Hivatal, amely a kormányzati reklámot kezeli — a reklámmal együtt szűnik meg.

Indoklás

Ez egy olyan szabályozó hatóság, amelynek puszta léte a problémát jelzi, nem a megoldást. A Nemzeti Kommunikációs Hivatalt 2014-ben hozták létre, és olyan központi beszerző szervként működik, amely „koordinálja és felügyeli a kormányzati hirdetési és PR-kommunikációs beszerzéseket” — a teljes központi igazgatás és az állami vállalati szektor kommunikációs tendereit ő bonyolítja.[^2] Fogadjuk el a hivatalos magyarázatot úgy, ahogy van, és kövessük végig a láncot. Az állam nagyon nagy összeget költ hirdetésre és PR-ra — minisztériumokon, hivatalokon és állami cégeken át. Ez a költés akkora, és a szerződéskötés olyan bonyolult, hogy a tenderek lebonyolításához külön hivatalra van szükség. A költségvetés tehát külön hivatalt finanszíroz a hirdetési költségvetés kezelésére. A hivatal egy hiányzó fegyelem tökéletlen pótléka. Egy magáncégnek nincs szüksége központi kommunikációs beszerző hatóságra, mert hirdetési költségvetését az eredménykimutatás fegyelmezi: az a kiadás, amely nem hoz bevételt, veszteségként jelenik meg, és a veszteség a jelzés, hogy abba kell hagyni. Az állami hirdetésnek nincs ilyen jelzése. Nincs olyan bevételi sor, amelyhez mérni lehetne, hogy egy kampány bevált-e; a „megtérülés” politikai megítélés, amelyet ugyanazok a tisztségviselők hoznak meg, akik a kiadást engedélyezték. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal nem pótolja a hiányzó fegyelmet — nem is teheti, hiszen neki sincs eredménykimutatása. Csak igazgatási rendezettséget biztosít: egységesített tendereket, egységesített szerződéskötést. Az alapkérdést — hogy vajon az államnak egyáltalán meg kellene-e vennie ezt a hirdetést — pontosan azt a kérdést kerüli meg a hivatal szerkezetileg, amelyet fel sem tehet. A keretrendszer válasza az, hogy nagyrészt meg sem volna szabad vennie azt, amit a hivatal koordinál. Amint az alább elemzett kormányzati kommunikációs és konzultációs előirányzatot megszüntetjük, a hivatal koordinációs munkaterhe is megszűnik vele. Az őszinte besorolás az Azonnali megszüntetés, párhuzamosan a felügyelt alaptevékenységgel. A hivatal kicsi — 1 633,5 millió Ft, ebből nagyjából 1 021 millió Ft bérköltség —, a munkatársak pedig általános beszerzési és kommunikációs készségekkel rendelkeznek; a tágabb Kabinetiroda-átmenetbe beilleszthető tizenkét hónapos végkielégítési megállapodás külön többéves ütemezés nélkül is tiszteletben tartaná az érintett alkalmazottak jóhiszemű bizalmát. Az 1. évi megtakarítás a teljes 1 633,5 millió Ft.