A 2026-os költségvetés-elemzésből
153 stadiont üzemeltet az állam — a költség kevesebb mint 30%-át hozza vissza
58 005,4 millió forint kiadás 17 126,0 millió forint helyszínbevétellel szemben: az állami sportlétesítmény-portfólió a működési költségének kevesebb mint 30%-át termeli ki, a hiányt — évi több mint 40 milliárd forintot — az általános adó fedezi.
Adózónként nagyjából 10 200 forint évente, a helyszínbevétel levonása után — évi 40 879,4 millió forint támogatási rés — egy tartós veszteséggel működtetett portfólióra, amelyet egy magánkézben üzemeltetett aréna rendezvény- és bérleti bevételből fedezne.
Amit látsz — és amit nem
A látható: 153 állami sportingatlan, karbantartva és üzemeltetve, rendezvényekre és klubhasználatra. A láthatatlan: egy portfólió, amely a piaci használóktól minden forintból 30 fillért hoz vissza — a maradék 70 fillért minden dolgozó háztartás állja, azokat is beleértve, akik soha egyetlen rendezvényen sem jártak e helyszínek egyikén sem, és nem is fognak.
Ellenvetés
"Ezek nemzeti vagyontárgyak — közpénzből épült stadionok, amelyeknek köztulajdonban kell maradniuk, mindenki számára elérhetően."
Válasz
Nem a tulajdon a kérdés, hanem hogy ki fizeti a működési költséget. Az a helyszín, amely jegybevételből, klubbérletből és rendezvényekből fedezi a költségeit, továbbra is elérhető marad a használóinak. Az, amelyik a költségének 30%-át termeli ki, a maradék 70%-ot olyan adófizetőktől kéri, akiknek semmi hasznuk belőle — a sokaktól a kevesekhez áramló átcsoportosítás, évről évre.
Oszd meg, ha szerinted a stadionok, amelyek képesek kitermelni magukat, tegyék is — ne 70%-os veszteséggel fussanak az adófizetők számláján.
Az elemző értékelése
Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség
Indoklás
A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséget (NSÜ) az állam felhalmozott stadion- és sportlétesítmény-állományának birtoklására és üzemeltetésére hozták létre — körülbelül 153 állami sportingatlan került a vagyonkezelésébe, amikor megalapították.[^2] Az ügynökség a legközvetlenebb értelemben inkább az alapproblémát testesíti meg, mint annak megoldását: dedikált állami sportlétesítmény-üzemeltető ügynökség azért létezik, mert az állam akkora sportlétesítmény-állományt halmozott fel és épített, amely már önálló ügynökséget igényel. A fejezet saját számai mutatják a szerkezeti képet — 58 005,4 millió Ft kiadás 17 126,0 millió Ft bérleti és hasznosítási bevétel mellett, vagyis egy létesítmény-portfólió, amely költségeinek alig 30%-át hozza vissza a piacról. Egy magántulajdonú aréna vagy stadion működési költségét rendezvénybevételből, bérletből és vendéglátásból kell fedeznie; egy 30%-os visszahozatali aránnyal működő portfólió nem a piaci életképessége miatt áll fenn, a fennmaradó rését pedig az általános adóbevétel terhére számolják el. Az őszinte besorolás az ügynökség leépítése az alaptevékenységgel párhuzamosan — a létesítmény-állomány értékesítése kereskedelmi üzemeltetőknek, helyi bevételből helyi létesítményeket finanszírozni hajlandó önkormányzatoknak vagy a használó kluboknak —, nem pedig egy állandó állami ügynökség fenntartása egy tartósan veszteséges portfólió üzemeltetésére. Az ötéves időtáv azt tükrözi, hogy egy nagy ingatlanportfólió rendezett értékesítése többéves folyamat, nem pedig egyetlen ciklus alatt elvégezhető lépés; a múzeumi tevékenységet (187,4 millió Ft) és bármely műemléki védettségű létesítményt külön kezelik.
Átállási mechanizmus
Ötéves leépítés a létesítmény-állomány értékesítésével párhuzamosan. Az 1. évben az ügynökség közzéteszi a portfóliót és az értékesítési ütemtervet; a létesítmények öt év alatt kerülnek át kereskedelmi üzemeltetőkhöz, a helyi finanszírozást vállaló önkormányzatokhoz vagy a használó klubokhoz, az ügynökség működési támogatása pedig a kezelt portfólió zsugorodásával együtt csökken. Az ügynökség saját dolgozói a működési-támogatási komponensen belüli védett bérállományt jelentik; a valódi értékkel rendelkező létesítmények a működési bevételükkel együtt szállnak át.
Érintett csoportok
Az NSÜ és dolgozói; az értékesített létesítményeket átvevő önkormányzatok és klubok (amelyeknek ezután döntenie kell, hogy helyileg finanszírozzák-e); a létesítmények jelenlegi használói.
Források
- 2022. evi LVII. torveny egyes allami sportcelu kozfeladatok ellatasanak rendjerol es szervezeti kereteirol · Nemzeti Jogszabalytar / Hatalyos Jogszabalyok Gyujtemenye (2022)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.