VIII. fejezet: Ügyészség

Áttekintés

A VIII. fejezet a magyar Ügyészséget finanszírozza — azt a szervezetet, amely érvényesíti az állam büntetőigényét, törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozások felett, képviseli a vádat a bíróságok előtt folyó büntetőügyekben, és megmaradó törvényességvédelmi szerepkört tölt be a nem büntető eljárásokban is. A fejezet költségvetési értelemben kicsi és elemzési szempontból egyszerű: az ügyészség egyike azoknak az intézményeknek, amelyeken keresztül a jogállam ténylegesen működik. Egy büntetőbíróság ügyész nélkül olyan bíróság, amely előtt nincs ügy.

A 2026-os összkiadás 94 272,7 millió Ft, ezzel szemben a saját bevétel 102,0 millió Ft, így a fejezeti egyenleg -94 170,7 millió Ft. Az ügyészséget tehát csaknem teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, ami egy alapvető, jogokat védő funkciótól el is várható: nem ad el szolgáltatást, és nem is volna helyes, ha eladna, mert a terhelt — az a fél, akivel szemben az ügyészség fellép — éppen az, aki sosem finanszírozná önként az ellene folyó eljárást.

A fejezet két címcsoportból áll. Az 1. cím (Ügyészségek — maguk az ügyészségi szervek) viseli a teljes működési és felhalmozási keretösszeget. A 3. cím (Fejezeti kezelésű előirányzatok) egyetlen, 30,0 millió Ft-os tételt tartalmaz a jogerőre emelkedett kártérítések kifizetésére.

Kiadáselemzés

Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 76 700,7 millió Ft

• Besorolás: Megtartás

• Indoklás: A személyi juttatás a fejezet összkiadásának 81%-át és a működési költségvetés 84%-át teszi ki. Ez a tétel megfelelő aránya: a bűncselekmények ügyében való eljárás túlnyomórészt emberi munkán múlik, amelyet ügyészek, ügyészségi alkalmazottak és nyomozók látnak el. Ez a funkció a klasszikus liberális értelemben vett, alapvető jogokat védő funkció — a büntetőjog végrehajtó karja, és a büntetőjog azért létezik, hogy megvédje a személyeket és a tulajdont a jogellenes sérelmektől (testi sértés, lopás, csalás, kényszerítés). Nem arról van szó, hogy politikai tisztségviselők saját belátásuk szerint juttatnának forrásokat egy kedvezményezett választói rétegnek; ez az az intézményi gépezet, amely nélkül a VI. fejezetben szereplő bíróságok nem tudnak működni. Az Ügyészség független, önálló alkotmányos intézmény az Alaptörvény 29. cikke alapján, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve, és az ügyészek nem lehetnek pártok tagjai, sem politikai tevékenységet nem folytathatnak.¹ Mind az alkotmányos státusz, mind — még fontosabban — a mögöttes funkció szilárdan a megtartás kategóriájába helyezi ezt a tételt.

  A tisztességes felülvizsgálat a mértékre vonatkozik, nem a létezésre. A megtartás nem azt jelenti, hogy „mentesül a felülvizsgálat alól”. Magyarországon a közszférában foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatás mintegy 26%-a, jóval az OECD-átlag (~21%) és a visegrádi társak — Csehország (~17%) és Lengyelország (~19%) — fölött.² Egy nagy közszolgálati személyi tétel létszámának rendszeres felülvizsgálata legitim gyakorlat, és az Ügyészség sem mentesülhet az alól a kérdés alól, hogy a beosztási rendszere és a létszáma illeszkedik-e az ügyterheléséhez. De ez egy működési hatékonysági felülvizsgálat, amelyet az ügyészség saját alkotmányos függetlenségének keretében folytat le — nem fokozatos leépítés, és a költségvetési fejezet erre nem alkalmas keret. A besorolás itt pontosan azért megtartás, mert a funkció a jogállam egyik előfeltétele, nem pedig azért, mert a tétel mentes a vizsgálattól.

• Átállási mechanizmus: Nincs. A tétel folytatódik. Bármilyen létszám- vagy beosztási felülvizsgálat az ügyészség belső ügye.

• Érintett csoportok: Ügyészek és ügyészségi alkalmazottak; közvetve minden polgár, aki a büntetőjog érvényesítésére támaszkodik.

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 10 292,9 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fenti személyi juttatási tételre rakódó munkáltatói oldali bérteher — szociális hozzájárulási adó (SzocHo) és kapcsolódó munkáltatói járulékok. A bértétel automatikus járuléka, és ugyanazon okból marad meg. Érdemes egy pillanatra megállni annál, mit mutat ez a szám a foglalkoztatás közterheiről, hiszen maga az ügyészség is munkáltató, és a költségvetésen itt kirajzolódik az adóék. A 76 700,7 millió Ft bruttó bértömegre 10 292,9 millió Ft munkáltatói járulék esik, ami körülbelül 13,4%-os munkáltatói terhet jelent — összhangban a 13%-os, jogszabályban rögzített SzocHo-kulccsal. Ez azonban csak az első rétege annak az adóéknek, amelyet egy dolgozó háztartás ténylegesen visel. A munkáltatói oldali járulékon felül az ügyész bruttó béréből még 15% személyi jövedelemadót és 18,5% munkavállalói társadalombiztosítási járulékot vonnak le, mielőtt a nettó bér kialakulna; majd ezt a nettót újra megadóztatják a költés pillanatában, ahol a 27%-os ÁFA — az Európai Unió legmagasabb általános ÁFA-kulcsa³ — minden elköltött forintból további jelentős részt von el, miközben az üzemanyagra, energiára, alkoholra és dohányra kivetett jövedéki adó tovább növeli a terhet ezekben a kategóriákban. Az állam halmozott tényleges elvonása a teljes munkáltatói kompenzációból — ha a bér- és fogyasztási oldali terheket összeadjuk — egy tipikus magyar dolgozó háztartás esetében az 55–60%-os sávba esik, nem pedig az ezen az egyetlen költségvetési soron látható 13%-os munkáltatói járulékba. Az Ügyészség saját bértömege tisztán és teljeskörűen dokumentált példája annak az adóéknek, amelyet a központi bevételi fejezetek (XLII. fejezet) aggregáltan hordoznak, de ritkán tesznek olvashatóvá egyetlen munkáltatóra lebontva.
• Átállási mechanizmus: Ehhez a fejezethez nincs. Maga az adóék a bevételi oldali elemzés tárgya, nem az ügyészségé.
• Érintett csoportok: Az ügyészség mint munkáltató; alkalmazottai, akik a munkáltatói oldali járulék gazdasági terhét a leszorított bruttó béren keresztül viselik.

Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 4 699,4 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Rutinszerű működési költségek — ingatlanok, közüzemi díjak, informatika, ügykezelési anyagok, szakértői díjak, az országosan mintegy 100–130 ügyészségi szerv (járási, megyei és legfőbb szintű) működési fogyóanyagai. A fejezeti keret 5%-án ez szerény működési költségarány egy országos intézménynél. A besorolás követi a személyi juttatási tételét: a funkció alapvető jogokat védő funkció, és a működési költségei is megmaradnak. Ez rutintétel, amelyben a besorolás magából a működésből adódik; nincs szükség a rejtett költségviselők elemzésére.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Az ügyészség működése; a rutinszerű áruk és szolgáltatások szállítói.

Egyéb működési célú kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 6,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Elhanyagolható maradék működési tétel — a fejezeti keret 0,007%-a. Ekkora összegnek nincs önálló elemzési súlya; a külön vizsgálat vagy megszüntetés adminisztratív költsége meghaladná bármilyen elképzelhető megtakarítást. Egy megtartott funkció működési költségvetésének részeként marad meg.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs érdemben érintett csoport.

Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 600,9 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Tőkeberuházás — eszközök, informatikai rendszerek, járművek és hasonló tartós eszközök az ügyészségi szervek számára. Egy megtartott, alapvető jogokat védő funkció felhalmozási költségvetése is megtartott: az az ügyészség, amely nem tudja megújítani sem az ügyviteli rendszereit, sem a fizikai felszerelését, idővel olyan állapotba kerül, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Az összeg szerény, és a besorolás a funkciót követi.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Az ügyészség működési kapacitása.

Felújítások

• Jelenlegi előirányzat: 1 872,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Az ügyészségi épületek felújítása és állagmegőrzése. Ez a fejezet legnagyobb egyedi felhalmozási tétele, és az egyetlen, ahol vizsgálat indokolt: a felújítási programok éppen olyan tételek, amelyekben egy egyszeri kiugrás könnyen megbújhat a folyó kiadások között. A fejezeti adatok józan olvasata azonban az, hogy 1 872,0 millió Ft elosztva egy mintegy 100–130 szervből álló országos állományon egy rutin karbantartási ciklusnak megfelelő összeg, nem pedig egy nagyberuházás kiugró tétele — szervenként nagyjából 15–19 millió Ft-ra jön ki, ami a szokásos épület-állagmegóvás nagyságrendje. A funkciót megtartjuk, és az azt elhelyező ingatlanállomány karbantartását is vele együtt. Ha egy jövőbeli költségvetési évben ez a tétel megsokszorozódna, az indokolttá tenné a részletes beruházási terv bekérését, és a besorolást a program tényleges időtávja alapján kellene elvégezni; a 2026-os számból ilyen jelzés nem olvasható ki.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Az ügyészség ingatlanállománya; építőipari és felújítási vállalkozók.

Egyéb felhalmozási célú kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 70,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Kis maradék felhalmozási tétel, a fejezeti keret 0,07%-a. Akárcsak a fenti egyéb működési tétel, az összeg túl kicsi ahhoz, hogy önálló elemzési súlyt hordozzon; egy megtartott funkció felhalmozási költségvetésének részeként marad meg.
• Átállási mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincs érdemben érintett csoport.

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata

• Jelenlegi előirányzat: 30,0 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fejezet egyetlen igazán önálló tétele. Egy célelőirányzat a jogerőre emelkedett kártérítések kifizetésére — olyan kártérítések, amelyek megfizetésére az állam akkor köteles, ha egy bíróság az ügyészséget elmarasztalja, leggyakrabban jogellenes fogvatartás, alaptalan vádemelés vagy olyan eljárási jogsértés miatt, amely megtéríthető kárt okozott. Ez a tétel távolról sem csökkentésre szorul, hanem éppen az a sor, ahol a jogállamiság elve magával az állammal szemben is érvényesül. Egy olyan államnak, amely polgárai ellen vádat emel, fizetnie is kell, ha a bíróság megállapítja, hogy alaptalanul tette; a fordítottja — egy saját hibáinak költségétől mentesített ügyészség — pontosan az az elszámoltathatatlan állam, amelyet a klasszikus liberális keret elutasít. A tétel jogerős bírói döntéseket teljesít, ami olyan tartalmi tulajdonjog-védelmi eset, amelyet a keret nem tart alkuképesnek. Egyértelműen megtartandó. Az összeg egyúttal csendes jelzés is a működés állapotáról: 30,0 millió Ft nagyon kicsi tartalék az ügyészség 94 milliárd Ft-os keretéhez képest, ami inkább a kártérítési kötelezettséget keletkeztető eljárási hibák alacsony tényleges arányára utal, mintsem rendszerszintű problémára.
• Átállási mechanizmus: Nincs. A tétel kifizeti azt, amit a jogerős ítéletek megkövetelnek.
• Érintett csoportok: Azok a polgárok, akiknek jogerősen megállapított kártérítési igényük van az ügyészséggel szemben — a védett fél itt az a magánszemély, akivel szemben az állam vétkezett.

Bevételi tételek

A fejezet 102,0 millió Ft saját bevételt rögzít, amely megoszlik a működési és a felhalmozási költségvetés között. Ezek apró adminisztratív befizetések, nem adók, és nincs olyan kulcsszerkezetük, amelyet elemezni lehetne.

Működési bevétel

• Megnevezés: Működési bevétel
• Jelenlegi hozam: 37,0 millió Ft
• Típus: Díj / Térítés
• Megjegyzések: Az ügyészségi szervek vegyes adminisztratív befizetései — másolási díjak, eljárási díjak, megtérített költségek és egyéb járulékos bevételek. A fejezet kiadásainak 0,04%-a; az ügyészség — és ez helyes is — nem bevételgyűjtő szerv. Mivel ebben a fejezetben minden kiadási tétel megtartás besorolású, ezt a bevételt nem érinti az elemzés: a szervek folytatják működésüket, és vele együtt a járulékos bevétel is fennmarad.

Felhalmozási bevétel

• Megnevezés: Felhalmozási bevétel
• Jelenlegi hozam: 65,0 millió Ft
• Típus: Egyéb
• Megjegyzések: Felhalmozási oldali befizetések — jellemzően feleslegessé vált eszközök (járművek, berendezések, alkalmanként ingatlanok) értékesítéséből származó bevétel. Eseti és egyszeri jellegű. Akárcsak a működési bevételt, ezt sem érinti az elemzés, mivel maga az ellátott funkció megmarad.

Ebben a fejezetben nem jelennek meg jelentős adótételek. A központi kormányzat adóbevételi szerkezete a XLII. fejezetben szerepel.

Fejezeti összefoglaló

Besorolás	Darab	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	0	0,0
Fokozatos leépítés	0	0,0
Nominális befagyasztás	0	0,0
Megtartás	8	94 272,7
Összesen	8	94 272,7

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Teljes fejezeti bevétel	102,0

Kulcsmegfigyelések

• Ez egy megtartás-fejezet, és a keretrendszer ezt egyértelműen kimondja. Az ügyészség érvényesíti a büntetőjogot; a büntetőjog védi a személyt és a tulajdont a jogellenes sérelmektől; az ügyészség tehát alapvető jogokat védő funkció, a jogállam egyik előfeltétele. Nincs olyan átcsoportosítás, amelyet az osztályon belül felszínre lehetne hozni; nincs hatóságilag megállapított ár, amely torzítaná a jelzéseket; nincs diszkrecionális, protekcionista elosztás. Nyolc tétel, mind Megtartás besorolású, 94 272,7 millió Ft teljes egészében megtartva. A tisztességes elemzés nem konstruál csökkentést ott, ahol a mechanizmus nem indokolja.

• A megtartás nem azonos a felülvizsgálat alóli mentességgel. A besorolás kizárja a fokozatos leépítést; nem zárja ki a működési hatékonyság vizsgálatát. A személyi juttatási tétel a keret 81%-a, és Magyarországon a közszférában foglalkoztatottak aránya az OECD- és visegrádi mércékhez képest magas.² Egy rendszeres létszám- és beosztási felülvizsgálat legitim gyakorlat — de az ügyészség feladata, alkotmányos függetlenségének keretében, nem a költségvetési folyamaté, és felülvizsgálat, nem csökkentés.

• A fejezet az adóékre tisztán kidolgozott példa. A fejezet bértételei tisztán és teljes körűen illusztrálják a munkajövedelemre rakódó adóéket (lásd fent a munkaadói járulékokat) — a tanulmány bevételi oldali elemzése konkrét példaként hozhatja fel őket egy olyan adóékre, amelyről egyébként csak aggregáltan szokás beszélni.

• A kártérítési előirányzat: a jogállamiság magával az állammal szemben. A jogerős kártérítések kifizetésére szóló 30,0 millió Ft-os tétel az az összeg, amelyet az állam akkor fizet, ha egy bíróság megállapította, hogy alaptalanul emelt vádat. Kis tétel, de elvileg ez a legfontosabb: egy olyan ügyészség, amely nem viseli saját, ítélettel megállapított hibáinak költségét, éppen az az elszámoltathatatlan állam volna, amelyet a keret elutasít. A kerethez viszonyított kis mérete egyben csendes jelzés is arról, hogy a kártérítési kötelezettséget keletkeztető eljárási hiba e számok szerint nem rendszerszintű.

Források

Footnotes

1. Magyarország Alaptörvénye, 29. cikk. Nemzeti Jogszabálytár. 2011 (egységes szerkezet). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv. A 29. cikk (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és az Ügyészség független, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítőjeként közreműködik az igazságszolgáltatásban; az ügyészek nem lehetnek pártok tagjai, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. ↩

2. Government at a Glance 2023. OECD. 2023. https://www.oecd.org/governance/government-at-a-glance/. Az általános kormányzati foglalkoztatás aránya az összfoglalkoztatáson belül: Magyarországon megközelítőleg 26%, az OECD-átlag (~21%) és a visegrádi társak — Csehország (~17%) és Lengyelország (~19%) — fölött. ↩ ↩²

3. VAT Rates Applied in the Member States of the European Union. European Commission, Directorate-General for Taxation and Customs Union. 2024. https://taxation-customs.ec.europa.eu/taxation/vat/what-is-vat/vat-rates_en. Magyarország 27%-os általános ÁFA-kulcsa a legmagasabb általános kulcs az EU tagállamai között. ↩