A 2026-os költségvetés-elemzésből
Évi 210 milliárd Ft egyetlen cégnek 35 évre — verseny nélkül.
Magyarország egyetlen koncessziósnak fizet rendelkezésre állási díjat 1 237 km gyorsforgalmi útért, egy 2057-ig futó szerződés alapján, amelyet alku szabott meg, nem versenyző ártalálás.
Adózónként nagyjából 53 900 Ft évente — összesen 210 000,0 millió Ft. Az első évi nettó megtakarítás 21 000,0 millió Ft, ahogy az átmenet elindul; a teljes árrés a 10. évre térül meg.
Amit látsz — és amit nem
A látható: a karbantartott és üzemeltetett gyorsforgalmi hálózat. A láthatatlan: a különbözet aközött, amit a versenyeztetés állapítana meg 1 237 km aszfalt fenntartásának valódi költségeként, és amit egy 35 éves, egyszereplős, alkuval kötött szerződés tesz rá — egy árrés, amelyet minden autópálya-használó és adófizető finanszíroz anélkül, hogy ismerné a méretét, egy egész nemzedéken át.
Ellenvetés
"A koncessziós szerződés felmondása többe kerülne az államnak kártérítésben, mint amennyit megtakarít."
Válasz
A javaslat nem felmondás — a meglévő szerződést a feltételei szerint teljesítik, ami a jogállam előírása szerint védi a koncessziós jogait. A reform a koncesszió fegyelmezett meg-nem-újítása a töréspontjain: ahogy a szerződés újratárgyalást vagy átmenetet enged, az autópálya-üzemeltetés visszatér a közvetlenül költségvetett, versenyeztetett karbantartáshoz. Az út létezik, és fenntartják; a kérdés az, hogy egy cégnek garantálva van-e a szerződés 35 évre, vagy a karbantartási piacot minden cikluson teszteljük.
Oszd meg, ha szerinted az autópálya-karbantartásért versenyezni kelljen, ne egyetlen cégnek garantálva legyen 35 évre.
Az elemző értékelése
Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj
Indoklás
Ez a fejezet két legnagyobb sorának egyike: 210 000,0 millió Ft, amelyet a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjaként fizetnek. 2022 szeptembere óta a magyar autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat mintegy 1237 km-ének üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését 35 éves koncessziós szerződés alapján egyetlen koncesszionárius, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. végzi, amelynek az állam kilométer-alapú „rendelkezésre állási díjat” fizet a hálózat üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztéséért. A besorolásnak két olyan dolgot kell szétválasztania, amelyet a sor összemos. Maga az autópálya-hálózat tartós, közérdekű infrastruktúra valódi hálózati jelleggel — ez nem vitatott. Ami vitatott, az a finanszírozás szerződéses formája: egy 35 éves, egyetlen koncesszionáriussal kötött, rendelkezésre állási díjas szerkezet, amelyben az állam több évtizedes fizetési kötelezettségsorozatot vállal egyetlen üzemeltető felé. Egy rendelkezésre állási díjas koncesszió nem az egyetlen módja annak, hogy az autópálya-hálózat üzemeltetve és karbantartva legyen — az általános közúthálózat fenntartása és üzemeltetése ugyanebben a fejezetben közvetlenül betervezett sorként jelenik meg, nem 35 éves koncesszióként —, és egy olyan szerkezet, amely az államot három és fél évtizedre egyetlen szerződéses partnerhez köti, az a forma, amely a leginkább ki van téve a keret által azonosított kalkulációs és közösségi választási problémáknak: a díjat tárgyalás állapítja meg, nem versenyző árfeltárás minden karbantartási cikluson, a szerződés szerkezetében védi a koncesszionárius profitját, és az időtartam egy nemzedéknyi időre kiveszi a funkciót a rendszeres újratendereztetés köréből. A finanszírozási konstrukció őszinte besorolása Fokozatos leépítés: nem a koncesszió hirtelen felmondása — a koncesszionárius szerződéses partner, akinek a jogait a jogállam védi, és a szerződés köt, amíg köt —, hanem egy 10 éves átmenet, amelyben a hálózat üzemeltetése és karbantartása közvetlenül betervezett, nyilvánosan kiírt modellbe kerül vissza, ahogy a koncesszió feltételei és töréspontjai megengedik, miközben a rendelkezésre állási díjas keret a hálózat üzemeltetésének és karbantartásának valódi, versenyeztetésen megállapított költségéhez csökken. A 210 000,0 millió Ft nem az aszfalt költsége: az aszfalt költségére rakódik egy 35 éves, egyetlen üzemeltetőre épülő szerkezet szerződéses árrése, és a reform ezt az árrést nyeri vissza.
Átállási mechanizmus
Fokozatos leépítés 10 év alatt, lineáris pályán. A kímélendő fél a koncesszionárius mint szerződéses partner: a fennálló koncessziós szerződést a feltételei szerint teljesítik — a hirtelen felmondás nem javaslat —, és az átmenet a szerződés újratárgyalási pontjain és bontóklauzuláin keresztül zajlik, az autópálya üzemeltetését és karbantartását egy évtized alatt közvetlenül betervezett, nyilvánosan kiírt modellbe visszavezetve. A pálya azt a szerződéses tényt tükrözi, hogy a megtakarítás nem érhető el azonnal: a nettó megtakarítás az 1. évi 21 000,0 millió Ft-ról a 10. évre a teljes 210 000,0 millió Ft-ra emelkedik, ahogy a rendelkezésre állási díj versenyeztetésen megállapított üzemeltetési és karbantartási költséggé alakul. A „teljes megtakarítás” a rendelkezésre állási díjas szerkezet felszámolása; a hálózat üzemeltetésének és karbantartásának valódi, versenyeztetésen megállapított költsége közvetlenül betervezett sorként újra megjelenik, lényegesen a díj alatt, és a nettó javulás a visszanyert szerződéses árrés.
Érintett csoportok
A koncesszionárius, az MKIF Zrt., akinek szerződéses jogait a fennálló koncesszió szerint az átmenet alatt teljesítik, nem mondják fel. Az autópálya-használók, akiket szolgáltatási értelemben nem érint — a hálózat üzemeltetése és karbantartása folytatódik —, és az adófizetők, akik egy évtized alatt az üzemeltetés versenyeztetésen megállapított költségét finanszírozzák, nem a koncesszió szerződéses árrését.
Források
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.