkor az a kérdés, miért kell egyáltalán a maradék, akár 70 százalékos állami rész — a piac már eldöntötte, hogy az ügylet megéri a finanszírozást. A magán társbefektetés előírása nem teremti meg azt az ösztönző fegyelmet, amelyet a saját tőke kockáztatása ad; a befektetést kiválasztó hivatalnok továbbra sem osztozik személyesen a veszteségben. A kivezetés megszünteti az új állami kötelezettségvállalást, a meglévő pozíciók pedig lejáratig kifutnak.
Oszd meg, ha szerinted az állam hagyja a kockázatitőke-befektetést azokra, akik a saját pénzüket teszik kockára.
Az elemző értékelése
A Nemzeti Tőkeholding Zrt. tőkealapokkal kapcsolatos tulajdonosi kiadásai
Indoklás
A fenti sor párdarabja — kifejezetten a 2023-ban létrehozott, állami tőkealapokat összefogó Nemzeti Tőkeholdingon keresztül futó tőkekiadás.[^7] Ugyanaz az elemzés érvényes: ez az állam mint kockázati és növekedési tőkeelosztó kényszerű adófinanszírozással egy olyan szektorban, ahol már működik egy magán tőkepiac, és ahol az elosztó tisztviselők saját kockáztatott tőkéjének hiánya megszünteti azt a fegyelmet, amely a kockázati tőkebefektetést egyáltalán működőképessé teszi. A 2023-as összevonás racionalizálta az állami tőkealapok adminisztrációját; az alapkérdést — hogy az államnak egyáltalán adófizetői tőkét kellene-e kockázati tőkeként kihelyeznie — nem érintette. A Holding új alapszerkezete legalább 30%-os magán társbefektetést követel meg[^7] — ami önmagában annak beismerése, hogy a tisztán állami kockázati tőkeelosztás problémás, és felveti a kérdést, miért szükséges a fennmaradó, akár 70%-os állami rész, ha a magánbefektetők egyébként is hajlandók befektetni az alap mellé. Ahol a magántőke társbefektető, ott a piac már működik; az állami szelet azokra az ügyletekre rácsatlakozik, amelyeket a magánbefektetők már jóváhagytak.
Átállási mechanizmus
4 éves lineáris fokozatos leépítés, párhuzamosan a fenti sorral. A meglévő lekötött pozíciók a futamidő végéig kiszolgálva; új állami tőkekötelezettség nem keletkezik; a visszatérülő tőke a Kincstárba kerül. A Holding adminisztratív funkciója leépül, ahogy a felügyelete alá tartozó alapok lezárásra kerülnek. Az 1. évben a megtakarítás 2 250,0 millió Ft.
Érintett csoportok
A már lekötött pozíciókat hordozó portfólióvállalatokat a kifutás védi; az állami alapok mellett már jelen lévő magán társbefektetők nagyobb részt vállalhatnak az életképes ügyletekből; a Holding adminisztratív állománya átmenettel szembesül, ami a 4 éves horizonton belül kezelhető.
Források
- Jön a Nemzeti Tőkeholding! Egy kézbe vonja össze a tőkealapjait az állam · Portfolio.hu (2022)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.