Az állam adót szed a saját bére után — és költségként könyveli el.

A 396,2 millió forint munkáltatói szociális hozzájárulás, amelyet az NKFI Hivatal fizet, olyan adó, amelyet az állam saját magára vet ki — zárt kör, amelyet a magánszektor a dolgozók nettó bérének közvetlen csökkenéseként él meg.

Egy teljes munkaidős adózóra nagyjából 180 forint évente — 396,2 millió forint — az a bérterhelés, amelyet az állam a saját dolgozói után fizet; ugyanaz az adóék, amely egy magáncég bérszámláján a teljes munkáltatói költség minden 100 forintjából 41-et elvisz, mielőtt a dolgozó bármit elkölthetne.

0 milliárd Ft előirányzat 88 Ft / adózó / év

Amit látsz — és amit nem

A látható: egy sor az állam saját könyveiben, amely minden más költséghez hasonlónak tűnik. A láthatatlan: ugyanez a mechanizmus fut Magyarországon minden magáncég bérszámláján — munkáltatói szocho, munkavállalói járulékok, személyi jövedelemadó —, amely után egy átlagos dolgozó háztartásnak a munkáltatója teljes költségének minden 100 forintjából nagyjából 45 forint marad arra, hogy szabadon elköltse.

Ellenvetés

"Ez csak szokványos bérelszámolás — minden munkáltató fizet szociális hozzájárulást."

Válasz

Pontosan. Épp ez a lényeg. A költségvetés saját könyveiben teszi láthatóvá a mechanizmust. Egy magáncég bérszámláján ez az adóék láthatatlan a legtöbb dolgozó számára, aki csak a nettó bért látja. Az állam saját könyvei megmutatják, mibe kerül az adóék, mielőtt bármilyen nettó bért kiszámolnánk. A bérek befagyasztása ezt a sort is a mai szinten tartja.

Add tovább annak, aki valaha eltűnődött, miért sokkal alacsonyabb a nettó bére, mint amennyit a munkáltatója ténylegesen elkölt rá.

Az elemző értékelése

NKFI Hivatal — Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

Magyar fordítás folyamatban

Indoklás

Ez a sor a fenti személyi sorra rakódó, munkáltatói oldalon fizetendő bérteher. Mechanikusan együtt mozog azzal a sorral, és ugyanazt a besorolást viseli. Érdemes megnevezni, mi is ez a szám, mert ez ugyanaz az adóék, amely a költségvetés minden fejezetében megjelenik. Az állam mint munkáltató a bruttó béren felül SzocHo-t fizet, és ez a 396,2 millió Ft olyan adó, amelyet az állam a saját bértömegére veti ki és saját magától szedi be — ez itt zárt kör, de pontosan ugyanaz a mechanizmus, amely egy magánmunkáltatónál a munkavállaló nettó keresetét csökkenti, még mielőtt kézhez kapná. Egy magánmunkáltató esetén az átlagbéren minden 100 Ft teljes munkáltatói költségből nagyjából 41 Ft már akkor az államhoz kerül, mielőtt a munkavállaló bármit elköltene (személyi jövedelemadó + munkavállalói társadalombiztosítási járulékok + munkáltatói SzocHo együttesen, a teljes munkaerőköltség arányában az átlagbéren); a maradékból az ÁFA további 11–12 Ft-ot von el ebből a 100-ból; az üzemanyagra és energiára kivetett jövedéki adó pedig még többet ezeken a kategóriákon. Egy átlagos dolgozó háztartás teljes munkáltatói költségéből a halmozott tényleges állami elvonás 52–55% között mozog. Ez a sor egy kis, látható példa arra az adóékre, amelyet a költségvetés többnyire láthatatlanul hagy.

Átállási mechanizmus

A személyi sorral együtt mozog. Nominálisan változatlan szinten tartva.

Érintett csoportok

Közvetlenül senki; a személyi sor befagyasztásának könyvelési következménye.

Szabad Társadalom Intézet

Támogasd a független elemzéseket

Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.