A 2026-os költségvetés-elemzésből
2 milliárd forint, simán „egyébként” címkézve — ki dönti el, hová megy?
Egy 2 000,1 millió forintos előirányzat — nagyobb, mint ugyanennek a hivatalnak a teljes nevesített működési költségvetése — „egyéb működési célú kiadások” néven szerepel, és sem a törvényhozásnak, sem a nyilvánosságnak nem árulja el, mit finanszíroz.
Egy teljes munkaidős adózóra nagyjából 910 forint évente — összesen 2 000,1 millió forint — évente a hivatal belátása szerint elosztva, egy olyan címke alatt, amely semmit sem nevez meg és semmire sem kötelez.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy „egyéb” sor, amely átmegy az éves költségvetési szavazáson, és formálisan szabályos előirányzatként jelenik meg. A láthatatlan: kétmilliárd forint, amelynek a rendeltetéséről később döntenek a hivatalvezetők — anélkül, hogy egy ár megmondaná nekik, mit ér a forint az egyik irányban a másikhoz képest, és anélkül, hogy a meghozott döntésről bármilyen nyilvános vagy parlamenti nyom maradna.
Ellenvetés
"Minden közintézménynek kell valamennyi rugalmas működési keret a nem tervezett kiadásokra."
Válasz
Egy tartalékkeret jogos — de kap nevet és felső korlátot. Egy sor, amely a hivatal saját kiadásainak 26%-a, nagyobb a teljes nevesített működési költségvetésénél, és csak annyi áll rajta, hogy „egyéb”, az nem tartalékkeret. Hanem egy keret, amelynek a felhasználásáról az dönt, aki épp a hivatalt vezeti. A kivezetés három évet ad a hivatalnak, hogy minden forintot nevesített, beárazott tételekre bontson — a valódi feladatok átlátható előirányzatot kapnak, a nem tételezett maradvány pedig megszűnik. Bárki nyeri is a következő választást, ugyanaz a diszkrecionális keret ugyanazt a fel nem tárt elosztást finanszírozza, amíg ezt a szabályt meg nem változtatják.
Oszd meg, ha szerinted az adódból 2 milliárd forintnak olyasmit kellene finanszíroznia, amit a költségvetés meg is tud nevezni.
Az elemző értékelése
NKFI Hivatal — Egyéb működési célú kiadások
Indoklás
Ez a sor éppen amiatt érdemel külön vizsgálatot, amit a megnevezése elhallgat. Az „Egyéb működési célú kiadások” 2 000,1 millió Ft — nagyobb összeg, mint a hivatal teljes működési költségvetése (1 733,4 millió Ft), és nagyjából a bértömeg kétharmadát teszi ki — egy olyan cím alatt, amely semmit nem ír le. Egy konkrét, megnevezhető tevékenységet finanszírozó sornak saját, beszédes neve van. Egy olyan sor, amely a hivatal saját számlájára eső kiadásainak 26%-át teszi ki, és „egyébnek” hívják, a saját címkéje alapján diszkrecionális keret — olyan előirányzat, amely azért létezik, hogy a kezelője saját megítélése szerint, év közben oszthassa el, nem pedig egy előre rögzített, költséggel ellátott terv mentén. Ha az állam olyan pénzkeretet tart fenn, amelynek felhasználását az előirányzás pillanatában nem rögzítik, a felhasználásról később döntenek hivatalviselők, anélkül, hogy ár-jelzés mutatná meg, mit ér a marginális forint az egyik felhasználási irányban a másikkal szemben. Az allokáció szubjektív, és a kényszerrel beszedett bevétel ilyen szubjektív elosztása pontosan az a minta, amelyet a keretrendszer nem funkcióként, hanem járadékként sorol be. A bizonyítási teher itt megfordul: egy 2 000,1 millió Ft-os „egyéb” sor vélelmezetten fokozatos leépítés tárgya, hacsak a hivatal nem tudja konkrét, költséggel ellátott, védhető tevékenységekre lebontani — és ekkor azokat a tevékenységeket saját nevükön kell előirányozni és külön-külön besorolni. Amíg ez a tételezés nem létezik, a következetes kezelés egy rövid, fokozatos leépítés. A hivatal három költségvetési ciklust kap, hogy a valóban szükséges költést a megnevezett működési sorba illessze, vagy elfogadja a diszkrecionális maradvány kivezetését.
Átállási mechanizmus
Lineáris, hároméves fokozatos leépítés. A hivatal feladata, hogy tételezze a sort: minden olyan komponens, amely konkrét, költséggel ellátott, visszatérő igazgatási funkciót finanszíroz, átkerül a Dologi kiadások alá saját megnevezéssel és átláthatóan előirányozva; a tételezetlen maradvány lineárisan csökken — 1 333,4 millió Ft az 1. évben, 666,7 a 2. évben, nulla a 3. évben. A hároméves horizont nem türelmi idő, amely az érintett csoportokat védi; ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy közhivatal reálisan újragondolja működési tervét és átláthatóan újra előirányozza a valódi funkciókat. Nem pedig egy meg nem nevezett keret határozatlan eltűrése. Ha a tételezés valódi funkciókat hoz felszínre, a megtakarítás kisebb a fejléc számnál, és az átláthatóság a lényeg; ha nem, a teljes 2 000,1 millió Ft visszanyerhető.
Érintett csoportok
Annak a kedvezményezettjei, amit ez a sor jelenleg finanszíroz — akiket — éppen a megnevezés miatt — a költségvetési adatokból nem lehet azonosítani. Ez maga is megállapítás. Az, hogy ténylegesen kik részesülnek a hivatal e soron át nyújtott támogatásából, csak a tételezés után válik láthatóvá, és a hároméves átállás erre időt ad.
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.