Magyarországé az 54. legszabadabb gazdaság a világon

A Fraser Institute évente jelentkezik Economic Freedom of the World (A Világ Gazdasági Szabadsága) című kiadványával. A kiadványban közzétett index azt méri, hogy az egyes országok politikája és intézményei milyen mértékben támogatják a gazdasági szabadságot. A gazdasági szabadság sarokkövei a személyes választás, az önkéntes csere, a piacokra való belépés és a verseny szabadsága, valamint az egyén és a magántulajdon biztonsága. A tanulmány negyvenkét adatpontot használ egy összefoglaló index elkészítéséhez és a gazdasági szabadság mértékének felméréséhez, amely az alábbi öt tágabb területet foglalja magában.

1. terület: A kormány mérete

Ahogy a kormányzati kiadások, az adózás és a kormány által ellenőrzött vállalkozások mérete növekszik, a kormányzati döntéshozatal az egyéni választás helyébe lép, és csökken a gazdasági szabadság.

2. terület: Jogi rendszer és tulajdonjogok

A személyek és jogszerűen megszerzett tulajdonuk védelme mind a gazdasági szabadság, mind a civil társadalom központi eleme. Valójában ez a kormány legfontosabb funkciója.

3. terület: Megbízható Pénz

Az infláció csökkenti a jogszerűen megszerzett bérek és megtakarítások értékét. A stabil pénz tehát nélkülözhetetlen a tulajdonjogok védelme érdekében. Ha az infláció nemcsak magas, hanem ingatag is, az egyének nehezen tudják megtervezni a jövőt, és ezáltal nehezen tudják a gazdasági szabadságukat hatékonyan kihasználni.

4. terület: A Nemzetközi Kereskedelem Szabadsága

A csere szabadsága - a legszélesebb értelemben, vétel, eladás, szerződések megkötése stb. - nélkülözhetetlen a gazdasági szabadsághoz, amely csökken, ha a csere szabadsága nem terjed ki más nemzetek vállalkozásaira és magánszemélyeire.

5. terület: Szabályozás

A kormányok nemcsak, hogy számos eszközt használnak a nemzetközi cseréhez való jog korlátozására, hanem terhelő szabályozásokat is kidolgozhatnak, amelyek korlátozzák a csere, hitelfelvétel, bérbeadás vagy munkavégzés jogát, vagy a vállalkozások üzemeltetésének szabadságát.

A kiadvány első, 1996-os kiadása óta számos tanulmány felhasználta a kiadványban szereplő adatokat, hogy megvizsgálja a gazdasági szabadságnak a beruházásokra, a gazdasági növekedésre, a jövedelemszintre és a szegénységre gyakorolt hatását. Ezek a tanulmányok gyakorlatilag kivétel nélkül azt találták, hogy azokban az országokban, amelyek intézményei és politikái jobban megfelelnek a gazdasági szabadságnak, magasabb a beruházási ráta, gyorsabb gazdasági növekedés, magasabb jövedelemszint és gyorsabban csökken a szegénységi ráta.

Hong Kong és Szingapúr, mint általában, az első két helyet foglalják el a legutóbbi kiadványban (a tanulmány 2017-es adatokat használ fel). A következő legmagasabb pontszámmal bíró nemzetek Új-Zéland, Svájc, Egyesült Államok, Írország, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Mauritius.

Néhány más nagyobb ország rangsora Japán (17.), Németország (20.), Olaszország (46.), Franciaország (50.), Mexikó (76.), India (79.), Oroszország (85.), Kína (113.) és Brazília (120.). Magyarország jelenleg az 54. helyen áll, Szlovákia a 40. helyen, Csehország a 22. helyen, míg Észtország a 13. helyen. Az alábbi táblázat mutatja az öt főbb területtel kapcsolatos pontszámokat és az adott terület tekintetében elfoglalt helyezéseket:

A 10 legalacsonyabb besorolású ország: Irak, Kongói Köztársaság, Egyiptom, Szíria, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Algéria, Szudán, Líbia és végül Venezuela.

A gazdasági szabadság legfelső negyedében levő nemzetek átlagos egy főre jutó GDP-je 2017-ben 36 770 dollár volt, szemben az alsó negyedben levő államok 640 dollárjával (PPP USA dollár).

A felső kvartilisben a legszegényebb 10%-nak átlagos jövedelme 10 646 dollár volt, szemben az alsó kvartilis 1503 dollárjával. Érdekes módon a gazdaságilag legszabadabb nemzetek legszegényebb 10%-ának átlagos jövedelme kétharmaddal magasabb, mint a legkevésbé szabad nemzetek átlagos egy főre jutó jövedelme.

Néhány további eredmény:

• A felső kvartilisben a lakosság 1,8%-a él szegénységben (napi 1,90 USD), szemben a legalacsonyabb kvartilis 27,2%-ával.
• A felső kvartilisben a csecsemőhalálozás 1000 élve születésből 6,7, szemben az alsó kvartilis 40,5-ével.
• A várható élettartam a felső kvartilisben 79,4 év, míg az alsó kvartilisben a 65,2 év.

A fentieken kívül számos más eredmény is pozitívabb a gazdaságilag szabad nemzetekben, mint azokban, amelyekben nincs gazdasági szabadság. Például:

• A politikai és polgári szabadságjogok jóval magasabbak a gazdaságilag szabad nemzetekben, mint a kevésbé szabad nemzetekben.
• A nemek közötti egyenlőség nagyobb a gazdaságilag szabad országokban.
• A boldogság szintje magasabb a gazdaságilag szabad országokban.

A legújabb eredmények újra felmutatják a gazdasági szabadság és az emberi jólét fontos mércéi közötti mély és folytonos kapcsolatot. Világos, hogy számos kihívás maradt még, de minden társadalomban a szegények azok, akik a legtöbb hasznot húzzák a megbízhatóbb tulajdonbiztonságból, a lazább szabályozási környezetből és a nagyobb kereskedelmi szabadságból. Minél inkább észben tartják ezt a politikusaink, annál tovább folytatódik a nagyobb gazdasági szabadság felé tartó menetelés.