Az emberi együttműködés különbözik azoktól a tevékenységektől, amelyeket az állatvilágban és azoknál az elszigetelt embercsoportoknál figyelhetünk meg, akik a civilizáció előtti korok szintjén élnek. Az együttműködés az a képesség, ami az embert megkülönbözteti az állattól. Az emberek működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy tevékenységeikben az emberek előre számítanak arra, hogy más emberek is elvégeznek bizonyos dolgokat, amivel közelebb kerülhetnek céljaik eléréséhez. A piac a következő felállást jelenti: adok neked valamit, hogy én is kaphassak tőled valamit.
Nem tudom tudják-e, de kétezer évvel ezelőtt latinul megszületett a piac tökéletes meghatározása: do ut des - adok, hogy adj. Fizetek neked valamit, hogy te is fizethess nekem valami mást. Ettől emelkedett fel az emberi társadalom: a piactól, az egyének békés együttműködéséből. A társadalmi együttműködés ugyanis nem más, mint az emberek közötti munkamegosztás rendszere.
A társadalom különböző tagjai, az egyes egyének, nem elszigetelt életet élnek mindenki mástól elszakítva. A munkamegosztásnak köszönhetően össze vagyunk kapcsolva egymással, az által, hogy dolgozunk másoknak, és mi is elfogadjuk, amit mások termelnek nekünk. Ennek eredményeként jön létre a cseréken alapuló gazdaságunk, ami magában foglalja sokak együttműködését. Mindenki termel, nem csak egyedül magának, hanem más embereknek is azzal a várakozással, hogy más emberek is termelni fognak számára. Ennek a rendszernek az alapja a csere.
Ez a békés együttműködés a piacon valósul meg. Az emberek békésen elért eredményeit a piacon találjuk meg. Az együttműködés szükségszerűen jelenti a javak és szolgáltatások cseréjét. Ezek a cserék a piacon történnek meg. A piac az emberek szabadsága a termelésre, a fogyasztásra és annak meghatározására, hogy mit termeljenek meg, milyen mennyiségben, milyen minőségben, és kihez jussanak el ezek a javak. Egy ilyen szabad rendszer piac nélkül lehetetlen - hiszen ez a szabad rendszer a piac maga.
Az emberiség szerveződési formái közül két típust különböztethetünk meg. Az egyik a piac, ami nem más, mint az egyének közötti szabad cserekereskedelem. A másik az állam, egy olyan intézmény, ami sokak szerint felsőbbrendű a piachoz képest, és létezhet a piac nélkül is. Az igazság azonban az, hogy az állam képtelen bármit is megtermelni. Minden, amit megtermelnek, az egyének tevékenységének a gyümölcse, és minden terméket a piacon vagyunk képesek egymással elcserélni.
Fontos, hogy az emlékezetünkben tartsuk, minden amit az emberek tesznek, minden amit a társadalom tesz, az önkéntes együttműködés és megegyezés eredménye. Az emberek közötti társadalmi együttműködés - ez jelenti a piacot. A piac emeli fel az emberi civilizációt, és hozza létre az életkörülményeinek javulását mindenütt. Ennek a gyümölcsét élvezhetjük nap mint nap.
Részlet Ludwig von Mises Profit and Loss című 1951-es esszéjéből.
