III. fejezet: Alkotmánybíróság

Áttekintés

Ez a fejezet Magyarország Alkotmánybíróságát finanszírozza, vagyis azt a testületet, amely a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát végzi és az alkotmányjogi panaszokról dönt. A 2026. évi előirányzat összesen 4 326,9 millió Ft: ebből 4 224,4 millió Ft működési kiadás és 102,5 millió Ft beruházás. A fejezet semmilyen saját bevételt nem rögzít — a bíróság nem szed illetéket és nem állapít meg díjakat.

A későbbi fejezetekhez képest ez kis tételű előirányzat. Egyúttal az egyik legkönnyebben besorolható is. Az Alkotmánybíróság nem diszkrecionális forráselosztó testület, nem olyan szabályozó, amely egy hiányzó piacot helyettesít, és nem szervezett érdekcsoport felé irányuló transzfermechanizmus. Ez az az intézmény, amelyen keresztül egy írott alkotmány kötelező erőt kap a törvényhozással és a végrehajtó hatalommal szemben. A klasszikus liberális hagyományon belül pontosan itt húzódik a határ a jogokat biztosító állam és a pusztán parancsoló állam között: a törvényhozásra kikényszeríthető korlátozás, amely olyan szerv előtt érvényesíthető, amelyet a törvényhozás egyszerű többséggel nem írhat felül. Ez a funkció alkotmányos előfeltétel — nem szakpolitikai program. Az alábbi elemzés a fejezetet teljes egészében Megtartás besorolásúként kezeli, és a hasznosabb munka az, hogy pontosan megmondjuk, miért — és hol viseli a kockázatot az intézményi terv, nem pedig a költségvetési sor.

Kiadások elemzése

Alkotmánybíróság — Személyi juttatások

• Jelenlegi előirányzat: 3 000,1 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a sor a tizenöt alkotmánybíró és a bíróság jogi és adminisztratív személyzetének — bírósági titkároknak, előadó bíráknak, a hivatalnak — a bérét fedezi. Az alkotmányossági ítélkezés a jogszabályok írott alkotmánnyal történő összevetésének és indokolt döntések kiadásának munkája; ez munkavégzés, és szinte teljes egészében az. Az az alkotmány, amelyet nem lehet kikényszeríteni azzal a testülettel szemben, amelyet kötnie kellene, nem korlát, hanem puszta kinyilatkoztatás. Egy alkotmány csak akkor köti a törvényhozást, ha szabályai általánosak és megismerhetőek — és előzetesen kötelezőek a szabályalkotóra magára is. Különben a törvényhozást csak saját önmérséklete köti, ami egyáltalán nem korlát.¹ Az az intézmény, amely a korlátot bíróság előtt érvényesíthetővé teszi, a keretrendszer által védett jogrend előfeltétele, nem pedig egy rendszeren belüli, választható kiadás. A személyi költség itt ennek a funkciónak a tovább már nem csökkenthető magja.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A sor megmarad. A Megtartás nem zárja ki a működési hatékonyság vizsgálatát — egy tizenöt bíróból álló bíróságnak, amelynek ügyterhe meghatározott, mérhető, egy döntésre jutó költsége van, és a parlament pedig a felelős kormányzás szokványos elemeként ellenőrizheti, hogy a hivatal létszáma arányos-e az ügyforgalommal. A hatékonysági felülvizsgálat azonban nem fokozatos leépítés, és a keretrendszerben semmi sem indokolja a sor csökkentését.
• Érintett csoportok: Senki sem szorul ki. Minden olyan állampolgár, aki alkotmányjogi panaszt nyújt be vagy nyújthatna be, erre a funkcióra támaszkodik; ugyanígy minden olyan fél is, akinek szerződéses vagy tulajdonjogai attól függnek, hogy a törvényhozást az alkotmány szövege köti-e.

Alkotmánybíróság — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

• Jelenlegi előirányzat: 447,4 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fenti személyi soron jelentkező munkáltatói oldali bérteher — a szociális hozzájárulási adó (SzocHo) plusz a bíróság saját bérköltségére kivetett maradék munkáltatói járulékok. Ez nem diszkrecionális program; a személyzet alkalmazásának mechanikus következménye. A személyi sorral és a törvényben rögzített járulékkulccsal együtt mozog. Van benne egy említésre méltó furcsaság, amelyet a Kulcsfontosságú megfigyelések alatt tárgyalunk: az állam itt a saját bíróságát adóztatja, hogy a saját kincstárát feltöltse, és a 447,4 millió Ft a központi költségvetés egyik zsebéből a másikba történő átvezetés. Ez annak a műterméke, ahogyan a központi költségvetés a közszférában foglalkoztatottakat elszámolja, nem pedig külön eldönthető szakpolitikai kérdés. Megtartás besorolású, mert az alapját képező személyi funkció Megtartás; a járulékteher önállóan nem csökkenthető.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs. A személyi sorral együtt mozog.
• Érintett csoportok: Nincsenek.

Alkotmánybíróság — Dologi kiadások

• Jelenlegi előirányzat: 628,1 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A bíróság nem személyi jellegű működési költségei — ingatlanok, rezsi, informatikai rendszerek, ügykezelő infrastruktúra, jogi adatbázisok, döntések közzététele, fordítás. Egy működő alkotmánybíróságnak szüksége van tárgyalóteremre, olyan hivatalra, amely nem veszít el beadványokat, és olyan eszközre, amellyel közzéteszi indokolását, hogy az általa kimondott jog megismerhető legyen. Ezek a jogvédő funkció működési alapját képezik, nem annak kiterjesztését. A sor szerény: 628,1 millió Ft-nál nagyjából a személyi költség egyötöde, ami a várt arány egy olyan testületnél, amelynek terméke írásos indokolás, nem pedig fizikai szolgáltatás nyújtása. Megtartás, azzal a szokásos kikötéssel, hogy az informatikai és adatbázis-szerződések közbeszerzése a szokásos költséghatékonysági ellenőrzés tárgya lehet.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincsenek.

Alkotmánybíróság — Ellátottak pénzbeli juttatásai

• Jelenlegi előirányzat: 148,8 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: Ez a fejezet legkisebb sora, és a megnevezése a legkevésbé magától értetődő. Az “Ellátottak pénzbeli juttatásai” sok magyar állami testület működési költségvetésében szerepel, és hagyományosan a hivatalban lévő vagy korábbi tisztségviselőknek és munkatársaknak járó, jogszabályon alapuló kifizetéseket fedi: egy bírósági fejezetben ez a legkonzisztensebben a nyugdíjkiegészítés, a végkielégítés és a hasonló, felhalmozott jogosultságok, amelyek a nyugalmazott alkotmánybíróknak és a közszolgálati foglalkoztatási szabályok alapján a munkatársaknak járnak. Ezek nem diszkrecionális támogatási programok. Ezek felhalmozott kötelezettségek — olyan igények, amelyek a korábbi szolgálat során, az akkor érvényes foglalkoztatási feltételek szerint keletkeztek. A megszerzett igény tiszteletben tartása az a jogállami álláspont, amelyet a keretrendszer ebben a folyamatban végig képvisel: a nyugdíjasok védelmet élveznek, a felhalmozott jogosultságokat ki kell fizetni, a szerződések a futamidejük végéig kifutnak. A sor ezért Megtartás, nem azért, mert a tevékenység a bíróság alapfunkciója, hanem azért, mert a kötelezettség fennáll, és a jogos várakozás védelme megköveteli, hogy teljesítsék. A közszolgálati nyugdíjrendszer egészének reformja — amelyet a nyugdíjrendszert érintő fejezetek tárgyalnak — megváltoztatná, hogyan finanszírozzák az ilyen jogosultságokat az állam egészében; egy nyugalmazott bíró igényét azonban nem hagyná fedezet nélkül. 148,8 millió Ft-nál a sor amúgy is elhanyagolható a fejezeti összeghez képest.
• Átmeneti mechanizmus: Fejezeti szinten nincs. A közszolgálati jogosultsági struktúra bármely változása a nyugdíj- és közszolgálati foglalkoztatási fejezetekhez tartozik, a megszerzett jogok védelmével alkalmazva.
• Érintett csoportok: Nyugalmazott alkotmánybírók és a törvényben rögzített jogosultságot felvevő korábbi munkatársak. A sor Megtartásként való besorolása védi őket; nincs kiszorulás.

Alkotmánybíróság — Beruházások

• Jelenlegi előirányzat: 102,5 millió Ft
• Besorolás: Megtartás
• Indoklás: A beruházási sor — eszközmegújítás, informatikai hardver, valamint a bíróság épület- vagy berendezés-beruházása. 102,5 millió Ft-nál ez a fejezet teljes felhalmozási költségvetése, és kis tételű: egyetlen igazságszolgáltatási intézmény visszatérő pótlási költsége. Azon helyiségek és rendszerek állagmegóvása, amelyeken keresztül a bíróság működik, a funkció működőképességének fenntartásához tartozik, ugyanazon az alapon, mint a működési sor. Ez nem diszkrecionális beruházási program vitatható összetétellel; ez pótló beruházás egy létező, megtartott funkcióhoz. Megtartás. Ha a sor konkrét, többéves építési vagy felújítási kötelezettségvállalást hordozna, akkor a tisztességes eljárás az lenne, hogy le kell kérni a szerződés futamidejét, és a fennmaradó programot a tényleges feltételei szerint besorolni — de ezen a léptéken és anélkül, hogy a fejezet táblázatában különálló projektre utaló tételszintű részletezés szerepelne, a sor szokványos, visszatérő beruházásként olvasható, és egy Megtartás-funkció szokványos, visszatérő beruházása maga is Megtartás.
• Átmeneti mechanizmus: Nincs.
• Érintett csoportok: Nincsenek.

Bevételi tételek

A fejezet semmilyen bevételt nem rögzít. Mind a működési, mind a felhalmozási egyenlegsor 0,0 millió Ft bevételt mutat, és a fejezeti összeg is ezt erősíti meg: 4 326,9 millió Ft kiadás, 0,0 millió Ft bevétel, −4 326,9 millió Ft egyenleg. Az európai uniós fejlesztési költségvetés sora ugyanígy 0,0 mindenhol.

Ez a helyes felépítés, és inkább egy mondat elemzést érdemel, mint semennyit. Egy alkotmánybíróságot nem szabad illetékből finanszírozni. Az elemzési keretrendszer önkéntességi kérdése — finanszírozhatnák-e ezt a funkciót a használói, a kereslethez igazított áron — itt világos választ ad, és a válasz a teljes adófinanszírozás felé mutat. Ha az állampolgárnak árat kellene fizetnie azért, hogy próbára tegye, egy jogszabály sérti-e az alkotmányt, az fizetőképesség szerint szabná meg az alkotmányos védelemhez való hozzáférést, és lehetővé tenné, hogy a törvényhozás úgy gyengítse az önmagára vonatkozó korlátot, hogy az illetéket elég magasra emeli ahhoz, hogy a panaszokat visszatartsa. A funkció jogvédő intézmény, amelynek az egyes állampolgár számára jelentett értéke nem mérhető le azon, amennyit hajlandó érte fizetni, mert a védelem maga az állam kényszerítő hatalmával szemben szól. A nulla saját bevétel nem hiányosság ebben a fejezetben; épp ez a fejezet helyes felépítése.

Fejezeti összefoglaló

Besorolás	Darabszám	Összeg (millió Ft)
Azonnali megszüntetés	0	0,0
Fokozatos leépítés	0	0,0
Nominális befagyasztás	0	0,0
Megtartás	5	4 326,9
Összesen	5	4 326,9

Bevétel	Összeg (millió Ft)
Fejezeti összes bevétel	0,0

Kulcsfontosságú megfigyelések

• A teljes fejezet Megtartás, és ezt a keretrendszer magától értetődően mondja ki. Az Alkotmánybíróság az az intézmény, amelyen keresztül egy írott alkotmány köti azt a törvényhozást, amely megírta. Ez annak a jogrendnek az alkotmányos előfeltétele, amelyet a klasszikus liberális hagyomány véd — a bíróságok, a szerződések kikényszeríthetősége és a szabályalkotóra kikényszeríthető korlát az állam azon része, amelyet a keretrendszer megerősít, nem pedig az, amelyet leépít. A költségvetés kilencvenegynéhány fejezete közül ez az egyik legtisztább Megtartás, és pontosan referenciapontként hasznos a tanulmány számára: a keretrendszer nem az állam elleni érv, hanem arról szóló érv, hogy mely állami funkciók jogvédő és jogállami infrastruktúra, és melyek diszkrecionális forráselosztás. Ez a fejezet az előbbi.

• A fejezet kockázata az intézményi terv, nem a költségvetési sor — és a költségvetési eljárás nem tud hozzáférni. Egy alkotmánybíróság csak akkor jelent korlátot a törvényhozással szemben, ha a törvényhozás nem választhatja meg egyszerű többséggel azokat, akik megtöltik, vagy nem szűkítheti azt, amit felülvizsgálhat. Ahol a kinevezés a parlamenti többségen fut keresztül és a mandátum hatóköre maga is módosítható törvényben van rögzítve, ott az intézményi forma a korlát erősségét annak a tömbnek az önmérsékletétől teszi függővé, amelyik éppen a többséggel rendelkezik. Ez szerkezeti megfigyelés a kinevezési és hatásköri szabályokról, nem állítás e táblázat bármely soráról — és ez az igazán súlyos pont a magyar Alkotmánybíróságot illetően. Ezt azonban a bírók kiválasztásának és a bíróság hatáskörének alkotmányos és törvényi reformja érheti el, nem pedig a 4 326,9 millió Ft megváltoztatása. A költségvetés a funkciót finanszírozottnak tartja; hogy a funkció valódi korlát-e, az másutt dől el. Az elemzés ezt jelzi, hogy a tanulmány ne tévessze össze a tiszta költségvetési Megtartást az intézmény egészére kiterjedő jóváhagyással.

• A 447,4 millió Ft-os munkáltatói járuléksor az állam saját bíróságának megadóztatása. A bíróság bérköltségére kivetett szociális hozzájárulási adót és munkáltatói járulékokat a központi költségvetés fizeti a központi költségvetésnek — a pénz a fejezet zsebéből a kincstár zsebébe vándorol. A számvitelben valós és a személyi sortól függetlenül nem csökkenthető, de érdemes megnevezni, hogy ez annak műterméke, ahogyan a közszférában foglalkoztatottakat könyvelik, nem pedig külön eldönthető költség. Ugyanez a mintázat ismétlődik a költségvetés minden intézményi fejezetében; ez egyszerűen az első hely, ahol meg kell említeni.

• A nulla saját bevétel helyes, nem hiány. Ahogy a Bevételi tételek részben szerepelt, a nulla saját bevétel a keretrendszer helyes tervezési válasza ennél az intézménynél — az önkéntességi teszt világos választ ad, és ez a válasz a teljes adófinanszírozás.

Források

Footnotes

1. Hayek, F. A. “The Use of Knowledge in Society.” American Economic Review, Vol. 35, No. 4, pp. 519–530. American Economic Association. 1945. https://www.jstor.org/stable/1809376 ↩