Megszüntetés

A 2026-os költségvetés-elemzésből

1 milliárd forint állami cégekbe pumpálva — a bevételük nem fedezi a kiadást.

Közvetlen költségvetési injekció a Kabinetiroda tulajdonában lévő kereskedelmi cégekbe: az az átutalás, amely politikai döntéssel váltja ki a piaci próbát, hogy a cég megkeresi-e, amit elkölt.

Adózónként nagyjából 230 forint évente — 1 000 millió forint átutalva állami tulajdonú kereskedelmi cégekbe, amelyek bevétele nem fedezi a költségeiket.

1 milliárd Ft előirányzat 222 Ft / adózó / év 1 milliárd Ft első évi megtakarítás

Amit látsz — és amit nem

A látható: kereskedelmi cégek, amelyeket egy költségvetési kiegészítés tart fizetőképesen, amelyet nem a saját ügyfeleik adtak. A láthatatlan: a jelzés, amelyet ez kiiktat — amikor egy cég veszteségét politikai átutalás fedezi, nem a saját bevétele, a vezetése a finanszírozóra optimalizál, nem az ügyfélre.

Ellenvetés

"Az állami cégeknek néha kell tőketámogatás — ez a köztulajdon szokásos része."

Válasz

A mérhető hozammal bíró beruházáshoz adott tőketámogatás más, mint a bevételhiányt fedező forrásjuttatás: az első finanszírozás; a második egy veszteség fedezése, amelyet a piac jelez. Ahol a cég olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a közönség valóban értékel, ott árat kérhet érte. Ahol így nem tudja fedezni a költségeit, ott az átutalás olyan tevékenységet finanszíroz, amelyet az ügyfelek önkéntes fizetése épp nem támogat. Az összeg szerény — de a mechanizmus skálázódik, és ugyanaz a logika, amely itt igazol 1 milliárd forintot, a költségvetés máshol lévő, sokkal nagyobb injekcióit is igazolja.

Oszd meg, ha szerinted egy kereskedelmi cég, amely nem fedezi a költségeit, a piac ítéletével nézzen szembe, ne költségvetési átutalással.

Az elemző értékelése

A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai

Magyar fordítás folyamatban

Indoklás

Ez a sor költségvetési átutalásokat — forrásjuttatást, vagyis erőforrás-injekciót — biztosít olyan kereskedelmi társaságoknak, amelyek felett a Kabinetiroda gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az adófizetők pénzének egy állami tulajdonú kereskedelmi társaságba való átutalása a puha költségvetési korlát legtisztább formája: olyan finanszírozás, amelyet a cég nem a saját bevételeiből, hanem máshonnan kap. A mechanizmus pontosan azért romboló, mert rendszeresen ismétlődik. Egy olyan cég, amely tudja, hogy a költségvetés feltölti az erőforrásait, nem szembesül azzal a fegyelemmel, amellyel egy magánfinanszírozású cég szembesül — azzal, hogy a költségeit abból kell fedeznie, amit a vásárlók önként fizetnek. Az injekció politikai finanszírozási döntéssel helyettesíti a piaci próbát, a cég vezetése pedig a finanszírozóra, nem pedig az ügyfélre optimalizál. A besorolás Azonnali megszüntetés: az államnak nem szabadna adófizetői forrásokat kereskedelmi társaságokba pumpálnia. Ahol az érintett cégek olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyet a közönség valóban értékel, díjat is felszámíthatnak érte; ahol nem tudják ily módon fedezni a költségeiket, a forrásinjekció olyan tevékenységet finanszíroz, amelyről a piac üzeni az államnak, hogy hagyja abba. A sor kicsi — 1 000,0 millió Ft —, de az elv felfelé skálázódik, és az 1. évi megtakarítás 1 000,0 millió Ft.

Átállási mechanizmus

Azonnali megszüntetés; az 1. évi megtakarítás 1 000,0 millió Ft. Ahol az érintett cégek olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyet a közönség valóban értékel, díjat is felszámíthatnak érte.

Érintett csoportok

A Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó kereskedelmi társaságok (amelyek elveszítik az erőforrás-injekciót és piaci próba elé kerülnek); az adófizetők (akiknek pénzéből a forrásinjekció történt); a piaci versenytársak (akik eddig a puha költségvetési korláttal rendelkező állami céggel szemben működtek).

Szabad Társadalom Intézet

Támogasd a független elemzéseket

Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.