Ügyészség

Indoklás

A személyi juttatás a fejezet összkiadásának 81%-át és a működési költségvetés 84%-át teszi ki. Ez a tétel megfelelő aránya: a bűncselekmények ügyében való eljárás túlnyomórészt emberi munkán múlik, amelyet ügyészek, ügyészségi alkalmazottak és nyomozók látnak el. Ez a funkció a klasszikus liberális értelemben vett, alapvető jogokat védő funkció — a büntetőjog végrehajtó karja, és a büntetőjog azért létezik, hogy megvédje a személyeket és a tulajdont a jogellenes sérelmektől (testi sértés, lopás, csalás, kényszerítés). Nem arról van szó, hogy politikai tisztségviselők saját belátásuk szerint juttatnának forrásokat egy kedvezményezett választói rétegnek; ez az az intézményi gépezet, amely nélkül a VI. fejezetben szereplő bíróságok nem tudnak működni. Az Ügyészség független, önálló alkotmányos intézmény az Alaptörvény 29. cikke alapján, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve, és az ügyészek nem lehetnek pártok tagjai, sem politikai tevékenységet nem folytathatnak.[^1] Mind az alkotmányos státusz, mind — még fontosabban — a mögöttes funkció szilárdan a megtartás kategóriájába helyezi ezt a tételt. A tisztességes felülvizsgálat a mértékre vonatkozik, nem a létezésre. A megtartás nem azt jelenti, hogy „mentesül a felülvizsgálat alól”. Magyarországon a közszférában foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatás mintegy 26%-a, jóval az OECD-átlag (~21%) és a visegrádi társak — Csehország (~17%) és Lengyelország (~19%) — fölött.[^2] Egy nagy közszolgálati személyi tétel létszámának rendszeres felülvizsgálata legitim gyakorlat, és az Ügyészség sem mentesülhet az alól a kérdés alól, hogy a beosztási rendszere és a létszáma illeszkedik-e az ügyterheléséhez. De ez egy működési hatékonysági felülvizsgálat, amelyet az ügyészség saját alkotmányos függetlenségének keretében folytat le — nem fokozatos leépítés, és a költségvetési fejezet erre nem alkalmas keret. A besorolás itt pontosan azért megtartás, mert a funkció a jogállam egyik előfeltétele, nem pedig azért, mert a tétel mentes a vizsgálattól.

Indoklás

Ez a fenti személyi juttatási tételre rakódó munkáltatói oldali bérteher — szociális hozzájárulási adó (SzocHo) és kapcsolódó munkáltatói járulékok. A bértétel automatikus járuléka, és ugyanazon okból marad meg. Érdemes egy pillanatra megállni annál, mit mutat ez a szám a foglalkoztatás közterheiről, hiszen maga az ügyészség is munkáltató, és a költségvetésen itt kirajzolódik az adóék. A 76 700,7 millió Ft bruttó bértömegre 10 292,9 millió Ft munkáltatói járulék esik, ami körülbelül 13,4%-os munkáltatói terhet jelent — összhangban a 13%-os, jogszabályban rögzített SzocHo-kulccsal. Ez azonban csak az első rétege annak az adóéknek, amelyet egy dolgozó háztartás ténylegesen visel. A munkáltatói oldali járulékon felül az ügyész bruttó béréből még 15% személyi jövedelemadót és 18,5% munkavállalói társadalombiztosítási járulékot vonnak le, mielőtt a nettó bér kialakulna; majd ezt a nettót újra megadóztatják a költés pillanatában, ahol a 27%-os ÁFA — az Európai Unió legmagasabb általános ÁFA-kulcsa[^3] — minden elköltött forintból további jelentős részt von el, miközben az üzemanyagra, energiára, alkoholra és dohányra kivetett jövedéki adó tovább növeli a terhet ezekben a kategóriákban. Az állam halmozott tényleges elvonása a teljes munkáltatói kompenzációból — ha a bér- és fogyasztási oldali terheket összeadjuk — egy tipikus magyar dolgozó háztartás esetében az 55–60%-os sávba esik, nem pedig az ezen az egyetlen költségvetési soron látható 13%-os munkáltatói járulékba. Az Ügyészség saját bértömege tisztán és teljeskörűen dokumentált példája annak az adóéknek, amelyet a központi bevételi fejezetek (XLII. fejezet) aggregáltan hordoznak, de ritkán tesznek olvashatóvá egyetlen munkáltatóra lebontva.

Indoklás

Rutinszerű működési költségek — ingatlanok, közüzemi díjak, informatika, ügykezelési anyagok, szakértői díjak, az országosan mintegy 100–130 ügyészségi szerv (járási, megyei és legfőbb szintű) működési fogyóanyagai. A fejezeti keret 5%-án ez szerény működési költségarány egy országos intézménynél. A besorolás követi a személyi juttatási tételét: a funkció alapvető jogokat védő funkció, és a működési költségei is megmaradnak. Ez rutintétel, amelyben a besorolás magából a működésből adódik; nincs szükség a rejtett költségviselők elemzésére.

Indoklás

Az ügyészségi épületek felújítása és állagmegőrzése. Ez a fejezet legnagyobb egyedi felhalmozási tétele, és az egyetlen, ahol vizsgálat indokolt: a felújítási programok éppen olyan tételek, amelyekben egy egyszeri kiugrás könnyen megbújhat a folyó kiadások között. A fejezeti adatok józan olvasata azonban az, hogy 1 872,0 millió Ft elosztva egy mintegy 100–130 szervből álló országos állományon egy rutin karbantartási ciklusnak megfelelő összeg, nem pedig egy nagyberuházás kiugró tétele — szervenként nagyjából 15–19 millió Ft-ra jön ki, ami a szokásos épület-állagmegóvás nagyságrendje. A funkciót megtartjuk, és az azt elhelyező ingatlanállomány karbantartását is vele együtt. Ha egy jövőbeli költségvetési évben ez a tétel megsokszorozódna, az indokolttá tenné a részletes beruházási terv bekérését, és a besorolást a program tényleges időtávja alapján kellene elvégezni; a 2026-os számból ilyen jelzés nem olvasható ki.

Indoklás

Tőkeberuházás — eszközök, informatikai rendszerek, járművek és hasonló tartós eszközök az ügyészségi szervek számára. Egy megtartott, alapvető jogokat védő funkció felhalmozási költségvetése is megtartott: az az ügyészség, amely nem tudja megújítani sem az ügyviteli rendszereit, sem a fizikai felszerelését, idővel olyan állapotba kerül, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Az összeg szerény, és a besorolás a funkciót követi.

Indoklás

Kis maradék felhalmozási tétel, a fejezeti keret 0,07%-a. Akárcsak a fenti egyéb működési tétel, az összeg túl kicsi ahhoz, hogy önálló elemzési súlyt hordozzon; egy megtartott funkció felhalmozási költségvetésének részeként marad meg.

Indoklás

Ez a fejezet egyetlen igazán önálló tétele. Egy célelőirányzat a jogerőre emelkedett kártérítések kifizetésére — olyan kártérítések, amelyek megfizetésére az állam akkor köteles, ha egy bíróság az ügyészséget elmarasztalja, leggyakrabban jogellenes fogvatartás, alaptalan vádemelés vagy olyan eljárási jogsértés miatt, amely megtéríthető kárt okozott. Ez a tétel távolról sem csökkentésre szorul, hanem éppen az a sor, ahol a jogállamiság elve magával az állammal szemben is érvényesül. Egy olyan államnak, amely polgárai ellen vádat emel, fizetnie is kell, ha a bíróság megállapítja, hogy alaptalanul tette; a fordítottja — egy saját hibáinak költségétől mentesített ügyészség — pontosan az az elszámoltathatatlan állam, amelyet a klasszikus liberális keret elutasít. A tétel jogerős bírói döntéseket teljesít, ami olyan tartalmi tulajdonjog-védelmi eset, amelyet a keret nem tart alkuképesnek. Egyértelműen megtartandó. Az összeg egyúttal csendes jelzés is a működés állapotáról: 30,0 millió Ft nagyon kicsi tartalék az ügyészség 94 milliárd Ft-os keretéhez képest, ami inkább a kártérítési kötelezettséget keletkeztető eljárási hibák alacsony tényleges arányára utal, mintsem rendszerszintű problémára.

Indoklás

Elhanyagolható maradék működési tétel — a fejezeti keret 0,007%-a. Ekkora összegnek nincs önálló elemzési súlya; a külön vizsgálat vagy megszüntetés adminisztratív költsége meghaladná bármilyen elképzelhető megtakarítást. Egy megtartott funkció működési költségvetésének részeként marad meg.