Alkotmánybíróság

Indoklás

Ez a sor a tizenöt alkotmánybíró és a bíróság jogi és adminisztratív személyzetének — bírósági titkároknak, előadó bíráknak, a hivatalnak — a bérét fedezi. Az alkotmányossági ítélkezés a jogszabályok írott alkotmánnyal történő összevetésének és indokolt döntések kiadásának munkája; ez munkavégzés, és szinte teljes egészében az. Az az alkotmány, amelyet nem lehet kikényszeríteni azzal a testülettel szemben, amelyet kötnie kellene, nem korlát, hanem puszta kinyilatkoztatás. Egy alkotmány csak akkor köti a törvényhozást, ha szabályai általánosak és megismerhetőek — és előzetesen kötelezőek a szabályalkotóra magára is. Különben a törvényhozást csak saját önmérséklete köti, ami egyáltalán nem korlát.[^1] Az az intézmény, amely a korlátot bíróság előtt érvényesíthetővé teszi, a keretrendszer által védett jogrend előfeltétele, nem pedig egy rendszeren belüli, választható kiadás. A személyi költség itt ennek a funkciónak a tovább már nem csökkenthető magja.

Indoklás

A bíróság nem személyi jellegű működési költségei — ingatlanok, rezsi, informatikai rendszerek, ügykezelő infrastruktúra, jogi adatbázisok, döntések közzététele, fordítás. Egy működő alkotmánybíróságnak szüksége van tárgyalóteremre, olyan hivatalra, amely nem veszít el beadványokat, és olyan eszközre, amellyel közzéteszi indokolását, hogy az általa kimondott jog megismerhető legyen. Ezek a jogvédő funkció működési alapját képezik, nem annak kiterjesztését. A sor szerény: 628,1 millió Ft-nál nagyjából a személyi költség egyötöde, ami a várt arány egy olyan testületnél, amelynek terméke írásos indokolás, nem pedig fizikai szolgáltatás nyújtása. Megtartás, azzal a szokásos kikötéssel, hogy az informatikai és adatbázis-szerződések közbeszerzése a szokásos költséghatékonysági ellenőrzés tárgya lehet.

Indoklás

Ez a fenti személyi soron jelentkező munkáltatói oldali bérteher — a szociális hozzájárulási adó (SzocHo) plusz a bíróság saját bérköltségére kivetett maradék munkáltatói járulékok. Ez nem diszkrecionális program; a személyzet alkalmazásának mechanikus következménye. A személyi sorral és a törvényben rögzített járulékkulccsal együtt mozog. Van benne egy említésre méltó furcsaság, amelyet a Kulcsfontosságú megfigyelések alatt tárgyalunk: az állam itt a saját bíróságát adóztatja, hogy a saját kincstárát feltöltse, és a 447,4 millió Ft a központi költségvetés egyik zsebéből a másikba történő átvezetés. Ez annak a műterméke, ahogyan a központi költségvetés a közszférában foglalkoztatottakat elszámolja, nem pedig külön eldönthető szakpolitikai kérdés. Megtartás besorolású, mert az alapját képező személyi funkció Megtartás; a járulékteher önállóan nem csökkenthető.

Indoklás

Ez a fejezet legkisebb sora, és a megnevezése a legkevésbé magától értetődő. Az "Ellátottak pénzbeli juttatásai" sok magyar állami testület működési költségvetésében szerepel, és hagyományosan a hivatalban lévő vagy korábbi tisztségviselőknek és munkatársaknak járó, jogszabályon alapuló kifizetéseket fedi: egy bírósági fejezetben ez a legkonzisztensebben a nyugdíjkiegészítés, a végkielégítés és a hasonló, felhalmozott jogosultságok, amelyek a nyugalmazott alkotmánybíróknak és a közszolgálati foglalkoztatási szabályok alapján a munkatársaknak járnak. Ezek nem diszkrecionális támogatási programok. Ezek felhalmozott kötelezettségek — olyan igények, amelyek a korábbi szolgálat során, az akkor érvényes foglalkoztatási feltételek szerint keletkeztek. A megszerzett igény tiszteletben tartása az a jogállami álláspont, amelyet a keretrendszer ebben a folyamatban végig képvisel: a nyugdíjasok védelmet élveznek, a felhalmozott jogosultságokat ki kell fizetni, a szerződések a futamidejük végéig kifutnak. A sor ezért Megtartás, nem azért, mert a tevékenység a bíróság alapfunkciója, hanem azért, mert a kötelezettség fennáll, és a jogos várakozás védelme megköveteli, hogy teljesítsék. A közszolgálati nyugdíjrendszer egészének reformja — amelyet a nyugdíjrendszert érintő fejezetek tárgyalnak — megváltoztatná, *hogyan* finanszírozzák az ilyen jogosultságokat az állam egészében; egy nyugalmazott bíró igényét azonban nem hagyná fedezet nélkül. 148,8 millió Ft-nál a sor amúgy is elhanyagolható a fejezeti összeghez képest.

Indoklás

A beruházási sor — eszközmegújítás, informatikai hardver, valamint a bíróság épület- vagy berendezés-beruházása. 102,5 millió Ft-nál ez a fejezet teljes felhalmozási költségvetése, és kis tételű: egyetlen igazságszolgáltatási intézmény visszatérő pótlási költsége. Azon helyiségek és rendszerek állagmegóvása, amelyeken keresztül a bíróság működik, a funkció működőképességének fenntartásához tartozik, ugyanazon az alapon, mint a működési sor. Ez nem diszkrecionális beruházási program vitatható összetétellel; ez pótló beruházás egy létező, megtartott funkcióhoz. Megtartás. Ha a sor konkrét, többéves építési vagy felújítási kötelezettségvállalást hordozna, akkor a tisztességes eljárás az lenne, hogy le kell kérni a szerződés futamidejét, és a *fennmaradó* programot a tényleges feltételei szerint besorolni — de ezen a léptéken és anélkül, hogy a fejezet táblázatában különálló projektre utaló tételszintű részletezés szerepelne, a sor szokványos, visszatérő beruházásként olvasható, és egy Megtartás-funkció szokványos, visszatérő beruházása maga is Megtartás.