2,7 milliárd Ft egy múzeumra — a jegybevétel kevesebb mint 2%-át fedezi.

Indoklás

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a technika és a közlekedés nemzeti múzeuma — gyűjteményt őrző intézmény, amelynek mandátuma a történelmi mozdonyok, járművek és műszaki műtárgyak felelős gondozása. A múzeum nem jogvédelmi funkció és nem alkotmányos előfeltétel; a keret első kérdéseire nézve önkéntes finanszírozásra alkalmas — belépőjegyek, tagdíjak, szponzoráció, valamint az adományok és hagyatékok bázisa, amelyre a múzeumok világszerte építenek —, és a sor 45,0 millió Ft saját bevételt mutat ki, ami költségének nagyjából 1,7%-a; ez jelzi, hogy az intézményt jelenleg milyen kis részben viselik azok, akik használják. Ami a sort megóvja a Fokozatos leépítés besorolástól, az a gondozási elem. Egy nemzeti műszaki gyűjtemény véges, már összeállított, pótolhatatlan tárgyállomány; a már köztulajdonban lévő mozdonyok és járművek megóvása korlátozott feladat, nem pedig bővülő program, és egy hirtelen visszavágás azzal jár, hogy egy újra össze nem állítható gyűjteményt szétszór vagy leromló állapotba juttat. A sor nominális szinten marad. A reálérték aktív döntés nélkül, a jellemző infláció mellett, körülbelül 20-25%-kal csökken egy évtized alatt, és ez a megfelelő pálya egy korlátozott gondozási funkciónál, amelynek működési és programszervezési oldalának idővel a belépőjegyek, tagdíjak és szponzoráció felé kell elmozdulnia. A befagyasztás elemzői szempontból őszinte besorolás: nem alapvető állami funkció, de pótolhatatlan közgyűjteményt tart fenn, azzal a tartós elvárással, hogy a használók által finanszírozott rész a jelenlegi 1,7%-ról emelkedjen.