A 2026-os költségvetés-elemzésből
177 milliárd folyik be innovációra — 32 a kincstárba tűnik.
A cégeknek úgy adták el az innovációs hozzájárulást, mint kutatásra elkülönített tételt. 2026-ban az ötöde címke és cél nélkül egyenesen a kincstárba folyik.
32 192 millió Ft — idén nagyjából 3 350 Ft munkavállalónként — innováció címén beszedve, majd az általános kiadásokba átvezetve.
Amit látsz — és amit nem
A látható: egy alap, amely a kutatás, az egyetemek és az innovációs pályázatok nevét viseli. A láthatatlan: minden cég, amely befizeti a 0,3 százalékos hozzájárulást, amelynek a címkéjén „innováció” áll, a pénze viszont megkülönböztethetetlenül érkezik a kincstárba bármely más társasági pótadótól — semmit sem finanszíroz konkrétan, és senkinek sem felel.
Ellenvetés
"Biztosan csak az adminisztrációt és a működést fedezi a többlet — ez minden alapnál így van."
Válasz
A 32 192 millió Ft nem működési költség. Ez a rés a beszedett hozzájárulás és aközött, amit az alap kutatásra és pályázatokra valóban elkölt — kifejezetten az általános költségvetésbe átvezetve. A működés külön soron szerepel, 6 416 millió Ft, máshol. Egy célhoz kötött adó beszedése, majd ötödének az általános bevételbe terelése nem adminisztráció: rejtett társasági pótadó, innovációs hozzájárulásnak öltöztetve.
Oszd meg, ha szerinted az „innováció” címkéjű adónak tényleg innovációt kellene finanszíroznia.
Az elemző értékelése
Befizetés a központi költségvetésbe
Indoklás
Ez a sor nem finanszíroz sem kutatást, sem innovációt. Ez az alap többlete — a különbség az innovációs járulék 177 200,0 millió Ft-os bevétele és az alap által kutatási és innovációs pályázatokra fordított ~113 000 millió Ft között —, az általános költségvetésbe átutalva. Az innovációs járulékot konkrét törvényi ígéret alapján szedik be: elkülönített, és éppen ez az elkülönítés az az érv, amellyel a befizető cégek felé indokolják. A 0,3%-os befizetést úgy mutatják be, mint hozzájárulást a kutatási és innovációs rendszerhez, nem pedig nyereségre kivetett általános pótadóként.[^1] Amint a befolyt összeg egyötödét átutalják az általános költségvetésbe, az elkülönítés ebben az egyötödben fikcióvá válik. Ha egy dolgozó követni próbálja, hova folyik a pénze, látnia kell, hol zárul a lánc: a járulék „innováció” címkével hagyja el a céget, és 32 milliárd Ft-ja minden megkülönböztető címke nélkül érkezik meg a Kincstárba, megkülönböztethetetlenül a társasági adótól. A becsületes leírás az, hogy az innovációs járulék 32 192,2 millió Ft-ja innovációs címkét viselő, általános társasági pótadó. A besorolás nem az, hogy „idővel fokozatosan vonuljon ki az átutalás” — nincs védett fél, nincs szerződéses partner, nincs a többletre épülő kedvezményezetti kör. A sor a túl-beszedés számviteli mellékterméke. Egyetlen költségvetési ciklusban kivezethető, és a helyes módja, hogy magát a túl-beszedést hagyjuk abba: csökkentsük az innovációs járulék kulcsát úgy, hogy a bevétel fedezze az alap tényleges pályázati programját.
Átállási mechanizmus
Két egyenértékű útvonal kínálkozik, és a kettő közötti választás maga a reform. Első útvonal: szüntessük meg ezt az átutalási sort, és csökkentsük az innovációs járulék kulcsát úgy, hogy a bevétel fedezze az alap tényleges pályázati programját. A pályázati keret (E2+E3+E4+E5 sorok) összesen 113 007,8 millió Ft; a jelenlegi adóalapon (177 200 millió Ft 0,3%-on számolva) körülbelül 0,19%-os kulcs hozná ezt az összeget. Másik megközelítés: ha a szándék csupán a többletátutalás megszüntetése, a jelenlegi teljes pályázati keret megtartása mellett, akkor 145 007,8 millió Ft a célbevétel (= 177 200 − 32 192,2), ehhez nagyjából 0,245%-os kulcs kell. Akárhogy is, a járulékot fizető cégeknél marad az a 32 192,2 millió Ft, amely egyébként a Kincstárba folyna. Második útvonal: szüntessük meg az átutalási sort, és számoljuk fel teljesen az elkülönített alap szerkezetét — olvasszuk be a kutatási pályázatok finanszírozását egy szokványos, általános bevételből gazdálkodó költségvetési fejezetbe (lásd a fejezet-szintű ajánlást alább). Mindkét útvonal véget vet annak a gyakorlatnak, hogy az állam célhoz kötött adót szed be, és a beszedett összeg egyötödét másra fordítja. Az első útvonal a minimális becsületes javítás; a második a szerkezeti megoldás.
Érintett csoportok
Az innovációs járulékot fizető cégek — a kkv-küszöb feletti, számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalatok[^1] — közvetlenül nyernek: a többlet, amelyet jelenleg ők állnak, visszamarad náluk visszatartott nyereségként. A központi költségvetés 32 192,2 millió Ft bevételtől esik el; ezt máshol kiadáscsökkentéssel kell pótolni, nem rejtett pótadóval. Kutatási kedvezményezettet nem érint: ez a sor nem finanszíroz kutatást.
Források
- Az innovációs járulék legfontosabb szabályai · Nemzeti Adó- es Vamhivatal (NAV) (2026)
Szabad Társadalom Intézet
Támogasd a független elemzéseket
Kutatásunk ingyenes, nyílt és nem szponzorált. Ha hasznosnak találod, segíts fenntartani.