Az állam mint kockázatitőke-befektető — a te adódból válogat startupokat

Évi 7 milliárd forint folyik állami kezelésű tőkealapokba, amelyek adópénzt helyeznek ki kockázati tőkeként — magánbefektetők mellett, akik ezt állami társbefektető nélkül is meg tudják tenni.

Adózónként nagyjából 1 670 forint évente — összesen 6,975 milliárd forint kockázatitőke-alapokba, ahol a befektetést végző hivatalnokok nem a saját tőkéjüket teszik kockára.

7 milliárd Ft előirányzat 1 550 Ft / adózó / év 2 milliárd Ft első évi megtakarítás

Amit látsz — és amit nem

A látható: állami tőkealapok, amelyek magyar cégek mögé állnak, néha magánbefektetőkkel együtt. A láthatatlan: a magán kockázatitőke-alap, amely hátránnyal pályázik ugyanazokra az ügyletekre, mert az állami társbefektető kényszerű adóforrásból gazdálkodik, és nem éri személyes veszteség, ha a fogadás megbukik — és az adófizető, akinek a pénze finanszírozza a részvényt, a részvényesi jogok és hozam nélkül.

Ellenvetés

"Az állami kockázati tőke olyan réseket tölt be, amelyekhez magánbefektető nem nyúl — a kockázatosabb, innovatívabb cégek mögé áll."

Válasz

Ahol a magánbefektető az állami alappal együtt fektet be — márpedig itt ez a helyzet, hiszen a Nemzeti Tőkeholding modellje minimum 30 százalék magán társbefektetést ír elő —, ott a piac már visszaigazolta az ügyletet. Az állami rész egy olyan tranzakcióba tolakszik be, amelyet a magántőke amúgy is finanszírozott volna. Ahol a magántőke nemet mondott, ott az állami alap — a kinyilvánított preferencia szerint — épp azokat a projekteket finanszírozza, amelyeket a piac nem ítélt megérőnek. Magyarországon már 39 működő magán kockázati- és magántőkealap van. A négyéves kivezetés megszünteti az új állami kötelezettségvállalást, miközben a meglévő alappozíciókat lejáratig viszi.

Oszd meg, ha szerinted a kockázatitőke-döntéseket azoknak kéne hozniuk, akiknek a saját pénze forog kockán.

Az elemző értékelése

Tőkealapok feletti tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódó kiadások

Magyar fordítás folyamatban

Indoklás

Ez a sor, az alábbi Nemzeti Tőkeholding sorral együtt, az állam tőkealapokon keresztül kifejtett kockázati tőke- és magántőke-befektető szerepét finanszírozza. A Nemzeti Tőkeholding csoportot 2023 januárjában hozták létre azzal a céllal, hogy az állam részben vagy egészben állami hátterű tőkealapjait egyetlen szervezet alá vonja.[^7] Amikor az állam saját tőkét helyez kockázati és növekedési tőkealapokba, ez a gazdasági kalkuláció problémájának egyik legtisztább esete azon a területen, ahol ez a probléma a legkeményebben hat. A kockázati tőkebefektetés a szűkös tőke versengő, bizonytalan kimenetelű projektek közötti elosztása a jövőbeli hozamokra vonatkozó megítélések alapján — olyan megítélések, amelyeket a piacon a befektető saját, kockáztatott tőkéje és a versengő magánajánlatok árjelzései fegyelmeznek. Egy állami tőkealap, amely adóforintokat oszt el, egyik fegyelmet sem érzi közvetlenül: a befektetést kiválasztó tisztviselők nem birtokolják a tőkét, és a hozamok (vagy veszteségek) a költségvetést érintik, nem őket. Ahol az állami alap olyan ügyletekbe száll be, amelyeket magánkockázati tőke is finanszírozna, ott magánbefektetőket szorít ki, anélkül, hogy új tőkét vinne a gazdaságba; ahol olyanokba száll be, amelyeket a magántőke elutasított, ott feltárt preferenciák szerint éppen azokat a projekteket finanszírozza, amelyekről a piac úgy ítélte, nem érik meg a kockázatot. Magyarországon van magánkockázati- és magántőkepiac — az Invest Europe 2022-es adatai szerint 39 aktív alap és körülbelül 420 millió eurónyi új befektetés érkezett magyar portfólióvállalatokba[^9] —, és gyenge az érv egy kényszerű, adófinanszírozású párhuzamos elosztó működtetése mellett.

Átállási mechanizmus

4 éves lineáris fokozatos leépítés. A meglévő alapkötelezettségek — a portfólióvállalatok felé már lekötött tőke — futamidő végéig kiszolgálásra kerülnek; a kockázati befektetések többéves távlatúak, és érték megsemmisítése nélkül nem bonthatók fel. Új állami tőkekötelezettség nem keletkezik. Ahogy a meglévő alappozíciók kifutnak vagy lezárásra kerülnek, a tőke a Kincstárba kerül vissza, nem új állami alapokba forgatva tovább. Az 1. évben a megtakarítás 1 743,75 millió Ft.

Érintett csoportok

A meglévő állami tőkealapi kötelezettséget hordozó portfólióvállalatokat a futamidő végéig tartó kifutás védi; a magán kockázati és növekedési tőke befektetői azt nyerik, hogy egy állami finanszírozású társbefektető nem versenyez velük ugyanazokért az ügyletekért.

Szabad Társadalom Intézet

Támogasd a független elemzéseket

Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.