A 2026-os költségvetés-elemzésből
2,7 milliárd forint jótékony munkára — egy állami tanács koordinálja
A Karitatív Tanács 2718 millió forintnyi állami finanszírozású jótékony tevékenységet koordinál — olyan feladatokat, amelyeket a tagszervezetek önkéntes adományból és saját gyűjtésből is el tudnának látni.
Adózónként nagyjából 681 forint évente jótékony tevékenységre, amelyet egy törvény szerinti tanács koordinál, és kötelező adóból finanszíroznak.
Amit látsz — és amit nem
A látható: a tanács tagjai által koordinált jótékony és szociális feladatok — sérülékeny csoportok támogatása, közösségi szolgáltatások, segélymunka. A láthatatlan: az a dolgozó, akinek az adója olyan tevékenységet fizet, amelyet a Karitatív Tanácsban már most is részt vevő egyházak és civil szervezetek a saját támogatóikból önként is finanszírozhatnának — a kötelező átutalás itt az állam ítéletét teszi a tagok saját gyűjtése helyébe.
Ellenvetés
„A jótékony szervezetek az állami forrásra támaszkodva nyújtanak olyan szolgáltatást, amit a piac nem — ennek megvonása magára hagyja a rászorulókat.”
Válasz
A kivezetés három év alatt zajlik, elég hosszan ahhoz, hogy a tevékenység átkerüljön egyházi és gyülekezeti finanszírozásba. Az szja-1 százalékos csatorna minden adófizetőnek lehetővé teszi, hogy az általa választott szervezeteket támogassa. Az osztálybeli dinamika is figyelmet érdemel: akik értékelik a Karitatív Tanács által koordinált munkát, közvetlenül finanszírozhatják ezen a csatornán — azoknak a kötelező hozzájárulása, akik nem, nem helyettesíti a valódi adakozást, hanem kiváltja azt.
Oszd meg, ha szerinted a jótékony munkát azoknak kellene finanszírozniuk, akik adni akarnak — nem mindenki adójából.
Az elemző értékelése
Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok támogatása
Indoklás
A vallásgyakorlás az önkéntes társulás iskolapéldája. Egy egyházat híveinek szabadon adott hozzájárulásai tartanak fenn — és a magyar egyházak, akárcsak mindenhol a világon, évezredek óta próbára tett mechanizmussal rendelkeznek erre: a felajánlással, a tizeddel, a hívek tagságával. A klasszikus liberális keret nem ítél a vallási élet értéke felett; azt állapítja meg, hogy a vallási élet nem igényel önkéntelen adófinanszírozást, mert akik egy egyházat értékelnek, közvetlenül is tudják finanszírozni — és történelmileg ezt is teszik. A látható oldalon itt egy finanszírozott plébánia áll, egy felújított templom, egy kiegészített papi jövedelem. A nem látható oldalon a bérből élő — bármilyen vallású vagy vallás nélküli —, akinek SZJA-ját olyan vallási intézményhez irányították, amelyhez talán nem is tartozik, és amelyet nem is ő választott.
Átállási mechanizmus
A 7 337,3 millió Ft-os fakultatív hitoktatási sor és a 2 718,0 Karitatív Tanács sor három év alatt épül le — elég idő ahhoz, hogy a tevékenységek egyházi és plébániai finanszírozásra álljanak át. A klaszteren belül az SZJA 1%-os egyházi felajánlás — az igazán önkéntes csatorna — érintetlen marad, és az elsődleges finanszírozási útvonallá válik.
Érintett csoportok
Egyházak és vallási intézmények, amelyek állami támogatásról adományon és tagságon alapuló finanszírozásra állnak át az érintetlen 1%-os felajánlás mellett; egyetlen hívő sem veszíti el a vallásgyakorlás vagy az egyháza finanszírozásának jogát; a reform a nem-tagok önkéntelen hozzájárulását szünteti meg, nem a tagok önkéntes hozzájárulását.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt, és nem áll mögötte szponzor. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.